Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-16 / 236. (684.) szám

Csütörtök, október 16. % Mit tárgyainak a magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalásokon? Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lenfcése.) Október 20-án kezdődnek meg a magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalá­sok. A magyar pénzügyi, kereskedelmi és [öldmlvelésügyi minisztériumok szakértői már napok óta tárgyalnak a tanácskozásra kerülő anyagról. Magyar részről elsősorban a magyar mezőgazdasági termékeknek Cseh­szlovákiába való beengedését fogják követel­ni. A tárgyalások több hónapig is eltarthat­nak, mert körülbelül 2500 tételben kell meg­állapodni. Románia gazdasági csőd előtt Prága, október 15. A nagyobbára iparral foglalkozó és ipa­ri nyersterményekkel rendelkező Szloven- szkónak egy ugyan csak iparral és ipari nyersteményekkel rendelkező országhoz va­ló csatolása a szlovenszkói gazdasági élet teljes megbénulását vonta maga után. Ugyanígy történt az a többi utódállamokban is, mint például Romániában, ahol a helyze­tet csak az teszi súlyosabbá, hogy a szeren­csétlen kapcsolat az anyaországot is válság­ba sodorta. A román nemzeti bank az utóbbi időben erősen korlátozta a hitelnyújtást, nem véve ki a nagybankok váltóinak viszonttasz&mítolá- sát sem. Ennek természetes következménye, | hogy a nagybankok iránt elvesztették a régi üzletfelek a bizalmukat és bizonyos ' hitel- romlásról beszélhetünk úgy annyira, hogy még biztos alapokon nyugvó vállalatok is csak akkor helyeznek kilátásba újabb hitelt, ha már a régi bankadósságok kiegyenlítést nyertek. Ez az állapot már nem stagnálás többé, hanem az állam rtem iizeti adósságait. Éppen az ilyen akciónak az eredménye az is, hogy egy olyan vállalat, mint a resicai müvek, mely a legmodernebb elvek szerint van megszer­vezve, ma súlyos anyagi gondokkal küzd és félő, hogy rövid időn belül az aradi Astra- miivek szomorú sorsára jut, amely az oda­ajándékozott állami megbízások következté­ben a legsúlyosabb helyzetbe Jutott. Eltekintve ettől az egyidőrc tarthatatlan állapottól, már komoly közgazdászok is f eve tették azt a gondolatot, hogy vájjon nem volna-e itt az ideje, hogy a kormány fel­hagyjon eddigi deflációs politikájával és egy okosabb inflációs politikára térjen át, mivel a papirpénzforgalom a békebeli cirkulációhoz mérve és a nagyromániai mértékekhez viszonyítva kevésnek bizonyult. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azokat az el­veket, amelyek a román pénzügyminisztert a deflációs politika szigorú keresztül élteiénél vezetik, mert az inflációs rendszerre való áttérés súlyos következményeket vonna ma­ga után, nevezetesen: kétséges, hogy vájjon lehetséges lesz-e «. lej stabilizálása, ami Bra- tianu gazdasági programjának egyik kardi­nális pontját alkotja. A bankóprés tizembe- helyezése természetesen devalvációhoz ve­zetne és a külföldi spekuláció nyitott szem­mel lesi a kedvező alkalmat, mert még egy államban sem volt olyan rentábilis „kiárusí­tás", mint amilyenre Romániában lehet számí­tani. Más közgazdasági körökben azonban — amelyeket a liberális konzoricumokhoz sem­mi kötelék sem fűzi — a pénzszűkének le­küzdésére a kivitel szabaddátételét ajánlják, hogy ezáltal a kereskedelmi mérleget meg­javítsák, ami Romániában igen könnyen ke­resztül vihető lenne, mert csupán a kiviteli kereskedelem szabaddá tételével a kereske­delmi mérleg úgyszólván teljesen aktivvá válna. Kivitelre ugyanis olyan cikkek kerül­nek, amiben Romániának állandó feleslege van (mezőgazdasági termények, marhák). Ehelyett azonban a múlt évig a kivitel tel­jesen be volt tiltva. Ennek a következménye az lett, hogy például a Bánátban a múlt évi tengeri termés még mindig meg van, ami magában milliárdokat képvisel a kivitel szá­mára. És így bénította meg az állam a ter­melőket is. Oromulu, a Nemzeti Bank elnöke köl- csönért kopogtatott a külföldön, de nem ta­lált hitelre és üres kézzel tért vissza. Az ellenzék a jelenlegi kormányzat bu­kását éppen a súlyos gazdasági helyzet tart­hatatlanságával okolja meg és úgy véli, hogy a kormány saját tehetetlenségének áldozata lesz. by. —■ A eseli-szlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalások és az automobilipar. félhivata­los közlés szerint a cseh-szlovák automobil- ipar képviselői Becsbe utaztak, hogy részt vegyenek a cseh-szlovák—osztrák kereske­delmi szerződésről folyó tárgyaláson. — A szabadalmak bejelentése. A kor­mány 208. számit tegnap kihirdetett rende­leté részletes utasításokat tartalmaz a sza­badalmak bejelentésének a módjáról. A sza­badalom bejelentése irásbelileg történik a szabadalmi hivatalhoz intézett beadványban. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a szaba­dalmat kérő vezuiék és keresztnevét, foglal­kozását, lakóhelyét; a szabadalom megadása iránti kérelmet, a feltalált tárgy nevét és rö­vid szakszerű leírását (a részletes szakleírás külön csatolandó); végül azt is fel kell tün­tetni, hogy hány évre kívánja a szabadalmat. Pótszabadalom iránt benyújtott kérvénynél az első — fő — szabadalom számát is fel kell tiinteni. A bejelentéshez csatolandó a postai csekkhivatal befizetési lapjának szel­vénye, mely az illetékek befizetését tanúsítja, jogi képviselet esetén a szabályszerű meg­hatalmazás és a feltalált tárgy rész'etes, szakszerű leírása, melyet a feltalálónak sa- játkeziileg kell aláírnia. Ha valaki meghatal­mazott utján kéri a szabadalmi jogot, úgy a' meghatalmazottnak összes személyi adatai is közlendők a kérvényben. A rendelet to­vábbi intézkedései részletes előírásokat tar­talmaznak a mellékletek alakjáról, nagysá­gáról, a minták méreteiről, valamint a mér­tékegységek hivatalos és kötelező jelzéséről. Robbanó anyagok mintáit nem kell csatolni a bejelentéshez, hanem csakis felhívásra kü­lön terjesztőn clők be. — Ruszinszkói kereskedelmi alkalmazot­tak szervezkedése. A ruszinszkói kereskedel­mi alkalmazottak és utazók szervezkedő gyűlést tartottak tegnap Munkácson, amely megválasztotta a szervező bizottságot. A szervezkedés célja a kereskedelmi alkalma­zottaik és utazók szociális helyzetének a megjavítása. A szervezkedés ki fog terjedni Ruszinszkó minden városára és nagyobb községére. — Akció a magyarországi forgalmi adó­rendszer megváltoztatásáért. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A GyOSz cs az OMKE a forgalmi adó megváltoztatá­sáért mozgalmat indítottuk és ehhez meg­nyerték a magyar külkereskedelmi szövet­séget is. Az érdekképviseletek elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a pénz­ügyminiszterhez, hogy a forgalmi adó­rendszert osztrák mintára alakitsa át. A magyar államvasutak túlp-iaszűHHási ár­lejtése. (Saját tudósítónktól.) Október 10-ón fojyt k; Budapesten a Máv. 1924—25. évi szükségletére vonatkozó talpiaárlejtés, melyre 78 cég ajánhufct érkezett be. A Máv. kiírása oca. 1 mrtMö kétszáz­ezer darabra szólt, mellyel szemben a cégiek kb. 5 millió darabot ajánlottak fel. A szlovenszkói ía- termelő cégek nagy számban vettek részt az ár­lejtésen, azonkívül sok ajánlatot kapott a vasút osztrák és jugoszláv cégektől, feltűnően kevés ajánlat érkezeit Romániából és a magyar cégek­től. Nagyabb cseh-szlovák ajánlatok voltak: Jetii- nek Henrik Rimaszombat 200000 darab, Lefkovits Ferenc Kassa 195.000, Go'dner Jeremiás Kassa 55 ezer, Qúdor és. Társai Kassa 50000, Spitz Márk Pozsony 60000, Venetiűner és Rtngwald Pöstyén 300000, Tnróci Fa-termelő, Roizmann Sámuel Mun­kács 150000 darab. Kisebb a jón Unttal éltek Áru­csere rt. Pozsony, Rábán Árpád Losonc, SchmhJl Mór Ipolyság. Az árak sokkal magasabbak a ta- valyihtjotiUl, az ajánlatok feletti döirtós csak a hó közepén várható. A döntésről annak ideién rész­letes tudósítással szolgálunk. — Katasztrofális pénzhiány Romániában. A romániai gazdasági krízis — mint Nagyváradról írják nekünk — az utóbbi hetekben katasztrofális jelleget öltött. Az oka a. papírpénz hiánya és mert nincs pénz, nincs fizetőeszköz, a gazdasági mun­ka egész területén fuldokolva kapkodnak levegő után az üzletemberek. Az uzsora hihetetlenül el­burjánzott. A bankok végtelen sorban óvatolják meg egymás váltóit. A legnagyobb gyárak és ipartelepeik vezetői teljes vagyonukat ajánlották fel jelzálogfedezetnek, csak bocsásson ki az állam öt miiíárd lei papírpénzt. Az indítványt a romá­niai gyáriparosok szövetsége, az Ugir. javasolta, egyelőre azonban a pénzügyminiszter még írem haj.ik a bankjegykoriíingens emelésére, ehelyett a gabona ára emelkedik. A készpénzhtány a valuta stabilizációjához szükséges intézkedések kése­delmes foganatosítása miatt áWt elő s olyan a helyzet, hogy 300 százalékos aktívával is fizetés­képtelenné válhat ma Romániában a legjobb cég. Szakértők szerint mindez azért van, mert Romá­nia nem kapta meg a külföldi kölcsönt. — Ausztriában is banktörvényeket készí­tenek. Az osztrák kormány a legközelebbi napokban több fontos s a bankok üzlet­meneteiét szabályozó törvényjavaslatot ter­egy alapos gazdasági krízis előjeleit hor­dozza magában. N A legutóbbi minisztertanács is foglalko­zott a helyzettel és ajánlotta a nagy iparvál­lalatoknak a munkáselbocsájíást és ebben az esetben kiátásba helyez a kormány bi­zonyos állami . endeléseket a nagyipar fel­segélyezésére. De alig remélhető, hogy ily módon némi javulás állana be, mert az álla­mi megrendelésekre dolgozó vállalatok ép­pen az által jutottak válságos helyzetbe, hogy jeszt be. — Bírósági kiegyezések. Szlovenszkő- ban a következő bírósági kiegyezések van­nak folyamatban: Fogyasztási Szövetkezet Polomke, Tepper testvérek vegyeskereskedő Zólyombrézó, Steiner Henrik, cipőkereskedö Érsekújvár, Hegedűs János kereskedő Mar- tinovee, Drab Géza kereskedő Kassa, Wali- schek József és Anna, Pozsony. — Csődök: Wertheimer Manó és Társa Nagyszombat és Bécs. JL viláCbéKe — Fantaszta •—. v 'ny — Irta: Seress Imre (59) — Az utón nem volt semmi baj vele. Itthon azonban, alig egy félóra múlva egy kis szerencsétlenség történt. És Tass elmesélte, minő rettenetes ha­tást tett Oglira a Mars bolygó megpillantása. — Szegény ember! — sóhajtotta. — Iga­zán sajnálni való. De úgy látom, már job­ban van. „ — Jó negyedóráig tartott, amíg isméi eszméletre tért. Azóta csöndesen viselkedik és mindinkább kezd hasonlítani egy élőha­lotthoz, úgy, amint Kund megmondta előre. Reggel korán kelt, elvégezte rendes mosa­kodását, aztán felöltözött. De nekem segíte­nem kellett mindenben. Képzelje, kissaszony, engem az inasának tart. — Ne mondja! Bizonnyal ur lehetett a Marson. — És még mekkora ur! Kegyelmes ur! Megkövetelte, hogy ennek szólítsam. — A dolog nincs humor nélkül, — szólt Flóra önkéntelen mosollyal, — így hát sok megmaradt benne marsbeli helyzetének ön­tudatából. — Úgy látszik. De most tnár ez az ön­tudata kezd homályosodul. A tegnapelőtt esti eset óta nagyon keveset beszélt. Amikor ma kész lett az öltözésiéi, átjött ide a nap­pali szobába, azaz átvánszorgott, mert na­gyon nehezére esik a járás. Beült a karos­székbe és azóta jóformán meg sem mozdult. Most már meg vagyok nyugodva felőle. Azt hiszem, bátran elmehetek hazulról és magára hagyhatom akár félnap'g is.- Éti az ön helyében ezt nem tenném- Tass ur. — De én, sajnos, kénytelen vagyok vele. Nincsen vagyonotn; csak abból szerezhetem be mindkettőnk szükségleteit, amit munkával megkeresek. Most is éppen menni készül­tem, hogy fölhajszoljak valami munkát. Bo­csásson meg tehát, kisasszony, ha távozom. Ön, ugy-e, egész nap itthon marad? — Hogyne. Egész estig. — Akkor nagy szívességre 'kérem: te­kintsen be néha ide. Hátha... neki szüksége van valamire. Hisz tudja, mit kötött lelkünk­re Pál: hogy mi ketten viseljük gondját an­nak a szerencsétlennek, aki az ö alakjában egy hosszú évig fog így sínylődni. — Meg fogom tenni, Tass ur, — szólt Flóra. — Csak menjen a dolgai után egész nyugodtan. — Köszönöm. Tass vette a kalapját és elsietett hazul­ról. Flóra ott maradt az ablaknál és nem' tudta, hogy most miihez kezdjen, hogyan kezdje a társalgást Oglival, aki tegnap este még Kund volt. Az, amit Tasstól hallott, mélységesen meghatotta, de egyúttal meg is döbbentette. Hirtelen egy gondolat viliámlott keresztül elméjén, egy gondolat, amely tele volt szörnyűséggel: hátha mindaz, amit ed­dig hitt, mégsem valóság, hanem csupán ér­zékeinek rettenetes csalódása. Kund most is csak Kund, de elméje elborult már régen, tegnapelőtt este pedig végleg belemerült rögeszméjébe és ezentúl nem lesz egyéb, mint őrtilt! 3. fejezet De e a rémséges gondolat szerencsére rövidéleiü volt: Flóra megszabadult hatása alól abban a pillanatban, amikor Oglira né­zett. Ez valóban nem volt Kund, nem lehe­tett Kund. Alakja, minden arcvonása az volt ugyan, de szemein át előtörő lényege egé­szen mást mutatott: a Kund testébe kény sze­ritett idegen lakót. Az őrültség nem egyéb, mint egyszerűen az emlékezet elvesztése, aminek helyébe egy rögeszme lép. De sem az elvesztett emlékezet, sem a rögeszme nem változtatja meg teljesen azt a kifejezést, amellyel a belső lényeg a szeméken át ér­vényre jut. Nem, ez a kifejezés mégsem Kundé. Flóra szive megkönnyebbült ettől a bizonyosságtól. És ha nem Kund az, aki előtte van, mégis csak Ogll, a Marsból ide­szakadt halandó Flórát mélységes szánalom fogta el iránta. De egyszer csak hirtelen arra gondolt, hogy Ogli „kegyelmes u.r‘‘ volt a Marson es rangjának tudatát még' ide is elhozta magával. Erre a leány elmosolyodott. Ebben a hangulatban már könnyebb volt a társalgást megkezdeni. Flóra elhatározta, hogy nagyon szives lesz a boldogtalanhoz. 1 Mással, mint ezzel, nem szerezhetett magá­nak megkönnyebbülést és ő csupán ezért is jött. Flóra odalépett Ogli karszéke elé. — Hogy érzi magát exoellenciád? — kérdezte. Ezt a címzést Flóra olyan ellenállhatat­lanul komikusnak találta, hogy újra mosoly­gott. A mosolygás verőfénye pedig bájossá tette nemesen szép arcát. Ogli már percek óta nem ült feszesen. Alakjából fokozatosan tűnt el a merevség, tekintetéből a fájdalmas vonás. Most már majdnem egészen Kund volt, mert még érte­lem is sugárzott az arcáról. Majdnem egé­szen Kund volt, de mégsem egészen. — Köszönöm, Asája, — szólalt meg olyan pillantással, amely megbánást és hálát fejezett ki egyszerre. Flóra olyan zavarba jött, hogy csak he­begni tudott: — Téved, kegyelmes uram. Nevem Flóra. Ogli tejét rázta: —. Nem Fkára... Asája... És neked nem vagyok kegyelmes ur, hanem Ogli Szólíts a nevemen. Mondjad, hogy Ogli. — Igen, tudóim, hogy ön Ogli, — szólt Flóra izgatottan, kezdve sejteni valamit, ami­ről még nem tudta, hogy mi. — Nem ön ... Ne mondd, hogy ön... Ez olyan csúnyán hangzik tőled. Hisz md min­dig tegeztük egymást... Kicsi korodtól fogva... Tudod, Asája, nagyon szép vagy? Flóra elpirult. Mindenre inkább el volt készülve, mint arra, hogy egy ember, aki a Marsról jött, bokoljon neki. Álért azt érezte, hogy a bók őt illeti, ha másnak nézik is. Ogli viszont azt érezte, hogy szép, fiatal nővel áll szemben és miután a Marson jó­formán Asája volt az egyetlen fiatal nő, aki- peik társaságában élt, nem csoda, ha mostani helyzetében emlékezete romjai közül annak alakja és neve előbukkant. És most érezte Ogli azt is, hogy ő sóikat vétett életében Asája elten, hogy soha még egy percig nem volt nyájas, figyelmes a szép teremtéshez, akit feleségéül szántaik és aki neki eljegyzett mátkája lett. Szerelem volt talán az, ami most hangját egyszerre gyöngéddé tette? Szerelem, amely a megbánásból fakadt és szerencsétlenségéből, amelyet a leány ellen elkövetett bűne büntetésének tarthatott? Ne­héz elképzelni, hogy egy rideg lényt, aniinö Ogli volt, megihlessen a szerelem, de hát nem éppen a szerelem az. amely elképzelhe­tetlen változásokat hoz létre a jeliemben, holott erről természeti törvénynek állítja a tudomány, hogy változhatatlan? Aztán: a szerelem nem a szív tavasza-e, amelyet kü­lönböző hosszúságú tél előz meg mindenki­nél? És nincsen szerelem, amely a tavaszt is átugorja és nem ismer átmenetet a tél fagya és a njár forrósága. közt? Ki képes megmagyarázni a szerelem végtelen változa­tossága rejtélyeit? (Folyt köv.) í \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ \ \ Saját készítményé önöm férfi £ i\ é3 női fehérnemű, asztal- £ 5 \ térítők .és mindennemű ienáru £ 3 \ t ^ Árasitás nagyban és kicsinyben *

Next

/
Thumbnails
Contents