Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-24 / 243. (691.) szám

‘jfé&GXCKtiesszÉÖ: M ixíODemxfiöi és (ftusxinsxkót ffetro&atft Csxkör dr. $%öveiítezett IffenaséM (Fáztok potíti&al napifapfa íieleífts sserftesstfóx §df Jstwxin Á válságok váltsága (g.) Prága, október 23. Amíg azelőtt — a háború előtti időkben — az egyes államok kormányainak válasz­tásai elsősorban, sőt gyakran kizáróan az egyes államok belpolitikájára voltak döntő és jelentőségteljes befolyással, addig ma — há­ború utáni időkben — a kormányválságok clhatározóan szólnak b-e.le az európai poli­tikába. Ma részekre oszlott az európai politika mint egész és e részek centrumában súlypon­tokként szerepelnek az egyes kormányok. És mert a részekben vajúdik és kavarog a politikai rend és kialakultság s mert a súly­pontok néhol elviselhetetlen ponderabiliák, néhol felbillentő inponderabiiliák, maga az egész: az európai politika is labilis, bizony­talan és ingatag helyzetű. Ez a perspektíva áll előttünk most, amikor az európai politika számos részében és számos fontos súlypontján felbillent kormányokat és rendezést kívánó politikai viszonyokat lá­tunk. Úgy érezzük, hogy az európai politiká­ban történt valami, ami most az akció örök törvénye szerint reakciót vált ki. Történt valami, ami nem hatolt gyökereivel elrende­zett és elrétegeződött politikai humuszba, de kissé erőszakolt módon és eszközök,kei igye­kezett a béke védőerdejét fásítani Úgy érez­zük, hogy amit Getnfben kodifikálni igyekez­tek, mint politikai elvet és rendszabályt, az nem ment keresztül minden állam minden polgárának gondoilkodásretor t á jái i és nem tá­maszkodhatott számos ponton a belső politi­kai rendezettség szilárd bázisára. Itt van a német kormányválság és a né­met nép tij politikai megnyilatkozásának dá­tuma. Látszólag belpolttikai válság, látszólag két belpolitikai irányzat összeütközése dön­tötte föl Marx parlamentjét, a valóiságbain ama nagy európai politikai probléma körül folyik a választási harc: leliet-e a német nép, mint európai politikai alany nélkül meg­konstruálni a béke genfi felkiáltó mondatát? Szabad-e a német kormánynak a békesség Ígéretéért cserébe adni a Versaiiiesben tör­tént eseményekből folyó szubjektív érzését és az érzésből konstruálandó .akaratát. A londoni megegyezés, a Dawes-terv és a genfi jegyzőkönyv valóságos német ratifikálása csak december 7-én fog bekövetkezni. És itt van az angol választás. Közvetlen okai belpolitikaiak, közvetett okainak külpo­litikai gyökereit kiásta az alsóház feloszla­tása alkalmával irt vezető cikkében londoni ■munkatársunk. A belpolitikái okok csak ürü­gyek, a külpolitikaiak, amelyek a Macdonald akcióinak kritikai értékelését kívánják, ko­molyan és határozottan nyúlnak bele az euró­pai komplexumba. Az angol válság ott kez­dődött, hogy Macdonald az európai politika uj rendjének fejezeteit kezdte Írni és ott vég­ződik, hogy november 17-én az angol nép­nek kell ítéletet mondania afölött, rábízhat­ja-e továbbra is Nagy bri tanúi a belső politi­káját arra az áilamférfinra, aki külpolitikai akcióival szorosan és egyesek szerint érzékenyen érintette az angol politika egyik legfontosabb elemét: a gazdasági érdeket. E két kormány válság és parlamenti vál­ság tehát éppen annyira külpolitikai, mint belpolitikai, sőt a lökőerö mind a kettőnél az európai politika energiáiból fakad. A válsá­gok váltságát tehát itt. az európai politikában kell keresnünk. Itt, ahol ma egy látszólagos harmónia uralkodik, de ahol a háttérben kü­lönböző 'értékű és irányú akciók hatnak. Azok a kompromisszumok, amik a genfi jegyzőkönyv paragrafusait életre segítették, amiket Uerriot belpolitikai biztonsága érde­kében forszírozott, Bvnes az opportunitás és a fetszinenmaradá'S üzleti elve jelszavával jegyzőkönyvezett, amikben megnyilatkozott a béke szándéka, de nem domborodhatott ki a béke abszolút, önfeláldozó akarata és im­peratívusza, most hatnak d est ru ál ó ta g ott, ahol a kompromisszumok nem teremtettek abszolút megnyugvást. Hatnak és kérdésessé teszik majd a be­London, október 23. Macdonald bristoli beszédében kijelentette, hogy ha a munkás- kormánynak távoznia kell, úgy a genfi jegy­zőkönyv veszedelembe kerül. Macdonaldnak London, október 23. Az angliai választói gyű­lések a legutóbbi időkben igen elfajulnak és sok­szor véres verekedésekkel végződnek- A konzer­vatívok londoni meetingje valóságos harccal vég­ződött, mely alkalommal többen jelentékenyen Prága, október 23. A legutóbbi napokban Novák kereske­delmi miniszter nagyszabású beszédet tartott a nemzeti demokrata párt prelouci népgyülé­sén. Beszéde .legnagyobb részét ama elő­nyök kiszinezésére használta fel, amelyek Németország ama városait érik, ahol a mun­Budapest, október 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt ismét tanácskozott Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterrel a kisgazdáik követeléseiről. A helyzet mára lényegesen enyhült, bár délután három óráig még nem történt meg­egyezés a két politikus között. Az Uj Nem­zedék arról értesül, hogy minden remény megvan arra, hogy a kisgazdavezér és a miniszterelnök között teljes megegyezés jön létre. A lapok arról értesülnek, hogy a helyzet megoldása olyképpen iog bekö­vetkezni, hogy Bethlen teljesen rekon­struálja kabinetjét és a kormány újjáala­kítása már a legközelebbi napokban meg fog történni. A miniszterelnöki székei min­denesetre Bethlen István gróf fogja betöl­teni, mert a kisgazdák ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány élén Bethlen Ist­ván gróf maradjon. Holnap folytatják a tanácskozást és be is fejezik. Almássy László, az egységes párt aleinöke úgy nyilatkozott, hogy tényleg válságos a helyzet, de azt hiszi, hogy sikerülni fog megegyezést létesíteni. Inkább legyen kor­mányválság, minthogy a kormányzópárt megbomoJjon Izgalmas ülés a nemzetgyűlésen A nemzetgyűlésen mai ülésén Hegy- meghy-Kiss Pál 16 képviselőtársa nevében bejelentette az Országos Demokratikus El­lenzéki Szövetség megalakulását és felolvas­ta az uj párt programját- A szövetség köve­teli az általános titkos választójogon alapuló uj választásokat, az államfő rimának népsza­vazás utján való eldöntését és azt, hogy az államfői hatalmat törvénnyel rendezzék. Kö­vetelik a szabadságjogok visszaállítását, az fejezettnek hitt akciót. Hatnak és azt doku­mentálják, hogy minden európai válság vált- sága az európai politika uj, reális, igazságos és becsületes elvki jelentésóben van. ezt a kijelentését úgy fogják föl, hogy egy konzervatív többség esetén a genfi paktum nem egyéb, mint holt betű­megsebesültek. Giasgowban a tömeg Sir Róbert Hornét egyszerűen megakadályozta abban, hogy beszédét megtarthassa. Angliai választások még sohasem láttak oly vad jeleneteket, mint aminök most egymásután lejátszódnak. kásság heti ötvennégy órát, tehát napi ki­lenc órát dolgozik. A Rude Právo a koalíciós miniszter beszédét úgy tekinti, hogy a cseb-szlovák kormány a nyolcórai mun­kaidő ellen szintén támadást akar intézni s ennek előkészítését Novák miniszter vál­lalta magára. esküdtszékek működésének megkezdését, az internállások és a rendőri jelentkezések meg­szüntetését, az emigráció likvidálását, a föld­reform gyors végrehajtását, az elbocsátott tisztviselők revízióját, demokratikus külpoli­tikát és a békeszerződés igazságtalanságai­nak békés utón való rendezését. Amikor Hegymeghy-Kiss Pál beszédét befejezte, a jobb oldalról számos megjegyzés repült fe­léje, mire izgalmas szóváltás keletkezett a kormánypárt és az ellenzék között, amely időnként annyira kiélesedett, hogy az elnök kénytelen volt több képviselőt rendreutasi- tani, sőt az ülést is felfüggeszteni. A zaj lecsillapultával folytatták a fővárosi válasz­tásokról szóló törvényjavaslat vitáját, amely­nek első szónoka Vázsonyi Vilmos volt. A javaslatot hasonlónak tartja az 1920. évi vá­lasztási törvényhez, amely megoldotta azt, hogyan lehet kisebbségből többséget terem­teni. A jvasl'atot nem fogadja el. Korányi búcsúszavai A Budapesti Hírlap ma vezércikkben közli Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ternek Rákosi . Jenőhöz intézett levelét, amelyben távozása okait fejtegeti. Szerinte a szanálás elvégzésére nem lesz elég egy miniszter parlamenti élete. Elkerülhetetlen nehézségek vannak és lesznek a szanálással kapcsolatban és a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy egész Európában szinte most tombol a pénzügyi, gazdasági és bizalmi krízis. En­nek ellenére Magyarországon meg van ad­va minden lehetőség és biztosíték arra, hogy a szanálás munkája sikerüljön. A leg­nagyobb veszély az, hogy Magyarorszá­gon mindenki a kormánytól vár segítséget. A miniszter levele végén bizakodó hú­rokat penget és azt mondja. bármilyen kormány jöjjön, nem tehet mást, mint azt, amit az adott viszonyok köve­telnek. Egg Ksod-vasutas igaza (tj.) Prága, október 23. A. G. a Kassa-0 dérbe rgi vasút véglege­sen kinevezett alkalmazottja volt, Ruttka ál­lomásra szóló beosztással. Az 1919. év hus- vétján forradalmi állapotok uralkodtak Rutt- kán; a fanatizált katonaság a magyarnyelvű vasutasok életét is veszélyeztette, az inter­nálások napircgideti voltak s felperes Is ál­landó rendőri felügyelet alatt állott. Saját és családtagjainak élete és vagyona állandó bi­zonytalanságban volt, ezért a szolgálati fő­nökénél való jelentkezés után Ruttkáról el­távozott s a Ksod.-vasut budapesti vezér- igazgatóságánál jelentkezett, amely a szolgá­lati helyről va'ló távozását tudomásul vette s Budapesten, a vasutigazgatóságná'l osztotta be szolgalattételre. Ugyanez é'V októberében a budapesti vezérigazgatóság körrendeletben szólította föl a menekült vasutasokat, hogy eredeti szolgálati hői y ük re térjenek vissza, mivel a viszonyok annyira; amennyire konszolidálód­tak. A felperes eleget tett ennek a fölszóli- tásnak s Ruttkána visszatért, itt azonban a prágai vas útügyi minis ztériumhoz utasították, ez pedig A. G.-t a szolgálatból minden to­vábbi igény nélkül „elbocsátotta". A járásbí­rósághoz beadott keresetében arra hivatko­zik, hogy szolgálati helyét az életét fenye­gető veszély miatt volt kénytelen elhagyni, fö.löttes hatósága utasításának engedelmes­kedve tért vissza s így a végleges alkalma­zottak létszámából nem volt törölhető, vagyis az elbocsátás érvénytelen s ezért követeli teljes szolgálata fizetésének a megtérítését. A bíróság a keresetnek helyt adott s az •elbocsátást hatálytalannak nyilvánátottai s a vasutügyi igazgatást a fizetés folyósítására kötelezte a következő indokok alapján: Az elbocsátási határozat kiállítása napján, 1920 december 9-én a Ksod.-vasut még nem ál­lott az álam kezelésében, tehát a miniszté­riumnak semmi joga sem volt arra, hogy a Ksod. alkalmazottaival diszponáljon, illetve azokat elbocsáthassa. Az alperes vasutügyi igazgatás nem tudja bizonyítani ama állítá­sát sem, hogy felperes nem rendelkezik cseh- sz lo vák állam polgárs á ggal. Kétségtelen tény az, hogy felperes a Ksod.-vasutnak véglegesen kinevezett alkal­mazottja volt s a nyugdíj intézeti járulékokat pontosan fizette. A bíróság jogosnak ismerte el egyrészt a felperesnek Ruttkáról váló tá­vozását, ahol életét komoly veszedelem fe­nyegette, másrészt helyesnek találta azt, hogy A. G. a budapesti vezérigazgatóságnál szolgálattételre jelentkezett, amely később eredeti beosztási helyére küldte. A felperes sohasem kapott oly értelmű rendelkezést, hogy a tisztviselői létszámból töröltetett, amire egyébként sem volt ok. Visszatérése után a cseh-szlovák hatóságok elzárták felperest, majd amidőn szabadlábra helyezték, a vasúti elöljáróság Prágába, a vasutügyi minisztériumhoz utasította őt, ez pedig elbocsátotta. Az alperes vasutigázgatóság tanuk ki­hallgatását indítványozta arra vonatkozóan, hogy A. G. önkényesen hagyta el helyét és hogy életét nem fenyegette veszély. A bíró­ság ezt az indítványt elvetette ama jogelvre való hivatkozással, hogy köztudomású té­nyek a bíróság előtt bizonyításra nem szo­rulnak. Ilyen köztudomású tény, hogy Rutt- kán a kérdéses időben forradalmi állapot volt, amit az a körülmény is bizonyít, hogy a vasút is katonai igazgatás alá került. Tart­100 cseb-szl Koronáért fizettek ma, október 23-án: Zürichben 15.50 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 12 5ÖOÖOOÖÖOOOÖ.— német márkát Ha Hacűonalű megbukik. felborul a genfi megeggezés Véres választási harcok Angliában A komáiig a ngolcárai munkaidő meghosszabbítását tervez! Bethlen rekonstruálja kabinetiét! A kisgazdák ragaszkodnak Bethlen személyéhez — Bethlen és Nagyatádi ma újból tárgyaltak m m M /'/TI Wm c'vfo5vam 243- (69U szám ■ fraga, péntek, 1924 október 24 I Rlófízctéaf árak belfSldön: Egé&s évre 500 K&» I fílSf Jff rFw ónmmm mm. félévre 150 Ki., negyedévre 76 K2v, egy hónap— ■ Jw É RM JP ffl w » JÜ7 JKpr.. var J*Sf r» 26 Ki. Egyes szám ára 1*20 Ki. — Kölföl- I /rf // tá $ fe;: őj V # m ÁW ' JeL JP .# M JB dön: Egész évre 450.— Ké^ félévre K5, L, ff ’ '' ^ J.--' iíjte OTrjnwBjjjP uSra' jCU negyedévre 115 Ki., egy hóra VJ Ké. ■ Szer. II ,^'Mv tá 0$ |i§: Jf Wl /0vé@íjr'''' éajfc’ /.■ve’' Jw&>' É&gt JSw T^^ISá dm"'' ke»*tfií<<: Prága U., átépánská olice ló/IU. H| M Telefon: 30549. ■ Kiadóhivatal*' B taalgr* ágriffriJiii j. Píága L. UUová oUoe l&szám. Telefon: CTStr. B ... : >' ?■ •' SargSnyclm: Hírlap, Praha. 1 'i llil'lll m I i Hlll ..... tmniWU'lll'lllliilllHB Willllli il in I »iammi w i i—■■ IIIMI—I ■ §9

Next

/
Thumbnails
Contents