Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-25 / 244. (692.) szám
Stasz:CTÍi<ESXÉ&: &etr<£&<aiti Gs&&úx $&«. A $’zl®&&msztikói és (Rus&imszfcói $zövéitkexett £ítew&^éUski (Féi&t&ífc %&®íiti§k4ií napiíapia STeleíőa s*erftcsstí6t öáf ystván Közigazgatási önkormányzat (tj.) Prága, október 24. A pozsonyi teljhatalmú minisztérium működésié hozzászoktatott bennünket ahiho-z, hogy az általa kiadott rende letek törvényellenességén napirendre térünk azzal a tudattal, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság úgyis megsemmisíti azt. Ugyancsak nem okoznak nagyobb föltiinést eme minisztériumnak egyes személyeiket érintő jogfosztó határozatai, miivel ezek ellen is van orvosság a közigazgatási bíróságnál. Elég gyakoriak azok az esetek is, hogy a többi minisztérium ügy buzgó előadói bizonyos „tévedésekbe" esnek a törvények magyarázatánál, természetesen kivétel nélkül mindig a miagánfelelk kárára. Mindeme „tévedéseket" megszoktuk már s kisebbségi nemzetheti mivoltunk állandó koefficiensének tekintjük azt, hogy legelemibb, napnál világosabb jogainkat a legfelsőbb köz igazgatási bíróság utján kell, hogy érvényesítsük. A hatóságok önkényének nyomása alatt elfásult lélek is megdöbbenve áll meg azonban az olyan esetnél, amidőn a legfelsőbb köziigazgatási bíróság a kormánynak egy rendeletét törvényellenesnek, sőt az alkotmány törvénnyel ellenkezőnek jelenti ki. Ilyen, az alkotmánytörvény megcsúfolására kiadott kormányrendelet a 1.71/923. számú, amellyel a kormány „ideiglenesen" rendezte Ruszinszkó községi szervezeteit. A demokratikus berendezkedésű köztársaságban a jogforrások között első helyen áll a törvény; a második jogforrás a. kormánynak a törvény alapján kiadott rendeiete. Lehet-e szó jogrendről és jogbiztonságról, ha már a két első forrásból fakadó szabályokról bebiizonyult az, hogy egymással ellenkeznek, hogy a kormányrendelet nincs tekintettel a törvényre, sőt azzal homlokegyenest összeütközésbe kerül. A tynktolvaj, avagy a gyümölcsöskert rtíegdézsírnálój a s zab aidságának elv esz té sével bűnhődik azért, hogy a törvényt megszegte. Hetek múlták el immár azóta, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság az alkotmány törvénnyel ellenkezőnek mondotta ki a kormány fentebb idézett rendeletét, a mai napig azonban semmit sem tett a kormány, hogy ezt a törvénytelen állapotot eltávolítsa. A kormány sohasem csinált nagy titkot abból, hogy a békeszerződésekben vállalt, Ruszinszkó autonómiájára vonatkozó kötelezettségét! nem veszi komolyan. Meg tudjuk érteni még azt is, hogy a szerződéses két fél egyike a vállalt kötelezettségeiket nem képes — vagy bizonyos okok folytán nem akarja — teljesíteni. Megvetést érdemel azonban az olyan szerződő fél, aki a vállalt kötelezettségek nemteljesitésén kívül, a másik fél legelemibb jogait lábbal tiporja, csupán azért, mivel ö, a szerződést meg nem tartó, az erősebb s a másik, a gyöngébb félnek nincs kihez fordulnia jogorvoslásért. Annak idején, hogy a kormány a 171/923. számú rendeletét kiadta, lapunk hasábjain elsőnek hívtuk föl a közvélemény figyelmet arra a körülményre, hogy a rendelet az alkotmány tör vénnyel ellenkezik, növel Ruszinszkó községi közigazgatása kiváltképpen oly adminisztratív ügy, amelynek rendezése a szojm részére van f öntartva.- Ugyanakkor rámutattunk arra is, hogy a 'kormány teljesen helytelenül hivatkozik a rendelet kiadásánál az a-Ikofinánytörvény harmadik paragrafusának nyolcadik bekezdésére, valamint az 1919/75. számú, a s^tovenszkói községi választásokról szóló törvényre s megmondtuk, hogy a kormány ugyanilyen joggal hivatkozhatott volna bármilyen más, például a cukor- adóról szóló törvényre, mivel a hivatkozott ■törvények és a kiadott rendelet között semmi jogi, vagy okozati összefüggés sem volt. Másfél év múlva — jogi formába öntve — ugyanezt mondotta ki a legfelsőbb közigazgatási bíróság a 10.956/24. számú Ítéletében. Nyitva marad ezek után az a kérdés, hogy a kormány milyen módon fogja jóvátenni azt a súlyos hibáját, amelyet az alkotmánytörvény megsértésével elkövetett. Nézetünk szerint az első lépésnek annak kell lennie, hogy a kormány haladéktalanul vonja vissza a kérdéses rendeletéit. A második teendő pedig az, hogy a kormány .most már minden további halogatás nélkül írja ki a szojmvátasztásokat. Figyelmen kívül hagyva ugyanis azt, hogy a szojm összehívása hatévi késedelimezés után becsületbeli kötelesség is — a békeszerződésekben vállalt kötelezettségről sem beszélünk —■, a kormány láthatja azt, hogy Ruszinszkót immár nem „kormányozhatja" az eddigi módszerek alapján, mivel minduntalan összeütközésbe kerül az állam alaptörvényeivel is. Nem tételezzük föl, hogy akadna valaki', aki a mondottakat kétségbevonni, vagy megcáfolni akarná, vagy képes volna. Talán maga a -kormány is beismeri, hogy igazunk van. A beismerés azonban nem elegendő, ha nem lép a javítás útjára. Figyelmeztetnünk kell azonban a kormányt arra is, hogy a javítás nem állhat csupán abból, hogy a miniszterelnök ur meghívja magához Petriga'l- lát és társait egy kis barátságos eszmecserére s lapjaiban telekár töli a világot, hogy Ruszinszkó autonómiáját „csinálja" s néhány nap múlva elhallgat minden. Ezzel nem elégszik meg Ruszinszkó, nem elégszik meg az egész köztársaság lakosainak a közvéleménye, de nem elégszenek meg a nagyhatalmak sem, amelyek a békeszerződések aláírásával garantálták az autonómia megvalósítását. Ha a kormány a legrövidebb időn belül nem írja ki a szóim válás ztásokat, úgy ezzel nyíltan kifejezésre juttatja, hogy sem a közigazgatási, sem a vallási, iskolaügyi, nyelvi autonómiát nem vette sdha. komolyan, sőt ellenkezőleg, II. József császár pátenseit is megcsu- foló mkázokkal akarja a ruszinszkó! — égető —. kérdést megoldani. Cooliügc rezei mamerikai práharálasziásohon Newyork, október 24. Az elnökválasztás próbaszavazásánál összesen 2,300.484 szavazatot adtak le, melyekből Coolidge mostani elnök 1,293.378, Lafollette 496.006, Davis 487.782 szavazatot kapott. Forradalmi hangulat Brazíliában Newyork, október 24. Buenos-AiresÜ jelentések szerint számos brazíliai helységben nagy nyugtalanság észlelhető. Brazíliában a politikai helyzet ismét igen komollyá vált, csapatösszevonásokra és összetűzésekre is került már sor. Páris, október 24. Rio de Jameiroből jelen fik, hogy a kormányeltenies összeesküvés tagjait sikerült letartóztatni. Nertngleflerv lemos pasa essen? Konstantinápoly, október 24. Török lapjelentések szerint hat örmény szövetkezett, hogy Kemal pasát, a köztársaság elnökét meggyilkolják. Az örmények Athénből érkeztek, de tervüket még idejekorán fölfedezték és letartóztatták őket. A rendőrség ugyan megcáfolja ezeket a jelentéseket, a lapok azonban továbbra is íen- tartják értesülésük valódiságát. Élénk ellenszenv Franciaországban a vatikáni követség megszüntetése miatt Paris, október 24. Az ellenzéki sajtó élénken kritizálja ai francia kormány pénzügyi bizottságának azt a határozatát, amely a vatikáni diplomáciai kar kiadásait törli. A lapok kifejtik, hogy a vatikáni követség már csak azért is szükséges Franciaország számára, mert Franciaország kisázsial helyzetéből hasznot húzott, itt pedig úgy szerepel, mint a katolikus érdekek védelmezője. A Journal des Debats arra emlékeztet, hogy a vatikáni követség visszaállítását annakidején mindenki úgy tekintette, mint a franciaországi belső béke vissza térés-ének szimbólumát. Éppen ezért óvja a kormányt, hogy a pénzügyi bizottság határozatához hozzájáruljon. London, október 24. Római jelentések szerint a francia parlament pénzügyi bizottságának határozata kincs föitünési keltett a vatikáni körökben. Valószínű, hogy a pápa ünneplésen -tiltakozni fog, ha a vatikáni íranÁlIeiHncsiiiii Pekirig, október 24. Tokiói jelentések szerint Fen-Yu-Hsiang tábornok tegnap este a legnagyobb csendben, de teljesen váratlanul megszállta Pekinget. Jelenleg ő intézkedik a főváros sorsáról. Minden összeköttetés megszakadt, a város kapuit bezárták, Fen-Yu-Hsíang egy prokla- mádót tett közzé, amely szerint nem akar olyan háborút viselni, amely az országot tönkreteszi és számtalan emberélet föláldozását követeli. Konferenciáit hivott össze a pekingi kormány és ellenségei között, melyben a háború befejezésének módozatait fogiák megállapítani. Csapatai Pekingben állomásoznak, hogy a rendet főn tartsák és a külföldieket megvédjék. A kokusai ügynökség jelentése szerint a kínai köztársaság elnöke ismeretlen okokból elmenekült Pekingböl. Hongkong, október 24. A távirati és vasúti összeköttetést Pekinggel ismét helyreállították. A kormány névieg még hatalmon van, de az elnökségi palota körül van zárva s a kapitulálást mindéit pillanatban várják. Csantungba csapatokat küldték, hogy Wü-Pei-Fu visszatérését meggátolják. Senkinek az élete sincs veszélyben. Az angol flotta parancsnoka radiogra- mot kapott, amelyben értesítik, hogy Feng- Yu-Hsiang lehetőnek tartja Tsao Kun, Kína mai elnökének lemondatásáf. Helyébe TuamSi-Yui volt miniszterelnök kerülne, „Európa nemzeti Kisebbségei és a világháború*' Irta: Epstein Leó dr., a csehszlovákiai1 német -népszó ve teégi liga titkára , Prága, október 24. A nemzeti kisebbségek problémája a békekötések óta a népjog problémájává lett és minden európai nyelven többé-kevésbé alapos tárgyalásra talált. Különféle államok és nemzetek politikusai és jogtudósai foglalkoznak vele. Most Ruyssen Theodor dr., a népszövetségi ligák anionjának főtitkára és a bord-eauxi egyetem tanára fogott tollat és irt könyvet erről. A népszövetségi ligák anionja az a hatalmas szervezet, amely a kisebbségi jogok teoretikus kiépítésén és ki- fejlesztésén dolgozik s igy nem csoda, hogy főtitkára a kérdésnek jogi oldalát is vizsgálat alá veszi. Az államokban levő többségek legkiválóbb egyéniségeivel1 állandó összeköttetést tartva fönn, a csendes tudóst belesodorták a körülmények azokba az elkeseredett küzdelmekbe, melyeket az elnyomott kisebbségek igazukért folytatnak. így kénytelen a filozófus, történetíró és jogász sokszor lesz áll ani a hármas tudós-trónusról a nemzeti küzdelmek terére és ott intőén, fenyegetően, döntően fellépni. Mindebből az a meggyőződésem fakadt már a 420 oldalas könyvének elolvasása előtt, hogy a kisebbségi „probléma nem találhat hivatottabb jej- tegetr,'>? mint Ruyssen. A könyv cime túlságosan szerény.*) Nemcsak a kisebbségekről van benne szó* de általában a nemzeti problémának fejtegetéséről. Az 1914. évi tényleges állapotok vázolása után a jogi kérdést tárgyalja meg Ruyssen és azután a nemzetiségi fogalom elemeit fejtegeti. A nemzeti öntudatnak pszihoszoeiológiai analízisét adja és a nemzetiségi eszmének az egész viliágtörtéireleni- ben kialakult történelmi képét vázolja. Arra a kérdésre -nézve, miképpen lehet a vegyes nemzetü államokban az államnak és a nemzetiségnek fogalmát összhangba hozni, Ruys- sen igy válaszol: — Hogy a vegyes nemzetü államokban a béke biztosítható legyen, a. szuverén államnak el kell tekintenie attól, hogy a nem- ; zeti kisebbségek válási, iskolaügyi, kulturális és magánéletét egységesen szabályozza és ezzel szemben a kisebbségeknek le kei mondaniok a maguk részéről a kis egységek számára tuiköltséges, veszedelmes és meggondolandó szuverenitásról. A kormányoknak és kormányzottaknak féltve őrzött presztízséről történő részleges lemondás a békét és a szociális szabadságot nagy mértékben mozdítaná elő- A nemzetiségi probléma megoldását a központi hatalom szuverenitásának részleges feladásában és a szellemi erők kölcsönös összeköttetésében látjuk, amelyet az államférfiaknak ott ajánlhatunk, ahol a nemzeti kérdés szabályozása még nyílt kérdés. > A könyv utolsó része a világháborúval foglalkozik és áttekintést nyújt a jelenlegi államokban lévő nemzeti tagoltságról, a kisebbségek jelenlegi panaszairól, árról a jogi állapotról, amely a b-éke és kisebbségi szerződéseiken nyugszik és azokról a kísérletekről, amelyek ennek megjavitására irányulnak. *) Th. Ruyssen: Les Minoriíés nationaa-es d‘E-u:rope et !a Gaerre Möndia te. Paris, ‘les Pres- ses Umversiíairnes de Francé, 1924. 100 cseti-sil. Koronáén fizettek ma, október 24-én: Zürichben 15.475 svájci frankot Budapesten —magyar koronát Becsben 211500.-“ osztrák koronát BeFlinlie.ll 12 §00 000 000 ÖÖO.” német márkát ¥ " ti JW ül. évfolyam 244. (692.) szám- ~ ÉTPrága, szombat, 1924 október 25 ^ ^l*2®**** á*‘ak bioidon : Égé* évre 300 K&» .................... ip.ijp.uiw . ■ 1 A p ápa tiltakozni fog cia követséget tényleg megszüntetik. Azt is hangoztatják, hogy 'tulajdonképpen Franciaországinak sokkal Inkább szüksége van a vatikáni követségre, mint a Vatikánnak a francia követre.
