Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-30 / 222. (670.) szám

■3 Kedd, szeptember 30. mind azt bizonyították, hogy a vádlott nem tett izgató kijelentéseket. Miután tehát a kihallgatott tanuk közül egy sem erősítette meg teljes bizonysággal, hogy a vádlott plébános a terhére irt inkri­minált szavakat használta volna, a vádlott plébános a vád alól fölmentendő. ; ‘ Hétbónapi fogházra Ítéltek egy orvostaiihallgatót A rendtörvény alapján: Áüameiíenes izgatás, iémhirterjesztés, a hadsereg és a parlament meggyalázása és korinányíérfiak megsértése címén Besztercebánya, szeptember 29. Tavaly október 28-án, a köztársaság megalapításán ak évfordulóján Molnár Jenő volt orvostanhallgató Füleiken egy kommu- nisíagyülésen politikai beszédet mondott. E beszéd egyes (kitételei miatt a csendőrség föl­jelentést tett Molnár ellen és a besztercebá­nyai államügyészség vád aláás helyezte. Tegnap tartották meg Besztercebányán a fő­tárgyalást. A vádirat szerint Molnár beszédét a kö­vetkező szavakkal vezette be: „Nem azért öltött ünnepi ruhát az, akinek még van, hogy •ünnepeljen, hanem azért hogy gyászoljon. Mert gyászolni és telhetni jöttünk e republi- kát.“ Beszédének további részeit is inkrimi­nálta az ügyészség. Végül a vádirat bűnéül rőjja föl Molnárnak, hogy a munkásságot arra izgatta, hogy háború esetén ne fogjanak fegyvert. Molnár tagadta a vádirat állításait. Hang­súlyozta, hogy ő nem a repu'bbikát támadta, hanem a helytelen kormányzati intézkedése­ket birálta és nem mondotta azt, hogy a re- pubfikát, hanem a demokráciát jöttünk gyá­szolni. A bíróság huszonkilenc tanút hallgatott ki ez ügyben, akik közül többen terhelőén vallottak'. A vád- és védbeszédek elhangzása után a bíróság Molnár Jenőt államellenes iz­gatás, rémhír terjesztés, a hedsereg és a par­lament meggyalázása, valamint a kormány- férfiak becsületének megsértése miatt bűnös­nek mondotta ki és őt a rendtörvény alapján héthóiiapi fogházra és száz korona pénz­büntetésre ítélte. Az Ítéletet nem függesztették föl. Az él­űéit és védője fellebbeztek, azonban fellebbe­zett a vád 'képviselője is súlyosbításért. Araeysajt — tengerfenéken Berlin, szeptember vége. Fantasztákusabb történetet nem igen le­ne tne kitalálni... a valóság megszégyenít minden fantáziát. Berliniben most alig beszél­nek másról, mint a következő kis históriáról: 1916-ban Németország kormánya kétmillió aranyniárkát küldött Buenos Airesbe, hogy cserébe nyersanyagot kapjon. Az aranyat nagy hollandi sajtokba préselték, hajóra tet­ték és ez a hajó. amely a „Tubántia“ nevét viselte, holland zászló védelme alatt elindult, hogy a rakományt rendeltetési helyére jut­tassa. Az aranysait titkát úgy őrizték, hogy még a tengeralattjáróik parancsnoksága sem tudott róla és igy történhetett csak meg, hogy mikor a „Tubantia“ bekerült a zárkörletbe, egy jól irányzott torpedó elsülyesztette. Nem menekült meg senki: ember és aranysait nyolc év óta a tengerfenéken pihen. A titkcit őrizték, de azon a helyen, ahol a hajó elsülyedt, holland hajósok gyakran lát­tak egy kis angollobogóju hajót cirkálni, amelynek legénysége németekből állt. Egy szép napon az egyik holland matróz részeg állapotban kifecsegte egy marseáliei korcs­mában az aranysajt ritkát. Erre a 'franciák azonnal küldtek egy hajót és meg akarták kezdeni az elsülyedt arany napvilágra hoza­talát célzó munkálatokat. Franciák és németek csúnyán összeve­rekedtek és egy angol cirkáló választotta el a vetélytársakat. Közben az egyik matróznak sikerűit lejutnia oda, ahol az elsülyesztett hajó roncsai fekiisznek, de egy hullám a .ron­csok belsejébe sodorta, úgy hogy ott lelte halálát. Erre azután nem akadt több búvár, aki hajlandó lett volna az életveszélyes alá­merülést még egyszer megkísérelni Francia- ország most kezébe vette a dolgcftt és Hivatal­ból küld ki modernül felszerelt mentési hajót. Ennek a vállalkozásnak a vezetője kijelentet­te hogy már körülményesen meg tekintetne a helyszínt és megállapította, hogy az arany­sait felhozatala nem fog nagyobb nehézségek­be ütközni. Szerinte egyenes ut vezet a hajó­hoz és rövid idő kérdése az egész. Ezzel szemben a holland kormány az ellenkezőt ál­lítja, mert a franciák hozzá azzal a kéréssel fordultak, adnák ki nekik az elsülyedt „Tu- bantia“ terveit. A kormány a franciák eme kérését megtngadia Áldom a sorsot, össze! áldom, Midőn búcsúba fúl a kezdet S a táncos órák lomhák lesznek. A töpörödött, vén anyókák A vezeklés hamuját szórják Tavaszba lendült gondolatra* Sokat megcsal e tetszhalál S a kishitükkel együtt vallják: Az ősz hatalma örök rabság. Sírásói a szent mérésnek, Tüzet tűzzel lehet csak gyújtni S indulásnál elesni, vétek. Felhő mögött virraszt a csillag S ha felgördül e párás függöny. Az öröm színpadához hívnak. Hol csengeíyüvel, zeneszóval A holt mosolyt fölkeltik újra, Dalos vágyunkhoz dalt tanulva. Áldom a sorsot, mert a,sorsnak Teljesedni kell az időben S mert meghagyott ifjú erőben. A sors kavarja ember-létünk; Lelkemben ép pecsétként hordom Nekem kirendelt s vállalt sorsom. Minden tettemmel öt szolgálom. Fegyvert emel az jó urára, Ki a sorsra átkát dobálja. Cél és hit igy fonódhat egybe; Kiieszitve ácsolt keresztre A szögeket csókkal illetném. Tamás Lajos. Elnézem esténként azt a sárgafényii csillagot, amiről most annyit Írtak, beszéltek és gondolkoztak .az embe­rek- Nagy tudósok ültek órák-napok hosszat tele­szkópoknál é-s lesték, várták, mit árul el titkaiból vannak-e csatornái, kulturált nép lakja-e és vár­ták nagy izgalommal a rádiójeleket. Elnézem, és én azon gondolkodom, vájjon, ha élnek rajta emberek, van-e szivük ludnak-e sze­retni, érezni, szenvedni? Vájjon a boldogságért ott is annyit kell-e szenvedni, mint amennyit itt szenvednek emberek, akik a lelkűkkel néznek és a szivükkel gondolkoznak? Fáj-e ott a csalódás és tudnak-e sírni megbocsátó és megátkozó köny- nyeket? Tudnak-e ők emlékezni elmúlt érzések­ről, csókokról, fiatalságról őszi alkonyaiban, ha szomorú kopogással veri az eső az ablakunk? Istenem, ha tudnám, hogy ott nincs boldogság és nincs boldogtalanság, de ió lenne Mars-lakónak lenni! —la — (A jugoszláv királyi pár visszaérke­zett Belgrádba.) Belgrádból jelentik: A király és a királyné hosszabb vadászkirándulás után ismét a fővárosba érkeztek. — (Miért nem tárgyalják az egyház és állam szétválasztását?) A Pozor sürgeti az egyház és állam szétválasztására vonatkozó törvényt és kijelenti, hogy ennek az ügynek az elintézése azért késik, mert ha ezt a kor­mány tárgyalás alá venné, úgy felrobbantaná vele a koalíciót. — (Szilágyi Lajost megoperálták.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő teg­nap este a Kiszely-vendéglőben hirtelen rosszul lett, úgy hogy kórházba kellett szál­lítani. Hajnalban fél-három órakor sikeres vakbé’operációt hajtottak végre rajta. — (A katonai helyőrségek apasztása.) A hadsereg létszámának apasztásáról szóló tör­vény következtében a hadügyminisztérium előkészületeket tesz a helyőrségek számá­nak leszállítására is.' A hadseregfőparancs­nokság megbízást kapóit ama tanulmányok elvégzésére, amelyekre a helyőrségek uj beosztásához szükség van. — (Főúri esküvő Pozsonyban.) Pozso­nyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsonyi dómban ma délelőtt fényes főúri esküvő volt. Ma délelőtt vezette oltárhoz Bolza Péter gróf magyarországi földbirtokos, Bolza József gróf volt magyar főrendiházi tag és neje Pálffv Aliz grófnő fia Pongrác Máriát, (gróf­nőt), Pongrácz Frigyes (gróf) volt magyar főrendiházi tag, vágujhelyi nagybirtokos és neje Batthyány Antónia (grófnő) leányát. A templom az alkalommal szépén föl volt díszít­ve és megtelt előkelő ünneplő közönséggel. Az esketési szertartást Pongrácz (gróf) vág- njhelyi prépost, a mennyasszonv testvérbáty- ia végezte, akinek Knzacsay Árpád pozsonyi prépost és több lelkész segédkezett. Az es­küvő után az ui főúri házaspár a Tátrába uta­zott, ahol mézesheteit fogja eltölteni — (Körmendy-Ékes Lajos illetősége és a főjegyzői hivatal.) Kassai tudósítónk jelenti: A főjegyzői hivatal az elmúlt szombaton fog­lalkozott a városi tanácsnak Körmendy-Ékes illetőségi ügyében beadott fellebbezésnek az ügyével s megállapította, hogy a tanács az elintézés lényege és formája körül súlyos hi­báikat!) követett el. A főjegyzői hivatalnak az az álláspontja, íiogy az illetőséget meg­semmisítő miniszteri rendelkezést a városnak •'nem volt joga fölülbírálni. Panaszjoga a vá­rosnak csak oly esetekben van, amikor a mi­nisztérium az illetőség megtagadásával ter­het ró a városra. A formahibáik közt fölem­líti a fellebbezés, hogy az ügyet szám nélkül küldték el a közigazgatási bírósághoz. A fő­jegyzői hivatal ezek alapján kéri a zsupaná- tust, hogy adjon helyet a fellebbezésnek és vonassa, vissza a város panaszát. A főjegyzői hivatal álláspontjával szemben a következő információkat szereztük a jogügyi bizottság egyik tagjától: A jogügyi bizottság a-város érdekében szükségesnek tartotta a közigaz­gatási bíróság döntését kikérni, hogy a mi­nisztériumnak van-e joga jogerőre emelke­dett városi határozatokat megsemmisíteni s ez a jog általános-e, vagy csak bizonyos te­rületre korlátozódik. Fontos, hogy a legfel­sőbb bíróság pontosan meghatározza a vá­rosi önkormányzat határait. Ez az ügy, lé­nyege. A főjegyzői hivatal téved, amikor még formahibákról is beszél ez ügyben. — (Öngyilkos bankhivatalnok.) Munkács­ról jelentik: Munkácson péntek délután két órakor a Dunabatik helyiségében szivenlőtte magát Rosenberg Ernő banktisztviselő. Azon­nal meghalt. A szerencsétlen fiatalember mindössze huszonhatéves volt, a köztiszte­letben álló Rosenberg Samu városi tisztvi­selő fia, akit mindenki szeretett. Az öngyil­kosság oka reménytelen szerelem. Rosen­berg jó kedvvel távozott el délben a bank­ból, közben találkozott szerelmesével és ez­után követte el végzetes tettét. A tragikus véget ért fiatalember családja iránt város­szerte óriási a részvét. — (A znaimi községi választások.) Znaimból jelentik: A szeptember 28-án le­folyt községi választásokon a cseh pártok együtt 7494, (25 mandátum), a német pártok 4078 (14), a zsidó nemzeti párt pedig 355 sza­vazatot (l) kapott. Az 1920-ban megtartott választásokkal szemben a csehek egy man­dátumot nyertek, a németek pedig egyet ve­szítettek. — (Az általános leíegyverkezés idején.) Azalatt, hogy a nemzetközi szervezetek leg­különbözőbb fajtái éjjel-nappal tanácskoznak a lefegyverzésről, az egyes államok ugyan­csak különös módon támogatják ezt a gondo­latot. A Dustojnické Listy értesülése szerint Olaszországban egy újfajta könnyű gyalogsá­gi ágyúval kísérleteznek, Franciaország uj tankokat épített, amelyek nagykaliberü, rob­banó lövedékeket ontó ágyukkal vannak el­látva, a szovjethadsereg olyan önműködő gépfegyverre tett szert, amely minden elsü­tésnél huszonöt golyót vet ki magából. — (A pozsonyi nagymegyei választmány ülése.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsonyi nagymegyei választmány ma délelőtt tiz óraikor Bella Methód nagyzsupán elnöklésével összeült. Az ülés zárt volt és lapzáráskor még nem ért véget. Kiszivárgott hírek szerint a választmány tárgyalta Maclia- csek Pálnak, a szlovák néppárt főtitkárának a csendőrségnek Szlovenszkóban tanúsított viselkedése ügyében beadott interpellációját, amelyet az elnöklő zsupán javaslatára a ki­nevezett tagokból álló többség elvetett. Ez­után ismét megjutalmazták a zsupa pénztárá­ból és terhére a kormánynak szolgálatkész tisztviselőket, majd Petrasek Ágoston ke­resztényszociális tagnak azt az indítványát tárgyalták, hogy a korcsmákra is vonatkoz­zék a vasárnapi munkaszünet. A javaslatnak a eseh-szlovák szociáldemokraták szegültek ellen, akik arra hivatkoztak, hogy a korcs­mákat vasárnap is nyitva kell tartani, mert sok a kiránduló. * — (Harc a diófákért.) Munkácsi tudósí­tónk jelenti: Felső veresmart ruszinszikói (köz­ségben éveik óta per folyik Ziszovics Jakab és . Dávid Márton között a két szomszéd mes­— (Hlinkagyülés Kassán.) Kassai tudósí­tónk jelenti: Hlinka hatvanadik születésnap­ját vasárnap Kassán is megünnepelte a vi­dék szlovák közönsége. Délelőtt 10 órakor istentisztelet volt a ■ Dómban, utána pedig nagygyűlés a Legényegyesület nagyter­mében, amelyen Klimkó szenátor s Klco és Jostyák titkárok beszéltek a szlovákság ve­zéréről. — (Végleg befejeződött az amerikai vi­lágkörül! röpüiés.) Scattleből jelentik: Az amerikai repülők elutaztak Eugeneből (Ore­gon) és szeptember 28-án, vasárnap délután leszálltak a Sand Point-i repülőtéren, azaz pontosán ugyanott, ahonnan márciusban nagy útjukra indultak. — (Görög tiltakozás a bizánci fal lebon­tása ellen,) Athénből jelentik: A Bizánc vé­delmére alakult görög szövetség a népszö­vetség szellemi együttműködési bizottságá­hoz beadvánnyal fordult, melyben tiltakozik a török kormánynak azon szándéka ellen, mely a konstantinápolyi régi bizánci fal le­bontására irányul. A tiltakozásban kifejtik, hogy a régi falnak lebontása a bizánci biro­dalom történelmének és Bizánc topográfiájá­nak tanulmányozásét nagyon megnehezítené,. — (Prága megint zászlódiszbe öltözött.) Prága tegnap ismét zászlódiszt öltött. Magá­ban véve ebben semmi különös dolgot nem találhatunk, mivel Prágában igazán ritka az olyan nap, amikor a házakról ne csüggné- nek le a méteres lobogók és ne ünnepelne valami jubileumot a cseh-szlovák köztársa­ság cseh lakossága. A köztársaság rövid öt­éves fennállása óta több jubileumot ért meg, mint tegyük fel az ezeresztendős Magyaror­szág. De tegnap kettős ünnep volt. Szent Vencel napját ünnepelték. A cseh nemzeti szent királynak ünnepe azonban másodren­dűvé deklarálódott, a hivatalos körök más okból vonultak fel a szakadó szeptemberi esőben a gyönyörű, szépen íeliobogózott parlament elé. Tegnap volt tiz éve annak, hogy Kievben, az oroszok szent városában felesküdtek az uj zászlóra a légionáriusok. — (A rimaszombati polgári kör irodalmi társaságának ülése.) Rimaszombati tuósitónk jelenti: A rimaszombati Polgári Olvasókör irodalmi társasága 'kéthónapos, nyári szü­net után szeptember 24-én tartotta első ülé­sét. Veress Samu dr. elnöki megnyitójában ismerteti a Parisban hasonló módon és cél­zattal alakult irodalmi törvényszéket és in­dítványozza, hogy az őszi és téli hónapok­ban matinék és estélyek tartásával lépjen a társaság a közönség elé. Az indítványt egy­hangúan elfogadták s elhatározta a társaság, hogy első matinéiét október hó 12-én rende­zi. Elhatározta továbbá a társaság, hogy a Jókai-centennárium alkalmából Jókai-ünne- pélyt rendez. — (Szociáldemokrata népgyülés Léván.) Lévai tudósitónk jelenti: A szociáldemokra­ta párt népgyülés keretében ünnepelte meg az internacionálé megalakulásának hatvana-' dik évfordulóját. A népgyülésen Borovszki képviselő beszélt és azt mondotta, hogy a szociális biztosítási törvényjavaslat rossz, de azért megszavazták, mert jobb a semminél és egy rossz törvényből még lehet jót csinálni. Szólt az állampolgársági herce-hurcáról is és az illetőségi krédés mai kezelését emberkin- zánsnak mondotta. Élesen szólt a kormány­ban ülő szocialisták ellen és kijelentette, hogy a mai állapot ellen minden jóérzésü embernek küzdenie kell. Nem fogadja el a Dérer-törvényjavaslatot sem, mert az az álláspontja, hogy a cseh-szlovák kormány­nak mindenkit el kell ismerni állampolgár gyanánt, akit ezen a területen talált. Ha kell a terület, kelljen a rajta élő ember is! —. mondotta. — (Elitéit marhacsempészek.) Munkács­ról jelentik: A beregszászi törvényszék a na­gyéjén lévő diófákért. Dávid Márton a minap kiment a földjére és szedni akart a diófák terméséből, amit Ziszovics erőszakkal meg­akadályozott. Dávid erre a nála lévő fegy­verből rálőtt Ziszovicsra, aki viszont baltá­val védekezett. A két szomszéd súlyos sebe­két. ejtett egymáson. A csendőrség ez ügyben megindította az eljárást.. — (Elitéit plébános.) Besztercebányai pókban vonta felelősségre Darvay Péter lu- kovai nyugdíjas csendőrt és társait, akik meghamisítva a járlatlevelekct nagymennyi­ségű marhát csempésztek Romániából Ru- szinszkóba. A bíróság okirathamisitásért ítélte el a csempésztársaságot: Darvay Péter kilenc hónapi börtönt. Bölim llkó nyolc hó­napot és Böhm Ignác hat hónapot kapott. Úgy az ügyész, mint a vádlottak az Ítélet cl­tudósitónk Írja: Szeptember 24-én a besz­tercebányai. büntetötürvényszék a rendtör­vény alapján 14 napi fogházbüntetésre Ítélte el Bucsek Mátyás garamszentbenedeki apát- plébánost, mert még az 1922. évben Újbányán néni valami hízelgő dolgokat mondott a cséhekről, noha nyolc tanú az ellenkezőjét állította. len felebbéztek. — (Megkerült Rimaszombat eltűnt aranykönyve.) Rimaszombati tudósítónk je­lenti: Ez év tavaszán nagy izgalmat keltett, hogy a város úgynevezett ..Aranykönyve14 eltűnt. Most — a városi jegyzői hivatal ér­tesítése szerint — a könyv az alsó irattár rendezése alkalmával előkerült. Áldom a sorsot j&íMuz&IIDŐ «» W Ll/zjfoigw <• Félig derült, a völgyekben ködös, nyugodt, éjjel igen hűvös, később föl- melegedő, mérsékelt délkeleti széllel.

Next

/
Thumbnails
Contents