Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-04 / 250. (698.) szám
Kedd, november 4. Meghalt Nagyatádi Szabó István Budapest, ■ november 3, Szombaton délután érkezett a fővárosba az a hír, hogy Nagyatádi Szabó István volt íüldmivelésiigyi miniszter erdőüsokonyaii otthonában szivszélhüdés kő veik eztében meghalt. Nagyatádi haláláról a főváros megdöbbentve értesült. Lapja, a Magyar Falu különkiadásban jelent meg s azt írja, hogy a kisgazdaképviselök és Nagyatádi barátai sírtak, áruikor meghallották vezérük káitasztréfád át. Nagyatádi csütörtökön reggel utazott el Budapestről Erdőcsokonyára, hogy az utolsó •hetek viharos politikai helyzetéből támadt izgalmakat otthonában, családjánál kipihenje. Szombaton reggel vadászfegyveréért ment, hogy azt vállára vegye és körülnézzen gazdaságában. A szoba ajtajánál megtántörődött, szédülés fogta ef, összerogyott. Családja igy talált reá. Eszméletét nem nyerte többé vissza s délután egy órakor meghalt. Halálát a körorvo-s konstatálta, aki kétoldali agyvérzést állapított meg. Titkára szerint hetek óta gyöngélkedett. Panaszkodott, hogy a nyakán a főütőér bizsereg, forr óságot érez és gyakran vannak szédülései. 0r scfk'at látni sem akart, csupán két orvosképviselővel: Éhn Kálmánnal cs Barta Szabó Józsefjei engedte magát megvizsgáltatni. Az utóbbi megállapította, bőgj' Nagyatádi agyi ütőérelm eszesedésben szenvedett. Temetése ma délután volt Erdőcsóko- r.yán. A kormány Nagyatádi Szabó Istvánt a nemzet halottjának tekinti. A kormány és a nemzetgyűlés tagjai s az összes gazdaszervezeteik küldöttségei kü- 1 ön vonaton utaztak le ErdŐcsokonyára. A kormány nevében a miniszterelnök búcsúztatta el a volt földművelésügyi minisztert. Bethlen miniszterelnök a Hortobágyon, vadászat közben értesült a halálesetről. A hir megdöbbentően hatott rá és könnyeket fakasztott szeméből. Mayer János, az egységes párt elnöke nyilatkozott a halálesetről, kijelentette, hogy a pártot' pótolhatatlan veszteség érte, mert Nagyatádi helyét senki sem tudja egyelőre betölteni. Az egységes párt őszinte gyászának érzésével akarja bebizonyítani, hogy sohasem fog letérni a demokratikus nemzeti agrárpolitika útjáról. Horthy kormányzó meleg részvéttáviratot intézett az özvegyhez s a ravatalra koszorút küldött. Nagyatádi 1863-ban született Erdőcso- konyán. Ott végezte el a hat elemi iskolát. A katonai esztendőket a kaposvári gyalogezredben szolgálta és mint szakaszvezető hagyta el a. katonaságot. Mint önéletrajzában megírta, volt arató-munkás, részescséplő, napszámos, fuvaros, erdei famunkés. 1908- ban választották meg országgyűlési képviselőnek Nagyatádon. 1918-ban az egynapos Hadik-kabinetben föld mi vetés ügyi miniszter volt. A Károlyi-kormány alatt kisgazdami- uiszter volt, tagja volt a Berinkey-kormánySzerda: MARÉK ANTAL: A „tanár11 ur. Csütörtök: KOVÁTS MfKLÓS: Az utolsó akkord. Péntek: MÉCS LÁSZLÓ: Péter hajóján. (Vers.) Szombat: STRELISKY JÓZSEF: Álom. Vasárnap: SEGESDY LÁSZLÓ: Hitem himnusza. (Vers.) — NYÁRY ANDOR: A lakodalom.-——•- ■■■mi UfgpJiHnr—*■■■- — — A budapesti őszi tárlat — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Erdélyi Árpád. Mulí vasárnap nyílt meg az Országos magy. képzőművészeti társulat idei őszi tárlata a városligeti Műcsarnokban. Rendszerint a kiállítási termek sorrendjében ismertetjük a tárlat anyagát, de ezúttal helyénvalóbbnak, találjuk, a művészek névsora után igazodni, hogy a lehetőség szerint teljes áttekintést szerezzünk a tárlatról. Mi is sajnálattal állapítjuk meg, hogy az idei tárlat kevésbé sikerült és talán még sohasem zavarta a komoly művészi nívót annyi dilettantizmus, mint az idei őszi tárlaton. Azonban nem engedhetjük meg magunknak azt a közönyt sem, mellyel a legtöbb budapesti laptársunk, kivéve a P. Lloydot és a Világot, az őszi tárlat kritikáját elintézi. Egy egész sor névvel találkozunk a százötvennél is több kiállító között, amely nevek a legutóbbi tárlatokból a mi közönségünk előtt is kevés kivétellel ióhangzá- su művésznevek: Bardócz Árpád, Berkes Antal, Bosznay István, Brüll Aladár, Csatiak is s 1919 márciusában lemondott,mert kifogásolta Búza Barnának a nagybirtokok szocializálására és termelőszövetkezetekké való átalakítására irányuló akcióját, A kom- rnün ideje alatt visszavonult. Azután valamennyi kabinetben miniszter volt. Nagyatádival csütörtökön, közvetlen elutazása előtt beszélgetett Szomaházy István. A beszélgetést egy budapesti lapban megírta. — öregségemre — mondotta Nagyatádi _ végképpen hazatérek falusi házamba, ahol nem kegyelmes, csak Pista bácsija vagyok a fiataloknak, kedves komám a régi pajtásaimnak. Ott alkarok meghalni, ahol fiatalságomat el töltöttem. Nem sok van már hátra. Minden fajtám a hetvenedik év körül szokott meghalni, én pedig már betöltöttem a hatvanegyet. Elmondotta, hogy ifjúságában sokat nélkülözött. Harminc holdat szerzett, tizenötöt a felesége örökölt Amióta az emberekben csalódott, azóta busongásra hajló. Egész az Eskütt-ügyig optimista volt A beszélgetést igy fejezte be: — Famíliám unos- untig hajtogatja: Gyere haza! A gyászszertartást Ravasz László református püspök végezte. Az ország összes községeiben ma délután két órakor, a temetés órájában megkondnltak a harangok. Szent-lyány Benes külpolitikájának közgazdasági vonatkozásairól Prága, november 3. Szelit-Ivány József a képviselőház külügyi vitájánál mondott nagyszabású beszédében szólt Benes külpolitikájának közgazdasági vonatkozásairól is. Első eset, — mondotta — hogy a külügyminiszter ur nagyobb fontosságot tulajdonit a közgazdasági élet és a külpolitika összekapcsolódásának, mikor azt mondta, hogy a megkötött kereskedelmi szerződések összhangban állanak az állam közgazda- sági érdekeivel és hogy a további kereskedelmi kapcsolatok létesítése programszerűen folyik. Nem tudom, hogy a külügyminiszter ur ezirányu programja határozott és erős vonalakból áll-e, de amennyire a létező kereskedelmi szerződésekből, valamint a tárgyalások tempójából következtetem, a program rossz. A cseh-szlovák köztársaságnak állampénzügyi és államgazdasági helyzete minden más államénál inkább attól függ, vájjon lehetővé teszi-e a termelés, különösen az ipari termelés nagy fölöslegének külföldi elhelyezését Köztudomású mindenki előtt, hogy sehol Európa területén oly nehéz termelési viszonyok nincsenek, mint itt. Első és legfontosabb teendője volna a kormánynak a termelést megkönnyíteni, a termelési költségek nívóját a szomszédos államokkal arányba hozni és ezáltal a nagy és olcsó termelési lehetőségeket biztosítani- Az ipari termelés olcsóbbátételének első következménye volna a mezőgazdasági termelés nagyfokú olcsóbbodása és azok a szociális aggodalmak, amelyek a termelés védelme megokölására mindig felszínre kerülnek, teljesen elvesztenék jelentőségüket mert a legfontosabb közszükségleti cikkek és az élelmiszerek olcsóbbodása következnék be. És a termelés fellendülésével a munkanélküliség súlyos problémája egyszerre megszűnne. — A közgazdasági élet minden vonalon nagy fejlődésnek indulna és sokkal inkább elbírná azokat a súlyos adóterheket, amelyeket viselnie kell, hogy az állami költségvetés egyensúlya biztosítható legyen, vagy legalább is megközelittessék. A Rasin-féle valutapolitika a külföldi relációkban az állam pénzügyi helyzetére jó befolyással volt, WUlimiliiülHBWBBMBtB—aUWBLBtMBMiIBI Hlllill WIIIMIII I azonban az a konjunkturális haszon, amelyet az idegen valutába felvett kölcsönöknek jobb cseh koronával való visszafizetése eredményezett, az állam polgárainak zsebéből és a közgazdasági élet ütőerét alkotó tőkéből került ki. Ennek a valutapolitikának egyedüli rugója a cseh nemzeti önérzetnek a tuitengése volt és a „nasa koruna44 jelszava alatt növekedett. Agrárvámok és alacsonyabb valuták kellenek — De a külügyminiszter urnák gazdasági programja azért sem jó, mert mig az ipar vámvédelmét nagy mértékben felöleli, addig a mezőgazdaság létével vagy nemlétezé- séve! egyáltalán nem törődik. — A legerélyesebben és leghatározottabban állást kell foglalnom az agrárvámok behozatala vagy megfelelően való fölemelése érdekében mindaddig az ideig, amig nincs meg a lehetősége egy minél nagyobb területet felölelő vámszövetség vagy gazdasági föderalizmus létrehozásának. — Követelnem kell, hogy a valuta a mainál alacsonyabb fokon, a tényleges viszonyoknak megfelelően stabiüzáltassék. — Amikor 1922-ben főleg a Valuta nagyfokú emelkedése folytán a gazdasági krízis óriási pusztítást végzett a közgazdaság minden ágában, akkor azt mondták, hogy Cseh-Szlovákia a gazdag állam és szegény polgár hazája. — Azóta a krízis állandósult, az állam polgárai szegényebbek, a közgazdasági élet vértelen és az állam újabb pénzügyi nehézségekkel küzd olyannyira, hogy a rossz hitelviszonyok dacára, kénytelen ismét és ismét újabb összegeket elvenni a termelésre szánt magántőkéből. A legteljesebb káosz, a legnagyobb labilitás, az üzleti kalkuláció csaknem teljes bizonytalansága jellemzi a közgazdasági életet, tetézve el nem viselhető adóterhekkel. Ezt eredményezi a külügyminiszter ur gazdasági programja, ez a nyilvánvaló destrukciója az államfentartó közgazdaságnak és ennek következményei és vége egyszerűen bcláthatatlanok. lány Béla, Dolányi Benczúr Ida, Egyed Erna, Fábiánná Biczó Ilona, Éried Pál, Józsa Károly, Karlovszky Bertalan, Kemény Nándor, Kézdi-Kovács László, Knoppné Curtis Gertrud, Kóbor Henrik, Kövesdy Géza, Kun- wald Cézár, Maróthi-Major Jenő, Makoldy József, Mányai József, Márton Ferenc, Merész Gyula, Mérő István, Nádler Róbert, Páliya Cölesztin, Poll Hugó, Pörge Gergely, Romek Árpád, Rottmann Mozart, Sárkány Gyula, Szántó Lajos, Szlányi Lajos, Telek Antal, Udvary Pál, Várady Gyula és Vigh Bertalan. Közöttük kollektív kiállítással szerepelnek: Szüle Péter, Kárpáthy Jenő, Komáro- rnii-Kacz Endre és Komáromi-Kacz Endréné. Szüle Péter lehiggadt, biztos célkitűzésű munkáival erősen kiemelkedik a többi kiállítóik monoton képtömegéből, de Kárpáthy Jenő is, különösen uszodi tájképeivel, e genre egyik leghivatottabb művelőjévé tépett elő. Kár, hogy helyünk nem engedi e két kiváló festőpoétának részletesebb ismertetését. Komáromi-Kacz Endre és uagytudásu felesége nem hoznak újat a kollektív kiállításuk során, de a nagyközönség átlagizlését talán senki sem elégíti ki ná- luknál jobban. Nehány uj nevet is érdemes megjegyezni az idei őszi tárlatból. Tájképfestők: Aradi-Edvi Illés Jenő, Baransky E. László, Barkász Lajos, Dayka Antal, Endré- né-Debreczeni Bárány Margit és Gaál Ferenc. Portrékat és figurális kompozíciókat a következők állítottak ki: Balogh Margit (Szeged), Bayer Ágost, Bednár János, Zen- tai Gróf József, Gulyás Sándor, Gyenes Lajos, Kohányi Károly, Senyei József, Uitz János, Vadász Géza, B. Vaszkó Ödön és Weisz Margit. Az uj festők legjelesebb képviselői közül Gulyás Sándornak „Szent György lo- vag“ cimü képe tűnik fel igen érdekes dekoratív törekvéseivel. B. Vaszkó Ödön „Sztrájk a gyárudvaron14 az impresszionizmus jeles terméke. Rendkívül értékes End- réné-Debreczeni Bárány Margit nagybányai tájképe, ö a legjobb a most bemutatkozott női tájképfestök között, viszont a figurális csoportban legjobban tetszett nekünk Weisz Margit „A vice leánya44 cimü vászna, mely a legjobb francia modernekre emlékeztető, igen hatásos munka. \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t \ Saját készítmény!! finom férfi £ \ £P^ és nő* fehérnemű, asztal- £ \ ----- térítők és mindennemű lenáru £ Ár usítás nagyban és kicsinyben £ líVTIVfVt fflfftyyffff wJ* AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁaÁ onyi kelengyék áruháza gyban és kicsinyben » >MiTfrrifi t VTTf f ffTTTTTff TTfTOtf TTfff I Englis kritikája a költségvetésről Prága, november 3. A jövő évi állami költségvetéssel csupán két lap foglalkozott eddig. A Lidové Noviny vezetőhelyén Englis képviselő ad rövid bírálatot a költségvetésről, amelyet teljes mértékben osztunk. A költségvetés összeállításának legújabb módja mellett az állam pénzügyi helyzetéről nem tudunk magunknak világos képet alkotni. A posta és vasutügy manapság annyira közügy, hogy az államnak nem szabad ezeket kereskedelmi vállalatok gyanánt kezelni. A költségvetés egyáltalán nem mondható kedvezőnek, mivel egy 21 milliárdos költségvetés 10 centimes árfolyam mellett nem volna annyira súlyos, mint a mai 14 milliárdos 15—16 centim árfolyam mellett. A költségvetési defláció még nincsen be- beíejezve. A költségvetés itt már nem is annyira pénzügyi, mint inkább nemzetgazdasági kérdés, mivel a közgazdasági életet nem fenyegeti a deficit, hanem a költségvetés a termelésre és versenyképességre gyakorol borzalmas nyomást. A Tribuna vezércikke is ugyanezeket a megállapításokat teszi s hozzáfűzi, hogy a költségvetés boniíását nem csupán a fedezetlen hiány, hanem annak abszolút magassága dönti el. Nagyatádi halála nem változtat a kisgazdák politikáján Budapest, november 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyarországi politika ma tökéletesen Nagyatádi halálesetének befolyása alatt áll. Általában meg vannak arról győződve, hogy a kisgazdák politikai helyzete Nagyatádi halálával semmit sem változik. Hívek maradnak Nagyatádi programjához s már csak kegyeletből sem térnek e! a Bethlennel megkötött megegyezéstől s bennmaradnak az egységes pártban. A nemzetgyűlés holnapi ülését Nagyatádi emlékének szentelik. Az ülés megnyitása után Szcitovszky liázelnök elparentálja Nagyatádit, majd az egyes pártok szónokai méltatják érdemeit. Nehézségek a jugoszláv-ofasz tárgyalásokon Zürich, november 3. Triesztből jelentik a Ntue Züricher Zeitungnak: A velencei olasz-jugoszláv konferencia a vasúti kérdések tárgyalása alkalmával nehézségekre ütközött. ügy hírlik, hogy a jugoszláv delegáltak, tekintettel a belgrádi mimszter- krizisre még a tárgyalások befejezése előtt visszautaznak Jugoszláviába. Nagyon gyér az őszi tárlat szobrászati része. Becsületes akadémikus munka Marcup Béla „Sphynx“-márványszobrocs- kája, Glatter Gyula és Petri-Pick Lajos női arcképei, valamint Seregély Dezső poétikus plakettjei. Az őszi tárlat ezidén igen érdekes módon a Magyar Hadtörténelmi Muzeum kiállításával bővült. A szobrászati anyag hijján a XI. teremben (szoborcsarnok) háborús emlékeknek és jelvényeknek sikerült, szakszerűen rendezett gyűjteményét helyezték el. A különböző ezredjelvények sok ezer száma valósággal imponál és emlékeztet ... A városok áldozatkészségének szobrait miniatűrökben láthatjuk e kiállításon, melyben számos régi csatakép, zászló és különböző hadiemlék egésziti ki a sort. I. Ferenc József gyermekkorabeli ezredtulajdonosi egyenruhája és tábornagyi díszruhája a régi monarchia történelmének néma szinbólu- mai. Az 1848-iki szabadságharcból való érdekes hadi dokumentumok és a világháború sok más jelvénye és emléktárgya tesz tanúságot arról a gazdag anyagról, melyet a Magyar Hadtörténelmi Muzeum gyűjtött egybe. A Hadtörténelmi Muzeum kiállítását Horváth Károly rendezte, de ott láttuk a megnyitásnál Olysói Gabányi János tábornokot és Aggházy Kamii alezredest, akik értesülésünk szerint annak idején lerakták a Magyar Hadtörténelmi Muzeum alapjait. Más lapra tartozik, hogy ez a liadiemlék- kiállitás t összekapcsolható-e a Műcsarnok tárlatával, de ennek jelentőségét is egészen más modorban illett volna méltatni, nem pedig úgy, mint némely laptársunk tette. S ____