Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-19 / 263. (711.) szám
Egy kalandor a XX-ik században Konstantinápolyié! Blarritzig bolonddá tette a világot — A .háremhölgyek és a milliárdos Gould-leány Páris, november 18. ÍÁ huszadik század a csirkefogók kora. Lépten-nyomon fol-íöltünik egy szélhámos, aki az emberek egész raját teszi adófizetőjévé s nem egyszer a rendőrségeket is orruknál fogva vezeti. A sóik apró csirkefogó közül azonban egész fejjel emelkedik ki az a mo dern R in áldó, akit végre a párisi rendőrség juttatott a büntetőbíróság elé, ahol a huszadik század legzseniálisabb szélhámosának kalandjai, mint egy érdekfeszitő filmregény peregtek le. Két esztendeig hordta ösz- sze Európa egész rendőrsége ennek a tizennégy" napig tartó tárgyalásnak az anyagát, amelyet a zseniális kalandor humora fűszerezett meg. A Ildiéncnevü szélhámos igazi neve Ottó István s 1899-ben Lütti ebben született. A liozzáiutézett kérdésekre előkelő nyugalommal felelt. Megjelenése az igazi üt benyomását keltette s előadása mindvégig lenyűgözte úgy a bíróság, mint a hallgatóság érdeklődését. — Az egyenruha és .a nő! Ez a kettő vonzott mindig ellenállhatatlan erővel s ez a kettő volt az oka, hogy életemben annyi bolondságot követtem el. Az elnök előtt a világ minden részéből összefutott aktatenger, minden levele komikus bizonyítéka az emberek könoyenbivősé- géniek. Ottó Isi Iván már húszéves korában Konstantinápolyban bukkan föl. Törökül gyorsan megtanul s egy eunuohi bizonyítványt szerez, hogy a háremekbe juthasson. Kamid Abdulla basa főháremőre lesz s két évig éli világát a török paradicsomban. Nem bírja, unja végre a háremnek gyönyöreit s egy nap megszökik. Persze, nem üres kézzel. Táskájában a hárem úrnőinek összes ékszerei. Pár hét múlva már Brüsszel utcáin sétál belga főhadnagyi formaruhában. A katonai karrierje gyorsan Mád. Minden hónapban előlépteti magát. Két és félévvel ezelőtt belga ezredesi ruhában jelent meg a Rulhrvidéknek azon a részén, amelyet az amerikai hadsereg Allén tábornok vezénylete alatt tartott megszállva, A belga hadsereghez persze semmi köze sem volt Ottó Istvánnak, a hatóságok pedig már ekkor különböző büntettek miatt körözték. A tábornok főhadiszállásán előadta, hogy ö a belga király megbízásából Allén tábornoknak a legnagyobb belga kitüntetést, a Lipót rendjel első osztályát akarja átadni. A király ki- vánsága, hogy ezt a fényes rendjelet nagy icatonai ünnepségek kenetében tűzze mellére kedvenc ezredese. Allén tábornok boldogan fogadta a hirt s fényes katonai parádét rendezett, amelyen a francia és angol katonai kitűnőségek is részt vettek. Az ágyuk dörögtek s diszitüzet adtak abban a percben, amikor Ottó István ragyogó ezredesi egyenruhában, a mellén vagy húsz rendjellel, odalépett Allén tábornokhoz s fölfűzte neki Albert király nevében a Lipót-nend első osztályát. Az összes fegyvernemek tisztelegtek, majd diszmenetben elvonultak a belga király képviselője előtt. A rendkívül fényes parádéról a lapok hasábokat írtak, a mozgószinházak bemutatták az ünnepséget, de mire a brüsszeli kabinetirodában észbekaptak s elrendelték a vizsgálatot, az „ezredes4* már árkon-bökron túl volt. Hogy a botrányt némiképpen enyhítsék, a belga király megküldte a Lipót- rend nagyfeeresztjét Allén tábornoknak. Szerda, november 19. Ottó István már ekkor Biarritzban udvarolt a milliárdos Gould-teánynak. Az amerikai társaságnak Maurice Maeterlinck Paul fiának nevén mutatkozott be. A.jőnevit. pom- pás modorú fiatalembert kitüntető szívességgel fogadták s alig pár hét alatt a milliárdos leány lángoló szerelemre lobbant. Ottó István, illetve Paul Maeterlinck el is jegyezte a szép amerikai milliárdos nőt s gavallér módon pár százezer dollárt ki is csalt a családról. Közben a biarritzi polgármester gratulált a nagy belga költőnek fia házasságához. Mire Maeterlinck válasza megérkezett. s a szélhámosság kiderült, a kalandor ismét elszdeílt s már a francia Rennesben ünnepeltette magát, minit a háború egyik legnagyobb nievü tábornoka. Itt aztán véletlenül leleplezték s végre rendőrkézre jutott a regényes életű kalandor. Harminckét menyasszony, sok millió frank, fényes egyenruhák, udvari fogadások, asszonyok, hatóságok, méltóságok, egész városok bolooddátevése tarkítják ennek a zseniális csirkefogónak múltját, amely most a börtönbe torkollott. A bíróság hatévi súlyos börtönre Ítélte Ottó Istvánt. Amikor az elnök kihirdette előtte az Ítéletet, hozzáfűzte: „Öli századunk legnagyobb szélhámosa.44 Ottó István elmosolyodott: „Köszönöm az elismerést, elnök ur, de remélem, hogy pályám még nem fejeződött be.“ Azután elegáns meghajlással búcsúzott a külső világtól — hat évre. Baeran cellájában Két német képviselő elmondja Ba erannál a börtönben tett látogatását Prága, november 18. A politikai élet hullámai összecsaptak neve fölött. Egy darabig ettől a névtől visszhangzott a köztársaság, azután következett az elitéltetés. Néhányan még felemelték szavukat, azután csönd következett: a börtön- céllá csöndje. Pilsentől egyórás ut után éli* az ember Boryba. Ott van Baeran bebörtönözve. A börtön modem épület; igazgatója szeretetreméltó ember, aki folyton azon töri a fejét, miként segíthetnie legjobban a rábízott foglyokon. Rögtön rendelkezésünkre bocsátja egyik tisztviselőjét, aki végigvezet a hatalmas épület középrészén, fel a harmadik emeletre. Az őr tiszteleg, a nehéz ajtó fordul egyet 'és bent vagyunk Baerannál. Kemény ágyán ül darócruhában. Alig tud fölkelni, annyira kínozza a köszvény. Mikor minket meglát, kitörni készülő örömét visszafojtja. Csak a szemében csillog a meghatottság, mert velünk van a tisztviselő. A:z ágyon kívül egy könyvekkel megrakott asztalka és egy szék. Baeran fogsága alatt megtanult spanyolul és angolul és tökéletesítette magát a cseh nyelvben. Azonkívül egy nagy szociálpolitikai művön dolgozott, amely a befejezés fellé közeledik. Sokat szenvedett, de a szenvedés nem törte meg. Élénken beszél és minden politikai mozzanat iránt érdeklődik. Mikor elmondjuk néki, hogy az utolsó ülés alkalmával inditványí tettek arra nézve, hogy perét revízió alá vegyék, piros lett az arca a boldogságtól. Nem szól semmit, mert nem szólhat, de szó nélkül is tudunk mindent. Csak mikor jövőjéről beszél, gond és fájdalom hasit barázdát homlokába. Megnyugtatjuk: a német nép tudni fogja kötelességét! Baeran tekintete a cella magasan fekvő ablakára esik. Követjük tekintetét és melegen megrázzuk a kezét: december 27-én szabadlábra helyezik. Szabad lesz és még hallani fogja a karácsonyi szentének kicsendülését. Újrakezdi a munkát, mondja és mialatt beszél, hamar telük az idő. Délben behozzák a fogházak ismert két pléhedényét, bennük azt az ebédet, amit minden gonosztevő elé raknak, j Letelt a látogatás ideje. Búcsúzunk. Odabenn gyönyörű őszi verőfény. A losonci reformátusok állásfoglalása megrágalmazott lelkészük mellett Impozáns rendkívüli közgyűlés Losonc, november 18. (Saját tudósítóink jelentése.) A Sörös Béla ellen igaztalan és rosszakaratú támadások ügyében a losonci református egyházközség vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A méltóságteljes lefolyású közgyűlésen az egyházhivek nagy tömege mellett a többi keresztény egyházak hívei közül is sokan resztvettek- A közgyűlést Kövy Árpád lelkész imával nyitotta meg, majd Szlassy Béla egyházközségi főgondnok ismertette a Sörös Béla vezető lelkész elleni igazságtalan hírlapi támadásokat, rámutatott azoknak az egyházak és a magyarság békéjét veszélyeztető káros voltára és előterjesztette a következő határozati javaslatot: — A losonci református egyházközség 1924 november 16-án az egyház tanácstermében tartott rendkívüli közgyűlésén megállapítja, hogy azon hírlapi támadás, mely a Losoncon megjelenő Magyar Közlönyben és ennek nyomán a Kassai Naplóban megjelent és Sörös Béla vezető lelkész ellen irányul, valótlanságon alapszik, mert az október 31-én tartott református emlékünnepen semmi olyan kijelentés nem történt vagy kitétel nem használtatott, amely csak távolról is ökot adhatott volna a fenti lapokban megjelent közlemények megírására. Megállapítja, hogy e közleményekben fog1 attak nemcsak szeretett első lelkésze ellen irányulnak, hanem az egész egyházközséget is mélyen sértik. Megállapítja, hogy ezen közlemények és hasonló irányú támadások igen alkalmasak a város magyar társadalmának és általában a s-zflo- venszkói magyarság társadalmi békéjének veszélyeztetésére, az egész társadalom megbontására és erejének rneggyengitésére. Éppen ezért mély fölháborodással utasítja visz- sza és bélyegzi meg a Magyar Közlöny és a Kassai Nap’ó közleményeit. Tudatában van az egyházközségi közgyűlés annak, hogy ezen támadás csak egy láncszeme azon sorozatos támad ás óiknak, melyek célja az, hogy Sörös Bélát az egyházközség éléről és igy városunkból eltávolithassák. Ennek ellenében a losonci református egyházközség közgyűlése hálás büszkeséggel emlékszik meg azon önzetlen és fáradhatatlanul működésről, melyet Sörös Béla vezető lelkész úgy az egyházközség, mint a szlovenszkói egyetemes református egyház és a szlovenszkói magyarság érdekében kifejt. Biztosítja szeretett lelkészét igaz, odaadó támogatásáról és törhetetlen ragaszkodásáról- Felhívja őt, hogy eddigi magatartását változatlanul tartsa fenn és Isten áldását kéri további munkásságára. Az általános helyesléssel elfogadott határozati javaslathoz az egyházközség tagjai nevében Filo Lajos, Kulifay Lajos, özvegy Iiercsuth Gézáné és Polacsek József szóltak hozzá és mindannyian megtámadott lelkészükkel szemben legteljesebb bizalmuknak és ragaszkodásuknak adtak kifejezést. Az egyhangú határozat kimondása után küklöttség ment Sörös Béláért, akit a termet zsúfolásig megtöltő közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadott. Tóth Kálmán egyházközségi gondnok meleg szavakkal üdvözölte és ismertette előtte a közgyűlés határozatát. Sörös Béla meghatódva köszönte meg a bizalomnak ezt az ünneplés megnyilatkozását és nagyszabású, Losonc közéletének utolsó két évtizedét átölelő beszédében ismét hitvallást tett a vallásfelekezetek testvéri egyiittmunkáíkodását szolgáló életprogramja mellett, amelytől soha sem tért el eddig sem és amelytől minden támadások dacára nem fog eltérni ezután sem. Ezzel véget is ért az impozáns közgyűlés, amely méltó választ adott az igaztalan támadásokra. Az ügy történetéhez tartozik az is. hogy Sörös Béla a támadó közlemények megjelenése után egyházke,rü éti főhatóságától a fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte, amely kérésének a Komáromban tartott egyházkerületi közgyűlés eleget is tett. Az eltűnt színházi alap Varsó, november 18. Ilyen dolog aligha történhetnék meg másutt: egy színház építési alapja egyszerűen eltűnt. Nem használta fel senki, nem lopta el senki, mégis úgy eltűnt, mintha a főid nyelte volna el. így történt: Néhány évvel ezelőtt leégett „Rozmaitozei44, a varsói nemzeti színház. A városi tanács akkor összeült és rendkívüli adókat állapított meg, amelyek arra voltaik szánva, hogy a leégett színházat újra felépítsék. Ugyanekkor külön bizottság alakult, amely a városi tanácsot törekvésében segíteni akarta. Nagy propaganda indult meg 'és eredménye az volt, hogy a lengyel arisztokrácia és a tehetősebb polgárok 2000 dollár értékű lengyel márkát helyeztek el egy varsói bankban azzal a kikötéssel, hogy azok, akik egy meghatározott összeggel járultak hozzá az alapítványhoz, a nemzeti színház minden premierjére ingyenjegye>i kapnak. Ez a külön bizottság egy városi tanácsosból és néhány kirendelt polgárból ált. 1921 végén az infláció következtében a letett 2000 dollár értékű lengyel márka már csak 1200 dollárt ért és a különbizottság feloszlatta önmagát. A bankot a városi tanács értesítette arról, hogy ezt az alapot tekintse a város külön alapjának, amely fölött csak a tanácsnak van jo- gábn rendelkeznie. A bank ezt tudomásul vette, de mert egyre-másra teltek az évek, anélkül, hogy valaki törődött volna a letett összeggel, a bank a maga céljaira fordította, ellenben a városnak lengyelmárka kontója volt a barikbanMikor végre ezidén a befolyt rendkívüli adókból felépített uj nemzeti színház megnyílt, a lengyel arisztokrácia segélye, amely 2000 dollár volt, 1.50 zloty-ra, azaz 10 cseh koronára olvadt volt c-ssze, mert ennyit ért az 1921-ben 2000 dollárt érő lengyel mártva. Erre jöttek a hazafiak és beperelték a városi tanácsot. Számításaik szerint a. gyűjtés az építkezésnek pontosan 20 százalékát tette ki. tehát 400.000 zlotyra per- lik a várost, amely könnyelműen elkezdte a rábízott pénzt, anélkül, hogy valaki is hozzányúlt volna. A jogászok a hazafiaknak adnak igazat, de azt tartják, hogy r:.em a város perelhető, hanem csak a városi tanács. Ez pedig a szinbázépitkezés különbizottságára hárítja a felelősséget, amelynek nem lett volna egyéb dolga, mint a színházai apót rendesen kezeim. Csak a „nagy adakozók44 nevetnek a markukba, mert per utján be fogják hozni, amit adakozó kedvükben kiadtak és azonfelül ingyenjegyet fognak kapni minden premiérre. A nemzeti színház pedig örülhet neki, hogy tető a a jutott, mert az eltűnt alapból nem építették volna fel soha. wmMíTáJíiirófi) 'r ÖT lORBM # * Paris. A közel jövőben folytatni fogják a ném-et- ffameia kereskedelmi tárgyalásokat. * Melbourne. Az ausztráliai Viktória domínium uj miniszterelnöke Allan mezőgazdasági párti képviselő lett. * London. Csangszolin és Fengjuhsiang Tiencsinbe érkeztek, hogy megtartsák Kina sorsát eldöntő 'konferenciájukat. *Bem. Hivatalosan megcáfolják azokat a jelentéseket, melyek Szovjetoroszországnak Svájc által való elismeréséről szólnak. Jl^inderma^ add át <ts igMgp&t egy tétovázó ismerősednél!, míg meg nem gwös&öitiiSz asrróf. ftogwr a (Prágai Magyar Mtm- fap a ma^ovsá^ érdteBkeii I mmmmwm'E Vulkán wS‘59 = K®#«c« - K0MO = _____________________fo-«Hco M | *
