Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-26 / 245. (693.) szám

Vasárnap, október 26. . (PRi(ZuMurwf<7frRvtJ> i* A német választási harc Schiífer volt vicekanceüár nyilatkozata — Hiba volt a Reichstag íöloszlatása — A szo­cialisták örömmámorban — Bcrnstein Ede nyilatkozata A P. M. H. iondonú tudósitójáinalk jelentése Berlin, október 25. A német választási harc teljes erővel megindult. A világ itt csupa pártokból, a po­litika csupa párt embereikből áll. Keresem, ki adhatná objektív képét a helyzetnek? Meg­akadok Schiífer volt vioe'kancellár nevén, aki ma a nap hőse. Kilépett a demokrata pártból s ebben a választási harcban nem is lép föl. Tehát egy vezér, aki tárgyilagos feliét. Szí­vesen fogad, mint régi ismerőst — Én hibának tartom — mondja — a Reidistag f eloszlatását, A Marx—Strese- mann-kormány megalakulása óta kisebbségi kormány volt, ha eddig vezette a birodalom ügyeit, meg kellett volna várnia, amíg a par­lament megvonja tőle bizalmát. Csak egy esetben lett volna megokolt a nemzet meg­kérdezése, ha joggal hihették volna, hogy a politikai világ rettenetes szétdarabolfsága megszűnik és végre egyik, vagy másik ál- lamföntartó párt a többséget meg tudja sze­rezni.. Erről azonban szó sem lehet. A ve­szedelmeket. amelyek a parlament föloszla- tásából keletkezni fognak, előre láttam. A német nemzeti párt újból monarchista voltát, fajvédő törekvéseit, a teljesítési politika ellen való aggodalmait helyezi homloktérbe. A szocialisták pedig elsősorban a respublika védelmére toborozzák híveiket. Föléled a harc oly jelszavak körül, amelyeket hosszú időre nem óhajtottunk megbolygatni. Itt a monardhisták, ott a republikánusok fognak tömött sorokban egymás ellen küzdeni. A papiroson a legélesebb harc készül a jobb- és a baloldali pártok között, előreláthatóan oly jelszavak alapján, amelyek voltaiképpen a tömeget alig érdeklik. Ezért mondottam, hogy a harc csak talán elméletileg lesz éles. Mert még nem bizonyos, hogy a tömeg kap­ható lesz erre a harcra — Minő változásokat vár, Kegyelmes Uram, a választásoktól? — kérdem. — Jóslásokba nehéz bocsátkozni. Min­denesetre elvárható, hogy a jobb- és balol­dali szélső pártok bizonyos vereséget fognak szenvedni. Ludendorff pártja nem áll szilárd alapon, a kommunisták pedig láthatóan tért veszítettek. A szocialisták tehát némi joggal számíthatnak arra hogy kommunista testvé­reiktől néhány mandátumot visszahódítanak. A Ludendorff-párttói pedig a jobboldali pár­tok fognak több százezer szavazatot elvon­ni. A végeredményben mindez némi eltoló­dást fog jelenteni az" egyes pártok, de nem a jobb- és a baloldal között. — Az uj Reichstag a régi lesz uj kön­tösben. * Vannak természetesen vezetőpolitikusok, akik épp az ellenkező álláspontot vallják, mint a volt vicekancellár. A szocialistavezé­rek például örömtől kipirult arccal járnak- kelnek, tanácskoznak a Reichs tagban. Ott találkozom a kiérdemesült vezérrel, Bern- stein Edével. — Mi rendkívül örülünk — mondja — a parlament föl őszi áfásának. Másként nem is történhetett. A május 4-én választott .Reichs­tag nem volt kifejezője a nemzet akaratának, Prága, október 25. Nyakig benne vagyunk már a szezonban. Színházi premiér, hangverseny, diszfelvonu- lás, mulatság, tánc mindennapos, csak a po­litika arénája csendes még. Az öltözőkben azonban már próbálgatják a maszkokat s ta­nulják a szerepeket. A kommünikék eleve beharangozták már az első napok nagy ese­ményeit: Becka és Benes expozéját. A direk­ció jól tudja ugyan, hogy a pénzügyminisz­ter szereplésével az idén is fel fog sülni, de hát nem tudott helyette jobb aktort szerződ­tetni. Emlékezetes, hogy a múlt évi költség- vetési tárgyaláson se szólalt föl Becka, mi­kor pedig a bizottságban szófukarsűga miatt szemrehányást tettek neki, röviden kijelen­tette: fogjanak más pénzügyminisztert, aki papolni hajlandó. Talán Beckának az a felfo­gása, hogy helyette beszélnek a számok. Csakhogy a költségvetés számainak beszéde igen szomorú. Valószínű, hogy a csütörtöki ülésen is Becka expozéja csak egy gesztus lesz, mellyel rámutat a költségvetés köte­teit kiosztó szolgahadra. A kormány éppen ezért nem is tervez vitát Becka szereplése kapcsán. Annál nagyobb a felkészülés a kormány primadonnájának fellépésére. Benes külügyi expozéjától impozáns hatást várnak. A kül­ügyminiszter valószinüleg már csütörtökön elmondja, illetve „felolvassa14 nagy beszédét, mellyel beszámol a közelmúlt külpolitikai eseményeiről és természetesen genfi „sike­reiről44. Pénteken és szombaton beszéli meg a nemzetgyűlés Benes beszámolóját. A ma­gyar ellenzéki képviselők közül Szentivány József és Korláth Endre dr. fognak a külügyi vita során felszólalni. Szentivány hatalmas offenzivát intéz Benes külügyi presztizs-po- litikája ellen, Korláth dr. pedig Ruszinszkó külpolitikai irányelveit fogja kifejteni­A külügyi vita után november 15-ig el­napolják az üléseket s ez alatt a tizenöt nap alatt a bizottságok feldolgozzák a költségve­tés hatalmas anyagát. A költségvetés letár- gyalása november végéig tart s aztán sor kerül az indítványok hatalmas garmadára, melyek között a kormány vád alá helyezé­sének indítványa a legpikánsabb. A P. M. 11. közleményét, mely. elsőnek adta-hírül a vád- indiívány megszületését, a Ceské Slovo ko­molytalannak minősiti és technikailag kivihe­tetlennek tartja. Mennyire el fog képedni te­hát a Benes szivéhez közelálló újság, amikor a jobboldali pártok hamis jelszavakkal terel­ték a választókat táboraikba, agitációjuk a nemzet legszentebb érdekei ellen irányult. Nem is lehetett sikere munkájuknak. Mi a legjobb reményekkel megyünk a küzdelembe. v. a nemzetgyűlés első ülésén a vád alá helye­zési indítvány a százkét képviselő aláírásá­val, szabályszerűen odakerül az elnök aszta­lára s a ház technikai kényszerűséggel kény­telen lesz a vádinditváuyt a bizottságoknak kiadni. Hogy a koalíciós többség nem hagyja az indítványt váddá izmosodni, — az termé­szetes, de a parlamentarizmus történetében példátlan lesz az az esemény, hogy a nem­zetgyűlés a legfelsőbb biróság döntését és saját törvényét dezavuálja. A költségvetési vitát a köztisztviselők fizetésrendezési problémája fogja követni, melynek megoídási kísérleteire a koalíció egy újabb petkát alakított. Ez a petka most azon töri a fejét, hogyan öltöztesse a fizetés­rendezés gúnyájába a fizetési eszállitást. A kormány tervezete, melyre rábólintani a petka hivatása, szívtelen is, antiszociális is. A köztisztviselők alapfizetését kétszáz szá­zalékkal tervezik emelni, ehhez kapcsolnak 75 százalékos drágasági pótlékot, de minden más pótlékot és járulékát törölni akarnak. Szóval a családos, sok gyerekes köztisztvi­selő a családtalan fizetését fogja csak „él­vezhetni44. Az őszi ülésszak fontos és érdekes ese­ményei mégis nem a nemzetgyűlés termében, hanem a kulisszák mögött fognak lejátszód­ni. A cseh agrárpárt portáján Svehia és Pra- sek elkeseredett testvérharc fog lefolyni, a nemzeti demokraták két csoportja között már is áthidalhatatlan ür tátong, mig a szo­cialisták, akik eddig hiába tálalták a kitoló fánkot Dolánszkyék asztalára, szörnyen kö­pik a markukat, hogy a reakciós cseh nép­pártnak kiteszik a szűrét a koalicióból. így az. őszi szezon a politikai porondján is moz­galmas, érdekes, sőt itt-ott pikáns esemé­nyeket fog produkálni. No még egy kis politikai pletykát is, amit komoly arccal portálnak a klubbok há­zában. Micsura Márton, a volt szlovenszkói miniszter, aki most a kassai táblaclnök ké­nyelmes stallumában ül, nem adta még fel politikai ambícióit. Sőt! Prágában értésre adta, hogy feltétlen reflektál a megürülő po­zsonyi miniszteri székre. Ha pedig Svehlá- ékat hivatalnok-kormány váltaná fel, itt te­rem Prágában, hogy a kabinet élére álljon. De jókor izémének neki, mert mostanában el van foglalva. A lanai várkastély kapuja előtt álldogál, szeretne beljebb kerülni háztüzné- zőbe, —• leány kérőbe. KC911» IMS®HÍJ Becka és Benes expozéja — A kormány elleni vádinditvány aláírásai biztosítottak — Meg egy petka — Micsura itt, ott — mindenütt A P. M. H. eredeti belpolitikai riportja gét. Sokféle foglalkozásom volt persze, mint mondottam, de mindig pontos ember voltam. Mint éjjeli őrnek nagyon jó bizonyítványaim is vannak ... de ez önt, doktor ur, nem érdekelheti . . . — ... Ha el tudnám mesélni Önnek az én életem csodálatos, szikrázó izzását! Este keltem fel s az utcán elkinzott arcú, kimerült emberekkel találkoztam — magam ped'g friss izgalommal vártam az én napom, a nagyváros éjféli napjának, az ivlámpák és villanyfény napfelkeltét. S reggelenként a jól végzett munka elégedett örömével tér­tem haza . . . — Nem, doktor ur. sohasem voltam szerelmes, legföljebb gyerrn kkoromban érez­tem valami homályos borzongást és vak gyönyörűséget, ha az egyik különösen szép nagynénim az ölébe vett- Talán az volt az------nem tudom A szerelmet már húszéves koromban az élet megszokott élvezetének tartottam, — egészen máig, vagy inkább a múlt hónapig. — Az egyik másodrendű bárban, ahol mint mixter alkalmaztak, megismerkedtem egy bárholggycl. Egyszerű teremtés volt szeg'ny ijedt őz -szemekkel s műit utóbb el­mesélte, nagyon utálta a mesterségét. Á'lan- dóan fártidt volt, szótlan vagy csak kénysze­redetten mosok gó — a tulajdonos többizben megfenyegette, hogy felmond neki, mert a vendégek, akikhez leült, annyira elszomo- rodtak, hogy pezsgő helyett feketekávét ren­deltek. Hogy milyen ;s volt ez a lány? Nem tudom, nem . . . nem emlékszem rá, vagy talán elfelejtettem . . . — A lánynak csakugyan el kellett men­nie. Odajött hozzám, felült az egyik magas bárszékre s panaszkodni kezdett- Nem vá­dolt senkit és semmit — monoton hangon mesélte el megcibált kis életét, szerelmet, csalást, hűtlenséget, magános álldogálását éj­féltájban a folyó felett; egyszóval azt a ször­nyű herce-hurcát, amelyet az emberek élet­nek neveznek s amely tőlem annyira ide­gen volt mindig! Hideg ember vagyok dok­tor ur, — legalább is annak tartottak, ámbár igazában nem is értem ezt a szót. Ott ült előttem, amíg én a különböző coctailokat kevertem — és mesélt. Ismeri ön azt az áj- félutáni, fulladt atmoszférát, amely a mula­tóhelyeket olyan különössé teszi? Berúgott társaságok ülnek a kis boxokban s különböző kétes minőségű ita'ok mellett csinálnak va­sárnapot az életüknek — tudja ön mit jelent naponként látni őket? Csak az tizemet figyeltem végül s azt is közönnyel. Ilyen kö­rülmények között eljön hozzám ez a lány és beszél, beszél a végtelenségig, dolgokról amelyeket nem ismerek és nem kívánok. Es mégis — talán épp akkor kezdődött a ször­nyű betegség, amely miatt idejöttem Önhöz. A lány beszélt, súlyos monotóniával — és én figyelni kezdtem. Hol is hallottam ezt a sok közönyös panaszt, szenvtefen fájdalmat — ezt a megtiportságot amelynek a taposás már nem is kin? Micsoda messzi forrásokból fakad ez a zavarosvizü élet, amely most egyszerre belém torkollik?! A torkomban valami kaparó bizsergést éreztem s a sze­mem vizes és forró lett . . . — ön azt mondja doktor ur. hogy az élethez, a szenvedő és tehetetlen és vonagló élethez értem egy pillanatra s ez a pillanat mágikus erővel kapcsolt a valósághoz? Oh nem, — nem! A betegség volt ez, a ma­gam életterületének elhagyása — és meg- bünhődtem érte förtelmesen! — Tehát — mondjuk igy — ember let­tem! Talán valami „Szézám nyílj meg“-re egyszerre kibomlott belőlem az, amit az em­berek részvétnek neveznek — mit tudom én! Kísérletezni kezdtem, tapogatóztam az éle­temmel. amely edd'g ment a maga utján s nem érezte, hogy húsból és vérből van. Men­teni akartam ezt a lányt valami veszély elől. amelyet csak homályosan sejtettem — s a mentés közben elvesztettem magamat. — Igen. a régi és agyonkompromittált elhatározás: uj életet kezdeni! Akkor még nem tudtam, hogy az ,.uj élet44 a legnagyobb hazugság s hogy megöli a régi az igazi, mert kipróbált életet! De erre kémn jöttem rá, amikor már nem lehetett többé segíteni sen­kin, se raitam, se a lányon­— Mmdennel szakítottam. Nem kár­tyáztam többé s mielőtt a bárba mentem vo'na, egy ismerős főpincérnél végigtanul­mányoztam az összes lapok hirdetéseit. Ál­lást kerestem, — tisztességes polgári állást, nappali ál’ást. Helyi ügynök akartam len­ni. felolvasó vagy valami béna öreg ur mellett betegkocsitoló. Ta’án ügyvédi irodá­ban is kaptam volna állást, hiszen abszolvált jogász vagyok. Hamal felé összeültünk Irén­nel és tervezgettünk. A nappalról, két szoba konyháról, gyerekekről, akik maid jönni fog­nak — az uj életről, erről az irgalmatlan min­dent legázoló hazugságról. S végül csak­ugyan sikerült megfelelő állást találnom, va­sárnap éjszaka olvastuk az egyik újságban s hétfőn reggel kilenc órakor kellett be­mutatkoznom.-Öt óra felé elnyomott az álom. Nyolc-' A miniszterek arcképcsarnoka tíodza Prága, október 25- A könmámy szlovák tagja s mint 'iíyen a cseh agrárpárt iegodaad óíxb híve. A csehek nagyon szeretik, a szlovákok kevésbé. Nagytudásu politi­kus, aki meg tudja különbőz- \ Deere a borjut a kapufólíátóL j ÁTlátólag ezért nevezték ki íökknávolésügyi mmfcztenné., Szereti a népszerűséget, de a 1 népszerűség nem szereti őt ! Pártja érdekében minden t el­követ A köraiyenüívó szí óvá- i kok egy részét hangzatos Sgé- , rétéi'vei sikerült neki' a cseh j agráriusok táborába édesgetnie. De hói van már a tavalyi hó? Választóinak legnagyobb része né-j gén ellenzéki szemmel figyeli Hodíáék kétszínű j magatartását Módi a a magyarokat is ikímorelha- ' tatlaimii szereti- Egyenesen nekünk alapította a! Csán-ká-Neisroaim, Békefi-Frietimann és Társad cég j alatt be nőm jegyzett pártot, melyben a magyar­ságot a megnevezett urak képviselik. (!) Szánté sajnálnunk kell, hogy az ebbe a nemes pántba és a megnevezett urakba fektetett súlyos pénzek el­lenére is olyan rosszul megy a soruk, hogy azt kénytelenek biresztelni: Szent-lyány József bélién a pártjukba. Ezt azért teszik, mert jól! todják, i hogy nem ők, hanem Szent-Ivány képviseli a szlovenszkói ima'gyar agráriusokat. Hodízát a sok balsiker annyira elkedvetleníti' a belpolitikát63!, hogy szíve régi vágyát követve, egyre jobban foglaíkozilk a külpolitikával. Szeretné tníélni Be­ncét, die már azzal is megieJégedoc, ha követ le­hetne valahol. A Rsisziiaszkóra vonatkozó tanácskozások befejeződtek Prága, október 25. A tegnapi napon fejezték be azokat a tanácskozásokat, amelyeket a kormány egyes tagjai a ruszinszkói alkormányzóval, Rozsypal dr.-ral folytattak. A megbeszélések tárgyát javarészt közgazdasági kérdések al­kották. Szóba kerültek bizonyos közigazga­tási kérdések is, melyeknek megbeszélése alapján a kormány tervbevette azt, hogy ; Ruszinszkón a történelmi országok mintá­jára az országos közigazgatási hivatalt fogja felállítani. A kormány a legközelebbi jövőben fogja elkészíteni az erre vonatkozó javaslatokat. Egyes ruszinszkói lápok ama jelentése, hogy a kormány Ruszinszkóbó! egy nagy- megyét alkotna, melynek élére Kaminsky dr.; képviselőt állítaná, teljesen légből kapott. Egyetlen alkalom? Kérje .T/onnal „slssé könyvek" árjegyzékemet. Ezen leszállított árak csakis f. évi ok­tóber hó 31-ig érvényesek. Jascbkó könyvesboltja, Ko§ice Fő-utca 63. kor ébredtem fel, Irén hideg vízzel locsolt, ránoigált és apró tűkkel szurkált véresre. Ruhástól aludtam el; feltápászkodtam a ke- reveiről és ijedt szorongással néztem körül. — Úristen, mi ez? Hová kerültem? fehér fényben úszott a szoba, de a bútorok, ame­lyeket a sötétben villanyfény nélkül tudtam kikerülni, most ellenségesen meredtek rám. Fehér fénynyalábok ömlőitek be az ablakon, de én nem láttam a színeket, csak a fehértől feketéig haladó árnyalatok különbségeit. Előt­tem egy asszony állt, furcsa fehéres fényű hajjal, meggörbült szájú, fakult szemű em­ber, sötétre játszott szemhéjjakkal és ránco­sán. Ki ez? Hogy került ide? Meg akart si­mogatni, de én undorral löktem el magamtól a kezét. Mit akar tőlem? Hiszen nem isme­rem. sohasem láttam, — én a villanyok pára­glóriáján keresztül elmosódott vonalakat lát­tam belőle s a hangját, amely most rikácso- , tó volt, puhára fogta a jazz bánd s a részeg dal olás. j — Tgv volt, doktor ur és még most is igy van. Nem mentem el a hirdetett állásba, miért is? A uap megölt s a színek, amelyeket a sok ezer éjszaka ^koptatott szememből, végképpen elvesztek. Fehér és fekete kisér- ] tetek szaladgáltak a napfényben s az én haj­dan oly boldog éjszakáim színtelen csendjét is megmérgezték. Irént elkergették — nem tudom hova lett. És én ; . . — Doktor ur, mentsen meg! S ha nincs segítség, akkor — akkor meg akarok vakul­ni! Meg akarok szökni a fény elől, a nap ha­zugul dús vegetációját nem birom, megölnek a színek és a valóság. A magánossá gba sze­retnék menekülni a tétlenség nagy homályá­ba, fény nélkül és árnyékok nélkül . . .

Next

/
Thumbnails
Contents