Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-22 / 266. (714.) szám

oson felvételére. A kölcsönt vágóhíd építésére, polgári fiúiskola cellára, a tervfje vett földmivesiskola és a hozzá szükséges 150 hektárnyi földterület megszerzésére, továbbá a vwos függő kölcsöneinek rendezésére fogják fordítani.

— Szabaddá tették a hangszeralkatrészek behozatalát. A kereskedelemügyi miniszter december 1 -tol kezdődően szabaddá tette a harmciiiu- mok hangiemezeifieík és hangsipiainak behozatalát. (Ex 5&3/a-b)

— Vaskartell készül LeiigydoFSzágban. Varsóból jelentik: A lengyel vasiipari vállalatok vezetői a uninap értekezletet tartottak, melynek egyedüli tárgya a vaskartdl létesítése volt. Felsöszilé- zia és NyitgaitkngJ'eloi'szág valamennyi vasipari vállalattal e kartellje töir.örülnérre'k. A terv megvalósítása hír szerint sok nehézséggel jár,

— A lengyel gyuitómonopóliuai. Varsóból jelenteik: Az előkészítő nmnkálatok menetiéből követ- kezitetvé biztosra vehető, hogy a gyujtómonopóliu- iTjot a legrövidebb időn belül bevezeti a kormány. Hír szerint a monopóliumról szóló törvényjavaslat tervezetéről a mlMsztertanáes egyik legk őz eltebb i ülésén fog tanácskozni.

— Bőraukció. A kohini mészárosok és hentesek eladási szövetkezete tegnap börauíkciöt rendezett Prágában, melyen a következő árakat érv téj< el- Üszőből- 34-5 kgig 14-40, 20.5 kgig 13.60,

39.5 kgig 13.80, 49.5 kgig 13.60; ökörbőr 39 ő kgig 11.50, 39.5 kgig 19.20, 49.5 kgig 1340, 59.5 kgig l?-30; lelhén'bőr 2R5 kgig 11.80, 29.5 kgig 12, 30.5 kgig 11.90, 49.5 kgig 12; bikabőr 34.5 kgig 13.20,

29.5 kgig 10.80, 39.5 kgig 10.80, 49.5 kgig 10.20,

59.5 kgig 8-40, 60 kHogramoai túl 6.90; különböző sulyn borjubör 23.70, lóbör 8.10 korona.

— Nacionalizálják a Fiumei Rizshántológyárat. Néhány héttel ezelőtt jelentettük, hogy a Fiumei Rízsháwtoló nagyobb tranzakciót készít elő. Mint most budapesti szerkesztőségünk értesül, az erre vonatkozó tárgyalások már befejezés előtt ázattak és körülbelül láthatók a kontúrjai az uj tranzakciónak. A Fiumei Rizs olasz tőkét von be és naciona- iizálni fogja gyártelepét. A vállalat székhelyét Budapestről Fiúméba helyezik át és egy olasz csoport vesz át tekintélyes részvénypaketteket. Természetes, hogy az olasz érdekeltség kiküldöttei benn lesznek az igazgatóságban is- Tekintve, hogy a Fiumei Rizs legutolsó árfolyama Budapesten 9 millió korona volt, ez a részvény telein tihetö a budapesti tőzsde legnehezebb papírjának. Az alap- tőkeszaporitás következtében azonban a papírt fel fogják darabolni, úgy hogy a Fiumei Rizs Is háttérbe fog kerülni de lehet, hogy mint kisebb papír, nagyobb forgalomra és népszerűségre fog szert tenni. Valószínű, hogy későbben a Fiumei Rizst egy olasz tőzsdére is bevezetik.

— Az Angol-Magyar Bank eiadia a

Brit-Osztrák Bankot a bécsi Kornpassbank- nak. Bécsi tudósítónk jelenti: Kálmán, az

Angol-Magyar Bank igazgatója tegnapelőtt Becsbe érkezett és itt Krausz Simon megbízásából tárgyalásokat folytat a Kompass- bank igazgatóságával az Angol-Magyar Bank bécsi leányin légeiének, a Brit-Osztrák Banknak eladása érdekében. Krausz Simon a maga személyes részét hajlandó teljesen a Kompassbanküák átengedni, mig a Brit- Osztrák Bank bécsi érdekeltjei, Kestranek és társai csak fúzió formájában hajlandók az átadás perfektuálására. Értesüléseink szerint a tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek és a Brit-Osztrák Bank fúzió formájában beolvad a Kompassbankba. A beolvadás perfektuál ás a után Kestranek és társai bekerülnek a Kompassbank igazgatóságába,

Szombat, november l?3.

BBSSSBBEBggagBMH! IMIUMBBWMaMMgMMIMaiBW -iw-KfflaöHBHSBH

A Ffkftte Ember

Történeti regény

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — írta: Szfklay Ferenc (12)

— Amilyen az ur'.clyan a szolga!

— De minek az? — kérdezte tiireímetle- M az asszony,

—■ Énnek ni! — egyensedett ki diadalmasan Jován, — Láttatok-e ennyi pénzt egy rakáson?

Cselnik összecsapja a kezét:

— Szent ég, mennyi embert megölhettek ezért!

— Na, látod, te asszony, ha én nem fogadom szívesen a király követét, holnap a varjak lakó mázhatnának a szememből! így meg úrrá tett a király, szövetségébe fogadott! ... Pecsétes írást küldött! ... Idát kinek van több esze? Neked-e, vagy nekem?

— Neked nincs, amint látom, elvette ez a csillogó játékszer! Tudod-e, mit tettél, te szerencsétlen ember? Riadtad magadat, szolga lettél megint! Riadtad a prófétaságodat!... Mit tudod te, uincs-e az abban az Írásban, hogy visszamehetsz lópucolónak? Riadtad a jogodat az ország trónjára!... Te ostoba, te lócsiszár, te, te ...

Szállt a hangja egyre magasabbra, mint a vércsevijjogás, a kétségbeesésétől Jován is ttieg-meigreniegett, de a végin elunta s dühösen ráripakodott az asszonyra:

— Hallgass el, te boszorkány, utóvégre én vagyo^ a próféta, tudom, hogy mit kell tennem!

— Vagy ám korcs, kémény lé tóga tó, nra- iacJopó, nem próféta!

— Javult az osztrák külkereskedelmi mérleg.

Bécsböl jelentik: Af osztrák külkereskedelmi mérleg szeptemberben az export növekedése következtében javuk. A passzívum az előző havi 57-5 millióról 57 millió aranykoronára csökkent.

A magyar gabonakereskedelem és a cseh-szíovák—magyar kereskedelmi tárgyalások

Hirsch Nándor tözsdetanáesos nyilatkozata a Prágai Magyar Hirlap számára

Budapest, november 21.

Magyarországnak ezCdőszerint is a. gabona .és liszt a legnagyobb exportcikkei, aniint azt a folyó évi szeptemberi leiül; er ested elírni mérleg következő adatai is igazolják. Az összes kivitel értéke

57.6 millió aranykoronát tett ki, a behozatal értéke 63.1 milliót, tugy hogy a behozatali többlet már csak 4.5 millió aranykorona. A magyar exporUbafl a búzaliszt, rozsliszt és búzadara eteö helyen ájl 13.2 millió aranykoronával, a búza 7-4 é§ a rozs 4.7 mLilió aranykoronával.

Fontosnak tartottuk tehát a csdi-Sftovák— magyar kereskedelmi tárgyalások alkalmából e tárgyafástfk kilátásairól a magyar gabonafkeres- kedelem egyik vezető cégéhez felvilágosításért fordulni. Lapunk budapesti szerkesztőjének atab ma volt beszélgetést folytató Hirsdlj Nándor tőzsde tanácsossal, aki a eselnsziovák—(magyar kereskedelmi tárgyalásoknak a gabonakereskedelemre és őrBoiiparra vonatkozó jelentőségéről a következőkben volt szives szerkesztőnké irtíor- málni:

— A gabonakerestedeíenmek a kivitel szempontjából az idén nagyon kedvező a helyzete, főképpen azért, mert nemcsak Gseh-Szlovákiában és Ausztriában, hanem Németországban is a termés nagyon rossz volt, ezeknek az országoknak tehát óriási behozatalra van szükségük.

— A tengerentúli államokban, ahol a termés szintén sokkal rosszabb, mint az elmúlt években, oly drágák az árak és különösen az amerikai spekuláció oly nagyarányú játékot folytat, hogy az áraikat indőwkint rohamosan felhajtja és emiatt a tengerentúli árut az említett államokba behozni egyelőre nagyon bajos.

Ezzel a magyar, valamint a szomszédos jugoszláv gabona, mint a legközelebb fekvő államok vezető exporttermékei kedvező helyzetbe kerültek, mert mégis olcsóbban tudják ellátni az említett behozatalra szoruló országokat, mint a tengerentúli államok.

Arra a kérdésünkre, hogy a gabonakereskedelem és az őr lő ipar érdekei nem ellentétesek-e a Cseh-szíovák kereskedelmi szerződés szempontjából, Hirsch tanácsos ezeket mondotta:

— A magyar gabonakereskedelemnek is érdeke, hogy a eseti-szlovák köztársaság a magyar lisztet beengedje, mert a magyar gabonakereske- delemnek legnagyobb vevői a malmok, akiknek üzleti érdekei kereskedelempolitikai szempontból azonosak a kereskedőkéivel.

A külföldi tőzsdéknek a magyar gabonapiacra való hatását a következőkben ismertette:

— Miután Magyarország jelenleg kivitelre szorul és ez a kivitel előreláthatóan állandósulni fog — természetesen csak akikor. Ha az eddigieknek megfelelő termések teszitek Magyarország nagyon is függ a pozsonyi, prágai, bécsi és német piacoktól és egyáltalában a világpiaci eseményeiktök Németországnak különösen déii része jön figyelembe a magyar gabonaexport szem-poiltjából, mivel az ország északi rpsézeite a nagy vasúti fuvarköltség intett Magyarország alig szállíthat gabonát.

— Magyarország és Cseh-Szlovákia között a vasulj fuvárokban nem oly nagyok az eltérések, hogy megakadályozhatnák a két ország jövő üzletét.

Magyarországgal ezidöszerint csak Jugoszlávia versenyezhet sikerrel, mivel olcsóbban tudja a gabonát szállítani, mint a magyar gazdák, Románia ezidén nem is jöhet számba búzaexport dolgában, mivel termése oly rossz volt, hogy az uj román területek csak nagy- nehezen tudják ellátni Órománia szükségleteit. Romániában azonkívül a kiviteli vámok oly nagyok, hogy már emiatt sem lehet a romáp búza versenyképes.

— Lengyelország felé ezidén különösen a malmok csináltak nagyobb üzletet még pedig rozslisztben, mert ott a rozstermés az idén rossz, úgy hogy az ország importra van ráutalva.

Megkérdeztük a tanácsos urat, hogy miképp befolyásolja a magyar korona stabilizációja a ga- bonaüzíetet. Erről a következőképpen nyilatkozott:

— A korona árfolyamának állandósulása kedvezőtlenül hatott a gabonakereskedelemre, melynek árai magyar koronaértékben nem emelkedhettek abban a mértékben, mint ahogy a gabonaárak emelkedtek a külföldön.

— A magyar gabonakereskedelmet is roppant

hátráltatják a szomszédos államokkal vajó utazási forgalom még mindig fennálló nehézségei. Felette fontos volna, hogy végre ötévi elzárkózott- ság után szabaddá tegyék az utazást a szomszédos államokba és az utazást ha másképp nem lehet — legfeljebb útlevélhez kössék, de a vízum teljesein felesleges. Erdélyi Árpád.

= Novák miniszter az agrárvámok jelentőségéről, Novak kereskedelemügyi miniszter a cseh nemzeti demokrata párt pozsonyi gyűlésén tartott beszédében a többi között a következőket mondta: Az aktuális kérdések közé tartozik a gabona és a liszt- vám kérdése is. Ha ezeket a vámokat már júliusban bevezették volna, akkor a helyzet ma más lenne. Nálunk sokan számítanak a Msztvámok bevezetésére, ami az import nagyságából tűnik ki- A gazdasági kérdésből

H——BWBWBWHHMJMIIMIIVUliB11—I

politikai leit, noha a gazdasági kérdésekkel való politizálás rendkívül ártalmas.

— Fordulat a szalámibotrányban. B-udv.tó-fröl jelentik: A Magyar Részvény Szalámi ügy-ivei

az utóbbi időben sokat foglalkozott a nyilvánosság. Bécsi jelentések szerint az ügyben jjjosi fordulat állott be, amennyiben a német takarékpénztárak központi bankja és Scliossbűrger Rudak báró megbízottai között tárgyalások fovymk a vállalat pénzügyei elintézése •érdekében.

~= A gyümölcs és zöldségterwés. A iöld- vimelésügyi minisztérium november 1-i kelettel a gyümölcs és zöldségíermésről a következő hivatalos jelentést adta ki: Októberben napfényes és száraz időjárás uralkodott. A hónap elején és végén esőzések voltak, Az október 25-röl 26-ra virradó éjjelen fagyott is. A gyümölcs érlelése és színezés szempontjából az októberi időjárás kedvező volt. A téli gyümölcsöt úgyszólván mindenütt leszedtek és főképpen almát adtak el a termelők nagyobb mennyiségben, mivel ez gyümölcsfajta ki van téve a rothadás veszélyének. — Október folyamán a szelő nagyon szépen fejlődött s így az idei szüret minőség szempontjából feliimulía a tavalyit, azonban mennyiség tekintetében csak felét teszi ki az elmúlt évi termésnek. —A zöldségtermés kielégítő. A paradicsomalmaíer- més rossz, a hagyma rothad.

= Kedvezőtleu a magyar vetésjeleutés. Budapestről jelentik: A földimivcíésügyi minisztérium hivatalos vetési elpaitése szerbit az őszi nmük álatok úgyszólván mindenütt befejeződtek, nőim a szárazság nagy mértékben akadályozta a a-junk illatokat. A tengeri-, a burgonya- és a cukorrépa- termést mindenütt betakarítottál;. Az őszi vetés íjagyon korán csírázott, azonban a száraz és nide* időjárás nagy mértékben gátolta a vetés kifejte* dósét. Az utóbbi 3—4 hét során elvetett magvak rpég nem csíráznak- Az egész országban rovarok és egerek kártevéseit panaszolják.

= Stagnál a magyar lisztexport. Budapesttel jelentik: A lisztexport stagnálása tovább tart s a lanyhuló világpiaci árak miatt kötések úgyszólván nem is jönnek létre. A román és a jugoszláv verseny nggyon érezhető, mert a jugoszláv és a román malmok o’esóbb áron veszik a gabonát s a termelési költségeik is kisebbek, mint a magyar malmok termelési költségei. A magyar malmok nagy gabonakészletek fölött rendelkeznek, ezért beszüntették az újabb vásárlásokat.

— Azért annyit még mindig tudok jövendölni, hogy ha nem fogod be azt a fogatlan pofádat, egy perc muiíva kék lesz a hátad és kezemben marad a varkocsod! — A nyomaték osság kedvéért föl is kapott egy jó fütyköst, azzal buktatta ki a küszöbön hűséges élettársát.

Radoszláv mester seim volt rest, fölhasználta a családi perpatvart s zsebébe sü- lyesztett egy jó marék aranyat. Úgy gondolta, mindegy az a pénznek, úgy sincs senki, aki meg tudja olvasni, ki van-e az ötszáiz!

IV.

A német király barátja

A Tisza—Maros szögében úri módban élt Cserni Jován és dicső „hadserege41 Tábornak ugyan nem igen volt a tanyatábor, se körül nem ár kelták, se palánkét nem vertek a szabadnak maradt oldaton. Riizfa- gallyakból kalyibákat eszkábáltak össze, azt sem sorjába", mint a hadinépekné! szokás. Inkább is hasonlított az egész amolyan faluvégi cigánysorhoz, mint katonai szálláshoz. Hogy őrséget tartsanak, az eszükbe sem jutott. Bizony, ha a töröknek eszébe jut föl sétálni a Maros mentén, ha csak egy századnyi lovascsapatával, éj derekán úgy elpará- holhatta volna az egész tízezer embert, mint a héja a seregély rajt. De hát, ki tudja, mit forralt Istambulban a szultán, Magyarország olyan, mint a kert sövénye nélkül, a csősz se vigyáz benne, mégsem jön se vetni, se aratni benne.

Égy ideig folyt az élet csöndben, jól- ei-ett a rácoknak kipihenni a sok fáradalmat

a langyos tavaszi verőfényben; ott süttették hol a hasukat, hol a hátukat a hangafüves homokparton s közben dalolták hol méiabus, ho] vidám dalaikat:

Malena Mara, trí venea plela.

Malena Mara tri venea plela . . .

. . . Kad te vídim na szokaku,

Poznajem te po koraku,

Ali. Ali szree moje Za tvom moje szreo gore,

Szrco goreBizony baj lett abból, hogy felgyűlt a szivük a maiktkerős legényeiknek, két hét alatt úgy megsiirüdött a vérük a jóléttől és semmittevéstől, hogy nem fértek a bőrükbe. Rgy részük hazaszökdösött a „Malena Marához41, meg az „Alihoz44, más része úgy éj- jélénkült összeverődött egy-egy patrulba s megpótolta. amit zsoldban, meg menázsiban a táborban kapott. A táborban is egyre sűrűbb lett a civódás. Szó szót adott s a szóváltásnak bicskázás lett a vége. A próféta vagy nem látta, vagy nem akarta meglátni a bajt Hiába jelentették a „kapitányok44, hogy baj lesz, ha tovább így tart, mindig azzal ütötte e) a dolgot:

— A király küldött ide, más parancsot nem adott, tegyetek, amit akartok.

S volt is valami igaza A fizetett katona huncut, ha többet dolgozik, mint amennyit muszáj. Odafönt Budán meg úgy vélték a jó urak, a Fekete Rmber a miénk lett, hát rendben van. Azzal senki sem gondolt tovább. hogy jó lenne törődni is vele. hogy a miénk maradjon is. A pénz elég egy fertály esztendőre, ha ez letelik, előkeriti a fizetömester a többit, tovább is rendben marad a dolog. Egyre nem gondoltak az urak Budán, hogy bizony a Tisza—Maros szögéig nem hallatszik el a törvény szava: „Végeztük azt is, hogy a kotzka és karba iatzas to- taliter megli tiltás$ék.“ — A naplopás nagy kerítő, a próféta ur ugyancsak nekiadta magát a házsárt vetésnek. Cselnik mester meg nem azért járt be hetedhét országot, hogy ki ne tanulja a mesterségét, hozott ő magával olyan ólmozott „verfölyt44 (Szegeden vette egy bűbájos vén szipától, azzal ajánl- gatta az neki, hogy egyenesen az Öthalomról való s akasztott ember térdekaláosából van kifaragva), hegy, ha ő vetette, majd mindig hatot mutatott, lra meg a próféta pendítette, mindig vakra fordult. A játék meg a király aranyaiba ment, úgy, hogy mire az emberek türelme elfogyott, elfogyott a zacskó is, any- nyira, hogy már akár meg is tudta számolni Cserni Jován. Főtt is a feje a Feketének, maga sem bánta volna, ha valóban próféta lenne, hadd lássa, mi lesz a vége ennek. A vejem-uraoi kötötte ugyan az ebet a karóhoz, hogy igy meg úgy, jó helyen a pénz majd ád ő kölcsön, ha úgy hozza a sor, de hiszen, tudta azt Jován, hogy egy kákabélű süldő rác legény sem lakik jói attól, amit Radoszláv mester főzet neki. Magáról tudta, hogy ő sem adna, ha a másik helyében lenne. Minél jobban fogyott a porció a kondorban, antul gyakrabb lett az éjszakai kirándulás. Már üzenet is jött Budáról, hogy nvághassanak, mert hátul kötik a próféta uram sarkát.

Amikor a parancsot kihirdették a táborban, nagy lett a zúgolódás:

— Háf miből éljünk? Ha a király katonái vagyunk, adjanak enni is!

(Folyt. köY.)