Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-16 / 236. (684.) szám

Csütörtök, október 16.

%

Mit tárgyainak a magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalásokon?

Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lenfcése.) Október 20-án kezdődnek meg a magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalások. A magyar pénzügyi, kereskedelmi és [öldmlvelésügyi minisztériumok szakértői már napok óta tárgyalnak a tanácskozásra kerülő anyagról. Magyar részről elsősorban a magyar mezőgazdasági termékeknek Csehszlovákiába való beengedését fogják követelni. A tárgyalások több hónapig is eltarthatnak, mert körülbelül 2500 tételben kell megállapodni.

Románia gazdasági csőd előtt

Prága, október 15.

A nagyobbára iparral foglalkozó és ipari nyersterményekkel rendelkező Szloven- szkónak egy ugyan csak iparral és ipari nyersteményekkel rendelkező országhoz való csatolása a szlovenszkói gazdasági élet teljes megbénulását vonta maga után. Ugyanígy történt az a többi utódállamokban is, mint például Romániában, ahol a helyzetet csak az teszi súlyosabbá, hogy a szerencsétlen kapcsolat az anyaországot is válságba sodorta.

A román nemzeti bank az utóbbi időben erősen korlátozta a hitelnyújtást, nem véve ki a nagybankok váltóinak viszonttasz&mítolá- sát sem. Ennek természetes következménye, | hogy a nagybankok iránt elvesztették a régi üzletfelek a bizalmukat és bizonyos ' hitel- romlásról beszélhetünk úgy annyira, hogy még biztos alapokon nyugvó vállalatok is csak akkor helyeznek kilátásba újabb hitelt, ha már a régi bankadósságok kiegyenlítést nyertek. Ez az állapot már nem stagnálás többé, hanem

az állam rtem iizeti adósságait. Éppen az ilyen akciónak az eredménye az is, hogy egy olyan vállalat, mint a resicai müvek, mely a legmodernebb elvek szerint van megszervezve, ma súlyos anyagi gondokkal küzd és félő, hogy rövid időn belül az aradi Astra- miivek szomorú sorsára jut, amely az odaajándékozott állami megbízások következtében a legsúlyosabb helyzetbe Jutott.

Eltekintve ettől az egyidőrc tarthatatlan állapottól, már komoly közgazdászok is f eve tették azt a gondolatot, hogy vájjon nem volna-e itt az ideje, hogy a kormány felhagyjon eddigi deflációs politikájával és egy okosabb inflációs politikára térjen át, mivel a papirpénzforgalom a békebeli cirkulációhoz mérve és a nagyromániai mértékekhez viszonyítva kevésnek bizonyult. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azokat az elveket, amelyek a román pénzügyminisztert a deflációs politika szigorú keresztül élteiénél vezetik, mert az inflációs rendszerre való áttérés súlyos következményeket vonna maga után, nevezetesen: kétséges, hogy vájjon lehetséges lesz-e «. lej stabilizálása, ami Bra- tianu gazdasági programjának egyik kardinális pontját alkotja. A bankóprés tizembe- helyezése természetesen devalvációhoz vezetne és a külföldi spekuláció nyitott szemmel lesi a kedvező alkalmat, mert még egy államban sem volt olyan rentábilis „kiárusítás", mint amilyenre Romániában lehet számítani.

Más közgazdasági körökben azonban — amelyeket a liberális konzoricumokhoz semmi kötelék sem fűzi — a pénzszűkének leküzdésére a kivitel szabaddátételét ajánlják, hogy ezáltal a kereskedelmi mérleget megjavítsák, ami Romániában igen könnyen keresztül vihető lenne, mert csupán a kiviteli kereskedelem szabaddá tételével a kereskedelmi mérleg úgyszólván teljesen aktivvá válna. Kivitelre ugyanis olyan cikkek kerülnek, amiben Romániának állandó feleslege van (mezőgazdasági termények, marhák). Ehelyett azonban a múlt évig a kivitel teljesen be volt tiltva. Ennek a következménye az lett, hogy például a Bánátban a múlt évi tengeri termés még mindig meg van, ami magában milliárdokat képvisel a kivitel számára. És így bénította meg az állam a termelőket is.

Oromulu, a Nemzeti Bank elnöke köl- csönért kopogtatott a külföldön, de nem talált hitelre és üres kézzel tért vissza.

Az ellenzék a jelenlegi kormányzat bukását éppen a súlyos gazdasági helyzet tarthatatlanságával okolja meg és úgy véli, hogy a kormány saját tehetetlenségének áldozata lesz. by.

—■ A eseli-szlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalások és az automobilipar. félhivatalos közlés szerint a cseh-szlovák automobil- ipar képviselői Becsbe utaztak, hogy részt vegyenek a cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi szerződésről folyó tárgyaláson.

— A szabadalmak bejelentése. A kormány 208. számit tegnap kihirdetett rendeleté részletes utasításokat tartalmaz a szabadalmak bejelentésének a módjáról. A szabadalom bejelentése irásbelileg történik a szabadalmi hivatalhoz intézett beadványban. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a szabadalmat kérő vezuiék és keresztnevét, foglalkozását, lakóhelyét; a szabadalom megadása iránti kérelmet, a feltalált tárgy nevét és rövid szakszerű leírását (a részletes szakleírás külön csatolandó); végül azt is fel kell tüntetni, hogy hány évre kívánja a szabadalmat. Pótszabadalom iránt benyújtott kérvénynél az első — fő — szabadalom számát is fel kell tiinteni. A bejelentéshez csatolandó a postai csekkhivatal befizetési lapjának szelvénye, mely az illetékek befizetését tanúsítja, jogi képviselet esetén a szabályszerű meghatalmazás és a feltalált tárgy rész'etes, szakszerű leírása, melyet a feltalálónak sa- játkeziileg kell aláírnia. Ha valaki meghatalmazott utján kéri a szabadalmi jogot, úgy a' meghatalmazottnak összes személyi adatai is közlendők a kérvényben. A rendelet további intézkedései részletes előírásokat tartalmaznak a mellékletek alakjáról, nagyságáról, a minták méreteiről, valamint a mértékegységek hivatalos és kötelező jelzéséről. Robbanó anyagok mintáit nem kell csatolni a bejelentéshez, hanem csakis felhívásra külön terjesztőn clők be.

— Ruszinszkói kereskedelmi alkalmazottak szervezkedése. A ruszinszkói kereskedelmi alkalmazottak és utazók szervezkedő gyűlést tartottak tegnap Munkácson, amely megválasztotta a szervező bizottságot. A szervezkedés célja a kereskedelmi alkalmazottaik és utazók szociális helyzetének a megjavítása. A szervezkedés ki fog terjedni Ruszinszkó minden városára és nagyobb községére.

— Akció a magyarországi forgalmi adórendszer megváltoztatásáért. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A GyOSz cs az OMKE a forgalmi adó megváltoztatásáért mozgalmat indítottuk és ehhez megnyerték a magyar külkereskedelmi szövetséget is. Az érdekképviseletek elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a pénzügyminiszterhez, hogy a forgalmi adórendszert osztrák mintára alakitsa át.

A magyar államvasutak túlp-iaszűHHási árlejtése. (Saját tudósítónktól.) Október 10-ón fojyt k; Budapesten a Máv. 1924—25. évi szükségletére vonatkozó talpiaárlejtés, melyre 78 cég ajánhufct érkezett be. A Máv. kiírása oca. 1 mrtMö kétszázezer darabra szólt, mellyel szemben a cégiek kb. 5 millió darabot ajánlottak fel. A szlovenszkói ía- termelő cégek nagy számban vettek részt az árlejtésen, azonkívül sok ajánlatot kapott a vasút osztrák és jugoszláv cégektől, feltűnően kevés ajánlat érkezeit Romániából és a magyar cégektől. Nagyabb cseh-szlovák ajánlatok voltak: Jetii- nek Henrik Rimaszombat 200000 darab, Lefkovits Ferenc Kassa 195.000, Go'dner Jeremiás Kassa 55 ezer, Qúdor és. Társai Kassa 50000, Spitz Márk Pozsony 60000, Venetiűner és Rtngwald Pöstyén 300000, Tnróci Fa-termelő, Roizmann Sámuel Munkács 150000 darab. Kisebb a jón Unttal éltek Árucsere rt. Pozsony, Rábán Árpád Losonc, SchmhJl Mór Ipolyság. Az árak sokkal magasabbak a ta- valyihtjotiUl, az ajánlatok feletti döirtós csak a hó közepén várható. A döntésről annak ideién részletes tudósítással szolgálunk.

— Katasztrofális pénzhiány Romániában. A

romániai gazdasági krízis — mint Nagyváradról írják nekünk — az utóbbi hetekben katasztrofális jelleget öltött. Az oka a. papírpénz hiánya és mert nincs pénz, nincs fizetőeszköz, a gazdasági munka egész területén fuldokolva kapkodnak levegő után az üzletemberek. Az uzsora hihetetlenül elburjánzott. A bankok végtelen sorban óvatolják meg egymás váltóit. A legnagyobb gyárak és ipartelepeik vezetői teljes vagyonukat ajánlották fel jelzálogfedezetnek, csak bocsásson ki az állam öt miiíárd lei papírpénzt. Az indítványt a romániai gyáriparosok szövetsége, az Ugir. javasolta, egyelőre azonban a pénzügyminiszter még írem haj.ik a bankjegykoriíingens emelésére, ehelyett a gabona ára emelkedik. A készpénzhtány a valuta stabilizációjához szükséges intézkedések késedelmes foganatosítása miatt áWt elő s olyan a helyzet, hogy 300 százalékos aktívával is fizetésképtelenné válhat ma Romániában a legjobb cég. Szakértők szerint mindez azért van, mert Románia nem kapta meg a külföldi kölcsönt.

— Ausztriában is banktörvényeket készítenek. Az osztrák kormány a legközelebbi napokban több fontos s a bankok üzletmeneteiét szabályozó törvényjavaslatot teregy alapos gazdasági krízis előjeleit hordozza magában. N

A legutóbbi minisztertanács is foglalkozott a helyzettel és ajánlotta a nagy iparvállalatoknak a munkáselbocsájíást és ebben az esetben kiátásba helyez a kormány bizonyos állami . endeléseket a nagyipar felsegélyezésére. De alig remélhető, hogy ily módon némi javulás állana be, mert az állami megrendelésekre dolgozó vállalatok éppen az által jutottak válságos helyzetbe, hogy

jeszt be.

— Bírósági kiegyezések. Szlovenszkő- ban a következő bírósági kiegyezések vannak folyamatban: Fogyasztási Szövetkezet

Polomke, Tepper testvérek vegyeskereskedő Zólyombrézó, Steiner Henrik, cipőkereskedö Érsekújvár, Hegedűs János kereskedő Mar- tinovee, Drab Géza kereskedő Kassa, Wali- schek József és Anna, Pozsony. — Csődök: Wertheimer Manó és Társa Nagyszombat és Bécs.

JL viláCbéKe

— Fantaszta •—. v 'ny —

Irta: Seress Imre (59)

— Az utón nem volt semmi baj vele. Itthon azonban, alig egy félóra múlva egy kis szerencsétlenség történt.

És Tass elmesélte, minő rettenetes hatást tett Oglira a Mars bolygó megpillantása.

— Szegény ember! — sóhajtotta. — Igazán sajnálni való. De úgy látom, már jobban van. „

— Jó negyedóráig tartott, amíg isméi eszméletre tért. Azóta csöndesen viselkedik és mindinkább kezd hasonlítani egy élőhalotthoz, úgy, amint Kund megmondta előre. Reggel korán kelt, elvégezte rendes mosakodását, aztán felöltözött. De nekem segítenem kellett mindenben. Képzelje, kissaszony, engem az inasának tart.

— Ne mondja! Bizonnyal ur lehetett a Marson.

— És még mekkora ur! Kegyelmes ur! Megkövetelte, hogy ennek szólítsam.

— A dolog nincs humor nélkül, — szólt Flóra önkéntelen mosollyal, — így hát sok megmaradt benne marsbeli helyzetének öntudatából.

— Úgy látszik. De most tnár ez az öntudata kezd homályosodul. A tegnapelőtt esti eset óta nagyon keveset beszélt. Amikor ma kész lett az öltözésiéi, átjött ide a nappali szobába, azaz átvánszorgott, mert nagyon nehezére esik a járás. Beült a karosszékbe és azóta jóformán meg sem mozdult. Most már meg vagyok nyugodva felőle. Azt hiszem, bátran elmehetek hazulról és magára hagyhatom akár félnap'g is.- Éti az ön helyében ezt nem tenném- Tass ur.

— De én, sajnos, kénytelen vagyok vele.

Nincsen vagyonotn; csak abból szerezhetem be mindkettőnk szükségleteit, amit munkával megkeresek. Most is éppen menni készültem, hogy fölhajszoljak valami munkát. Bocsásson meg tehát, kisasszony, ha távozom. Ön, ugy-e, egész nap itthon marad?

— Hogyne. Egész estig.

— Akkor nagy szívességre 'kérem: tekintsen be néha ide. Hátha... neki szüksége van valamire. Hisz tudja, mit kötött lelkünkre Pál: hogy mi ketten viseljük gondját annak a szerencsétlennek, aki az ö alakjában egy hosszú évig fog így sínylődni.

— Meg fogom tenni, Tass ur, — szólt Flóra. — Csak menjen a dolgai után egész nyugodtan.

— Köszönöm.

Tass vette a kalapját és elsietett hazulról. Flóra ott maradt az ablaknál és nem' tudta, hogy most miihez kezdjen, hogyan kezdje a társalgást Oglival, aki tegnap este még Kund volt. Az, amit Tasstól hallott, mélységesen meghatotta, de egyúttal meg is döbbentette. Hirtelen egy gondolat viliámlott keresztül elméjén, egy gondolat, amely tele volt szörnyűséggel: hátha mindaz, amit eddig hitt, mégsem valóság, hanem csupán érzékeinek rettenetes csalódása. Kund most is csak Kund, de elméje elborult már régen, tegnapelőtt este pedig végleg belemerült rögeszméjébe és ezentúl nem lesz egyéb, mint őrtilt!

3. fejezet

De e a rémséges gondolat szerencsére rövidéleiü volt: Flóra megszabadult hatása alól abban a pillanatban, amikor Oglira nézett. Ez valóban nem volt Kund, nem lehetett Kund. Alakja, minden arcvonása az volt ugyan, de szemein át előtörő lényege egészen mást mutatott: a Kund testébe kény szeritett idegen lakót. Az őrültség nem egyéb, mint egyszerűen az emlékezet elvesztése, aminek helyébe egy rögeszme lép. De sem az elvesztett emlékezet, sem a rögeszme nem változtatja meg teljesen azt a kifejezést, amellyel a belső lényeg a szeméken át érvényre jut. Nem, ez a kifejezés mégsem Kundé. Flóra szive megkönnyebbült ettől a bizonyosságtól. És ha nem Kund az, aki előtte van, mégis csak Ogll, a Marsból ideszakadt halandó Flórát mélységes szánalom fogta el iránta. De egyszer csak hirtelen arra gondolt, hogy Ogli „kegyelmes u.r‘‘ volt a Marson es rangjának tudatát még' ide is elhozta magával. Erre a leány elmosolyodott. Ebben a hangulatban már könnyebb volt a társalgást megkezdeni. Flóra elhatározta, hogy nagyon szives lesz a boldogtalanhoz.

1 Mással, mint ezzel, nem szerezhetett magának megkönnyebbülést és ő csupán ezért is jött.

Flóra odalépett Ogli karszéke elé.

— Hogy érzi magát exoellenciád? — kérdezte.

Ezt a címzést Flóra olyan ellenállhatatlanul komikusnak találta, hogy újra mosolygott. A mosolygás verőfénye pedig bájossá tette nemesen szép arcát.

Ogli már percek óta nem ült feszesen. Alakjából fokozatosan tűnt el a merevség, tekintetéből a fájdalmas vonás. Most már majdnem egészen Kund volt, mert még értelem is sugárzott az arcáról. Majdnem egészen Kund volt, de mégsem egészen.

— Köszönöm, Asája, — szólalt meg olyan pillantással, amely megbánást és hálát fejezett ki egyszerre.

Flóra olyan zavarba jött, hogy csak hebegni tudott:

— Téved, kegyelmes uram. Nevem Flóra.

Ogli tejét rázta:

—. Nem Fkára... Asája... És neked nem vagyok kegyelmes ur, hanem Ogli Szólíts a nevemen. Mondjad, hogy Ogli.

— Igen, tudóim, hogy ön Ogli, — szólt Flóra izgatottan, kezdve sejteni valamit, amiről még nem tudta, hogy mi.

— Nem ön ... Ne mondd, hogy ön... Ez olyan csúnyán hangzik tőled. Hisz md mindig tegeztük egymást... Kicsi korodtól fogva... Tudod, Asája, nagyon szép vagy?

Flóra elpirult. Mindenre inkább el volt készülve, mint arra, hogy egy ember, aki a Marsról jött, bokoljon neki. Álért azt érezte, hogy a bók őt illeti, ha másnak nézik is.

Ogli viszont azt érezte, hogy szép, fiatal nővel áll szemben és miután a Marson jóformán Asája volt az egyetlen fiatal nő, aki- peik társaságában élt, nem csoda, ha mostani helyzetében emlékezete romjai közül annak alakja és neve előbukkant. És most érezte Ogli azt is, hogy ő sóikat vétett életében Asája elten, hogy soha még egy percig nem volt nyájas, figyelmes a szép teremtéshez, akit feleségéül szántaik és aki neki eljegyzett mátkája lett. Szerelem volt talán az, ami most hangját egyszerre gyöngéddé tette? Szerelem, amely a megbánásból fakadt és szerencsétlenségéből, amelyet a leány ellen elkövetett bűne büntetésének tarthatott? Nehéz elképzelni, hogy egy rideg lényt, aniinö Ogli volt, megihlessen a szerelem, de hát nem éppen a szerelem az. amely elképzelhetetlen változásokat hoz létre a jeliemben, holott erről természeti törvénynek állítja a tudomány, hogy változhatatlan? Aztán: a

szerelem nem a szív tavasza-e, amelyet különböző hosszúságú tél előz meg mindenkinél? És nincsen szerelem, amely a tavaszt is átugorja és nem ismer átmenetet a tél fagya és a njár forrósága. közt? Ki képes megmagyarázni a szerelem végtelen változatossága rejtélyeit? (Folyt köv.)

í \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £

\ \ Saját készítményé önöm férfi £

i\ é3 női fehérnemű, asztal- £

5 \ térítők .és mindennemű ienáru £

3 \ t

^ Árasitás nagyban és kicsinyben *