Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-09 / 230. (678.) szám
Csütörtök, október 9. *3 hogy budapesti egyesületek Szlovenszkón is jászhassanak. Ha az MLSz mai vezetősége erre nem hajlandó, akkor a következő évi közgyűlésen gondoskodjon K.e'etszlovenszkó és Ruszinszkó arról, hogy az elhagyja helyét és oda olyan embereket ültessenek, akik szivükön viselik a magyar sportot és kellő erállyel megvédik annak jogaik a nemtörődő CsAF-fal szemben. —.— Korányi a magyar kormány tőzsdei intervenciói áról Budapest, október 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A tőzsde megjavítására a pénzügy- miniszter kezdeményezésére a nagybankok 60, a középbankok 25, a kisbankok pedig 10 milliárd koronát ajánlottak fel. Az akciót a Pénzintézeti Központ irányítja. A kormány akciójával kapcsolatban Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a lapoknak hosszabb nyilatkozatot tett, melyben kijelentette, hogy nem azért határozta el beavatkozását, mintha a tegnapelőtti tőzsdei epizód komoly jelensége lenne valami hátrányos gazdasági fordulatnak, hiszen a maga részéről is minden erőszakos befolyást a legteljesebb mértékben helytelenítA besszirányzatot nem tartja erkölcstelennek, sőt bizonyos esetekben jogos lehet, mert ha van valakinek joga eladni akkor, ha az érdeke úgy kívánja, úgy joga van másoknak a játékot lehetetlenné tenni, illetve realizálást végrehajtani akkor, ha az ö érdeke úgy kívánja. Nem mesterséges hosszt akar a kormány előidézni, csak a vagyoiiromlásnak akar véget vetni. A lebonyolítandó teendőkkel a kormány a teljesen semleges Pénzintézeti Központot bizta meg. — Miért esett Prágában az Ipar? A tegnapi tőzsdén a Magyar Cseh Iparbank részvénye jelentősen esett. A Prager Presse az Iparbanktól nyert információk alapján közli, hogy a részvények esésének oka semmi esetre sem keresendő az intézet mai helyzetében. Az esés főoka, hogy a részvényekből igen nagy mennyiség van forgalomban, ami egyrészt megnehezíti a papírok fölötti intézkedést, másrészt megkönnyíti a bessz- spekulációt. — A gazdasági minisztere.! un.csnozn: fognak. Az UTK- jéenti, hogy a legközelebbi időben a gazdasági miniszterek tanácskozni fognak az árpabehozatal kérd’sének szabályozásúról, a lisztbehozatalról és ama helyzetről, ami az idei bő komlótermés eredményeként jelentkezik. — Október 16-án taríja alakuló ülését a csehszlovák magyar kereskedelmi kamara. A cseh- j szlovák magyar kereskedelmi kamara a I.idővé j Noviny értesítése szerint október 16-án tartja alakuló ülését Pozsonyban. — Nemzetközi mintavásárok szervezése Parisból jelentik: A nemzetközi kereskedelmi kamarában október 7-én összeült a nemzetközi mintavásárókát szervező bizottság. Cseh-Szlovákia, Spanyolország, Franciaország, Anglia, Olaszország és Luxemburg képviseltették magukat. Elhatározták, hogy folytatni fogják az érdemleges mintavásárok számának korlátozását. Kezdeményezték, hogy dolgozzák ki a mintavásárok nemzetközi évi programját, nehogy a szomszédos államok vásárai egybeessenek. A következő ülésen, melly megint Parisban lesz, meg fogják szervezni az állandó mintavásári hivatalt. — Szabad a csövek és hengerek behozatala. A kereskedelmi minisztérium közlése szerint október 15-től szabaddá tették a csövek és hengerek behozatalát. — Megszűnik egy magyar íörpebank. Budapestről jelentik: A Malomipari és Köz- gazdasági Bank, mely egy esztendővel ezelőtt alakult meg százmillió korona részvénytőkével, kimondotta fölszámo’ását. — Öt magyar középbank fuzionál, Budapestről jc'entik: Az Iparbank és a Gazda- bank október első felében beolvad a Magyar | Német Bankba és ezenkívül még két másik ! pénzintézet is fuzionál a három intézet egyesülésével. A Magyar-Német Bank és az Ipar- j bank közt az a megállapodás, hogy 8 Ipar- | bank-részvényre 3.5 Magyar-Német Bank- részvényt adnak, míg a Gazdabankkal nincs numerikus megegyezés. Az újjászervezett bank központja az Iparbank Deák Ferencién helyiségei lesznek.- ivoiuaii—magyar kereskedelmi kamara létesül. Budapestről jelentik: Budapesten egy magyar—román, Bukarestben pedig egy román—magyar kamara fog létesülni és a két intézmény, között szerves kapcsolat lesz. A két kamarának nagy jelentősége lesz még a függő román—magyar gazdasági kérdések tárgya ásának előkészítésénél. — Mennyi valutát szabad Romániából ki- és behozni. Bukarestből jelentik: A román pénzügyminisztérium rendeleté szerint utasok az országból való távozásuk alkalmával kii ön engedély nélkül magukkal vihetnek 10ÜU francia, belga vagy svájci frankot, dinért, cseh-szlovák koronát, olasz lirát, drachmát, levát, 100 dollárt, török lirát, holland forintot, 20 font sterlinget. Ez az összeg vihető ki a vegyes pénznemekből is megfelelő arányban. Miniszteri engedély nélkül nem szabad kivinni német és lengyel márkát, osztrák és magyar koronát, orosz rubelt. Tilos leit kivinni engedély nélkül. Az utasok az országba való vissza tértükig az útiköltségül szolgáló lei összegeiket elismervény ellenében letétbe helyezhetik. Nem szabad bevinni német és lengyel márkát, osztrák és magyar koronát, orosz rubelt. Azok az idegen utasok, kik ideiglenesen mennek Romániába, kérhetik a vámhatóságtól a náluk levő összegnek az útlevélbe való beírását. Ezeknek, mikor visszamennek, bármelyik vámponton szabad kivinniök azt az ősz- szeget, ami útlevelükbe be van*Írva. Leit bevinni lehet. — Erdélyben nagy a hiány cseh koronában. Erdély több városának pénzpiacát a szatmári bankok látják el cseh koronával. Az erdélyi állatexport ugyanis Szatmáron át bonyolódik le Cseh-Szlovákia felé. Most már hetek óta pang az állatexport a lei emelkedése miatt s igy a .szatmári piac alig kap any- nyi cseh koronát, amennyi saját kereskedőinek kell. A nagy kereslet következménye, hogy a szatmári piacon ma a cseh koronának jóval nagyobb az ára, mint amennyit a zürichi jegyzés mutat. — Az ACSEV ezidén sem ad osztalékot. Az Arab-Csanádi-Egyesület Vasutak R.-T. november 9-ére tűzte ki közgyűlését. A társaság kedvező mérleggel zárja üzletévét, de az osztalékfizetést a kormány megtiltotta. — Élénk volt a magyar gyapjnárverés. Budapestről jelentik: A gyapjuárverésen a kiállított ■1254 zsák gyapjúból 2960 zsákot adtak el. Az árverésen számos külföldi gyár és kereskedő képviselője jelent meg. Különösen a középfülöm gyapjút keresték. Árak: merino 200—210, posztógyapju 180—190, szövetgyapju 140—ISO, fésűs 90—170, cigaya 90—100, racka 50—60, báránygyapju 110— 120 ezer korona mosott kilogramonkínt minőség szerint. — .Moratóriumot rendeltek el a kassai Jelzálogbank ellen. Kassai tudósitónk jelenti: Kassa pénzügyi életének nagy szenzációja van. A kassai Jelzálogbank a mai napon ideiglenesen beszüntette a kifizetésekéi, amennyiben a bank kormánybiztosa, Ormai dr. pénzügyi főtanácsos közölte a pénzügyi kormányzat rendelkezését, amely moratóriumot rendel cl a Jelzálogbank fizetési kötelezettségeire. A moratórium az október 6-ika utáni bevételekre nem vonatkozik. A moratórium okáról annyit sikerült megtudnunk, hogy a kormány nem egyezett bele a kassai Jelzálogbank igazgatóságának tervezett tő- kefelemelésébe. A bank vezetősége nyugodtan várja a fejleményeket, amennyiben a Jelzálogbank bármikor eleget tud tenni kötelezettségeinek. — A román gazdasági válság. Bukarestből jelentik: A pénzügyminiszter a nagyiparosok és a kereskedők egy küldöttsége előtt kijelentette, hogy túlzottaknak tartja azokat a híreket, amelyek a román kereskedelem válságáról szólnak. A kormány határozott szándéka, hogy folytatja a jelenlegi kereskedelmi politikáját és meggátolja az inflációt. Mindent meg fog tenni, hogy a kereskedelmet a jelenlegi átmeneti időben támogassa. A kormány a forgalom fokozását és egyes adónemek megszüntetését vette tervbe. Az utóbbi a nem egyenes adók tervezett reformjával függ össze- A miniszter végül abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy a fej megtartja emelkedő irányzatát. — Egy csehországi cipőgyár két és félmilliós fizetésképtelensége. A Jafianm Asch'l warnsdorfi cipőgyár a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte. A vállalat aktívái 1,426.000 koronát tesznek ki a 3,548.000 koronás passzívával szembein. A cég 20 százalékos egyezséget kínál, melyet a hitelezők nem akarnak elfogadni— A brazíliai kávé drágulása. Rio de Janeiróból jelentik: A brazillá! nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága tegnap egy tervezetet fogadott el, mely a belföldi kávé árának letörésére irányul. A kiiL földre exportált kávé egy tizedét a belföldi szükséglet számára kell visszatartani. A belföldi árak nem lehetnek nagyobbak, mint a külföldi árak 50 százaléka. Váiy@miiai Kassa, Fö-u. 76. Szentháromság- szoborral szemben Igaz, el kell válnunk a viszontlátás reménysége nélkül. De meddig tarthat életünk? Rövid égynéhány évtizedig talán, annyi évig se miég, ahány órát ma együtt töltünk. És ez órák boldogságának emlékezete évezredekig elég. Asája sóhajtott, mialatt szerelmese gyönyörrel szivta be e sóhajtás illatát, igy kezdett suttogni: — Amióta szeretjük egymást, oilr szivem férfia, azóta egyre jobban érzem, hogy mi a társadalom szülöttei voltunk eddig, de most a természet gyermekei vagyunk, a természeté, amely nem ismer társadalmat, csupán az erősebbnek jogát. Hogyan jutottunk ennek a pár órának mennyei boldogságához? Az erősebb jogán: Xerdosz nem akarta, de mi 'kicsi!’ nrtnk tőle, hogy engedni volt kénytelen. Hogyan jutottál te a mi világunkra a te világodról, az A pár őszről? Az erősebb jogán. Kénvsz-eri tetted Oglit, hogy akarata hajoljon ( meg a te hatalmasabb akaratod előtt, vala- j mint az övé előtt az óriás világ sz'Tökének. Beramusznak kellett meghajolni. Kérdezlek, szerelmem: igazságtalanság tertént-e velük azzal, hogy egy ideig szenvedniöik kellett? Ugy-e, nem? Nagy célok útjában álltak, el kellett őket az útból távok'ani. Be-amusz elbukott Ogíival szemben. Ögti elbukott veled szemben, neked pedig e‘ kell buknod Xer- dosszal szemben, miután szülővilágod akarata itt hatá-stalan Altiig át Aparoszon vol- ál, onnan le tudtad győzni Oglit, ideérkezve, a nála gyöngébbe! sem boldogulsz, Xerdosz- sra-1 Most mind a kelten az ő hatalmában vagyunk Újra kérdezlek, mindenségem: igaz'atrdanság-e ez? — Milyen édes vagy. A sói ám. mint filo-; zóíus! — szólt Kund, erősebbé akarva tenni eközben ölelését, ha még lehetett volna. — Ami kérdésedet illeti, határozott nemmel keli felelnem. De beszélj tovább: kiváncsi vagyok, mit fogsz az édes okoskodásból kihozni? — Mindjárt a végére érek, Pálom, csak előbb még néhány kérdésem van. — Alig várom, hogy felelhessek. — Mindenekelőtt: ugy-e, egy esztendőre ejtetted rabul Oglit? — Annyira. — Vagyis csak egy év múlva volnál köteles visszaadni szabadságát? * — Úgy van. — És amikor az Aparosz rabjává tetted őt, magad pedig elfoglaltad itt az ő helyét, ugy-e, nem érezted, hogy ezzel igazságtalanságot cselekedtél volna? — Vakéban nem éreztem ezt. — Tehát nem érezted volna ezt akkor | sem, ha holtig tartó raboskodásra kényszeri- 1 letted volna őt? Mert, ugy-e, Pál, ezt is megtehetted volna vele? — Kétségkívül. És most már kezdem érteni, drágám, hogy mire gondolsz. Csakhogy, sajnos, helyzetünkön nem változtatna az, ha Ogli örökké ott maradna is az Aparo- s2on. Ha ő nem tér vissza ma húsz óra harminc porckor, nekünk meg kell halnunk. Mert Xerdosz nem tréfál. Ha lejár a határidő és Ogli nem vall, könyörtelenül a kin pádra vonat bennünket. Asája mosolygott kedvesére. — Oh milyen nehéz fejed van, Pál. Nem találtad el gondolataimat, sőt közel sem jártál hozzá. Ha a határidő lejár, Oglinak vissza kell térni ide, ez bizonyos. Nem azért, mintha neikem nem volna gyönyör együtt halni veled és neked velem, hanem csupán azért, mert magaddal szemben köt a becsület, az adott szó. De, kérdem, mi gátol téged, hogy egy nap múlva újra rabságba ejtsd az Apa- roszról Oglit és pedig ezúttal örök rabságba? Te az Aparoszón azonnal visszanyered akaratod rendkívüli erejét és Ogli másodszor is kénytelen lesz meghajolni előtted. Xerdosz nem kiván Oglitól egyebet, mint hogy mondja el, amit megtudott és tapasztalt a Komoron: a Raxaduroszna'k és egyéb hadieszközöknek titkait. Ha Ogli ezt teljesíti, amihez egy na>p elegendő, Xerdosz békét hagy neki és nem bánja, ha azután újra megváltozik is. íme, Pál, ez az eszmém támadt. Képzelheted, mi sugallta az elmémnek: a szivem. Mert olyan nehéz lemondani rólad örökre! És olyan szörnyűséges még a gondolat is, hogy helyetted ezentúl újra Oglit kell látnom, Og- lií, aki nem te vagy többé, hanem azt az Oglit. akitől irtózom. Oh, Pál, én az Aparoszra a te világodra nem követhetlek, de nem tudok belenyugodni abba sem, hogy ez a mi csodás szerelmünk ne adjon többet nekünk, mint alig egy napi boldogságot. Nem tudok belenyugodni abba, hogy boldogságunk, alig, hogy megszületett, mindjárt meg is haljon. Ez a csodás szerelem a világegyetem lényegének, az akaratnak hősét megillető jutalom, amelynek csak örömet szabad nyújtania, nem fájdalmat is. Mi lesz a mi életünk egymás nélkül? A vágyakozás örök gyötrődése a sírig. Szabad ebbe belenyugodnunk amig mód kínálkozik, hogy élvezhessük a megérdemelt jutalmat? Szabad nem vennünk igénybe az erősebb jogát? igazságtalanság volna, ha te egy nap múlva véglegesen a mi világunk lakója lennél, Ogli pedig véglegesen a te világodé maradna? (Folyt, köv.) < __. {1 5 ^__^\ Blepyasazonyi kelengyék ánslaáza J 2r— \ Saját készítményé finom férfi 2 \ fehérnemű, asztal- (U> 2 \ ?^£* * * * *-*****’^ térítők és mindennemű lenáru | Árusítás nagyban és kicsinyben Sa;®iBif<egt«I«» fiifMüiifpili HíaramaKiii fiilili ül#, ÉmwMmM mtw&té&M és tasscir SleéreM M€. fi Mc4éfi. — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (53) Kund mellére ölelte szerelmesét és ajkára tapasztotta ajkait. A csók szűzi volt mindkét részről: az életben egyikük sem kapott, vagy adott ebből még olyant, amelyben a szerelemnek része lett volna. Eddig még nem szóltak egymáshoz. A viszontlátásnak szavakban való kitörései elmaradtak köztük. Nem lett volna csoda még az sem, ha teljes húsz órát töltenek igy, ebben a néma boldogságban. Amikor végre gyönyörködni akartak egymás hangjában, ajkaik soká nem találtak mást. mint ugyanazokat a suttogó szavakat: drágám, mindenem, egyed enem, szereim r m. Nem számlálták a perceket, amelyek most valóban álor gyanánt röppen ek tova. Reggel hét órakor a fgycémos Xerdosz rendeletére teritett aszT.lt hoztak be, válogatott, finom falatokkal és Ti rorszvg legjobb bora sem hiányzott. A s?c bnesek nem kérették magukat egymás 'ólai Fgyf ük? sem evett tegnap dél óta. Ez vol násdakoniájuk, amelyet azonban nem elő..öl? meg esküvő és nem követett nászutazás A férfi, aki nem volt férj, * vissza volt m 'v ' ' ?z ő világába, amelytől hátvan millió kTomó'er választotta el; a nő, aki nem volt f 'errg mégis olyan özvegység előtt áí’t amelyet elgondolni is meg enduŐ. Ásóján reggé' ■ r og'iisZ d hogy. komoly goná D ‘ '.'g : oztat’á' Kund; melléje simult — Beszélj., kedv sem, hói ülök ód miért borult el? Hogy elválásunk órája közeleg?
