Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-26 / 245. (693.) szám

Vasárnap, október 26. 9teAGAiM(?wi7{mm *3 Mindenki szeret 3 él enni, a teljes élvezethez azonban szükséges az, hogy az ebéd jó! essék. Ezt a kedvelt „feketé- jéver érheti el. Tiszta babkávé, minden pót­lék nélkül, elsőrendűen előmozdítja az emész­tést. Természetesen minden a kávé minősé­gétől függ. MEINL GYULA k á v é i m p o r t. — (Lapelkobzásí statisztika.) A folyó évben január 1-itö! október 22-ig a következő iapei'kob- zások voltak Prágában: A cseh kanmán y lap ok közüli a CesiksS Slovo és Právo Lidii kétízben*, a Pra-zsky Vei erűik egyszer vdt konfi'sikálva; a Ná/r. Listy, Nér- Deanokrácie, Lid. Listy, Verikov,- Veöer egyszer sem. Az összes elkobzások száma Prágában 8S7, Bír tinódén 424, Pozsonyban 135, Kassán 131. FeJoídatott egészben 29, részben 6 elkobzás. Lapfoeszüntetés nem fordult elő. — (Letartóztatott lengyel kérnek Oroszor­szágban.) Moszkvából jeteiítük: Karnenec Podofck- ban (Ukráiria) letartóztattak egy Chmara nevű egyéni, atkát azzal vádolnak, hogy Lengyelország részére kémkedett Szov jet-o-roszországban. Chma- rával, aki a hírhedt PetDurámak volt munkatársa, egyidejűleg hét más kémet is letartóztattak. — (A dobsinai jégbarlang Idei látogatottsága.) Rozsnyói ■tudósítónk jelenti: Fejér Endre, a dob- sittaí jégbáiiiangtet'ep bérlője, most közölte a jég­barlang idei látogatási statisztikáját. A jégbarlan­got 49 iskola 'látogatta 3032 tanulóval, nemzetiség szerint pedig a látogatók megoszlása a következő volt: Belföldi 5465, magyarországi 852, birodalmi Irénret 411, romániai magyar 402, osztrák 268, len­gyel 235, amerikai 119, angol 90, holland 68, dán 53, francia 29, olasz 18, görög 8 és svéd 6, össze­sen S024 látogató. — (Hol maradtak a gyászoló rokonok?) A Mar. Noviny közli, hogy a néhai miniszterein ak­iiek s követnek, Tusát Vlást.imi'1'nek hamvait tar­talmazó ura a mai napig az oilsani köztemető Iialötthamvaszló kamrájának ama részében van, ahoil azok a tomwedrek helyeztetnek el, melyek­ért senkii sem jelemíkeziík, Tnsar iiiegftiim éíettáns- nője „{érje" halálát igen röviden gyászolta s a gyászoló szociáldemokrata párt sem törődött ed­dig Tirsar hamvaival, csupán most, hogy ez a pártra is szégyen teljes esemény napvilágra ke­rült, határozta el a párt, hogy az urnát a párt végrehajtó bizottságának üléstermiében helyezi d. — Sic transit glória mimdi. — (Uj vasút Turkesztáuban.) Az Eszperantó Hírszd'igáliat jeleníti, hogy az uj vasút építését, mely Turkesztánt a kdéttel összeköti, befejezték. Az uj vonal Aünfea-ta és Pispek városokat köti össze és 250 ikiíöméter hosszú. Mar most tervezik, hogy’ ezt a vonalat kiépítik Kuligzsa kínai városig és onnan Sanghajig Az uj vonal lehetővé teszi a turkesztáni gyapotiteranielés nagyfokú fejiesztésel — (Felfedezték a rák kórokozóját.) Ber­linből jelentik: Wassermann egyetemi tanár az orvoskongresszuson szenzációs jelentést tett a rak kórokozójáról. Wasser­mann tanárnak egy emberi rákos daganat­ból sikerült egy bacillusfajtát kitenyészteni, amely állati szervezetbe beoltva, azt alkal­massá teszi rákra. Ez a fölfedezés főképpen abból a szempontból nagy jelentőségű, mert állítólag lehetővé teszi a rák primőr stá­diumában való fölfedezését. — (Atyai csókok a gimnáziumban.) A Siónak hosszú cikkben vádolja a Szloven- szkóra exportált cseh tanárokat a köz- erkölcsbe ütköző vétségek elkövetésével, ama cselekmények miatt, mely ok a lányin- ternátusokkal egybekötött középiskolákon előadódnak. Vannak esetek, hogy a bíróság előtt is bebizonynlt az, hogy egyik-másik tana bűnös viszonyt tartott fenn a gondjai­ra bízott leánygyermekkel s ennek dacára a mai napig. .cm távolították el heb'érol, ha­nem továbbra is terjeszti a mételyt az isko­lákban. A cikk számos "élkija közül ' egy drasztikus -.tetet emütünk. Egy gimná­ziumban a serdiiletlen leánytanuló tanárjá­nak „atyai csőkia“ következtében öntudatát vesztette s orvost kellett hívni a faléleszté- sére. Midőn a tanári testfíH az esetet tár­gyalta, a vétkes tanár védehnére ezek a szavak hangzottak e’t ..csak czokiák meg ezt a leányok árra az időre, amikor ölelgetni fog­ják ekei". xx (Pékre!1 -ScWen,) A valódi §chroll- féSe schiffatink, ví.szúrt1', c-etónak és dairmsz- tok egv-edüii elárusít kiéivé Kassán: Váry Gyu’a, Fő-u. 76., a Sz3nthároin«ágczoborra 1 szemben van Váry Gyula tegmabb hirdeté­sére fölhívjuk v. olvasóink figyelmét. xx Gyomorégés gyorsan megszűnik d?e- tikus -túpkíikozás és 3—4 evőkanál Sajraticá- nak fél órával az étkezés előtti elfogyasztása által. _ xx Fővárosi nívóit nr"®/ fr^sáz W4D- KOVICS és SAKlíf.-.IN Kosi e Fő-utca 18 Te'efon 697 sz. xx Angol imnnrt féni szöv6'e’« ENG? DFR és MARKOVirs cégnél íiogsce, Fő- . utca 48. Telefon í>97. — (HáromSzázwilliős gyakorlótér.) Cseh- ! Szlovákiában a leszerelés gőzerővel folyik. A mi- Kitarlsta szellem száműzve van és azon gondol­kodnak az illetékes tényezők, miként lehet a hadügyi kiadásokat leépíteni. Legalább is erre le­het következtetni a Tribün a cikkéből, amelyben bejelenti Coloredo-Manasfeld hercegnek' Zbirov- ban lefoglak hatalmas erdöter Tetőinek háromszáz millió korona költséggel nagyszabású tüzérségi gyakorlótérré való átalakítását. Háromszáz málló korona céggé csinos összeg. A köztársaság min­den lakosára pontosai] 23 korona esik belőle. Nem is olyan sok. Ez a kiadás nem improduktív. A h adókölc s önt u 1 ajdcno sek, az árvízkárosultak, a nyugdíjasok is örülhetnek, mert részükre ugyan /nincsen pénz, de legalább lesz a köztársaságnak egy reprezentatív tüzérségi gyakorlótere. — (A lengyel katolikusok palotát ajándékoz­tak a pápának-) Rómából írják: A lengyel katoli­kusok annak emDékére, hogy aiz írj Lengyelország eső nunciusa, Ratti A-cMie-s, XI. Pius pápa néven a pápai trónra került, pompás palotával ajándé­kozták meg a pápát, egykori nuncursukat. Alam- ski, a poser.ii katolikus bank igazgatójának kezde­ményezésére országszerte gyűjtést indítottak, amely 150 ezer dollárt eredményezett. Ehhez hozzájárult a lengyel kormány is és az így össze­gy ívj (ott pénzen villaszerű palotát vásároltak a város közepén, a köztársasági elnök székhazának szomszédságában. A XVI. bajos korabeli stílus­ban ópüí't palotát tágas kert veszi körül, amely­ben külön épületek vannak az istállók és a cse­lédség elhelyezésére. A palotát 5tűszerű bútorok­kal rendezték be, felszerelték fehérneműeikkel és ez üstnem beikkel és automobilt is állítottak a pa­lota garázsába a nuncius használatára. A palöta egyébként a mindenkori lengyel minciusnak lesz a tartózkodási helye. Skrzynski vatikáni lengyel követ most nyújtott át a. pápának művészi albu­mot, amely a nunciatura palotájáról készült fény­képeket tartalmazza. — (Mert túlsókat keresett . . .) A new­yorki bíróság egy’ férj érdekes esetével fog­lalkozott, aki azért hagyta el a feleségét, mert az asszony túlsókat keresett. A vádlott évek óta sem az asszonnyal, sem fiával néni beszélt, mert többet keresett, mint női szabó a férjnél, aki- féríiszabó volt. Az asszony ed­dig 50.000 fontot keresett és a férj azzal fe- nyegetodziik, hogy elhagyja, lm nem hagy fel a szabászattal. — (Egyre súlyosabb lesz a kassai sztrájk.) Kassai tudósítónk jelenti: A kassal sztrájk békéltető tárgyalásai ezideig ered­ményteleneknek bizonyultak. Az építőiparo­sok hat százalékos béremelésre hajlandók, de ez nem elégíti ki a munkasokat. A sztrájk át­terjedt a kassai gépgyárakra is s már ott is napok óta áll a munka. Amennyiben a sztráj­koló szakmákkal megyezésre nem kerül a sor, úgy elkerülhetetlennek látszik az álta­lános sztrájk Kassán. — (Répával verte agyon az anyósát) Sátor­aljaújhelyről jelent A: Tar István tárcáid lakos ré­gebb idő óta rossz viszonyban élt anyósával. Legutóbb a pincében vésniük össze. Tar István dühében felkapott egy hatafimms répát és addig ütötte vele az anyósa fejét, amíg az asszony esz­méletlenül el merni terűit. Ekkor a kőzetben heve­rő baltát kapta fel és átvágta v-ele .anyósa fejét. Utána mietgpróbá' oa a holttest -dlásását, die a ház lakói még idejében -észrevették a gyilkosságot. A csendőrök átadták a gyilkost a sátoraljaújhelyi ügyészségnek. — (H’mnuszt éneklő ügyvédjelölt.) Pozsony­ból jelenti tudósi tónk: Kacséra Béla dr. lévai ügy­védjelölt 1923 november 27-én Léván -a Síransky- féle kávéháziban, ah-ól 25—30 vendég volt jelen, a magyar himnuszt énekelte. A komáromi tör­vényszék felmentette a vádlottat azzal az indok­kal, tiogy -a magyar himnusz semmiféle izgató ki­tételt nem tartalmaz sem a cseh-szlovák, sem más nemzet ellen. A pozsonyi tábla szerdán más véleményen volt, mert Kucsera Béla dr.-t a rend- törvénybe ütköző izgatás miatt tizennégy napi fogházra ítélte. Schiachta védő semmiségi pa­naszt jelentett be. — (A Wembley! éjjeli jáfékhank.) Egész Angliában nincs párja annak a játékbanknak, amelyet a kiállítás tartamára Wembleyben felállítottak. Valóságos éjjeli bank. mert ha a kiállítás bezárja kapuit, mindenünnen odaro­hannak az emberek és megszállják a bankot. A napilátogatók száma 100.000 és a jövede­lem eddig 53 000 fontot tesz ki. Ebből 8000 font a belépőjegyeikért befolyt összeg. A pénz megczámJ:Vásáh-oz egy sereg hivatalno­kot vettek fel, akiknek egyéb dolguk nincs és mégis egész nap műnk' bán vannak. Ha London rég álomba szenderült, Wembley éjjeli élete üzemben van. =3 CIPÜ ===== CSAK „MAffiki." -JA' VEGYtN KASSA, FÖ-üfCA 2o, *779 A spirituaiista művészek első kiállítása Budapest, október 25. (Saját tudósítónktól.) Egyénenként mindegyi­kük régi, megbecsült művésze a magyar piktuia- nak; igy egy csoportban pedig elhozták azt a hangot, amellyel ennek a véríergeteggel elnyo- morodott világnak beszélni kell: a nagy, krisz­tusi szeretet hangját. Képeikből most még csak az önmagukba fordult ember örökké bűnbánó, örökké borult harmóniáját prédikálják, amitől az utcaélet félni fog kicsit, mert nem látja a nap ujjongó örömragyogását a prédikált jóságból. De ha megígérik a meleg napot is, ennek a földi életnek a szerétét, egészen igaz lesz hangjuk és együtt hiszi majd mindenki velük a szeretet szent vallását. A Spirituaiista Művészek Szövetsége egyelő­re még ad hoc társaság, amelyet a belső harmó­nia hozott össze. Az egység azonban könnyen szilárdul, mert összetartó erejük a szeretet hite és annak elhirdetése. A szövetség Renisey Jenő köré alakult, mint­hogy ö a legmonumentálisabb is közöttük. Piktu- rájában az áhitat szinte merevvé finomul és ezért adia azt a bizonyos groteszk látszatot, ami leg­erősebben érződik a „Jézus feltámasztja a na írni ifiuí“ és a „Saul megtérése" című nagy képein. Viszont a „Lenyűgözött Hungária" című óriási, egész teremfalat kitöltő alkotásán bravúros rit­mikává? oldotta meg a magyar ősök felvonulá­sát. Kisebb képei közül nevezetes az önarcképé, a „Sebesült-szállítók", a „Rőzsehordó" és a „Csavargó". Az előcsarnokban pedig néhány pompás ablakkartont állít ki. Öccse: Renisey Zoltán — ha ez egyáltalán lehetséges — még mélyebbről beszél. Messzi eljutott a Földről, de viszi az emberi tétel anyag- szerűségét magán és éppen ezért vissza kell jön­nie még, sokkal közelebbre az uralkodó Élethez, hogy elhihető és igaz maradjon. Étherl hangja és ehhez differenciált kifejező művészete elérte a határt a „Samadhi" című szenzációs képén. Innen földi aggyal tovább nem lehet- eljutni, de ott ma­radni se. Meglátta abban a szférában csodálatos látomásait, a „Jó pásztorit, az „Imádkozza­tok"^!, a „Dante poko!völgyé“-t, a „Hegy! be­szédjét. Krisztus is megfogható mustármaggal, bégető báránnyal példálózott az embereknek szóló prédikációin: a szeretetet Remsey Zoltán se prédikálhatja emberek által el nem ért magas­ságokból. És ha a „Szadai dombok", meg az „Ipoly mentén" komor egén klmosolyog a nap is egyszer, nem lesz a szeretet hitvallásának hiva- tottabb prófétája, igehirdetöje nálánál. Komor, de netn annyira elhivatkozott Al­berti! Ferenc pikturája. Ö már „Tavasz“-t is nier látni, meg „ösz“-í: anyagi természetet és ezért ő képezi a vlsszauton az első lépcsőfokot „Nyu­galom", „Csendes vidék", „Tisztás" cimü vász­naival Sztélék Dénes „Fehér kecske" „Búzáké- resztek" „Aratás", „November" cimü pompás képein át Makoldy Józsefig, a ragyogó, üde, napsugaras látású piktorig, aki „Vízimalom reg­gel", „Miguzzi patak csendje", „Kilátás Vise- grádra", néhány passauí táj- és diszedénykompo- zicióin keresztül hirdeti a természetimádatot, az emberszeretetet. Radnay Oszkár. Brudhierisé Farkas Gizella: Boldog idők, háború és falu Prága, október 25. Két férfi ül a Várhegy lejtőjén: iskolatársak. Húsz év óta nem látták egymást és: „Beszélget­tek csendesen, csüggedten, ahogy szoktak az életnek megalázott mostohagyerekei." Az egyik is, a másik is elmondja élete történetét: a sze­relmet. Az egyik: „És én soha, soha meg nem is­merhetem. milyen az én álomképem igazában." — Mert fiatal korában csak egyszer, látta, egy­szer horgászott a fiatal mágnásleánnyal, amikor ispán volt a gróféknál. Nem szeretett többet, nem házasodott meg. Szőtte az egyszeri találko­zás fonalait... álomképet alkotott róla és soha meg nem ismerheti, milyen az álomkép igazában. A másik: „Az én elmem az enyém lett. De az első, a legelső mámoros óra után ahogy rámnézett, a szemében valami idegen fényt láttam. Egyszer, szenvedélyes ölelés után, melyet ő kínált, ő kezdett, megkérdeztem: sze­retsz-e? S ő mosolygott s azt felelte: Szeretlek, hogyne! Én a homlokát, a szemét néztem. Mi van ott beliiG Nem tudhattam meg soha!" Az egyik: Hamar vége szakadt az isme­retségednek vele? A másik: Tavaly halt meg. A feleségem volt és busz évig éltünk egymással mint boldog Figyelt házasok. A nap lebukik a hegy mögé és glóriát rajzol az élet kát mostohagyereke feje köré. Ketten tet- t'Mí fel ugyanazt a kérdést, de a nap nem felel. ?7pi<’d“n. lemondással teli megarrmyozza a két féHi midtját és nem felel. Ketten kérdezték ugyanazt: az egyik a távol, a másik a közelség tűkét ké-d<'7to és ugvana^t a választ k"nbík: a '''mndet, a békét, a megbékülő estét, a naplemen­tét Így felel a leáldozó nap. És ez a felelet Brucknerné Farkas Gizella könyve. Minden no­vellájában ez a sorokközöttiség cseng fel, min­den alakja a közel és a távol egyformán mélysé­ges titka felett csodálkozik ... és a csodálkozás a filozófia kezdete, mondja Piato. De Brucknerné az igazi, vérbeli iró nem vész el a filozófiai elmélkedések dermesztő éter­magaslatán és nem fagy meg ereiben az élet. mert tudja Plató bölcseségét, hogy a csodálko­zás nemcsak kezdet, hanem vég is és hogy em­ber a csodálkozásnál tovább nein jutott cl. Brucknerné onnan, az éterbe vesző magasból ie- jön a földre és mindent, mindent újra kezd. És nem keU mást tennie, csak azt, amit tesz: az Is­ten titka feletti mély elcsodálkozás szeretctével hatja ác azokat a kis embereket, tájakat, történe­keket és mozzanatokat, amelyek üsszesége: Élet. író az, aki úgy teszi meg kétszer az utat. mint Brucknerné: a csodálkozástól a filozófiáig és innen vissza a csodálkozáshoz. Ennek a ket­tős útnak szép eredménye ez a kis könyv. Neubauer Pál. * (A ruszinszkói írók és költők irodalmi tur­néra mennek.) Ungvári tudósi tónk .jelenti: Az ung­vári-negyei /magyarság lelkes és jóké pess égü kul- turgárdája, a Mozaik-Kör, a jövő hónap elején so­rozatos irodalmi előadásokat rendez Ruszinszkó városaiban. Az előadásokon- Ruszinszkó legnép­szerűbb magyar Írói és költői fognak közTernni- ködiríi, hogy nemzeti irodái mimikát és különösen szőkébb hazájuk irodáimat propagálják. Az első előadás november hó 5-én Ungvárou lesz meg­tartva, Mécs László, Rácz Pál és Tamás (Tva- ■roska) Mihály részvétele mellett. Uugvárról Be­regszászba megy a Mozaik s ott november 9-én rendez 'irodalmi estét, az ungvárihoz teljesen ha­sonló programmá!'- A munkácsi előadó-est no­vember 15-én lesz megtartva, Mécs László, Rácz Pák Tamás (Tvaroska) Mihály és Simon Meny­hért dr. részvételével. Munkács után sorra kerül Nagyszőlős -s — az érdeklődéshez mérten esetleg — a kisebb ruszinszkói mezővárosok némelyike is. * (A Műcsarnok őszi tárlata.) Budapesti szer­kesztőségünk jeleníti telefonon: A Műcsarnok őszi tárlata vasárnap nyílik meg, A megnyitó ünnepsé­gen megjelenik Klebel&berg Kunó gróf íki#usz- miniszfcer és Csáiky Károly gróf honvédelmi mi­niszter is. 15 (Országos irodalmi és művészeti egyesület alakul Ruszinszkóban.) Ungvári tudósítónk jelenti: Az mrigi műkedvelők és ir-odalombarátok agilis egyesülete, a Mozaik-Kör, tervbe vette, hogy alapszabályait módosítja oly irányban, hogy u Kör Ruszinszkó minden számottevőbb magyar kultu-rempóriu-mában nyithasson fiókot. Így min­denekelőtt. Munkács, Beregszász, Nagyszőlős és Buszt jönnének tekintetbe. De kedvező körülmé­nyek esetén Ruszinszkó kisebb helyein is fölállíta­ná a Mozaik a magyarság kulturális frontjának egy-egy őrhelyét, hogy így a ruszinszkói magyar kultúra minél szélesebb körben legyen {erjeszt­hető s amellett egységes, szakszerű vezetés alatt ál'jon. Az expresszionista dráma vége Prága, október 25. Uj ősz a színházaknak uj tavaszt jelent. A nyáron pihent fővel szőtt gondolatok kibontakoz­nak és az október-novemberi kezdet élania min­dig a becsületes előretörés jegyében áll. Ilyenkor a kritikus is felülemelkedik a részletielenségek megítélésén és elgondolkozva foglalja össze azt, amit lényegesnek vél, amit látott, amit hallott, s leszögezi azokat a szent Alapelveket, melyek körül Thália táncát járja. Látunk francia vígjátékokat, amint töltik a kasszát, látunk vaudevilleket, amint töltik a ■kasszát, látunk régi, klasszikus darabokat, amint töltik a kasszát — csak egyet nem látunk: azt a kezdetet, mely 1918 után a. Szent Megújhodás és a Szent Expresszionizmus jegyében, többé-ke- vésbé komoly kvalitásokkal reformálni akarta a játékszint. Ma ott tartunk — esetleg helyes is ez —, hogy csak kvantitatív különbségek hoznak hullámhegyeket a szinikulturába, kvalitatív kü­lönbségek nem nyomnak a latban. Kvantitatív különbségek: a régi keretek több vagy kevesebb tehetséggel való kitöltései, kvalitatív különbsé­gek: a régi keretek repeszíése, birkózás uj világ­nézet kőzetekkel, próbák, mélyült - őszinteségre való törekvések, szinház a középkor miracleinak hites értelmében. Mert a kvantitatív kőőönbsé- gekke] való operálás csak a kasszát töiti; csak emeli a szórakozás szellemét, nívóját vagy han­gulatát, csak a Bildungsphilisterek nyárspolgárias raisonirozásának ad tánot, de nem teremt u.i kultúrát, a szónak civilizációellenes értelmében _ és nem emeli a színházat a szükségszerűség kaj. tegóriájába^ Csak kvantitatív szellemben, csak kvantitatív komolyságban produkál többet, mint. a folíesk szupra-revüi. csak alázószolja és va­riálja a rég megrögzött nyugateurópai esöke- vénnyé nőtt világnézetskálá-t, de nem vág uj bor­zalmakat, ui csodálkozásokat s így uj hiteket, minden hajnalodó kultúrák egyetlen rugóit. Mint kvalitatív változtatási törekvés­nek volt pz expresszionista drámának létjogo­sultsága. De megszűnt érték lenni, amint sze­rencsétlenségre nem talált elég k v a n t i t a t i v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents