Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-03 / 225. (673.) szám

Péntek, október 3, Nemzetközi akció készfii a kozelfeeleti országok gyer­mekeinek megmentésére Budapest, október 2. (Saját tudcsitőnktól.) Az ez év márciu­sában Géniben aláirt deklaráció szerint meg­alakult Nemzetközi Gyermekmentő Szövet­ség átvette ez eddig , működő két magán- egyesülettől a világ gyermekjóléte fölötti őr­ködést és mint a Népszövetség egyik alosz­tálya kezdi el munkáját Első nagy kongresz- szusát október 6—7—8-án Becsben tártja meg és legsürgősebb föladatát a keleti or­szágok gyermekeinek megmentéséről szóló akciókat fogja megbeszélni. Ugyanis a törökök szabadságharcával kapcsolatos rombolások nyomán Görögor­szágban és Törökország európai felén álta­lános nyomor mutatkozik. A Népszövetség­nek Konstantinápolyban és Athénben műkö­dő telepitési főbiztossága olyan jelentést kül­dött a genfi ülésre, amelynek adatai a leg­borzalmasabb képét tárják föl a gyermekek elztillésének. A jelentést a Népszövetség kiadta a Szö­vetségnek, amely mentőexpediciót szerel föl és küld ki a szükséget látó nép segélyezé­sére. És a bécsi kongresszuson a mentés to­vábbi lehetőségeit fogják megbeszélni, A kongresszus bécsi ülése után a Szövetség- előkelő funkcionáriusai meglátogatják a bu­dapesti gyermekvédelmi intézeteket, (r. o.) fogja utasítani az S- H. S.- királyság apelláció- ját, mert 1. Anglia ellene van annak, hogy egy döntőbírósági ítélet megválíoztassék; 2. Albániának elsőrendű gazdasági érdeke, hogy a kolostor, illetve a hozzátartozó hegység birtokában legyen és 3. Olaszországnak is ez a gazdasági, politikai és stratégiái érdeke Anglia zárkózottsága. nem annyira fon­tos, mint a két momentum.. Albánia ugyanis a vizválasztóhegység áttörésével az ocliri- dár-tó magasan fekvő vizét a Skumba folyó­ba szándékozik vezetni, ami által olyan hatal­mas energiaforrást nyerne, aimboi _mr.- "V Albániát, de egész Dólulaszországoí is ellát­hatná-elektromos árammal. Még a Balkán-háborúk előír angol-olasz részvénytársaság alakúit, ennek az erőforrás­iak a kiaknázására: (innen Anglia merev ál­láspontja!), de a török kormánytól kapott- koncessziót Jugoszlávia nem hajlandó elis­merni, amíg Albánia kapva-kap rajta. - Ezért kellett a kolostort Albániának ítélni, no meg. azért is, mert az olaszok balkán aspi­rációi nem haliak meg, csak szunnyadnak és felébredésük órájában nagyon kell az olyan támogatás, mint Szent Namn kolostora. Hogy mi lesz a konfliktus vége, azt sen­ki se tudhatja, csak az előzmények veres' nyomai']áthatok azokban a falvakban, amer­re az albán kacsáitok „terepszemléznek41. A póstafőnök, aki 2 korona 70 fillérért veszi a bort Egy különös árverés rejtelmeiből A szloveimkól érsekség Prága, október 2. Ámbár a^z esztergomi kettészakított ér­sekség anyagi ügyeinek kérdése nem nyert még megoldást, máris megindultak a kombi­nációk Szlovenszkó érsekének személyére. A cseli agráriusoknak főleg az fáj, hogy a katolikus papság körében a legnagyobb nép­szerűtlenségük van s ezért az érsekség kér­désének állandó feszegetésével akarnak ha­tást elérni a közvéleménynél és az illetékes döntő tényezőknél. A kormány jelöltjei kö­zött fel kell említenünk Gkánik dr.-t és a nagyszombati papnevelő spirituálisát, Zizkát. Az előbbi visszautasította a neki felkínált méltóságot, az utóbbi egyelőre mélyen hall­gat. Egyiket sem fogadja el azonban k szlo­vák néppárt s a kéreszíényszocialista párt éppen azért, mivel mindkét ur cseh agrár­barátnak mutatkozik. További konnányjelölt Blaha püspök is. A szlovák néppárt Kmetykó püspököt szeretné látni az érseki székben. A cseh néppárti Lid. Listy szerint mindezen kombinációk csak üres álmok, mivel az ér­sekség megszervezése előtt az egyházpoliti­kai, egyház- és nemzetközi jogi súlyos kér­dések egész láncolata vár megoldásra. Nemzetközi fioayodalom egy kolostor miatt Jugoszlávia nem nyugszik bele a hágai dön­tőbíróság Ítéletébe Belgrád, október 2. Az ochridán tó vadregényes partján, a Mokrany nevű vízválasztó hegység ormán emelkedik Szent Namn kolostora és a hegy lábánál fekszik a Yermos nevű rongyos kis albán falu. Ez a kolostor és a falaihoz tapadó falucska most veszedelmes diplomáciai bo­nyodalom központjába perüllek. mert a népszövetség teljes ülésén kiderült, hogy a hágai döntőbíróság a kolostort és a fa­lui Albániának Ítélte. Ennek az Ítéletnek a hírére Jugoszlávia közvéleménye és hivatalos körei egyaránt megdöbbentek,. mert nemcsak történelmi és egyházi szálak fűzik a kolostort Szerbiához, hanem az ochridai tó kö<Tizéké)mk stratégiai vo­natkozásai is azt követelik, hogy a kolos­tor .Jugoszláviához tartozzék, azonkívül az 1913. évi londoni egyezmény is garantálja a birtokolásáí. Éppen ezért Jugoszlávia nem haüaudó beleegyezni a döntőbíróság ítéletébe és ha a népszövet­ség nem fog helyt adni a hozzáintézett fe­llebbezésnek, úgy kiszámíthatatlan bonyo­dalmak következnek. Előre látható, hogy a népszövetség el Ipoly nyék, október 2. Albert Béla honimegyei Inán községi szöüöbirtokosnak borkészletét az adóhivatal adótartozások fejében lefoglalta. Meg kell je­gyezni, hogy Albertrc olyan nagy adókat ve­tettek ki, amelyeket nem tudott kifizetni és ennek következtében az igazságtalanul ráve­tett adókat megfelebbezté, Az elmúlt hét egyik napján megjelent inán községben az adóvégrehajtó két ur társa­ságában, Ezek egyike Klenipa Ipolysági póstafőnök volt, akinek újabban egy nagy vendéglőben érdekeltsége van. Az adóvégrehajtó fölszólította a községi bírót, hogy menjen el velük Albert pincéjébe; ahol meg akarják nézni a lefoglalt bort. Han­goztatták, hogy- nem árverezni jöttek. A bíró el is vezette őket a pincéhez, ahova a tulaj­donos távoiiétében a szol Kikezelő vitte le őket. A végrehajtó cs a két ur folytonosan jegyezgeive mentek végig a pincén és eköz­ben csehül, vagy szlovákul diskurálgaítak egymással, amit sem a bíró, sem a vincellér nem értett, majd egyszerre a vincellérhez fordultak azzal hogy a bort elárverezték és az egész mennyiséget Klenipa postafönök vette meg literenként 2 korona 70 filléres árban. A biró és a vincellér elképedve hallgatták ezt és hiába jelentették ki, hogy ök 5 koronás, sőt 5.7C filléres árban is hajlandók megven­ni a bort, a végrehajtó kijelentette, hogy a bor már Klembpa ur tulajdonába ment át- A dolognak az is hátteréhez tartozik, hogy az árverést egyáltalában nem tették közhírré cs még a tulajdonos sem tudott ar­ról. Az is érdekes, hogy a pénzügyigazgató­ság először betiltotta a bor elszállítását, most , pedig elrendelte annak kiadását. Az egész kör­nyék lakossága nagy izgalommal és lázas kí­váncsisággal várja a .fejleményeket. A postafőnök ur. aki — remélhetően nem jog­erősen — ilyen olcsón jutott nagymennyiségű bor birtokába, nem volt mindig ezen a pá­lyán. Az ipoiysági postafőnököt kihajították hivatalából és ő ült a helyébe, noha azelőtt útépítéssel foglalkozott és most is csak mel­lékfoglalkozásnak tekinti a postafőnökséget és több gondot fordít a borüzletre, mint az a fentiekből is kitűnik. Románia orosz támadás esetén sehonnan sem remélhet támogatást Mihelyt a uigayar veszedelem rémképe ki múlt, felbomlott a kisántánt — Egyetlen nemezei sem helyesli a román politikát London, október 2. ; A Foreigh Affairs Románia külpolitiája eim alatt cikket közöl, amelyek között eze­ket mondja: — A békeszerződések az apró és újsüte­tű román királyságot ,.Nagyromániá“-nak változtatták át, amely földrajzilag széttagolt s néprajzi és kulturális tekintetben teljesen he­terogén állam. Európa legtarkább nemzetisé­gű országa. Köröskörül olyan államok ve­szik körül, amelyektől nagy területeket sza­kított el s a lelkiismeretlen és erőszakos kor­mányzás ellen lázadoznak a kisebbségek. — A román külpolitikát az utóbbi évek­ben állandóan az a félelem vezette, amelyet a körülötte lévő megcsonkított országokkal szemben érez. A kisaantant alapja a kapott területek biz­tosítása s ez volt az oka, hogy Románia belépett ebbe a reánézve tenmészetelie- nes szláv szövetségbe. — A kisántánt hamarosan elárulta belső gyengeségét. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a három állam egyi­ke sem állhat a másik oldalára az igazi ellenséggel szemben, így Jugoszlávia semmi esetre sem számíthat segítségre Olaszország ellen, hasonlóképpen Cseh-Szlovákia Lengyelország ellen, de Ro­mánia sein számíthat semmiféle támogatásra szláv veszély esetén- Mihelyt a magyar ve­szedelem rémképe szertefoszlik, megszűnik a kisántánt is. A mült áprilisban a bécsi kongresszuson felvetődött a besszarábiai kér­dés s Oroszország és Románia között oly nagy volt a feszültség, hogy a szovjetsajtó háborús cikkeket közölt s hirc járt a román mozgósításnak is. — Ugyanekkor megújította Szerbia is támadásait Románia ellen egy jelentéktelen határincidens ürügye alatt és* a Beograd- szki Novoszti egy Romániá-eilenes szláv blokk megalakításának gondolatával felszó­lította Oroszországot Besszarálna visszavé­telére. Szerbia rossz néven veszi Románia­\kiíí BuJgátiávai való kacérkodását, de fel-1 háborítja Romániának a bánáti szerbekkel szemben tanúsított bánásmódja is, akik egyébként osztoznak valamennyi romániai kisebbség sorsán. A sajtótámadások mindkét részen olyan hevességgel folytak tovább, hogy a Patria cirnti lap kénytelen volt felvet­ni azt a kérdést, vájjon Románia egyáltalán szövetségben áíhe Szerbiával. Az a gyanú különben, hogy Cseh-Szlovákia a bécsi tárgyaláson szintén Oroszország oldalára állott. — Ez év elején a román sajtó Olaszor­szágnak udvarolt s tervbe vettek egy római és madridi királylátogatást is. Eközben Fran­ciaország felé is tájékozódott Románia, mire Mussolini a királylátogatás ellen kifogást cméít. Ez csak akkor történhetik meg, ha Románia a körülbelül nyolcvanmillió leit ki­telő olasz követeléseket megfizeti. Ezt nem ígérték meg s Mussolini lemondotta a láto­gatást. Bármi volt is az oka a királyláíoga- | tások meghiúsulásának, Romániának itt- | domásüí kellett vennie, hogy legközelebbi latin testvérné»ize#ei sem helyeslik a ro­mái! politikai. — Lengyelországgal katonai szerződése j van Romániának orosz támadás esetére, i Oroszországban szemben' közös az érdeke ; Lengyelországnak és Romániának és miután j | Lengyelországnak Németországgal szemben j i is vannak bizonyos érdekei — amelyek j I viszont Franciaország érdekeivel közösek — [ j Románia az orosz-lengyel és lengyel-német í kerülővel jut el Parisba. Romániát Francia-1 | országgal tehát csupán a német kérdés köti | össze, nem pedig öcsszarábia kérdése. A j Ouycszteren át történő orosz támadás ese-j lén Franciaország a románokat csupán bizo­nyos mennyiségű lőszerei s esetleg néhány ezer főnyi színes csapattal támogathatja, egy francia-német összetűzés esetében ellenben Lengyelország és Románia kénytelen lesz ’egcsz haderejét felajánlani. Á menekültek. hazatérésének biztosítására tárgyalások folynak Magyarország és Románia kozott Budapest, október 2. Az iij áílainalakulások után zsúfolt vona­tok bosszú sora indult meg Magyarország felé. A vonatok utasai, hontalanná vált ma­gyarok voltak, akik elvesztették szülőföld­jükön nehezen- megalapozott exiszteuciájukat. A. menekültek elhelyezése természetesen sú­lyos terhet jelentett a megkisebbedett Ma­gyarországra s hónapokon, sőt esztendőkön keresztül csak vagonokba összezsúfolva lak­hattak a szerencsétlen családok. •Az Erdélyi Menekültek Szövetségének elnöke, Dózsa Ferenc clr. kúriai biró munka­társunknak kijelentette, hogy 1923 júniusa óta egyetlen erdélyi menekült család sem kénytelen Vagonban nyomorogni. Ennek je­lentősége akkor válik csak nyilvánvalóvá, ha meggondoljuk, hogy az erdélyi menekül­tek száma a háromszázezer körül van. A menekültek cs kiutasítottak ügyében a magyar és román kormány között tár­gyalások 'folynak olyan irányban, hogy a menekültek és kiutasítottak szabad vissza­térésé' biztosítsák, amennyiben ottani el­helyezkedésük lehetséges, vagy éppen kí­vánatos. Ezek a tárgyalások egyelőre folyamat­ban vannak s minden remény meg vau arra, hogy sikerrel is járnak. A pozsonyi Graed Szanatórium eladás előtt Az állam 12 millióért veszi meg — Ortopé­diai Intézet lesz belőle — A Tátra Banka a részvényesek mellőzésével tárgyal Pozsony, október 2. (Saját tudósítónktól.) Szerdán este ha­tározott tormában elvyrjedí a kire annak, hogy a pozsonyi Gralid Szanatór-a m és az ál­lam közötti tárgyalások befejező-Vek, a szer­ződést aláírták, amely szerint az állam tizen­két millió koronáért megvásárolja a szanató­riumot és ortopédiai intézetet csinál belőle. Tudósítónk illetékes tényezőkhöz fordult, akiktől irkövetkezö részleteket tudta meg: — A hír ebben a formájában nem felel meg a valóságnak. Tény az, hogy. a tárgyalá­sok annyira előrehaladtak, hogy a szerződés aláírása közvetlen küszöbön áll. A szanató­rium orvosainak már régebben fölmondták, a személyzetnek pedig november 15-ig kell kiüríteni a szanatóriumot. Eddig az eladás végleg periektuálódik/ Az állam tizenkét milliót hajlandó adni a szanatóriumért, de azzal a föltétellel, hogy az eladó Tátra Banka köteles azt ortopédiai intézetté átalakítani, valamint köteles a po­zsonyi állami leánygimnáziumot rendbehozni. Ez a kötelezettség legalább másfél milliójába kerül a banknak. Más oldaíról szerzett értesülés szerint a Tátra Banka, amelynek a szanatóriiurirész- vények többsége a kezében van, a többi részvényes teljes mellőzésével tárgyal az el­adásról. A pozsonyi Grand Szanatórium tönkre- jutasa is igazolja, hogy nem lehet egy ilyen nagy, milliós intézményt a politika és.a sovi­nizmus átkos következményeinek kitenni. Amióta a Tátra Banka kezébe került a sza­natórium, ez a mentalitás lett úrrá és ez most megbosszulta magát. R. J. Radics fámadia a katolikus egyházat Zágráb, október 2. Politikai körökben nagy felháborodást kelteit Radics Istvánnak a Zágráb melletti Krasiiiban mondott beszéde, amelyben élesen támadta a katolikus egy­házat és kijelentette, hogy a gyakovói püs­pöki konferencia, amely Horvátország ezer­éves fennállásának megünneplésére szólí­totta löl a horvátországi katolikusokat, kö­zépkori jellegű. Radicsuak ez volt első be­széde, melyben állást foglalt az egyház ellen és ez az állásfoglalás a horvát katolikusok körében kínos feltűnést és megbotránkozást keltett. Vt I raraiirtSEi' v W mm H ILr ssm mm ff I w uInu Ü üss® üw<eg8«5X;«feffi, ** la«|*rl»l»€a«Mi „3f£noíl" rstt'öiHhs FeéfflIC«a»» 8rsesaE«BM*«» ~~

Next

/
Thumbnails
Contents