Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-14 / 209. (657.) szám
jay m. évfolyam 209. (657.) Slám S Prága, vasárnap, 1924 szeptember 14 El6fl*cté*t árak belföldön: Ejée* lívre 300Klg —__. _ ... _____ ______ «iiiiir» M félévre !*>Kfc, negyedévre 70 UL <*, bön^CM XrJrXFxI UrUJXJtT hEíShs QSSÍr ’^8l, 4BW®®*®*KHBSaKB98®^^ Sürgönyei*: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkóí Szövetkezett Ellenzéki Pártok .politikai napilapja A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Bírói tévedések (p.) —,-szeptember 13. Az igazságszolgáltatás mindig nebánts- virág volt, a kritika koztyüs kézzel nyúlt hozzá. Még a legszenvedélyesebb, zord ellenzék is hangját hal'kitja, mihelyt az igazságszolgáltatásról beszél. A bíráknak pártatlansága, igazságórzete, elfogulatlansága minden államnak féltett kincsét képezi. Minden becsületes ember gondolkodásába bele vésődik, hogy a bíróságokat és a bírói kart fokozott tisztelet illeti meg s ha könnyelműen megtámadják becsületében, jóhiszeműségében a bírói kart s el akarják hinteni a bizalmatlanságnak magvait az állam bíróságai ellen, úgy magát az állam alapjait ingatják meg ás megrázzák azokat a pilléreket, amelyeken az erkölcsi és társadalmi rend épül föl. A bíróságok tárgyalótermeiben csak az igazság uralibodhatik. Az igazságszolgáltatásnak magasan kell állania, hogy ne érjenek hozzá egyéni indulatok, A bíróságot nem befolyásolják a népszenvedélyek, az igazságszolgáltatás épületén megtörnek a fölkorbácsolt indulatok által odasodort hullámok. A népharag és lelkesedés kitörései nem befo- lyásoühatják az igazságszolgáltatás menetét. De az igazságszolgál tatás mereven, visszautasít minden olyan kísérletet is, amely fölülről jön s a hatalom akaratát akarja reá- kényszeríteni a bíróságokra. A jó bíróság nem hajija meg a tömegek követelése ., ne^i rezzen még, ha súlyos öklök dorombolnék ajtaján, De épp oly mereven utasítja vissza a hatalom fenyegetéseit. A bíróságokon szokott megtörni a hatalom önkénye. Ahol mindez hiányzik, ott nincs •; igazságszolgáltatás. Ahol a népszenvedély irányítja a bíróságok Ítélkezéseit, ott a tömeg uralkodik és a bíróságok az anarchiának eszközei. Ahol pedig a hatalom parancsa, a hatalmasok egyéni, vagy politikai érdekei diktálják az ítéleteket, ott a hatalomnak nincs korlátja és a bíróságok a hatalmi önkény eszközei. Nem bíráltuk itt az igazságszolgáltatást, nem adtunk kifejezést megdöbbenésünknek egy-egy Ítélet fölött, amely meggyőződésünk szerint sértette igazainkat, némán tűrtük és viseltük el, ha a bíróság meggyőződésünk szerint ártatlanokat sújtott. Mi tudjuk és nem felejtjük el, hogy a népnek az igazságszolgáltatásba fektetett bizalmán épül föl az állami, az erkölcsi és a társadalmi rend, amely védi mindnyájunk szabadságét, jólétét. Nem az igazságszolgáltatást támadjuk meg és nem a bíróságok pártatlanságát vonjuk kétségbe, ha egyes, az igazságszolgáltatás terén elkövetett hibákat, egyes bírói személyeknek a birói tekintéllyel és pártatlansággal össze nem férő magaviseletét tesszük szóvá. Megemlítjük azokat a' személyek és hely megjelölése nélkül, mert hinni szeretjük, hogy e hibák mögött nem áll rosszhiszeműség s jóhiszemű emberek könnyen megértik egymást. Már a bírósági ítéleteknek egész sorozata mondotta ki, hogy aki a mi nemzeti himnuszunkat énekli, az állam törvényeit sérti meg és az igy megsértett jogrend megköveteli, hogy ezért fogházbüntetéssel lakoljon. Románia a Balkán-államokhoz tartozik, hasonlíthatatlanul kevesebb ott a szabadság, gyöngébb a törvéiiytíszíelet és igazán nem tehet senki Romániának szemrehányást azért, hogy elkényezteti a ..kisebbségi" nemzeteket. S ime, Romániában nem bűn a magyar Himnusz éneklése, sőt hivatalos személyek hivatalos fogadások alkalmával is éneklik. Galíciában hallottam hivatalos ünnepélyen a lengyel Himnuszt énekelni, nem ütköztek meg annak' szövegén: „Szabad hazánkat, óh, add vissza pékünk". Pedig hát ez olyan kívánság, amelynek teljesülése az akkor fönnálló Ausztria lényeges sérelme nélkül nem igen volt elképzelhető. Úgy tudjuk, azzal az indokolással mondották ki bűncselekménynek a mi Himnuszunk éneklését, mert- a szöveg védelmet kér a nemzet ellenségeivel szemben s „ellenség alatt itten csak a cseh nemzet érthető". Állítólag jogerős ítélet mondotta ezt ki, de ez szinte hihetetlen. A bíróságok sohasem tekintették föladatuknak a gondolatolvasást. Már pedig itt gondolatolvasás alapján állapit meg tényeket s e tények alapján hoz marasztaló ítéletet. Minden ilyen marasztaló ítélet nemcsak azt a magyart, aki ezért a vádlottak padján ül, ítéli el, de marasztaló ítéletet hoz az egész magyar nemzet fölött, mert ez a dal az egész magyar nemzetnek az imája. Kinek van haszna abból, hogy egy nemzet imáját kiforgatják a valódi értelméből és egy nemzetet ültetnek a vádlottak padjára? Az államnak és az igazságnak semmiesetre sem. Egy nemzettől elkobozni nemzeti himnuszát a nemzet legsúlyosabb megbántana. Miért keresnek csak a mi Himnuszunkban rejtett gondolatot, ki nem fejezett érzelmeket? A németeknek szabad saját nemzeti himnuszaikat, dalaikat énekelni, mert többen vannak, mint mi és több elszántsággal védik jogaikat?- A kommunisták is szabadon harsoghatják az Internacionáléit, amely az egész társadalom összédöntését hirdeti, mert a mmikásöklök tiszteletet parancsolnak? Ha rejtett gondolatokat keresünk a nyílt szöveg betűi mögött, úgy nincs dal, nincs könyv, amelyet a hatalom el nem tilthat, el nem kobozhat. Panaszoljuk, hogy egyes bírák a tárgyalás menetét használják föl arra, hogy a magyarság ellen és saját politikai nézeteik mellett adjanak tüntetőén kifejezést. A bíróság tekintélyét és saját méltóságát sérti meg az a bíró, aki politikai ellen- és rokonszenvének ad kifejezést akkor, amikor a birói székben ül. Még egy birói tévedést említünk meg. Ez a tévedés mind sűrűbben bukkan föl és helyet talál Ítéleti indokolásokban. Különösen politikai, izgatás! perekben találkoztunk olyan birói fölfogással, hogy ha a vádbeli kifejezéseket két-három detektív, csendőr, vagy politikai ágens igazolja, úgy ez fölöslegessé tesz minden további bizonyítást. A védelem hiába hivatkozik számtalan ta-1 itura, akiknek vallomásával igazolni akarja, hogy a vád nem mond igazat, az mind hasztalan erőlködés; a csendőr, a detektív és az ágens eldöntötte az ügyet, ezek vallomása igaz, — még ha tízszer és százszor annyi intakt polgár is kész esküdni arra, hogy nem igaz. Ha ez a birói tévedés átmegy a jog- gyakorlatba és ott állandósul!, úgy az igazságszolgáltatás egyszerre megoldotta a politikai bírálat kérdését. Úgy mindenkinek, aki ellenzéki bírálatot akar mondani, számot keli vetnie azzal, hogy a bírálatáért éli télik, mert mindig akad két ágens s ezek vallomásával szemben védtelen a szónok. Az igazságszolgáltatás érdekei követelik meg, hogy ezeket a tévedéseket küszöböljék ki, mert e tévedések megtámadják a nép bizalmát és az állam tekintélyét. Válságban a német kormány •— A P. M. H. eredeti értesülése — Berlin, szeptember 13. Stresemann külügyminiszter Berlinbe érkezett és ez a körülmény a legégetőbb politikai kérdéseket: a háború vétkességének ügyében tervezett jegyzéket és Németországnak a népszövetségbe való fölvételét döntő stádiumba hozta. Stresemann mindkét kérdésről nyilatkozott és pedig oly értelemben. hogy az a jobboldali köröket elégítheti ki. A háborúért való vétkesség jegyzékét alkalmas időpontban alá akarja írni és Németországnak a népszövetségbe való felvétele előtt tudni szeretné azt, mikor fogják a bábomért való vétkesség kérdését tisztázni. Ez a nyilatkozat a jobboldali sajtó körében óriási örömet keltett. Ezzel szemben a demokrata lapok hadiizenetszeriien támadják Stresemannt. Nem hiszik azt. hogy álláspontja azonos lenne az egész birodalmi kormány és legfőképpen Marx kancellár álláspontjával. A szociáldemokraták szerint a külügyminiszter hazaérkezése hivatalosan megnyitotta a kormányválságot. A néppárt teljesíteni akarja a német nemzetieknek tett Ígéreteit és a polgári blokk kormányát akarja létrehozni. Mindenekelőtt Marx kancellárnak kell áldozatul esnie, hogy helyet adjon egy német nemzeti kancellárnak, inig Stresemann a helyén marad- A szociáldemokraták ezzel a tervvel szemben a birodalmi gyűlés azonnali feloszlatását követelik. Mindenesetre fontos és döntő esemé- I nyék következhetnek be a jövő héten. Försfer-Schulzét akarták kiszabadítani a Budapesten elfogott baiorok A nyomozás erélyesen folyik — Förster- Schulze összeköttetésben állott Márffyékkal Budapest, szeptember 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Jelentettük tegnap röviden, hogy7 a rendőrség négy bajor fiatalembert tartóztatott le, akik ellen alapos gyanú merült fel. hogy ujabb puccsot akarnak előkészíteni és élénk összeköttetést tartottak fenn jobboldali radikális körökkel. A főkapitányságon a Förster-Schultz-ügy óta erős nyomozás folyik annak megállapítására, hogy milyen német menekültek tartózkodnak Magyarországon és miért kellett nekik Németországból elmenekülniük. Napok óta egyre-másra hozták a német, nagyobbára bajor fiatalembereket a rendőrségre, akiknek igazolniok kellett, hogy. mit csinálnak Magyarországon. A most letartóztatott bajorok közül hárman szerdán este érkeztek Budapestre és állítólag az volt a céljuk, hogy itteni politikai elvbarátaikkal puccsot csináljanak és kiszabadítsák az ügyészség fogházából Förster-Schulzét. A három bajor fiatalember megérkezését azonban besúgták a rendőrségnek, úgy, hogy a detekfiveknek sikerült őket letartóztatni. A tegnap délben előállított Braun Ottó kihallgatása alkalmával bevallotta, hogy résztvett a HHler- puccsban s Hitlernek legbizalmasabb közvetlen környezetéhez tartozott. Braun ellen az a gyanú is fölmerült, hogy résztvett az Erzberger-gyilkosságban. Förster-Schulze kiadatására nézve most folynak a tárgyalások. A német kormány budapesti követe utján napról-napra sürgeti az eljárás lefolytatását és a kiadatást. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy gyilkosok nem lehetnek politikai menekültek és így Förster-Schulze kiadatása nem ütközhetik akadályokba. Förster-Schulze egyébként tagadja, hogy része lenne Erzberger meggyilkolásában. ellenben eldicsekedett azzal, hogy összeköttetést tartott fenn Márffyékkal, az Erzsébetvárosi kör bombamerénylölvcl s hangoztatta, hogy Márffyék törekvései az ö helyeslésével Is találkoztak. Most arra is kiterjesztették a nyomozást, hogy Förster- Schulzénak nincsenek-e kontaktusai az erzsébetvárosi merénylőkkel. A rendőrség ma még nem adott ki hivatalos jelentést, de a legnagyobb eréllyd folytatja a nyomozást. Ujabb előállítások történtek, de ezekről is egyelőre megtagadták a fölvilágositásokat A hivatalos jelentést előreláthatóan hétfőn fogják kiadni. Elterjedt hírek szerint ujabb letartóztatások várhatók. Politikai cirkusz Prága, szeptember 13. A cseh nemzeti szocialisták parlamenti szerepléséről írja a Lidové Listy: Az uj, egyőrlésü lisztről szóló javaslat eredeti szövegezése szerint már el van temetve, ami állandónak megmaradt belőle, ez az a politikai cirkusz, melyet a cseh nemzeti szocialisták rendeztek kialudt vulkánjuk, Zemi- nová Fránya asszony vezetése alatt. Ezt y javaslatot a cseh nemzeti szocialista miniszter, Franké dolgozta ki s terjesztette be, ugyancsak ő védte javaslatát a közcllá'tás- ügyi bizottságban azzal, hogy a közönség rosszul van tájékoztatva és hogy a demagógokat meg fojtja büntetni. A cseh szocialista miniszter eme javaslata ellen támadt hirtelen Zeminová asszony s oly háborút kezdett, hogy az ember szeme szikrázott bele. A cseh szocialista párt pedig látva, hogy hányat ütött az óra, Zeminová asszony szolgálatába szegődött s a választói részére a prágai Zsofin-szigeten nagy cirkuszi komédiát rendezett. Mivel a párt a saját minisztere ellen mégsem léphetett fel, a Zsoiin-szigeti gyűlésre egy áldozati bárányt hoztak, akit a jelenlevők szemelát- tára lehessen föláldozni s ez Heindl dr., a közellátásügyi miiliszté- rium egyik osztályfőnöke volt, állítólag szintén cseh nemzeti szocialista, aki az ominózus lisztjavaslatot megfogalmazta. Ennek árva feje felett bíráskodott Zeminová asz- szony, akinek az állásából való elbocsátás terhe alatt lelkére kötötte, hogy javaslatát vonja vissza, rögtön azonban védelmébe is vette, hogy az osztályfőnök ur lisztje azért megmaradjon, ha nem törvényes utón is. Zeminová asszony eme cirkuszi jelenete pompásan beleillik forradalom utáni működésébe, amikor a prágai népgyüléseken a ieg- raífináltabb kinzóeszközöket gondolta ki a burzsujpártok részére. És mit csinált ugyan a cseh szocialista párt végrehajtó bizottsága? Bizalmat szavazott Franké miniszternek s dicséretben részesítette egyidejűén Zeminová asszonyt- Ez az őrüitekháza csakis a cseh szocialistáknál lehetséges, az ablakból utcára beszélő vidám pártnál, mely nem él a programjából, hanem a városi szellem felületességéből és sekélységéből. A cseh nemzeti szocialisták pártja mindig úgy forog, ahogyan a szelek fújnak s bizony nehéz kérdés, hogy miként lehetne velük a koalícióban kijönni. A leszerelési bizottságban véget ért a vita Géni, szeptember 13. A népszövetség leszerelési bizottsága ma délelőtt befejezte a biztonság és fegyverkezés korlátozása kérdésében a vitát és egy tizenöttagu bizottságot küldött ki, amelynek hivatása megállapítani a döntőbírósági eljárást, a biztonság és a leszerelés közötti kapcsolatot és fön- tartani az érintkezést a jogi bizottsággal, mely ezidöszerint a kötelező döntőbírósági ■eljárás kérdését tanulmányozza.
