Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-01 / 223. (671.) szám
Tanulságok Irta: Efeischinann Gyula dr. Kassa, szeptember 30. Az utóbbi időben meglehetős szomorú Híreket 'olvasunk az erdélyi magyarság politikai életéről. Ugrón István pártelnök lemondása. de főképp a lemondásnak a lapokban is közzétett megindokolása egyenesen lesújtó és mindenkire mély hatást kell, hogy tegyen. „Az erdélyi magyarság — amelynek száma körülbelül két millió — nem ismerte fö! azokat a föladatokat, amelyek kisebbségi helyzetéből folynak és amelyekért küzdenie kellene s a párt vezetőit nem támogatja anyagilag és erkölcsileg oly mértékben, ahogyan azt tennie kötelessége volna." Nemi ismerjük az erdélyi magyar párt működését olyan alaposan, hogy kritikát mondhatnánk az erdélyi magyarság és vezetőinek politikai működéséről s nem áll módunkban kutatni azoikat a mélyebb belső és külső okokat, amelyeknek eredménye ma az a rideg tény. amit a párt elnöke levelében leszögezett. Mégis gondolkodnunk kel! ezen a •kérdésen. Vájjon a helyes utón indult-e el az erdélyi magyar : politika, vájjon embereken, vagy az adott nehéz helyzeten múlott, hogy ina iiyen szomorúan áll ott a magvar ügy, azt innen nem lehet megállapítani,ate:rró! itt nem lehet ítéletet mondani. Bizonyos tanulságokat azonban mégis levonhatunk ebből a magunk részére s ezek ;r tanulságok meggondolásra késztetik esetleg az erdélyi magyarokat is. Kétségtelenül és megdönthetetlenül igaz, hogy a világháború után az emberek gondolkodása, érzésvilága, a társadalmi, politikai és szociális kérdésekről alkotott fölfogása rendkívül nagy változáson ment át. Maga a világháború, a forradalmi átalakulások, a gazdasági eltolódások, a békekötések, a nagy nyomor, a kapitalizmus erősödése és a bol- sevizmus mély és átalakító hatással voltak az emberekre, a tömegekre. Számolni kelleti azzal, hogy az i914 júliusában megszakított életet 1919-ben ugyanazon mederben folytatni lehetetlenség és akik ezzel nem számollak, azok azóta is keserves csalódásokon mentek keresztül. Az élet, mint minden nagy történelmi meg rázkódás után, uj csapásokra tért, az emberekben u.j vágyak, uj törekvések, uj akarások ébredtek, amelyek elől elzárkózni többé nem szabad és nem is lehet. Uj- országok keletkeztek, uj emberek vették kezükbe a népek sorsának irányítását, Vilmos császár és a Habsburgok nem tértek vissza, Olaszország diktátora az egykori szocialista újságíró Mussolini, Anglia miniszterelnöke egy munkásember, Herriot fölrúgta a francia diplomácia ' tradícióit és félretoíta. annak nagy név ü reprezentánsait, Oroszországban a. bolsevisták uralkodnak s maholnap már udvarképesek is lesznek az európai szalonokban. tizek tények. — amelyek mindennél jobban beszélnek. És tények, — hogy a tömegek ina nyomorognak, elégedetlenkednek, forronganak, élni akarnak s jogokat és kenyeret. követelnek. Tények, hogy- gondolatoknak, eszméknek, vágyaknak nem lehet határokat, korlátokat szabni, mert azok eljutnak palotákba, tömeg-lakásokba, hivatalokba, gyárakba és a falusi néphez egyaránt. A, XIX. század nacionalizmusa már. nem egyedülálló tényező ma. Mellék erűit s talán részben fölébe is került a világnézeti- és a gazdasági kérdés. Ez a három probléma izgatja és uralja nia a nagy tömegeket és az egyes osztályokat s ezen három kérdés tekintetbevétele nélkül semmiféle mozgalmakat sem lehet ma csinálni. Nacionalizmus --- és internacionalizmus. Kereszténység —- materializmus. Kapitalizmus — szocializmus. Ezek korunk jelszavai. Hogy ezekben az uj időkben és uj harcokban sok régi érték pusztul el, az természetes. Viszont elvitathatatlan, hogy sok uj érték is születik. Amikor mi hozzáfogtunk az összeomlás után a tömegek megszervezéséhez és a -politikai pártok megalakításához, számot vetettünk az u.i, változott viszonyokkal, a tömegeket mozgató eme erőkkel. $ hogy mi helyesen fogtuk föl a helyzetet és tisztán hátiunk. azt igazolják a mai eredmények, hogy a sziovenszkói magyarság, a kommunisták egy bizonyos százalékától és az úgynevezett Kállay ícSiSiafsüHis miniszter távozása befejezett fc« Utóda Humán kassai zsupán lesz — A P. M. 11. eredeti értesülése — Prága, szeptember 30. Beavatott forrásból arról értesül a Prágai Magyar Hírlap, hogy K á ! I a y József dr. sziovenszkói teljhatalmú miniszter távozása, befejezett dolog. Kállay dr. utódául a legkomolyabb jelölt Ruman János dr. kassai nagyzsupán. Micsura Márton dr. volt teljhatalmú miniszter aktiválása ezek szerint elesett. Bár Micsura Márton dr. szeretett volna újra beülni a sziovenszkói bársonyszékbe, ettől a szándékától azonban elvbarátai eltérítették. i*fegei®TOH@fiteis Samühai körül a világháború legborzalmasabb jelenetei Az északi harctéren is megkezdődött a kiiz delem — Wu csapatai 2000 embert vesztettek London, szeptember 30. Shangbai körül hatalmas csata tombol. A várost több ponton katonaság tartja megszállva. Néhány külső városrész lángban áll. Mandzsúriái repülőgépek bombázzák a Shahgbai-Kvartgig nyomóit kiangsui csapatokat# A Daily Mail tudósítója szerint a kiangsul kormányzó vasárnapi támadásai a legerősebbek, melyek a polgárháború folyamán eddig történtek A harc. melyet sokszáz nebézágyu pergőtüze vezetett be, 20 méríöldnyire áll a shangbai városfalaktól- A kiang-sang-mulni ironton, mely alig hat mérföld hosszú, százával feküsznek a, halottak. Lin-Ro oííeuzivája emlékeztet a világháború utolsó évének francia és német támadási módjára, a tüzérség és a rohamcsapatok végzik a legnagyobb ltom kát. New York, szeptember 30. Az északi harctéren is megindultak az ellenségeskedések. Csaög- solln hivatalosan jelenti, hogy a szeptember 25-roI 26-ra virradó éjjel Wu tábornok seregei Jühontól északkeletre, mintegy ISO méríöldnyire Pekingiül, megtámadták a mandzsunál sereget, de visszaverték őket. A következő este nagyobb erővel megismételték a támadást, mely egész éjjel tartott. Az ellenséget ismét visszaverték és a muk- deni második hadsereg most déli irányban előnyomd. Wu csapatai ezekben a harcokban állítólag kétezer embert vesztettek halottakban és sebesültekben. Plegeineiés a népszövetség és s japánok között — A‘ P. M. H. eredeti tudósítása — Géni, szeptember 30. Miután a japán követelés nyomán előállott válság a népszövetségi tanácstagok bizalmas tárgyalásai nyomán sem nyert elintézést, az ügy elintézésére egy háromtagú bizottság alakult, melynek tagjai; -Loucheíir (francia), Sir Cecil Harst (angol) és Seialojn (olasz). A bizottságnak állítólag sikerült a megegyezést létrehozni. A népszövetségi tanács mai ülésén a mossuíi kérdés ügyében történt fontos lépés Branting, mint előadó bejelentette, hogy úgy az angol, mint a török delegáció elismeri s kérdésben a népszövetségi tanács illetékességét, A népszövetségi tanácsnak kell eldöntenie, mi alkotja a legjobb határt Irak és Törökország között. Miután lord Parmoor és Fethi bej szóval is kijelentették a tanács előtt, hogy alávetik magukat a tanács döntésének, elhatározták, hogy egy háromtagú bizottság alakul, amely a helyszínén fogja a kérdést megvizsgálni. A népszövetség teljes ülése ma elfogadta az olasz kormánynak ama javaslatát, hogy a magánjog egységesítésének nemzetközi intézetét Rómában állítják föl. A budapesti törvényszék nem javasolja Förster-Schulze kiadatását Mi történt a mai zárt tárgyaláson? — Az igazságügytnmiszter döntése még szükséges. Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) A budapesti királyi törvényszék Förster-Schulze ügyében Toreky .elnökicsé- vel ma zárt tárgyalást tartott,, amelyen a vádhatóságot Boro.nkay királyi ügyész, a védelmet pedig Uiaiu Ferenc.dr. nemzetgyűlési képviselő . képviselte. .Az egész, .tárgyalás mindössze tiz percig tartott .és. arról Ulain Ferenc újságíróknak azt ..mondotta, hogy előterjesztést tett a bíróságnak, hogy az ’-tt szereplő kérdést históriai szempontból, mérlegelve kezelje és. ne tévessze el szem elől a történelemnek azt a korszakát, amidőn. a magyar, nemzet nagyjai, külföldön. kerestek oltalmat és menedékjogot.. Tiltakozott az ellen, hogy Förstert kiszolgáltassák a német hatóságoknak, amikor Németország sem i szolgáltatta ki a Magyarországon körözött gyilkosokat. A tárgyaláson Förster hangoztatta, hogy nem azonos Schulzeval. A bíróság tárgyalás után visszavonult, hogy az ítélet szövegezését megfogalmazza. Az indítványt azután. átteszik az igazság.ügymi- r.' .érhez, aki égérvényesen dönt. A kiadatási fogság október 10-én lejár és addig határoznia kell a kiadatás telő!. A bíróság Ítéletében Förster-Schulze kiadatása elleti foglalt állást azzal a megoko- lással. hogy Németország és Magyarország között nin-- kiadatási szerződés és kétségtelenül politikai természetű bűntettről van szó. A bíróságnak ehhez a határozatához még az igazságügyminiszter hozzájárulása szükséges. iiberáiis elemek egy jelentéktelen kis csoportjától eltekintve, egységesen, szilárdan, msgbon’thatatlamil áll azon két párt zászlaja mögött, amelyet öt év előtt számára kibontottunk s ez a két párt a keresztényszociaiista és a’ kisgazdapárt. Semmiféle gáiicsvetés, semmiféle intrika, lekicsinylés, üldözés, vagy bomlasztási kísérletezés nem tudta eltántorítani, vagy megbontani a magyarság tömegeit, amelyek a legutóbbi tavalyi községi és megyei választásokon oly imponáló többségben szavaztak le erre a két pártra s a legszebb kilátásokkal néznek a képviselőválasztások elébe. Öt év alatt politikailag iskolázott fegyelmezett. szervezett tömegekké formálta ez a két párt a magyarságot s a politikai szervezetek mellett szépen fejlődő munkás és földműves gazdasági .szervezetek, a kérész tény szociálist a párthoz csatlakozott nagyszámú szlovákság és németség, fényes- sikerű nagygyűléseik és ünnepségek mindenfelé, törhetetlen ellenállás a kormánypolitikává! szemben s a vezérekhez és a pártokhoz való ragaszkodás igazolják, hogy mi megtaláltuk a helyes utat. megszereztük a tömegek bizalmát és hogy ezek a partok a mai viszonyok között a. legjobban is felelnek meg a sziovenszkói magyarságnak. Mi helyesebbnek találtuk, hogy nem pgyságes pártba- vontuk be a magyarság különböző világnézetű, fölfogásig különböző osztályokhoz tartozó, különböző foglalkozást űző rétegeit. hogy nem égj’ nemzeti pártba;egyesítettük a nagybirtokost és mezőgazdasági bérest. a gyárost és munkást, az intelpekteirit, kereskedőt, iparost, tisztviselőt, • liánéin egyrészt megteremtettük a speciális agrárérdekeket szolgáló kisgazdapár tol. másrészt, hogy megalakítottuk a kimondottan keresztény világnézeti alapon álló $ a társadalmi ellentéteket a modern szociális kérdéseket.felölelő, egységesítő — szociális programmal megoldani akaró keresztényszocialista pártot. Ezáltal módot nyújtottunk az egyes társadalmi osztályoknak, hogy politikailag és gazdaságilag megfelelően elhelyezkedhessenek. osztályöntudatuk és gazdasági érdekeik megvédhetek legyenek s a nemzetiségük, világnézetük és szociális követeléseik törekvéseiknek, vágyaiknak, akaratuknak megfelelően - - képezzék programjukat. Meg kell állapítanunk azt is. hogy ez a két párt mindenkor és mindenben a legteljesebb harmóniában működik együtt s ezen nem változtatnak azok a hazug, híresztelések, amelyeket ellenségeink olykor-olykor világgá röpítenek, hogy tudniillik a két párt között egyenetlenségek dúlnak. A pártoknak ma kétségtelenül tömeg politikát kell csinálniuk s ejinek csak agy lehet tartós sikere, hogyha számol a tömegek akaratával. Keresztény gondolat és szociális program nélkül nem lehet sikeres nemzeti kisebbségi politikát csinálni. — ez a mi ötéves munkánk után leszűr (kiölt tapasztalatunk Szlovenszkón. Az erdélyi magyarságnak mi nem adhatunk dirckt utasításokat a most folyó politikai újjászervezéshez, azonban szives figyelmükbe ajánljuk azokat a metódusokat, amelyek nálunk beváltak s azokat a tapasztalatokat. amelyek talán náluk is értékesíthetők lesznek. • • * 100 cselt-szl. Koronáin fizettek ma, szeptember 30-án: Zürichben 15.65 svájci frankot Budapesten 230800.— magyar koronát Bécsben 211600,— osztrák koronát Berlinben 12585 ÖOÖÖÖÖ ÖG0-—^ német márkát J /^igW ,n-évfoIyaffl 223, Í67U szám jfr Prága, szerda, 1924 október 1 •í&Óte ? Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: ,, .. A felelős szerkesztő táv.oilétében petrogalli oszkár dr. A Sziovenszkói és Raszínszkoi Szövetkezett ihkenzekí Partok a szerkesztésért felelős: fi aphrarth^fraja ár politikai napilapja r,ÁL ,S^VÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. “ * i s adminisztratív főszerkesztő. ' ■ vtj. I •
