Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-22 / 241. (689.) szám

S%i(Z<iAU(Z''&&RIdg_

Négy betörés fényes nappa Nyltrán

Nyitra, október 21.

Saját tudósítónktól. Vasárnap a betörések napja volt Nyitnám Rövid egy óra leforgása alatt négy helyen tettek látogatást- Miks Ottokár dr. orvos lakását a betörők teljesen kiforgatták és a szekrényeket feltörve ellopták az ott talált ékszereket. A betörőik a helyzettel' teljesen ismerős egyéneik lehettek, mert semmi mást nem bántottak, csak az orvos ékszereit. A kár negyvenezer korona. Mialatt az orvos lakásában a hely- sziniszemle folyt, jelentést kapott a csendőrség arról, hogy a Farska utcában is történt három betörés. A 15-ös számú házban Miklós dr. orvosnál, Roth dr. ügyvédnél és Lányi magántisztviselőnél jártak a betörök, akik átkutatták az egész lakást, de értékeket egy helyen sem találtak és így zsákmány nélkül távoztak. A rendőrség erélyesen nyomoz a betörőbanda után.

Hajón a dalmát part mentén

— A P- M. H. eredeti tudósítása —

Fiume, október közepe... A tenger végtelenségét már egy óra óta mutogatja a vörös Karszton kanyargó vonat hol egyik ablakából, hol a szemköztiből. Aztán megtörténik az utolsó ntlevéi- és csomagvizsgálgatás is és amikor befutunk a számtaianadik alagútba, a leghosszabba talán, érezni erősen a lefelé lejtősö- dést... egyszercsak ránksüt újra a nap az alagút végéről és ott szaladunk már Fiume házai közt, majd csendes zakatolással beértür,(k a pályaudvarra.

— Fiume! — kiabálják a kalauzok és kiszáll mindenki a vonatból.

Érdeke-s, itt nem olyanok az utasok, mint bárhol másutt a világban- Nem beszélget senki, nem vár senki senkijére izgatottan a perionról. Megy csendesen egyedül vagy családosán az egész emberfőméig a kijáratokhoz, egyiknek se sürgős, senki nem tolakszik. A magam fajtája is körülnéz csak szomorúan, újat keres, hogy még jobban elszoruljon a szive. De azonkívül, hogy olasznyelvüek a feliratok, meg a vasutasok uniformisa más, bizony minden a régi még.

A hajó reggel indul a dalimat városok felé és ■most délután van. Szobát pedig a szállóban mindjárt kaptam. Egy. kis tisztálkodás után megnéztem tehát. Fiúmét, a nagyszerű „Adria gyöngyét14, ahonnan nagyon messzire karayarintotta el a magyarokat Trianon.

Valahogy nem látok, é’etét az utcákon, mintha elköltöztek volna az emberek innen. Alig kerülök szembe valakivel, itt, Fiúméban, a lárma, zűrzavar, a nagy forgatagok városában! A járda aszfaltján meghallom cipőm gumija topo-gását és hogy órajelzést kong a főutca híres toronyharangja, az a kong ás kínosan vágódik bele lent a házak, fent a begyek sziklái közé aztán ráesik a tengerre és ott vész etl sok perc múlva. Az üzletek legtöbbje vasredőnnyel van zárva; amelyek pedig nyitva vannak, elhagyottak, szegények. Mi történt itt, hogy igy elpusztult ez a csodálatos város! Ahová eljárogatott a világ minden fajtájából való ember gyönyörködni Fiume híres életében, színeiben, az innen emelkedő és dicsőséges századókról bizonykodó Framgepán várromban, a túlról 1 átsző pompás Monté Maggioreben- Látszik, bizonykodik most is minden, de senki nem nézi...

Besötétedett. Hazamentem. Szállószobám ablaka három emeletnyi magasságból éppen a tengerpartra nyílott, ahonnan áttekinthettem a kikötőt. A nap színe megrozsdásodott már a csendesen himbálózó vizen, a nyugati begyvona’at meg élesebben rajzolta ki a szembentévőknél az alkony. Amikor aztán egészen eltompult a leereszkedő párás sötétben a táj, kigyultak a parton a lámpák, az égen a csillagok és rápermetezték fényüket a nagy viz hullámaira. De olyan nagyon csendes volt ez a fény is, mintha itt se volna sok mutogatni valója... A mólók üresek. Hátrább, a volt Máv.- raktárak előtt hat kisebb, partjáratu gőzös rakodik éppen, kéményeik unottan, egykedvűen füstölögnek. A túlsó oldalon, a hajógyár mólójához két nagy festetten Lloyd-tengerjáró van lekötözve. Végül távolabb, talán tiz vitorláshajó tapad egymáshoz. És csend van! Se tülkölés, se káromkodás nem hallatszik semerröl Mért, mért...!

Másnap reggel 7 órakor ott álltam körülbelül kétszáz emberrel együtt a Baross-kikötőn, amely tudvalévőén egyezmény szerint jugoszláv terület és újabb ha tár Vizsgálaton estem át. A hajó, melyre végül felszál Ihattam, szép nagy emeletes alkotás, vastag kéménnyel, árbocokkal, hői éhé réti mindenütt. A fedélzet is kényelmes, székekkel telerakva- Hogy podgyászaimat fülkémben elhelyeztem, felmentiem a csigalépcsőkön, hogy elbucsuz- hassam Fiúmétól.

Úgy nyolc óra tájon egyszercsak minden átmenet nélkül érzem, hogy oldalt billen velem az

egész hajótest, ami meglepett kicsit. Utána mindjárt gép lárma is zakatolt. Felszedték a horgonyt. Aztán forrni kezdett a viz a hajó körül, alig mozgó lengéssel limitáltunk is, majd észrevettem, hogy lassú kúszással megindul a part és egyre nagyobb lesz a víz köztem és a város között. Sokáig álltam még fent a korlátra dűlve. Összesüriisödtek közben szemeim előtt a házak, belemosódtak később egymásba. Aztán tájképpé vált az egész Quarnero. Végül... tenger lett minden és csak a gép dobogott, meg a hullámok vágtattak keresztül egymáson a hajó fodrozódásai elől- r. o.

„Máir m Misl£i§M Is ái»«8f«s, fe€»ftif mi iüriéiillc IÉi'“

Kcrmendy-Ekes Lajos dr. beszámoló beszéde — A jogtSprásbaia a szlovenszkói minisztérium jár elöl — Fieisdimaim Gyula dr. a közel íövő feladatairól

Egyetlen alaloiü!

Kéric zrínra'

„ölesé könyvek"

áriegyzékem'bt.

Ezen leszállított árak csakis f. éws október hó 31-ig érvényesek.

Jaschkő könyvesboltja, Kosice

Fő utca 63.

Kassa, október 21.

(Saját tudósítónktól.) Vasárnap tartotta meg Körmendy-Ékes Lajos dr. keresztényszociális nemzetgyűlési képviselő Boly zem- plénmegyei községben beszámoióbeszédét. A képviselő útja valóságos diadalut volt. Minden község hatarában lovas bandériumok várták, Bolyban pedig diadalkapu üdvözölte- Hamrák János kerületi elnök megnyitó szavai után óriási ováció közepette, több ezer főnyi hallgatóság előtt lépett a szónoki emelvényre Körmendy-Ékes Lajos és tartotta meg másfél óráig tartó beszédét. Hangoztatta, hogy kézzelfogható nagy sikereket nem tud felmutatni, aminek oka a kormány mindent letiporni akaró mentalitásában rejlik, de mégis

a keresztényszociális pártnak köszönhető, hogy a kormány helyzete megingott és rájött arra, hogy nem lehet továbbra is űzni ezt a kisebbségeket elnyomó, vad soviniszta pojíikát.

Ebben az államban békesség csak akkor lesz, ha ráeszmélnek arra, hogy itt nem egy nemzeti, hanem egy nemzetiségi államban élünk és hogy minden nemzetiséget egyforma jogokban kell részesíteni.

Most már a külföld is tudja, hogy mi történik itt. Már a külföld is kezdi figyelni az itteni állapotokat és már nem lehet továbbra is folytatni ezt a külföldet félrevezető, kisebbségeket elnyomó politikát.

Ezután a parlamenti klotürről beszélt és kijelentette, hogy

a jogtiprásban a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium jár e’öl.

Fölhozta az állampolgársági sérelmeket és a nagymegyékkel űzött demokrácia kijátszását. Ma már Csehország józanabb elemei is belátják, hogy ez a helyzet tarthatatlan.

A forradalom alkalmával olyan emberek kerültek hatalomra, akik nem elittjei a népnek és ezeknek köszönhető a sok gyalázatos és piszkos panama.

Ezután a kulturális sérelmekről beszélt, majd áttért a siralmas gazdasági helyzet vázolására. A csehországi ipar miatt tönkretették Szlovenszkó iparát és itt ma egyre nő a munkanélküliség. A szegény Bodrogköz népe nem tud segítséget kapni, hiába volt a magyar képviselők minden munkája, ígértek a kormánykörök tizimhiós segélyt, de az Ígéret csak Ígéret maradt és a sokat seznvedetí nép most télviz előtt e’képzel- hetelen nyomor előtt ál. A akosság megsegítésére nincsen pénz, de hadseregre mil- liárdokat dobálnak ki.

Végül a földreformmal űzött visszaélésekről beszélt ér hangoztatta, hogy maga a földhivatal is beismerte, hogy a magya- • roknak drágábban adj'k a földet azéft, hogy a légionáriusok és a sz'ovák telepesek olcsóbban kaphassák meg* És mégis mit tesz Isten? A telepesek/nem boldogulnak és megszöknek innen, míg a magyarok munkáján Isten áldása van, mert csak a magyarok ismerik a fö'dmivelés minden csinját-binját.

Fleiscli maira Gyula dr. a magyarság feladatairól

A percekig tartó zajos tapssal fogadott beszéd után Fleisodmann Gyula dr. főtitkár beszélt. Hangoztatja, hogy a párt célja a vallás, a nemzetiség j és a magyarság gazdasági és faji megtartása. De ezt csak politikai szervezkedéssel lehet elérni- A kormány ma ellenségünk, tönkre akar tenni, minden jogunktól meg akar fosztani. Ez ellen nekünk védekeznünk kell és nem szabad engednünk, hogy ígéretekkel vezessenek az orrunknál fogva. Tetteket akarunk látni, ígérnek földet, de nem kapunk, mert fontosabb a te'epités, ígérnek árvizsegélyí, de nem adnak, mert nem fontos a szegény magyar nép megmentése.

Csak szervezkedéssel tudunk eredményeket elérni és egyetlen párt van, amelynek keretében sikeresen vívhatjuk meg hé- roszi küzdelmünket: a kereszíényszociális

párt. Mi állandóan harcolunk az adócsökkentésért, a pénzlebélyegzésnél visszatartott pénzek kifizetéséiért, a had'ikölcsönök teljes megtérítéséért.

Addig nem várhatjuk helyzetünk javulását, amíg nem jön egy olyan kormány, amely tekintetbe veszi a magyarság követeléseit. A mai kormány nyíltan hangoztatja, hogy meg akarja a magyarságtól tisztítani a köztársaságot. Mi azonban nem megyünk el innen, mert nekünk elsőbbségi jogunk van ezen a földön élni, ahol őseink éltek.

Ne hallgassunk a Csánki-Neumann-párt megfizetett bérenceire, mert ezek árulói a magyarságnak és elveszünk, ha velük megyünk. Uj választások jönnek. Ezeken le keli számolnunk ellenségeinkkel és a mai kormányzati rendszerrel. Félnek tőlünk, mert tudják, hogy igazunk van és rossz az ő lelki- ismeretük. A mi pártunknak két ezeréves jelszava van: vallás és a szülőföld szeretete. Ezzel megyünk a választási küzdelembe és csak győztesen kerülhetünk ki onnan. (Zajos taps és éljenzés.)

Derfinyák Gusztáv, a földmivesszövet- ség ügyvezető titkára beszélt utána. Hangoztatta, hogy szeretne az elemi csapás sújtotta népnek valami vigasztalót mondani, de nem tud, mert mi, sorsüldözött magyarok csak panaszkodni tudunk. Ha sürgősen nem segítenek rajtunk, akkor soha többé nem lehet megmenteni a teljes nyomortól és elpusztulástól. De ha tönkremegy a mező- gazdaság. tönkre megy az ipar és kereskedelem is. Ezután részletesen vázolta az igazságtalan adórendszert, amely a termelőképesség megbénulását eredményezte, a visz- sz.._ 'seket, a .égrehajtásokai, amelyeket következetesen akkor hajtanak végre, amikor a gazda munkában van és elárvereztetik a magyar gazdáknak nemcsak a házát, hanem állatait is. A kormánynak meg kell védenie a mezős: zdaság érdekeit és nem szabad mevmgedni a vámmentes gabona behozatalát. Egy hat koronás vám nem fog drágaságot előidézni, de megmenti a földművest az olcsó konkurrenciától. Ha vannak az ipari cikkeknek védővámjaik, miért né legyen a mezőgazdasági terményeknek is. A mostani vámrendszer mellett a külföld kon- Vm rendé iának kitett mezőgazdaság teljesen életképtelen.

Végül Schuszter János párttitkáT mondott hatásos beszédet- Fölhívta a miagyar anyák figyelmét, hogv tanítsák meg gyermekeiket magyarul érezni és gondolkodni. Magyar dalárdákat kell létesíteni a falvakba. . Ezután a Mikle-félc kormánytámogató ..parasztpártról“ a „magyar nép árulóiról beszélt.

A nagyszerűen sikerült gyűlést Hamrák Tévnc zárta be.

: LpfflMK

_ (A lévai katolikus nagygyűlés.) Lévai

1 tudósítónk jelenti: A lévai katolikus nagy- ; gyűlés programját a bizottság már megUla- . pitotta. A gyűlés napján, október 26-án, ddr- előtt tiz órakor ünnepies tábori szentmise lesz a város főterén. A szentmisét Koper- nicky Ferenc dr. pozsonyi prépost fogja pontifikáini fényes papi segédlettel. Szentmise után kezdődik a gyűlés, melyet Kmoskó Béla dr., lévai ügyvéd, az egyházközség világi elnöke nyit meg. Szónokok lesznek: Noszkay Ödön dr. tanár (Érsekujvá-r), a katolikus öntudatról, Csaposs Géza plébános (A’sópál) a katolikus vagyonról és katolikus népnevelésről, Hangos István dr. ügyvéd (Érsekújvár) a katolikus autonómiáról értekezik. A gyűlés résztvevői a városnak öt pontján gyülekeznek s onnan vonulnak a gyűlés színhelyére, a város főterére. Kedvezőtlen idő esetén a gyűlést a városi vigadó nagytermében tartják meg.

— (Uj tanfelügyelők.) A Lidové Listy értesülése szerint a kormány a legközelebbi napokban rendeleti utón fogja megszervezni a gazdasági népiskolák tanfelügyelőségét. Ezek a tan felügyel őségek a földmivelésügyi minisztérium alá lesznek rendelve. A mező- gazdasági tanfel ügyelőségek re oly tanítói képesítővel rendelkező személyek pályázhatnak, akik a mezőgazdasági szaktanitóitan- folyamot sikeresen bevégezték.

— (A koalíció és a sajtó.) A Venkov vezércikkében súlyosan elítéli azokat a cseh koalicióspárti újságírókat, akik egyrészt egymás üstökét tépik, másrészt oly dolgokról és kérdésekről írnak, amelyekről hallgatniuk keBene, igy legutóbb a véderő reformjáról. A hadsereg reformjára vonatkozó terveket meg kell kímélni a nyilvános diszkussziótól, mivel ezt a kérdést előbb az arra hivatottaknak kell megtárgyalniok. A cseh agrárpárt nem zárkózik el a hadsereg megreformaü.zá-' ’ásától, azonban ennek nem szabad a sajtó utján történnie. — Szerény nézetünk szerint ‘gazán az volna a leghelyesebb, ha az agrárpárt vezetői napiparancsban közölnék a cseh újságírókkal, hogy mikor, miről szabad irmok ia lapokban. A napiparancsot esetleg egy uj, — sajtópetka .szerkeszthetne.

— (Véget ért a soproni főiskolai hallgatók sztrájkja.) Budapesti szaifloesztőségünik i.eleaiití te/Iiefomoire: A Szózat értesülése szeriint a soproni íőitsíkoTai hallgatók sztrájkja végeit ért és pediig olyképpen, hogy a (két zsidó hallgató kSÜiépiti az intézetből és eltávozik a városból A tanítás november elején megkezdődik. Ezzel kapósai1 a libán etmllitiük meg, hogy a sztrájk ideje alatt a főiskolai hallgatóik közül senki sem jelentikezeitit előadásra, csapán a már nyníc szemesztert hallgatott szigorlók jelentkeztek vizsgára, azonban ez-ek sem írtak alá semmiféle kötefiézvénytt.

— (öngyilkos kereskedő'.) Pozsonyból jelenti

tudósítónk: Fanniiét Oszkár modori kereskedő

agyonlőtte magáit. Tettét betegség miatt követte el.

— (Fölhívás az elbocsátott magyar tanítókhoz.) A magyar tanítók elbocsátása továbbra is folyik. A katolikus magyar egyházközségek állandó naigybiizottsága ezúton kéri az elbocsátott íatm- erőket, hogy aiz elbocsátó végzés másolatát minél előbb küldjék be az akció-bizottság elnökéhez: Tyuikos Ev. János pozsomypüspöki (Biskupioe na Dunai) espereshez, hogy a naigyb'izottság kellőképpen felvértezetten járhasson el ügyükben.

— (Magyar kereskedelmi Beregszászban.) Munkácsról jelentik: A beregszászi kereskedelmi testület magyarnyelvű kereskedelmi t. •ifolyamot létesített Beregszászon, amelyet a napokban nyitnak meg. Az iskolába eddig 35 tanuló iratkozott be.

— (Nyoícadféimillió a tátraaljai nagymegye költségvetése.) Liptószentmiklósi tudósítónk jelenti: A tátraaljai uagymegye központi választmánya tegnap tartotta ülését, amelyen a zsupa 1925. évi költségvetését tárgyalták. A költségvetésit szótöbbséggel elfogadták. Eszerint az egész évi szükséglet 7,644.336 és a bevétel 7,687.350 korona. A megyei pótadó 115 százalékos. A tervezet elfogadása után Fedor Miklós keresztényszociális tanácstag bejelentette, hogy a költség- vetéshez hozzájárul, de egyes részletekre pártja nevében a legközelebbi közgyűlésen fogja megtenni észrevételeit. A legközelebbi megy egy ülés novemberben lesz.

Szerda, olóber 22.

3

fulh g|g MM !*IE€rN¥IET j|

Ifcwseö, é® «s® ilTOtf csaeé®. a ltcmrl®l»cn«aiB ..Jjfraolf*

ftönviIseüdfe «fesj fii tér alkata f*lo»ens*ft6 «•» Icusa jr—

SO 1 1 1 Ko$fice — !$«■»««» ^ fo-Mícíi SIÓ |