Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-05 / 202. (650.) szám

~9bRÁmJU(T&tJÍ7fm]^p

Ennek eszközéül szolgál a moratórium, melyet a belügyminiszter engedélyez a takarékpénztáraknál, mig a többi pénzintézeteknél a pénzügyminiszter illetékes a moratórium megadására. Eddig az 1919. évi január 19.-iki kormányrendelet értelmében moratórium csak akkor engedélyezhető, ha a pénzintézet válságba jutott, mert külföldön helyezett el értékeket, vagypedig ha erején fölül vett részt az osztrák, vagy magyar hadikölcsön jegyzésében.

A javaslatok második csoportjainak az a célja, hogy fölszámolja a hadi gazdálkodást és hogy véget vessen a háború utáni nyugtalan gazdasági helyzetnek. Ide a következő javaslatok tartoznak:

Az osztrák és magyar hadikölcsönök végleges rendezéséről;

a hadiszállításból származó követelések átvételéről;

a háborús viszonyok miatti veszteségek enyhítésére szolgáló rendkívüli alap létesítéséről és

az egyenesadók fizetésének rendkívüli enyhítéséről szóló törvényjavaslat.

A hadiszállításokból származó követelések

rendezése

Az osztrák és a magyar állam különböző cégeknek adós maradt a szállított áru és főképpen hadianyag ellenértékével. Ezeket a követeléseket még annak idején az osztrák állam a felére szállította le, de ezt az összeget sem fizette ki a szállítóknak. E követeléseket magára vállalja a cseh-szlovák állam és ellenérték gyanánt a javaslat értelmében 3 százalékos nőm kisorsolható hitellevelet ad; még pedig 100 koronányi követelésre 50 korona névértékű hitellevelet.

A háború utáni viszonyok következtében történt veszteségek enyhítése

Az utóbbi csoportba tartozó harmadik javaslat értelmében rendkívüli alapot létesítenek, melyből fedezik a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, takarék- pénztárak, hitelintézetek és gazdasági egyesületek veszteségeit, melyeket a háború utáni rendkívüli viszonyok következtében voltak kénytelenek elszenvedni.

Az alapot az előbb megnevezett intézetek és az állam hozzájárulásából létesítik.

A bankok, takarékpénztárak és a gazdasági egyesületek hozzájárulása a tiszta nyereség 10 százalékát teszik ki, mig a részvénytársasági alapon álló bankok hozzájárulásának nagyságára nézve a kifizetett osztalék lesz irányadó. Az állam évente legfeljebb 50 millió koronával járul az alaphoz.

Az alapot felügyelőbizottság kezeli, mely az elnökön és annak helyettesén kívül 15 tagból áll. A bizottság elnökét, helyettesét és tagjait az állami tiszviselők és egyéb nem érdekelt körök sorából a kormány nevezi ki. A bizottság a veszteségek fedezésére 4 százalékos kisorsolható és legfeljebb 40 esztendőn belül esedékes hitelleveleket ad ki. A javaslatban fölsorolt intézetek a törvény kihirdetésétől számított hat hónapon belül kérhetik a veszteségük fedezését.

Adóengedmények

A háború utáni abnormális gazdasági helyzet nemcsak nyilvános intézeteket,

hanem magánvállalkozókat, gyárosokat és kereskedőket sújtott. Ezek veszteségének enyhítésére szolgál az egyenesadó csökkentéséről szóló törvényjavaslat. A javaslat értelmében

az egyenesadót csökkenthetik abban az esetben ha az adó, vagy annak részletének kifizetése veszélyeztetné az adófizetők vállalatát, vagy az adófizető családjának eltartását.

E feltételek szem előtt tartása mellett újabb adókivetéstől is el lehet tekinteni. Az enyhítés alkalmával figyelembe kell venni az áru értékének csökkenését, a veszteségeket, a kétes követeléseket és az egyéb következményeket, melyek a háború utáni gazdasági helyzetből származnak.

— Benes fogja Becsben aláírni a csehszlovák—osztrák kereskedelmi szerződést.

Benes külügyminiszter a Lidové Noviny értesülése szerint Géniből hazajövet kiszáll Bécsben, ahol alá fogja Írni az uj cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi szerződést.

— Kassa öt milliós kölcsönt keres. Kassáról jelentik: A város polgármestere Pozsonyba utazott, hogy a Zemska Banka fiókjának igazgatójával nagyobb kölcsön folyósításáról tárgyaljon. A Zemska Banka igazgatósága kijelentette, hogy hajlandó a városnak beruházási célokra 3 milliót folyósítani, de a városnak 5 millió koronára van szüksége, hogy legszükségesebb tartozásait kifizethesse. Kérdés, hogy a Zemska Banka ezt az összeget, mely tartozások kiegyenlítésére szolgál, folyósítani fogja-e. A városi tanács képviselői az állami földbirtokhivatal ' vezetőségével Prágában is tárgyalásokat folytat a város birtokcsere ügyében, hogy a tartozásokat esetleg az egyik birtok eladása titián rendezzék.

— Nagy kereslet van ruszinszkói fa

iránt. Ungvárról jelentik: Az utóbbi időben a ruszinszkói fa iránti kereslet nagy mértékben növekedett; külföldi.cégek főképpen tűzifára adnak nagyobb rendeléseket a rendeléseket azonban nem lehet effeiktuálni, mert munkáshiány miatt a fatermelés vontatott. Az állami erdészeti igazgatóságnak rövid határidőn belül háromezer vagon fát kellett volna szállítani, melynek kitermelésére 1000 munkásra van szüksége, azonban nem ■volt képes munkáshoz jutni. Az érdekeltek kísérleteket tettek arra nézve, hogy lengyel munkásokat vegyenek föl, de itt nagy szerepet játszanak az utlevélnehézségek.

— A cseh-szlovák—magyar kereskedelmi kamara. Budapestről jelentik: A csehszlovák—magyar kereskedelmi kamara budapesti előkészitő bizottsága rövidesen közös értekezletet fog tartani Pösíyénben a cseh-szlovák előkészítő bizottsággal. A magyar előkészitő bizottság azon az állásponton van, hogy noha nagyon fontos a két állam közötti áruforgalomnak a mielőbbi teljes mértékben való fölvétele, a cseh-szlovák textilárut csak akkor lehet Magyarországba importálni, ha a cseh-szlovák kormány szabaddá teszi a magyar gabona, liszt és bor behozatalát.

7

— Postahivatal is lesz a mintavásár területén. A prágai posta- és táviróigazgatóság a mintavásár területén „Prága-Mintavásár“ cimmel postahivatalt fog létesíteni, mely szeptember 21-től 28-ig 7—18 óráig ált majd a felek rendelkezésire

— Jóváhagyták a Nyugatszlovenszkói villamosmiivek alapszabályait. A beliigy- minisztera hivatalos lap holnapi száma szerint a közmunkaügyi-, a kereskedelmi- és a pénzügyminiszterekkel egyetértve jóváhagyta a „Nyugatszlovenszkói Villamos- müvek r.-t. Trencsénbcn“ alapszabályait.

— Erdészeti, vadászati és iialászati vásár a prágai mlntavásár keretében. A prágai őszi mintavásár (szeptember 21—28) keretében rendezendő erdészeti és vadászati vásár a következő csoportokból fog állani: erdőgazdálkodás a hozzátartozó gépekkel, erdömérnökség, erdőmüszaki cikkek, vadászati és halászati eszközök. A vásárra any- nyian jelentkeztek, hogy az eredetileg erre a célra szentelt területet meg kellett nagyoibbitani és a „C. H.“ pavillont is rendelkezésére kel’ett bocsátani.

— Argentínai kiállító a prágai inintavásároa

A prágai mintavásár ügyes (propagandájának köszönhető, hogy egy bnenos-airesi nagy cég Prágába küldötte a megbízottját, aki bejelentette a mintavásár igazgatóságánál,' ihogy cége áruit fogjfi kiállítani.

— Leszállították Magyarországon a cukor árát. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonó: A várható jó cukorrépa termésre való tekintettel a kormány mától kezdve a cukor árát kilónként ezer koronával leszállította. Rövidesen meg fogják engedni a kivitelt is. A kormány azonban arra fogja kötelezni a cukorgyárakat, hogy a belföldi fogyasztásra 5000 vagon cukrot biztosítson.

— Meghosszabbították a cukoripari kollektív szerződést. A cukorgyári munkások kollektív szerződését, mely valamennyi cseh-szlovák cukorgyárra érvényes, 1925 június végéig meghosz- szabbitották.

— Üzemredukció a textiliparban. A prágai

Mautner textilüzem rt. hir szerint a smicliovi telepét üzemen kívül fogja helyezni. A gyár vezetőségét erre a lépésre a kedvezőtlen üzletmenet és az általános pénzszűke késztette. A részvénytársaságnak ebben az esztendőben kétszer annyi hitelezője és követelése van, mint az előző években volt.

— Vasárnap nyílik meg a szegedi áruminta- vásár. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Szegedi árumintavásár és kiállítás vasárnap nyílik meg. A vásáT iránt külföldről is nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Máv. igazgatósága a vásárra utazóknak 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosított.

— Október 1-én megnyílik Budapesten az ékszéríőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Október 1-én Budapesten a Károlykörut 9. száimu házban megnyilik az ékszertőzsde. A felvételi dij szeméi yenkint 25—100 g-ram nyers arany lesz.

— Passzív a magyar külkereskedelmi mérleg.

Budapestről jelentik: Az állami statisztikai hivatal rövidesen közzéteendő kimutatása szerint júliusiban a behozatal olyan arányokat öltött, hogy a külkereskedelmi mérleg 17 millió aranykoronával passziv. Ez év első hat havának összes deficitje csupán 50 millió aranykorona. A deficit növekedése miatt a kormány nem engedélyezi a textiláru behozatalát.

— A magyar gyapjupiac. Budapestről jelentik: A gyapjupiac változatlan. Árak: 40.000—42.000 korona között változnak kj- iogramonkint, minőség szerint szennyes állapotban.

Péntek, szeptember 5.

szól, hogy az értékpapírok tulajdonjoga az üzleti könyvekben való bejegyzéssel és a bankban való deponálással ruházódik át a megbízóra. A javaslat büntetőszankciókat is tartalmaz.

A pénzintézetek általános alapja

2. A cseh-szlovák pénzintézetek általános alapjának létesítéséről szóló javaslat szerint az alapot tizenkéttagu gondnokság kezeli. Az alapot a tagok hozzájárulásából és azokból a másfélezrelékes levonásokból létesítik, melyeket a pénzintézetek a feleknek való kifizetés hozzászá'mitás vagy leírás során vonnak le. Az alaphoz tartozók három csoportba oszthatók; az első csoportba az országos hitelintézetek és kommunális takarékpénztárak, a másodikban bankok, hitelintézetek, nem kommunális takarékpénztárak. A harmadik csoportban vannak a hitelintézetek és bank-, valamint egyéb pénzügyekkel foglalkozó korlátolt felelősségű társaságok.

A bankok ellenőrzése

3. A betétkönyvekről, a részvénybankokról és a pénzintézetek ellenőrzéséről szóló javaslat a következő kérdéseket szabályozza: 1. A betétkönyvek kiadását; meghatározza a betéti könyv fogalmát és rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy kinek áll jogában betéti könyveket kiadni. Aki jogtalanul ad ki betéti könyveket, az büntetendő cselekményt követ el. — 2. Intézkedéseket tartalmaz a javaslat arra nézve, hogy a betéteket rendesen kezeljék. A betétek ellenőrzését a részvénytársasági alapon álló bankokon kívüli hitelintézeteknél szabályozták; tehát a javaslatnak ez a rendelkezése csak a részvénytársasági alapon álló bankokra vonatkozik és célja a betevők védelmét szolgálni. Korlátozza a részvénybankok egynémely üzletágát, az igazgatóság jogkörét és pontosan meghatározza a bank igazgatósága és feliigyelöbizottságának kötelességét, valamint felelősségét; sőt egyes súlyos esetekben

a fötisztvlselőket személyükben, is felelőssé teszi.

4. Szabályozza az 1837. évi törvény szerinti korlátolt felelősségű hitelintézetek ellenőrzését. Az ellenőrző testületbe minden hitelintézetnek tag gyanánt kell belépnie, amennyiben jogában áll betéti könyveket kiadni. A testület kötelessége tagjai alapszabályait ellenőrizni, indítványokat tenni, melyek újjászervezésre, szanálásra, avagy fölszámolásra vonatkoznak. A javaslat büntető szankciókat tartalmaz.

A moratórium szabályozása

4. A pénzintézetek és azok hitelezőinek védelmére szolgáló esetleges moratóriumról szóló törvényjavaslat arra az esetre nézve tartalmaz rendelkezéseket, ha valamely pénzintézet válságos helyzetbe kerül és kár háramlik úgy a betevőre, mint a pénzintézetre. A javaslat védelmezi az intézetet válságba jutása idején, igyekszik időt adni arra nézve, hogy egyrészt a bizalmatlanság idejét el tudja viselni és hogy másrészt fölszámolását olyképpen rendezze be, hogy aktíváit a lehető legjobb mértékben tegye pénzzé és hogy a hitelezőket a legnagyobb mértékben kielégítse.

A viláabéke

— Fantasztikus regény —

Irta: Seress Imre (25)

Most, hogy Ogli visszaérkezett, szintén nem ostromolták kérdésekkel, hogy hol volt, mit látott, mit tapasztalt, mit csinált? Az anyja mindössze annyit kérdezett, hogy jól érezte-e magát, nem volt-e beteg, nem forgott-e életveszedelemben, gondolt-e sokat reájuk és végül, hogy meg van-e elégedve utjának eredményével? Asája még ezek iránt sem érdeklődött Csak hallgatott. Látszott rajta, hogy elvárna^ Oglitól egy melegebb pillantást, egy szivélyesebb hangon kiejtett szót, amely bizonyítaná hogy Ogli örvendez a viszontlátásnak De nem történt semmi Ogli ugyanaz a hideg, sőt rideg férfi volt most is, mint elutazása előtt. Mielőtt a dúsan terített asztal örömeit, az anyai konyhának oly régóta nélkülözött remekeit élvezte, néhány odavetett szóval megnyugtatta övéit, hogy utazása alatt semmi különösebb baja nem történt. hogy gondolatai, természetesen sokszor jártak idehaza Ami utjának eredményét illeti, ezzel meg van elégedve

— De remélem, fiam — szólt Razima asz- szony —. hogy most már nem fogsz bennünket többé igy elhagyni Legalább ilyen hosszú időre nem

— Valószínű, hogy nem. — felelt Ogli. a vidámságnak egy erőltetett árnyalatával ami nála ritkaság volt s ami egyébkén' is rideg arcát még ellenszenvesebbé tette — Én legalább úgy hiszem, hogy hasonló vállalkozásra

az életben többé szükségem nem lesz. De időm sem lenne hozzá, mert most nagyon sokáig tapasztalataim értékesítésével leszek elfoglalva.

— Ó, mennyire örülök- ennek, édes fiam! Akkor hát hamarosan megérem, hogy teljesülni fog anyai szivem legforróbb vágya ... Hisz tudod.., Asája is elmúlt már tizenegyéves ...

A leány hamvas, szép sárga arca olyan lett a szemei alatt, mint a barack, amelynek egyik oldalát pirosra égette a napfény. Ogli erőltetett vidámsága ismét egy árnyalattal lett melegebb, valamint a hangja is.

— Ha Asájának nincs kifogása — szólt —, két hét múlva megtarthatjuk a menyegzőt.

Razima asszony ujjongva ölelte meg fiát.

— Milyen boldogság! Nekem is majdnem akkora, mint nektek! Mit szólsz hozzá, Asája?

A leány olyan hangon felelt, amelybe hasztalanul igyekezett egy kis érzést vegyíteni;

— Nekem nem lehet kifogásom, ha anyám és Ogli akaratáról van szó.

— Akkor maradjunk abban, hogy mához két hétre, — fejezte be Ogli.

Az ebéd véget ért. A feketekávéhoz hasonló italt a terraszon szolgálták föl, melyre a park terebélyes, sárgalombu fái vetettek hűvös árnyékot. Mert a Nap, bár majdnem kétszer oly távol van a Marstól, mint a Földtől, déltájban épp oly forrón süt Fontana félszigetén, mint a Földön Ceylonban. Pedig sötét üvegen át a Nap alig látszott akkora

tányérnak, mint egy kávéscsésze alja.

A cselédek szemmeresztve bámulták urukat, akit egy évig csak néhányszor láttak, akkor is olyannak, mint akibe csupán hálni jár a lélek. Ogli most, majdnem átmenet nélkül, friss, ruganyos volt és duzzadt az ifjú férfiuság és egészség teljességétől. Senki sem értette a dolgot és nem is sejtette, mi rejlik e hirtelen változás mögött. Ezért a dolgot mindenki máskép magyarázta. Az egyik bizonykodott, hogy uruk egy esztendőre eladta lelkét az ördögnek nagy kincsekért, ami bizonyosan ki fog még derülni. A másik azt vélte, hogy az orvos csak most fedezte föl uruk betegségét és olyan gyógyszert adott neki, amitől azonnal meggyógyult, mert csak olyan belső baja volt. ami buskomorrá tette. A harmadik szerint egy esztendeig azért élt visszavonultan, mert könyvet irt, amivel most lett készen Legtöbb hitelre persze az a vélemény talált, amely a dolgot az ördöggel hozta összeköttetésbe. A huszonötezer esztendő alatt, melyre a Marson élő emberiség vissza tudott tekinteni, a túlvilágban, a jó és gonosz szellemekben való hit a nagy tömegeknél egy percre sem ingott meg, sőt most. egy csodás magasságra emelkedett civilizáció közepette szilárdabban állt. mint valaha Hiába döntötték meg a tudományok az összes vallások alapjait, hiába következett egy korszak. amely minden idealizmust Kiküszöbölt, olyan hatalom nem volt. amely a jó és gonosz szellemeket és ezek parancsolóit is ki tudta volna küszöbölni.

Az inas és a három nőcseléd sorra jöttek, alázatosan örvendeztek uruk szerencsés fölgyógyulásában és boldogok voltak, amikor Ogli a mai nap emlékére tiz százalékkal fölemelte a bérüket.

Ogli a terraszról nézegette a parkot, amelyben a fák és bokrok üde lombja teljes narancssárga színben pompázott, a virágok pedig a szivárvány színeinek ezerféle árnyalatát mutatták. Ez a park, amelyben ő, mint egy fejedelem uralkodott, volt mindig legkedvesebb tartózkodóhelye. Csupán itt érezte magát igazán jól, távol a fővárostól, ahol több, mint húsz millió főnyi lakosság nyüzsgőit óriási hangyafészek gyanánt a százemeletes házakban, a levegőben pedig a repülő emberek sokasága úgy keringett kora reggeltől késő estig, mint a szúnyogra!

Ogli Radamesz gazdag szülőktől származott. Apját, aki miniszter volt és aki pár évi minisztersége alatt megszedte magát, még tízéves korában elvesztette Ekkor azonban ő már befejezte tanulmányait: ösz- szes vizsgáit kitüntetéssel tette le. Nem csupán vasszorgalmu ember volt, hanem zseniális, a mindenség magasságait és mélységeit bámulatos erővel kutató elme is. De erről csak kevesen tudtak s akik tudtak róla, csak maguk közt emlegették őt, mint olyan férfiút, akinek Tiburország sokat fog még köszönni. Doktori értekezése amelynek cime volt: „Az akarat, mint a mindenség legnagyobb ereje", olyan eredeti, olyan merész eszméket vetett föl,’ hogy a csillagászat' minisztere, akinek kezébe a dolgozat került, ennek közzétételét megtiltotta.

(Folyt, köv.)