Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-16 / 210. (658.) szám
ikerülteti főnök épp eK 'Vozása előtt, szavát is megszegve, utó fffos 2 fr;i a magyarság egyik vezetőjét illetőségé tő) is városi képviselőtestületi tagságától. De a tm iparos horifink mégis csak elment a bankettre, hisz egy bankett mindig jó mulatság s aztán egy kis szónoklásra is rég volt már alkalom. Az iparosok mulatnak, majálist rendeznek, illem- tudóan meghívják a kerületi főnököt. A cigány muzsikál s a főnök tűri, hogy a fülébe húzzon, sőt — csodák csodája — maga is énekel s tisztán magyarul. Nos, hát ez igazán nagy dolog, örömkönnyek jelennek meg a hü iparos barátaink szemeiben, magyar bánattal telt szivükbe végre az öröm is beférkőzött. Hogyisne! Egy kerületi főnök, egy cseli-szlo- vák kerületi főnök magyar népdalt énekel! Ennél nagyobb megtiszteltetés a magyar nótát még nem érte, gyógyító írként hatott ez az ő meggyötört magyar szivükre. Ezt a nevezetes eseményt, a magyarságnak ezt az erkölcsi diadalát nem szabad a feledésbe juttatni. A lelkes magyar iparosok ott a helyszínén elhatározzák, hogy ennek a derék, ,.jó magyar érzésű" kerületi főnöknek, „aki minket úgy szeret", ünnepi lakomát rendeznek. A határozatot végre is hajtanák. Figyelmesek, gyengédek voltak, a saját Miien tegnap délután tanácskozott lenessel A magyar miniszterelnök az utódállamok és Magyarország viszonyáról — Macdonald és Herriot jóindulatnak Magyarországgal szemben A városi kispolgárság (p.) —, szeptember 15. A régi magyar közéletnek igen nagy hibája volt, hogy túlsókat várt az államtól és nagyon szűkre fogta azokat a föladatokat, amelyeknek, elintézését a társadalmi szervek kötelességének ismerték föl. Ez akkor azért nem volt nagy baj, mert nemzeti és gazdasági törekvéseink az állam intézményeiben támogatást találtak. Akkor is hiba volt, hogy a városi iparos- és kiskereskedőosztállyal nem igen törődtek, nem nagyon gondoskodtak arról, hogy műveltségét emeljék, rendszeres nevelés utján eilentálJőbbá tegyék a gyáripar versenyével szemben, de bosszú időn át akkor a gazdasági viszonyok jók voltak. Az iparosok nagyobbresze jólétben élt, telt otthon mindenre s meg volt a mód arra is, hogy szorgalmas, tehetséges gyermekeivel felsőisikoMt végeztessen és tisztviselői, vagy szabad szellemi pályára nevelje. Még azt is elbírta a műhely, hogy mester uram hetenként egy munkanapot a barátka-i zásnak áldozzon föl. Most, amióta az idő kereke fordult egyet, nemzetünknek minden osztálya nehéz küzdsiniet folytat, hogy magát föntarthassa; De talán valamennyi osztály között a legnehezebb, legválságosabb helyzetben a kisiparos- és a kiskereskedöosziály van. Csehország jjagy gyáripara lattá el & békében iö- raégarüivai a messze keletet és a Balkánt.’ Ez a piac, legalább nagy részben elveszett, e tömegáruk lerakodóhelyének természetesen Szlovenszkót választották. E tömegáruval: szemben a mi iparos osztályunk nem versenyképes. Az uj határok fölállításával sok itteni ipar régi piacait vesztette el. Egyéb bajok is vannak, az adók, a különböző szociális uj intézményekkel egybekötött közterhek egyszerűen megbénítják a kisiparos munkáját, kicsavarják kezéből a szerszámot. És ez a szegény osztály magéra hagyatva áll ebben az egyenlőtelen harcban. Nagyon sok helyen vezetés és segítség nélkül. Szinte megdöbbentő figyelni őket és látni, hogy nem törődnek saját bajukkal, talán látják a bajt, amely mindig nagyobb súllyal nehezedik rájuk, de nem igen izgatja, különösen ha még maradt a régi jó időkben megtakarított vagyonkából s így egyelőre van miből élni. Nem látnak messze a jövőbe, azt meg nem tűrik, hogy szemüveget tegyenek az orrukra. Életmódjukon nem igen változtatnak, sőt kevesebb a munka s igy több idő van a ba- rátkozásra. Politizálnak, de csak úgy ötletszerűen. Vezetőiket maguk választják, ehhez a szükséges tekintélyt többnyire a borosa&z- talnál kell megszerezni, sokszor megkívánják, hogy. a vezetők tudjanak k.acskaringós körmön dalokban gazdag, kemény toasz tokai kivágni. Máról holnapra élnek és máról holnapra gondolnak. Nem csoda, hogy ilyen életmód mellett lassan érzéketlenek lesznek minden nemzeti öntudat iránt. Verik a mellüket, hogy a magyarságukért mindent föláldoznak s őszinte könnyek peregnek végig orcáikon, ha bús kurucdalokat énekelnek. De fkutáu ez minden. A jóakarat és jóérzés nem hiányzik bennük, de nincs erejük és belátásuk megítélni, mikor és mit kell áldozni a magyarságért? Nincs ellenálló erejük s nem áldozzák föl hiúságukat semmiért. Minden városban van szép számmal olyan iparos, aki nélkül küldöttség nem indulhat el és bankettet az ő jelenléte nélkül megtartani nem szabad s ha csak lehet, beszél is, toasztozik is. Ezekben a beszédekben és toaszíokban hangzanak el azután épületes dolgok, például cgv magyar városban Srobárnak miniszter korában egy iparosküldöttség szónoka azt kívánta, hogy a „magyarok Istene soká éltesse". Egy kerületi főnök bucsuvacsoráján egy iparos —• természetesen megbízás nélkül — a magyarság nevében háláját fejezte ki. Ugyanaz a Budapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk telcfonje- íentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök a Pesti Hírlap genfi tudósítója előtt nyilatkozott Herriotvai és Macdotiátddal folytatott ■tanácskozásairól. Herriot előtt vázolta a magyar politikai életet és jóindulatát kérte Magyarország iránt. Az. a benyomása volt a tanácskozás után, hogy Jíemot jóindulattal visé&iAik a magyarok iránt, de természetesen a békeszerződés határáig, inért ezen túl a francia politika ma még nem megy. . Macdooaídnak megköszönte Bethlen Anglia barátságos támogatását, ismertette előtte Magyarország jelenlegi gazdasági és ■politikai helyzetét és a pénzügyi újjáépítési tervet. Macdonald biztosította arról, hogy a mostam angol kormány ugyanilyen jóindulatú politikát fog követni Magyarországgal szemben, amint elődje tette, mert a munkáskormány minden igyekezetével Közép- európa békéjét akarja szolgáim. Szombaton délután Bethlen több politikussal tárgyalt, köztük hosszabban tanácskozott Dúca román küKigyminiszterrel a RomáBudapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az Est a Bulgáriában történt gyilkosságokkal kapcsolatosan arról értesül, hogy a gyilkosságok nyomozása során összeesküvést fedeztek fel,, amely a bolgár állam ellen irányúit. A politikai gyilkosságoknak a terve a föderalisták körében fogamzott meg, akiknek fizetett ügynökei Belgráddal is összeköttetést tartanak fönn. A föderalisták azt színlelték, hogy valamennyi macedón organizációval készek egyesülni, mert azt hitték, hogy igy bolgár területre csalják az autouó- misták vezetőit, köztük Alexandrov Tódort, akiket majd azután eltesznek láb alól és igy j a föderalisták lesznek a helyzet urai. A le- j leplezés azonban meghiúsította a föderális- j ták terveit. Szófia, szeptember 15. A különböző macedón pártok között az ellentétek az utóbbi időben nagyon kiélesedtek s újabb véres összeütközésekre vezettek. Górni Dsunaj- ban Aleko Wasilijewot és Georgi Atanaso- wot, az autonómista párt tagjait megölték. Szófiában pedig Slavatso Kowaitsevvet, a lödé ralis fa párt tagját és Hadsi Dimon kommunista képviselőt. A szófiai gyilkosokat letartóztatták. nia és Magyarország közötti tárgyalásokról. Ezek a tanácskozások tisztán gazdasági természetitek. A miniszterelnök egy újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a benyomása Magyarország és az utódállamok közötti viszonyról és várható-e javulás, igy válaszolt: — A magyar kormány már a népszövetségi akció folyamán is, sőt azt megelőzően tárgyalásokat indított meg, amelyeknek az leit a következménye, hogy a Ma gyarország és az utódállamok közötti helyzet lényegesen enyhült és a helyzet további alakulása attól függ, hogy az utódállamok részéről a jövőben milyen hangulat fog megnyilvánulni Magyarország kívánságaival szemben. Genfi, távirat szerint Bethlen tegnap délelőtt Salandra olasz delegátussal, majd délután Daruváry kíséretében hosszasabban tanácskozott Beires Ede dr. cseh-szlovák külügyminiszterrel. Marinkovdcs jugoszláv külügyminiszterrel a irtai nap folyamán találkozik. Ma délelőtt a miniszterelnök Apponyi Albert gróf kíséretében fölkereste Paimoor lord angol delegátust, akivel szintén fontos tanácskozásokat folytatott. A macedón bolgár határon a gyilkosságok hírére véres harcok törtek ki a föderalisták és az auíonómisíák között, amelyben az autonómisták kerekedtek felül és a föderalisták kénytelenek voltak a görög—bolgár határon fekvő hegységek közé menekülni. Az autonómisták köréből arról értesül á-z Est tudósítója, hogy a föderalisták szövetsége ez év május ó-án Becsben mani- fesztációt bocsátott ki, amely azt hirdette, hogy meg kell buktatni a Czankov-kormányt és helyre kell állítani Bulgáriában az agrár- kommunista uralmat és meg kell teremteni a Balkán-föderációt. A lázadás terv szerint Górna Dsumajában kezdődött volna, hogy rögtön egész Bulgáriára kiterjedjen, de nem volt eléggé előkészítve, amikor meggyilkolták az autonómisták vezéreit és ezzel fölfedték az egész összeesküvést. Szófia, szeptember 15. A bolgár közvélemény nagyon izgatott az utóbbi napok eseményei miatt. Erélyesen követelik a gyilkosok és a rablók komoly megbüntetését. Mindkét macedón pártot, az autonómistát is, a föderalistát is, súlyosan hibáztatják és elítélik. Az a hír terjedt el, hogy számos macedón tartalékos tiszt levelet kapott, melyben halállal fenyegetik őket. Szombat este a minisztertanács fontos ülést tartott, körükben rendezték a lakomái, ott lógott a teremben Kossuth Lajos és Petőfi Sándor ■képe. Ezek a képek esetleg bántanák a kiváló nácsehiik érzékenységét, magyar ember pedig a vendégét nem bántja meg, tehát a kör háznagya, egy töröl metszett magyar iparos eltávolítja őket, úgy gondolja, ők eleget voltak a teremben, hát egy napra el is távozhatnak. Ez a képeítávolitás nagyon csúnya, visszataszító és szolgai volna, lia nem volna egy mentség: nem tudták, szegények, mit cselekszenek. Mindez nem oly kicsinyes dolog, ami fölött egy kis vicceléssel és váll vonoga tussal napirendre térhetnénk. Ha ez tovább igy megy és ez a derék nácselnik a legközelebbi mulatságon pap volta dacára, még azt is megteszi, hogy kiugrik a terem közepére, egyet-kettőt kurjant. jobbkezét magasra emelve a taktust rázza és egy-kéi csárdás- tempót is kivág, nos, akkor aztán már madarat is fogathat velük. S a nácselnik ur is lesz olyan okos, hogy nem madarakat fogat velük, megelégszik, hogy ö fogott bennük lep re madarakat, hanem például megmagyarázza, hogy milyen jó volna, ha gyermekeik magyar iskola'helyett a cseh-szlovák iskolát keresnek föl, hol tandíjai sem kell majd fizetni, a tankönyveket is ingyen kapták, azért magyarok maradnak a gyermekek, otthon azután is csak magyarul beszélnek, a nácselnik ur is magyar iskolába járt és megmaradt jó csehszlováknak. \ Kétszer nem mondom,- hogy ezek a nyakas magyarok megfogadják az iparosság és a magyarság e kitűnő barátjának a tanácsát. Sőt kapacs iáliiatóK lesznek még abban is, hogy a hivatalokban kevesebb legyen a munka, jelenjék meg minden végzés csak cseh-szlovák nyelven, különösen ha a főnök barátjuk, még azt is megígéri, ha ők kapnak valami hivatalos végzést, a/.i •"> maga fordítja le nekik magyarra. Tudom, hogy ezek a szomorú tünetek, amelyekről most említést tettem, hál4 Istennek, csak szórványosan fordulnak elő. Az iparosság túlnyomó része ma is becsületesen és öntudatosan teljesíti a nemzettel szemben ■kötelességét, állja a, harcot családjáért, osztályáért, nemzetéért.. De elég baj az is, hogy ilyen tünetek egyáltalán jelentkeznek. Minekünk meg keli akadályoznunk minden vérveszteséget. Ha a városi iparos- és kiskereskedőosztály elhull, úgy ezért a felelősség óriási mérvben a városi intelligenciára fog hárulni. Az intelligencia kötelessége segítségére sietni ennek az osztálynak. Nemcsak azért, inért az intelligencia föladata a nemzeti harcok élén haladni, de azért is, mert a városi intelligencia nagy része az iparososz- tályból került ki és igy vele szemben fokozott kötelességei vannak. Minden városban uneg kell szervezni az iparosokat, vagy a létező szervezeteiket föíírissiíeni, hogy osztályérdekeik védelmére erősek legyenek, társasköreiket látogassák a polgári intelligencia tagjak hogy igy velük állandó érintkezésben legyenek. Mindenütt gyakran kell rendezni i sm e r ette r i esz tő f ölő 1 vas á s oka t. vitaesté Iveket; dalárdákat, ifjúsági sportegyesületeket kell alkotni. Nem fog ez könnyen menni, legalább kezdetben nem. Az iparosok jórésze ’ nem fogja föláldozni egykönnyen- megszokott kártyapartiját és bormennyiségét. De lassan csak menni fog. A mi iparosaink természetes intelligenciája győzni fog a most magukra erőltetett durvaságon, léhaságon és közönyön. Ha ezi a munkát .teljesítjük, úgy megmentjük az iparososztályt önmagának és a magyar nemzetnek. ISO cseh-szi. koronáin fizettek ma, szeptember 15-én; Zürichben 15,85 svájci franko! Budapesten 23Ö8ÖÖ.— magyar koronát Becsben 213000.— osztrák koronát Beriinbeö Í257ÖQOQOOÖOGÖ.'" német márkát i if§si@esikt«és m telgár állam allén Politikai gyilkosságok Bulgáriában m m yfLJF nL évfo!vam 21°- <658*)szám Prága, kedd, 1924 szeptember 16 íUöH*ctéaf árak belföldön: Egész évre 300Ke. JÉ®/ JvS /V ÉE ■ ^iihm i ii—»i .mi __ Á&' r— B||imj!■ .... ..........mi n> noMt, uUévre 150 Ki, negyedérre 76 Kő„ egy hónapjf /mrí iHSSSSí-irHS i JF J w ií/JBl f y jBy Ti C M m vjl ^ ;• <- ■’.=■;£»» Prága I., I.illová ulice 18. szám. Telefon: fi7í' ... . W.*' Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: „ __ , _ A felelős szerkesztő távollétében petrogalu oszkár dr. A Szlovesiszkóü és Rusziuszkoi Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős: fi ArmísoTHkF»Mft Ar politikai napilapja GÁL ÍSTVÁN FLACHBaRIH ERNŐ dr. “ “ adminisztratív főszerkesztő.
