Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-01 / 223. (671.) szám

Szerda, október f.

. 9*RÁGAlM<?(AjUfrRME

Békéscsaba—Szeged 1:0 (1:0). Békéscsaba

válogatott csapatja értékes győzelmet aratott a szívósan védekező szegedi válogatott fölött.

Az angol ligabajnokság eredményei. Birmingham— Burnley 1:0, Bíackburn Ravérs. — Aston- Villa 1:1, Sunderland—Bolton W. 2:1. Leeds United—ííuddersfield Town 1:1, Liverpool—Notting- liarn 3:0, Newcastle United—Bury 2:2, Notts County—Everton 3:1, Manchester City—Shcffield United 5:0, Tottcnham Hotspur.—Cardiíf City 1:1 Westbronrwicli Albion—Préston N. E. 1:1, West- ham United—Arsenal 1:0.

Az 1928-as oliniplászt — amint azt eredeti'cg Parisban elhatározták — Amszterdamban fogják megtartani, nem pedig, mint hire járt, Hágában Az amszterdami városi tanács már most minden előkészületet megtesz az 1928-as olimpiai játékokra s erről levélben értesítette is az állandó olimpiai bizottságot.

— A magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Magyarország és Jugoszlávia között a félbeszakított kereskedelmi és gazdasági tárgyalások november elején kezdődnek meg ujból Belgrádban.

— Cukorvédövám Olaszországban. Rómából jelentik: Az olasz cukorgyárak a cukorra nézve a védővám behozatalát követelik— Ráfizettek az idei üzletévre a magyar jég- biztositók. Budapestről Jelentik: A/, idei jégbizio- sitási üzlet a társaságokra nézve kiadós veszteséggel járt. Annak ellenére, hogy a vállalatok a terményva'utabiztositást Is bevezették, mégsem kaptak annyi jégbiztosítást, mint ahogy azt várták. A folyó idényben körülbelül húszezer jégbiztosítást kötöttek, melyek közül úgyszólván minden másodikra kisebb-nagyobb kárieleníés esett, A felek kármegjelölései ugyan túlzottaknak bizonyultak, kétségtelen mégis, hogy a bevételek a nettókárok fizetésére se futottak.

A magyar—-orosz kereskedelmi szerződés perspektívái

Irta: Koffler Károly dr., a Gyáriparosok

Országos Szövetségének titkára.

Budapest, szeptember 30,

A magyar-orosz kereskedelmi szerződés ügyét a sajtó meglehetős egyértelműséggel s elég szerencsétlenül kommentálja, A lapok egyrésze a szerződés időpontját nem látja elérkezettnek, másrésze politikai okokból ellenzi a szerződést, ismét mások annak gazdasági jelentőségét becsülik le. Nagyon fontos azonban, hogy akkor, amikor fejlődő iparunk stagnálni kénytelen s amikor valósággal nemzetközi verseny folyik az orosz piac elnyeréséért, alaposan megvizsgáljuk azt. milyen jelentőséggel bírhat az országra az Oroszországgal létesítendő kereskedelmi kapcsolat.

Az Oroszországgal való gazdasági ösz- szeköttetés elvileg eddig sem volt lehetetlen, amennyiben az orosz kormány külföldi kereskedelmi szervezete utján a magyar gyárosok is összeköttetésbe jutottak Oroszországgal. Oroszország belsejében ugyanis a forgalom és a kereskedelem bizonyos mértékben szabad, bár a szükségletek tulnyomó részét hivatalos szervek látják el. Emellett azonban már bizonyos szerep jut a magánkereskedelemnek is.

A kereskedelmi képviseletek mellett működnek az úgynevezett „vegyes társaságok1* amelyek a kormány ellenőrzése mellett maguk is importálhatnak külföldi ipari cikkeket, j Az ilyen vegyes társaságok különösen alkalmasak Oroszországnak egv oly állammal való érintkezésére, amely állam nem-‘ csak exportálni akar Oroszországba, hanem egyúttal nyersanyagokat is akar orosz földön beszerezni. S ez vonatkozik reánk is.

Magyarország ásványolajipara eddig is kizárólag Oroszországból szerezte be uyers- olajszükségletét, ezenkívül az iparágak egész sorozatát látta cl nyersanyaggal Oroszország. így többek között a gyufa ipar a békében Oroszországból importálta speciális fa- szükségletét, az aszbeszFpar az azbesztet a bőripar nyersbőröket szállított Oroszországból stb. A behozandó nv^rcanvagokat a legcélszerűbben kész ina fi c'kkek expori’á- val fizethetnénk meg. Egv i'ven vegves társaságnak tehát módiában állana a kompenzációit a legcélszerűbben Veresrtülvinm és ezzel megoldani a hitelkérdést is. amely az Oroszországba irányuló export egvik legnagyobb nehézsége. Az orosz kormánv ncvan- is, amelynek bevásárlási céljaua az egész világ inara rendelkezésre á'l. tők^zev^nőséire folytán beszerzéseinél hosszú leiáratu H+e’e- ket igveksz’k igénvbe venni, már nedw ugyanhyen helvzefhen lévő magvar ipar képtelen i'ven hiteleket koncodéin? mert salát hitelszükségleteit- is alig k^pes fedezni.

Ónási perspektívát nyuitanh tehát vegyes társaság működése, amely az orosz nyersanyagok Magyarországba való imnort- iát ipari cikkeinknek Oroszországba való ''xportiáva! komnenzábiá. esetW h>>ománvi alapon tudna Magyarországból va^v

nyersanyagokat Magyarországba szállítani, ami lényegesen elősegítené az értékesítési lehetőségeket.

. A magvar-orosz megállapodás gazdasági részleteit ma még nem ismerjük és így nem tudhatiuk azt sem. hogv a megállapodás alapján az orosz kormány kilátásba helvez- tc-e már ilyen vegyes társaság létesítésére vonatkozó koncesszióját. De. ha ez eddig nem történt volna is meg. kétségtelen, hogy a diplomáciai megállapodás alapián a két kormány képviselői még külön behatóan fogiák megtárgyalni a gazdasági vonatkozású aroblémákat is és ilven tárgyalások folyamán mindent el kellene követnünk arra. hogy megszerezzük az orosz kormány hozzájárulását egy ilven vegyes társaság koncessziójára. Emellett természetesen az orosz- kormánynak, — éppúgy, mint Ausztriában is- történt — fenmarad a joga arra, hogy Maii gyarországon kereskedelmi képviseletet is •j létesitsen, amelynek feladata lesz- a magyar- • ! orosz gazdasági forgalom íelélénkitése és- í fejlesztése.

— Október 20-án folytatódnak a cseh-szlovák 1 -—magyar kereskedelmi tárgyalások. Az UTK

‘ közli, hogy a cseh-szlovák—magyar kereskedelmi

■ szerződésre vonatkozó tárgyalások október 20-án

■ kezdődnek. A tárgyalások körülbelül három hó- ; napig fognak tartani és azokat Budapesten íolytat; iák le.

— Négyszázezer ember látogatta meg a prágai minta vásárt. A prágai mintavásár a kiadott hivatalos jelentések szerint kitűnő eredménnyel zárult. A mintavásárnak négyszázezer látogatója

i volt. Különösen a külföld részéről mutatkozott j nagy érdeklődés.

— A Cseh Eskomptbank és a Morva Eskomptbank fúziója. A Národni Listy arról értesül, hogy a Cselt Eskomptbank és Hitelintézet és a Morva Eskomptbank fuzionálni fognak.

— A magyarországi lisztbehozatal. A

Právo Lidii jelentése szerint szeptember második felében 2000 vagon lisztet importált úsch-Szlovákia Magyarországból.

— Miért esik Parisban a lei? Parisból jelenük: Az utóbbi napokban a párisi tőzsdén a lei árfolyama jelentősen esett- Mértékadó pénzügyi körök úgy vélik, hogy ennek oka abban keresendő hogy a román kormány ismét kölcsönkéréssel fordult a francia pénzvilághoz, ez a kérés azonban visszautasításban részesült.

— Az orosz nyersolaj kiszorította Küzépeuró- pából a román petrólcuintermékeket. Bukarestből jelentik: A dunai hajózás fejlesztése válsággal fenyegeti a román petróleumipart, mert az- orosz nafta a Duna nemzetközivé tétele óta kiszorította

' a volt monarchia utódállamaiból a román naftatermékeket. Németország Trieszten át, az utód- , államok a Dunán kapják az orosz árut és a középeurópai fogyasztás emelkedése ellenére’ kritikus helyzetbe jutott a román olajtermés

— A vámvizsgálat részleges megszüntetése a kivitelnél- A pénzügyminisztérium a legközelebbi napokban uj előírásokat, ad ki a vámvizsgálatot végző hivatalok részére. Egyes iparcikkek, főleg az üvegáru és a maláta, az exportnál nem lesznek

I a'ávetve a vámvizsgálatnak.

Ha kczdMIh I

§ ai ej clőlizciésl icftcic?! 1

§ Siessen előfizetéséi rcis&eini. S

g Ewgg lap Kilincse iádig p

g ne szenvedess fii

— Hossz az amerikai gabonapiacon- Uneri- kából újabb jelentékeny áremelkedést jelentenek* A búza 2.5, a tengeri 4, a zab 1, a rozs 2 centtel drágább.

= Nagysikerűnek ígérkezik a lattersalli ló- kiállitás. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Tattersallban és a lóverseny téren október 11—15 között tartandó tenyészállat-, haszonéi lnxuslóvásár és kiállítás nagysikerűnek Ígérkezik. Eddig 7 négyesfogatot, 48 hintós, juk-ker- és igás kettősfogatot, 32 hátaslovat és 36 tenyész- lovat neveztek be.

— Nagy rozshossz a délnémet gabonapiacon.

Mannheimból jelentik: A dólnémelországi gabonapiacon óriási kereslet folytán a rozsárak roltamo- san emelkednek. Belföldi rozs ára 21—22 arany- márka, külföldié 23—24. A búza 26.5U—28, az árpa 28—29.

A budapesti tojástözsde. Budapestről jelentik: A magyar minisztertanács hozzájárult a tojás- tőzsde fel állításához, amelynek jelentősége abban áil, hogy ennek révén a balkáni piacok nagy tojásfeleslegét Budapesten keresztül lehet a világpiacon értékesíteni

= A magyar gazdák a dohány beváltási árának fölemelését követelik. Budapestről jelentik: A dohánytermelő gazdák mozgalmat indítottak hogy a dohány beváltási árát a kincstár emelje föl. A gazdák azt panaszolják, liogy ma veszteséggel jár a dohánytermelés és a számításukat a jövőben sem találják meg s igy kénytelenek lesznek a dohányföldeket más termelési célra fölhasználni

Törzskönyvezik a magyarországi háziállatokat. Budapestről jelentik: A földmivelésflgyi minisztérium a háziállatok pontos törzskönyvezéséről rendeletét adott ki és országos törzskönyvelőbizottságot szervezett. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az ország állatállományát minőségileg megjavítsa és a magyar állatexportot elősegítse, mert a külföldi piacokon az állat minőségének igazolására törzskönyvi kivonatot kivannak. A törzskönyvezés eddig csak a nemesebb ló- és szarvasmarhatenyészetnél volt bevezetve, most azonban kiterjed valamennyi állatfajtára és valamennyi állatra.

A vilá^béke

— Fantasztikus regény —

irta: Seress Imre (46)

Asája lecsatolta Kund melléről a csillagot és a pénztárhoz ment.

— Uram — szólt a pénztároshoz —, már be (kiéli szál la mink az urammal és most vesz- sziik észre, hogy tárcáinkat otthon felejtettük. Elfogadja ezt zálognak, amíg visszatérünk?

A pénztáros alázatosan kelt föl:

— Nem, asszonyom. Kegyelmességtek- nek joguk van az állam költségén utazni.

Ugyanekkor az állomás-főnök visszatért:

— Rendben van minden. Méltóztassanak beszállni. Már csak egy perc van az indulásig.

A lövedékben csak ülőhelyek voltak, ezekbe is szinte bele volt préselve mindenki. Az álló embert az indulás lökése leverte volna a lábáról. Minthogy csak egy ülőhely volt még, ebbe Kutid ült bele, aki Asáját az ölébe vette. A leány nemcsak nem röstelte ezt, hanem még örvendett is neki.

Amikor a lövedék ajtói becsapódtak mögöttük, a tűzmester a gépházban már ott állt a csillagászati idő szerint beigazitott óra előtt. A tizennyolc órához már csak másodpercek hiányoztak.

Ekkor három repülőgép szállt le a pályaudvar perronjára. Az egyikből Xerdosz ugrott ki, harsány hangon rivallva rá az ál- 'omásf önökre:

— Megálljon!-Kik szálltak be utolsónak?

Az állomásfőnök elmondta, hogy kik.

— Ok azok! — kiáltott a miniszter diadalmasan. — Nos, ma nincs utazás a Hexar- tára.

— Nem hiszem, kegyelmes ur...

— Mit nem hisz? — foríyant föl Xerdosz.

—■ Hogy már ne lenne késő. A tűzmester készen áll...

— Csöngesse le azonnal!

Az állomásfőnök lélekszakadva rohant cl.

— Hála az égnek, csak hogy megcsíptük őket! — mormogta a rendőrfőnök. — Az eset könnyen az állásomba kerülhetett volna.

Az állomási önök egész tenyerével esett neki a gombnak, amelynek drótja a gépházba vezetett és amelynek csöngetése megállást parancsolt.

A csöngetést azonban már nem lehetett hallani, mert ebben a pillanatban rettenetes dördtilés reszkettette meg a levegőt és az állomás épületét. A lövedék a vesékbe nyilaié sivitással repült ki az ágyucsőböl és olyan iszonyú kezdősebességgel, hogy látni nem lehetett, bár a lőpornak nem volt semmi füstje.

Xerdosz a fogait csikorgatta dühében és öklével fenyegette meg a lövedéket, amelyet nem látott és amely talán már több száz kilométerre volt tőle.

— Megszöktél, de nem szabadultál meg. Ogli Radamesz, erre esküszöm!

9. fejezet

A fülsiketítő dördülésből a lövedék utasai nem hallottak semmit. A két világtest közti közlekedést közvetítő óriási ágyúgolyó az első másodpercben tizenkét kilométert repü't és ez a sebesség elegendő volt, hogy a Mars vonzóerejét lekiizdje. A sebesség ennek a vonzóerőnek határáig, vagyis a Hexartáig fokozatosan félkilométerre csökkent. Ott aztán a lövedék a Hexarta vonzási körébe került. Ez a vonzási kör a liliputi égitestnél alig kétszáz kilométer átmérőjű. A lövedék úgy volt megszerkesztve, hogy mihelyt sebessége másodpercenként félkilométerre fogyott, hegyes szög alatt szárnyakat bontott ki magából, vagyis egyszerűen repülőgéppé lett s mint ilyen szállott le a Hexarta pályaudvarán.

A Hexaríáról a Marsra való visszautazás hasonló módon történt, csupán könnyebb volt. A holdacskáu a súly még tizszerte kisebb, mint a Marson, továbbá a Hexartáról a Mars felé kilőtt golyónak mindössze alig száz kilométert kell repülnie, hogy az utóbbinak vonzási szféráját elérje. Minthogy pedig a Hexartán nem laktak benszülöttek, az ott épített pályaudvarhoz szükséges berendezést természetesen a Marsról kellett odaszállítani, az üzemet szolgáló alkalmazottakkal együtt.

Mint emberi lakóhely a Hexarta, amelyet a Föld csillagászai Fohásznak neveztek el. talán a legnagyszerűbb az egész világegyetemben. Kicsiny gömbjén, amelyet gyalog tiz óra alatt kényelmesen körül lehet sétálni. hiányzik három évszak: a nyár, ősz és a 'tél s az egyetlen örök-évszak a tavasz. Nincsenek hidegebb és melegebb zónák: a klíma épp oly enyhe az északi és déli sarkon, mint az egyenlítő alatt és a két sark távolsága egymástól mindössze tizenöt kilométer. A liliputi világnak teljesen megfelelők a geológiai viszonyok: a Hexarta fölületének kétötödrésze tenger, amely persze a Marson még tónak is kicsiny volna, a tenger öblei pedig egy-egy. táncteremnél alig nagyobbak. A legmagasabb hegy ötven méter, a legszélesebb folyó alig tizenöt. A talaj termékeny, sőt buja, mert igen gyakori a csöndes, meleg eső. A növényzet természetesen apró: a tiz- méteres fák már óriások. A kocsiutakkal sehol prózaivá nem tett tájak minden talpalatnyi térségén ezer és ezerszinii virágok nyílnak, vegyesen érett gyümölcsökkel, A természet alapszíne, épp úgy, mint a Marson, szintén narancssárga és ennek megfelelően minden szinti virág van, csak sárga nincs és fekete, amely utóbbi szín a Hexartán is a teljes szili telensé get és a gyászt képviseli. Az állatok a Hexartán szintén csak kicsinyek lehetnek és valóban kicsinyek is: egyik sem nagyobb a báránynál és a legtöbb szárnyas, még az emlősök is. A ragadozók szintén nem hiányzanak.

Tiburország, amely az éther óceánjának eme parányi, de gyönyörű édenkertjére elsőnek tette rá a kezét, * úgy tekintette a Hexartát, mint a legszebb drágakövet a birodalom kincsei közt. A települést rajta csak az állam legkiválóbb családjainak engedte meg. Ezek ott villákat építettek, de a földet nem vették művelés alá: meghagyták azt érintetlen, sziizi szépségében, hogy ne szolgáljon másra, mint lakóinak gyönyörűségére. Mindent, amire háztartásukban szükségük volt, a Marsról szereztek be, még a háziállatokat és ezek élelmét is: a Hexarta megmaradt a kiváltságosak telepének és kirándulóhelyének, ahol mindenki csak a szabad természetnek és a menyboltozat fenséges látványosságainak élt, olyan látványosságoknak, amelyeket még a tündérmesék irói sem bírtak volna elképzelni. A legdurvább prózaiság sivatagja mellett, amelyből az egész Mars állott, a Hexarta a költészet egyetlen oázisa volt, amelyért Tiburországot a Mars többi népei nem szűntek meg irigyelni es gyűlölni. A Hexartán még igazi természetességében zengett éneke a dalos madarak százezreinek, amelyek nem féltek az embertől, mert ez óvakodott bántani, vagy kalitkába zárni őket. A ragadozókat kivéve, az összes állatok szintén csak kíváncsisággal fogadták birodalmuk uj lakóiát, az embert, nem pedig félelemmel. Olyan állat, amely az emberre kellemetlen lett volna,-a Hexartán majdnem félesztendeig nem volt, de később ezek is megjöttek a Marsról az emberrel együtt: a legyek, szúnyogok. Szerencsére a Hexarta madarai ezt a bevándorlást szívesen üdvözölték, seregestől lepve el az Ínyenc falatokért a folyton nyitott ablakit villáik összes zugait. (Folyt köv.)

JL