Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-16 / 210. (658.) szám
Kedd, szeptember 16. 3 Mi lesz a szociális biztosítással? (tj) Prága, szeptember 15. . A szociális biztosítás törvényjavaslata a holnapi ülés napirendjére kerül. A napirenden szerepel ez az ügy, de nagy kérdés az, hogy tényleg tárgyalni fogják-e. A Lidové Listy csak remélni meri azt, hogy kedden megkezdődik a szociális biztosítás fölötti vita, a Národni Osvobozeni ellenben már nyílt szkepticizmussal ismeri be, hogy a javaslat tárgyalásának még igen sok koalíciós akadálya van. Hogy ez bekövetkezhetik, arra elég példát mutat a prágai parlament élete. Csak arra kell emlékeznünk, hogy a dán kereskedelmi szerződés heteken át szerepelt a parlament programján, hol elől, hol hátul és hogy a szlovenszkói ipartörvény az elmúlt ülések folyamán mint került az első helyről az utolsóra és mily nagy kérdés az, hogy mikor kerül tényleg tárgyalásra. De ha letárgyalják és elfogadják a szociális biztosítási javaslatot, akkor is el kell lenni készülve arra, hogy annak érvénybelépéséig még hosszú hónapok sőt évek is elmúlhatnak. A javaslatnak záró paragrafusa ugyanis kimondja, ho^y a törvény az önálló keresett foglalkozást tizö személyek biztosításáról szóló törvénnyel egy napon lép életbe. E törvény elkészítésére pedig még nem is gondol a népjóléti minisztérium. Ha a munkavállalók biztosítási törvényjavaslata évekig készült és hosszú hónapokon át feküdt a szakvéleményezés és a bizottsági előkészítés asztalán, úgy komoly kilátás van arra, hogy az önálló foglalkozást íiző személyek biztosításáról szóló javaslat újabb hónapokat, sőt talán éveket fog az előkészítés stádiumában megélni. Úgy látszik sok munkás fog meghalni anélkül, hogy a szociális biztositási törvény áldását élvezhette volna. De megfontolandó az is, hogy a most napirenden lévő javaslat végrehajtása törvényerőre emelkedése esetén is három újabb törvény és a végrehajtási rendeletek egész sorát tételezi föl. Ha meggondoljuk azt, hogy a javaslat betegség esetére szóló biztositási részében semmi újat sem mond, hanem a> már meglévő betegbiztosítást részben uni- fikálja. részben kiterjeszti, részben költséges és nehézkes hivatali apparátusra ruházza, hogy aggkor és rokkantság esetére vajmi keveset nyújt és ezt is csak a távoli jövőben, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy ez a törvény a munkásság nagy tömegei számára kellemetlen csalódást és kiábrándulást fog h#mi. Egyébként már most is tapasztalható, hogy a cseh munkástömegek nem árulnak el túlságos lelkesedést a törvénnyel szemben s a közömbösséget a szocialista és szociáldemokrata lapok keserűen föl is panaszolják. Holott a panaszra elsősorban a munkásságnak volna oka. Mert hiszen ha a javaslat törvényerőre is emelkedik, ugyanaz lesz a sorsa, mint a genti rendszer alapján való munkanélküli segélyezésnek, amelyet már négy év előtt elhatároztak és amely ma sincs végrehajtva. Szomorú tény, hogy a kormány a szociális biztosítást hangzatos agitációs jelszónak használta, használja és még soká fogja használni, megfeledkezve arról, hogy az agitációs jelszavak élete a szétfoszlott szappanbuborékokhoz hasonló, egyideig csillog a napfényben, azután szétpukkad és csalódást okoz. Bethlen és Apponyi beszédének budapesti visszhangja Budapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Apponyinak és Bethlennek a nép- szövetség kongresszusán elhangzott beszédei budapesti politikai körökben is élénk per- traktálásra találtak. A budapesti lapok hasábjain sorra szólaltak meg a különböző pártokhoz tartozó képviselők, akiknek nyilatkozataiból érdemes megemlíteni Ugrón Gáborét, aki hangoztatta, hogy Bethlen beszéde minden tekintetben kifogástalan volt. Bethlen az Apponyi által megemlített témákat más formában kezelte. Bethlen és Apponyi felfogása között nem lehet ellentétet keresni, hiszen a két beszéd között nem is volt eltérés. Az természetes, hogy minden jóérzésü politikus elitéli azt a bánásmódot, amellyel a nemzeti kisebbségeket az elcsatolt területeken kezelik és éppen ezért mindenki csak helyeselheti azt a szemrehányást, amelynek Apponyi hangot adott, és aminek az lett a következménye, hogy a kisebbségi kérdésben most már talán fog valami történni. Úgy Bethlen, mint Apponyi beszéde államférfiul cselekedet volt és föltárták azokat a sebeket; amelyek mindig genyedés'oen vannak és amelyek miatt az európai béke helyre nem állhat, sőt ennek a sebnek a genyezése egész Európa betegségét idézheti clö. Nagy Vince októbrista képviselő élesen támadja Bethlent, de azt ö is elismeri, hogy a miniszterelnök iigyeZágrab, szeptember 15. A Radics-párt ülése körülbelül harmincezer ember jelenlétében nyugodtan folyt le. Az ülésen Radics másfélórás beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy az angol munkáspárt pacifista politikája ugyanaz, amit ö húsz esztendő óta hangoztat. Anglia és Oroszország, ez a két hatalmas állam a béke és a gazdasági munka frontján találkoztak. Dicsérettel emlékezik meg Macdonaldró! és Csicserinröl. Szólt ezután a Franciaországban bekövetkezett változásról. A franciák nem oly tiszta pacifisták, mint az angolok, de Franciaországban is keletkezőben van egy paraszt és munkáspárt, amely hallani sem akar a háborúról. Amig Anglia, Franciaország és Oroszország belátásra ébredtek, addig a kis államok, például Románia, Lengyel- ország és röviddel ezelőtt még Szerbia is visszamaradtak. Most alkotmányos és becsületes kormány van a gazemberek, erőszakosak és fel - tolakodottak rendszere helyett. A Davido- vics-kormány nem parasztkormány, de az Prága, szeptember 15. A parlament elé benyújtott nyolc pénzügyi javaslatot most kezdi boncolni és méltatni a cseh közvélemény. A Národni Listy a javaslatokat oly • nagy fontosságijaiknak mondja, amilyenhez hasonlók a Rasin-féle pénzügyi javaslatokon kívül még nem szerepeltek a cseh-szlovák parlamentben. A bank- javaslatokról a lap kénytelen beismerni, hogy azokat nemcsak a parlamenti ellenzék fogadta hűvösen, hanem a cseh bankok is elutasítják az állami gyámkodást. Egy re-másra érkeznek tiltakozások a bankok részéről. A Tribuna vezércikket ir a kormánynak ama javaslata ellen, amely fölhatalmazást ad a kormánynak a régi osztrák-magyar háborús követelések átvételére. Kifejti, hogy a kereskedő, a nagy- és kisiparos, akinek a háború alatt teljesített szállításait még nem fizették ki, csak 8—10 százalék erejéig kap Gölnicbánya, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Gölnicbányán, ebben a régi szepességi bányavároskában napok óta közbeszéd tárgya Krc Frantisek kereskedelmi és iparkamarai tanácsosnak és a város volt kommiszáriusának közfeltiinést keltő letartóztatása, amely e napokban történt a lőcsei államügyészség utasítására. Hivatalos körökben a legnagyobb diszkréciót tanúsítanak ebben az ügyben és minden felvilágosítást megtagadnak, ami nem is csoda, mert Kré tipikus kreatúrája a mai rendszernek. A forradalom után mint kis rendőrirnok lépett a város szolgálatába, de rövid pár hét alatt rendőrkapitány, majd teljhatalmú polgármester-kormánybiztos lett. Rohamos kar- riérje hatalmasan megduzzasztotta a hajdani ügynök önérzetét. Rövid időn belül különböző üzeletekkel tekintélyes összegeket keresett, amelyeknek azonban hamarosan a nyakára hágott. Beszélik, hogy lőcsei mulatozásai alkalmával tízezrekre rugó pezsgőszámlákaí fizetett ki. Kormánybiztosi megbízatásának megszűnte után újabb politikai babérokra vágyott. A tavalyi megyei választások alkalmával a cseh nemzeti demokratapárt jelölte is a kassai nagy megyében, de pártjával együtt csúfosan megbukott. Kramár-párti protektorainak támogatásával lett tanácsosa a kassai ipar- és kereskedelmi kamarának és azóta nagybüszkén viselte az „radca“ cimet sen intézte szavait Herriothoz és Macdo- naldhoz. Farkas István a szociáldemokrata párt nevében azt mondotta, hogy Bethlen genfi beszédében is beigazolta azt, hogy a külföldön másképp beszél, mint ahogy itthon cselekszik. európai demokratizmus és parlamentarizmus szellemét testesíti meg és ezért a liorvát képviselői klub ezt a kormányt támogatja. Az események igazolták a pártvezetöség békés politikáját. Természetes dolog, hogy békekongresszusok és nyilatkozatok utján nem lehet célhoz jutni. A liorvát nép gazdag nép, amely nem akar háborút és nem akar katonai kormányzást. A párt tudja, hogy Jugoszlávia szomszédai balgák és hogy védelmi rendszabályokra van szükség. Éppen ezért küzdeni kell minden militarizmus ellen. A horvátok meggyőzték a szerbeket a béke politikájáról és ma már a szerbek sem akarják a háborút, legkevésbé a hor- vatokkal. A szerbek a háborúban sokat szenvedtek, a horvátok a háborúból sokat tanultak. Radics beszéde óriási nagy hatást keltett. Később ismét felszólalt és kijelentette, hogy az adott körülmények között e! kel! fogadni a monarchiát, de a pártnak ki kell tartania amellett a követelése mellett, hogy Horvátország külön törvényhozást és közigazgatást követel. mány ugyanis 3 százalékos értékpapírt ad fedezetül a volt osztrák-magyar katonai kincstárral szemben fönnálló követelésekre. A cseh-szlovák állampolgárok és más vállalatok összes követelése a volt katonai kincstárral szemben másfél milliárd korona és mivel ebből Ausztria és Magyarország csak a felét hajtandó vállalni, minden hitelező követelésének csak a felét kapná meg. A csehszlovák kormány most átveszi a követeléseket oly módon, hogy ezer korona követelés után 100 .korona névértékű állampapírt ad a hitelezőknek. A hitelező ilymódon a kormányra cédái ja követelését, amelyet ez Magyarországgal és Ausztriával szemben teljes összegében fog érvényesíteni, úgy, hogy a cseh-szlovák kormány a most kiadott értékpapírjaiért tízszeres pénzt fog kapni. A Tribuna figyelmezteti a kormányt, hogy az ily üzlet nem egyeztethető össze a szolid kereskedelmi erkölcsökkel. akkor is, amikor vagyonának roncsaival egy kis korcsmát nyitott Gölnicbányán. Az italmérési engedélyek juttatták Krcet a fogházba. Az államügyészség ugyanis azzal vádolja, hogy több kisembertől aránylag nagy összegeket vett föl azzal, hogy ki fogja járni szamukra a licenciát, de ígéretét nem tartotta be és a fölvett ösz- szegeket nem tudta vagy nem akarta visszafizetni. A kiszivárgott hírek szerint egyedül Gölnicbányán 50—55.000 koronát szedett igy össze és a károsultak, akiknek egyike sem kapott italmérési engedélyt, most bottal üthetik elveszett pénzük nyomát. A károsultak száma, amelyet a csendőrségi nyomozás most serényen igyekszik megállapítani, valószinü- leg még jóval nagyobb lesz. mert Krc nemcsak Gölnicbányán, de az egész járásban szerzett „klienseket11. A léprementek, akik végül följelentették a kamarai tanácsos urat, egytöl-cgyig kisemberek cs átlag 2—6000 koronát adtak át Krcnek. Érdekes fölemlíteni, hogy az utóbbi azalatt, amig állítólag pártfogoltjainak érdekében hiába kilincselt a pénzügyi hatóságoknál, önmagának mégis ki tudta járni az engedélyt. A gölnicbányai kis epizód is élénken jellemzi az italmérési engedélyek felülvizsgálata során követett módszereket, valamint a mai kormányzati rendszer karriérlovagjainak morálját. r Elet-haiálharc a medvével Chovancsák József elmondja izgalmas vadászkalandját Pozsony, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi állami kórház sebészeti osztályának legérdekesebb lakója ina Chovancsák József árvamegyci utmester, aki hátborzongató medvekalandon ment át a múlt napokban. A P. M. H. tudósítója felkereste a kórházban betegen fekvő utmestert, hogy megkérdezze. miként menekült meg a halál torkából. Chovancsák József negyven év körüli, erős termetű, szlovák ember. Cigarettafüst mellett, a kórterem élénk figyelése közben beszél. Augusztus 31-ikén reggel az Alsókubin melletti Parnicán községből vadászatra mentünk. Délelőtt tiz óráig eljutottunk a Lucsiv- na hegység törpe fenyőkkel benőtt oldalára, amikor egyszerre csak a kutyák felvertek egy medvét. Én távolabb voltam a többiektől. A siirii hozottól a medvéből ekkor még semmit sem láttam, csak társaim későbbi elbeszéléséből tudom, hogy az egyik reá lőtt a medvére, de nem falait. A kutyák tovább „állták41 a vadat, tovább kutattak, egyszerre csak a sűrűségben megjelenik előttem puskalö- vésnylre egy hatalmas szürke alak: a medve. —Célba vettem, rájöttem. A medve el- ordította magát és felfordult. Közeledtem feléje, de c pillanatban észrevettem, hogy felugrik és a hegynek kezd felfelé mászni. dö megcsúszott és leesett. Én megint lőttem, de a medve tovább cammogott. Érre harmadszor is lőttem. Ekkor újra leesett, legurult felém, majd villámgyorsan fölemelkedett és elkapta balkaromat. Én föl ordítottam a fájdalomtól, majd lerogytam, de nem veszítettem el lélek jelenlétemet. E ölemé lkedtem, a medve alá bújtam és úgy kezdtem vele birkózni. Valóságos élethalálharc fejlődött ki köztünk, amely jó tiz percig tartott. — Rettentő helyzetemben két kis kutyám jött segítségemre. Ezek nekirohantak a medvének, össze-vissza tépték, ugatták, ráncigálták, úgy hogy a fenevad engem elengedett, hogy a kutyákkal végezzen. Én ezt az alkalmat felhasználva, öt lépésnyire elszaladtam, hogy újra fegyvert töltsék. Ekkor láttam, hogy balkarom csupa vér. baltcnyc- remről a mutatóujj cafatokban lóg. Képtelen voltam tölteni, de erre nem is volt szükség, mert egy hajtó jött oda a zajra, aki odacső- ditette a vadásztársaimat. Ezek azután még három lövést adtak le a medvére, amely nagynehezen kimúlt. R. J. Az erdők államosítása Prága, szeptember 15. A 28. Rijen az erdők államosításának kérdésével foglalkozik s hosszabb cikkben fejtegeti, hogy a fönnálló és az erdőgazdálkodást szabályozó törvények túlságosan megkötik az erdőtulajdonosok kezét. Rámutat arra, hogy ennek dacára a magánkezelésben levő erdők mégis aktivak, mig az állami erdők ráfizetéssel zárják számadásaikat. Semmi értelme és célja nincs tehát annak, Írja a lap, hogy az állam a saját passzív erdőgazdaságát növelje. A naiv 28. Rijen ugylátszik azt hiszi, hogy a kormány a magánerdök átvételével bevételeit akarja növelni. Holott erről szó sincs, mert az erdők államosításának egyedüli oka az, hogy azok nagyrésze német és magyar kézben van. A racionális erdőgazdálkodás problémája itt nem játszik szerepet, amit a legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a kormány a szlovenszkói és ruszinszkói állami erdőket egy külföldi konzorciumnak készül átadni kihasználás, ki- pusztitás végett. Ííffla7á%r&ölti <Ot)orbM # * * * Berlin A Vossisch-e Zeitung úgy értesül, hogy a berlini francia követül Barlhout, a jóvátétel bizottság elnökét, fogják kinevezni. * Paris. Mouquin francia tábornokot azzal bizták meg . hogy helyreállítsa Törökországgal a barátságos viszonyt és rendezze a két állam közti ellentéteket. A tábornok Angorába utazott. * London. Olaszország és Egyiptom között megszakadtak azok a tárgyalások, melyek Egyiptom nyugati •határát akarták kijelölni. Olaszország nem hajtandó Solumot Egyiptomnak átengedni. Radics Flacdonaldof cs Cslcseriní dicséri A kormány tízszeres pénzt akar keresni a volt kincstári követeléseken A cseh bankok tiltakoznak a gyámkodásaién — A Tribuna szolid kereskedelmi erkölcsre inti a kormányt kárpótlást a cseh-szlovák államtól. A korRendőrirnokbél kamarai tanácsos Egy cseh-szlovák karrier története — Letartóztattak egy befolyásos licencia kijárót
