Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-04 / 201. (649.) szám
3 Csütörtök, szeptember 4 m ■ im«'HMM ii im:tbw*-nu»an_.x«o£^n*Mi Ahol „h'alavás&y sör? sseim piros hm 5árjs‘6 — A P. M, H, eredeti prágai riportja — Prága, szeptember 3. Mit adna az „aranyos Prága", ha csak egy fiók-boulevardja is lenne! Ebben a városban, amely még ma is magán viseli a háromszázéves osztrák tartományi székhely provincializmusát, valami ártatlan, bár kissé snob- szerü lokálpatriotizmus dühöng, amelyet a történelmi múlt, a nagyszerű építészeti műemlékek és — least buth nőt last — a tagadhatatlanul sikerdus jelen nem tudnak kiegyenlíteni. Csehország történelmi adottságokon alapuló decentralizáltsága okozza, hogy Prága még ma sem központja a fiatal köztársaságnak, a hamarjában megszerkesztett csehszlovák lélek mellett nagyobb és fontosabb szerepet játszik a sajátos prágai lélek, amely vallási háborúk, véres ütközetek és örökös konspirációk közepette is megőrizte a maga vénkisasszonyos melankóliáját. Prága tehát még ma is kisváros, ahol — különösen a perifériákon — az emberek kiülnek a padkára s a múlt század derűjével beszélgetnek a sör árának várható emelkedéséről, ami itt politikai és gazdasági jelentőségében nem is olyan lebecsülendő dolog! A nagyszerű prágai parkok környékén — különösen a Baumgarten felé — sok ódon prágai fogadó áll, ahol „halovány sör, nem piros bor járja" s ahol a mindkét nembeli ifjúság boldog derűvel hódol az élet sajnos egyre kevesbedő élvezeteinek. Különösen hires a Pramen-(For- rás)-hoz címzett fogadó, ahol a kis cseh lányok vasárnaponként nemzeti viseletben jelennek meg, de minden nemzeti elfogultság nélkül táncolnak magyar és német diákokkal, katonákkal és egyéb megbízhatatlan elemekkel. Belépünk a tágas udvarba, ahol valamelyik ipartestület zenekara mennydörgi a Tu- tankámen-simmyt. (Prágában mindenki zenész.) Az egyik asztalnál hallatlan arányú, Magyarországon ismeretlen ürmértékekben áll az árpalé isteni nedűje. Két zsizskovi „pepik" (ferencvárosi jassz) fehérbetétes lakkcipőben, de begombolt kabátban — .az ing hiányát elleplezendő — vitatkozik a cseh nyelv egyik kevéssé érthető idiómájában szerelemről, politikáról, munkanélküliségről és az emberiség egyéb centrális problémáiról. A vita elmélyül, mert az egyik dühösen ugrik fel és fenyegetően nyúl az üres söröskorsóhoz: „Hogy neked a Mánya azt mondta...?? Herrgott, szakra!" Azonban nem történik semmi; Pilsen hüs nektárja inkább csillapítja, mint izgatja az idegeket. A jassz visszaül az asztalhoz s józan érvekkel igyekszik meggyőzni barátját igazáról. Közben megkezdődik a tánc. Az ifjúság hibátlan grandezzával lejti a shimmyt, bluest, jávát, fox-trottot, no meg a legújabb táncot, a syncopationt, amelyet itt a külvárosban láttam először. A keringő, amely Prága város dúlt a sűrűség felé. összezsugorodva várt. ezalatt a másik kettő a barlang nyílásához tapadva, nyöszörgve reszketett. Rettentő bömbölés töltötte meg a levegőt. A lég vijjogva repdeső szárnyasokkal lett tele, a földön gyikok, csuszók, apróbb állatok rohantak keresztül. Szinte a nap is elsötétült, csillogó lemezekkel borított testű, hosszú farkú óriási szörnyeteg ugrott a tisztásra. — Ki véd meg, asszonyanyám? — kiáltotta Káin. Hatalmas mellkasát kifeszitette, ráütött és nekiugrott a szörnyetegnek, ösz- szekapaszkoclva tépték, üvöltve szaggatták, egymást. Utolsó, borzalmas párviadal volt. Aztán az ember hirtelen kisiklott a vadállat karjai közül. Hátralépett. és iszonyú erővel belerúgott az arcába. A szörny bukfencezve, egyensúlyát vestetten gördült a mélységbe, Káin vigyorogva állott a nő és a fiú elé, A jobb karját kinyújtotta s a nő szepegve. könnyesen, de oltalmatkereső hutással, simult hozzá. A fin felhördült. Piros hullám öntötte el a testét, göndör, hosszú hajában fájdalmasan markolt bele. A nő szólni akart, magyarázni, nyugtatni, védeni, oltalmat könyörgni, Jóvátenni, A fin nekiugrott. de Káin a balkezével torkonragadta. Egyetlen roppantással eltörte a nyakát, félkézzel meglóbálta és eldobta a kőiap szele felé. a mélységbe, ahová a nő' görgette a^ialott Ádámof. Közben el sem engedi?. jobbjával szorosan ölelte a zokogó asszonyt. K.etten maradtak. A nő fejében megfordult a gondolat, hogy kitépi magát a szoritó karokból és leugrik a fiú után. De nem cselekedte mev A férfi lefektette őtt a puha pázsitra Eöléíe haiolt s ahogy az imént látta, a térde hallásánál meghúzódó parányi Ien- íséí hosszasan csókolgatta. nemzeti tánca, néhány élemedcttebb párt is táncra csalogat, akik aztán a több liter sör okozta elérzékenyüléssel fogják egymás terjedelmes derekát. Az ifjúság tisztelettudóan nézi az öreg veteránokat, akik több méltósággal, mint könnyedséggel táncolnak. Az egyik sarokban egy jóképű morva parasztfiu ujjai bizonytalankodnak egy smichovi kislány dereka körül — de Prága érzelmes bonhomiája néhány a nyilvánosság előtt elcsattant csókon sem botránkozik meg. A rendőrség viszont annál szigorúbb; az ilyen szeméremsértő cselekedet büntetési taxája 10 korona, amelyről a tettenkapott deiinkvens azonnal nyugtát is kap . . . Az asztalon pedig szüntelenül kereng a bujdosó korsó. A zene fáradhatatlanul és jobb ügyhöz méltó buzgalommal játszik tovább — a párok fáradhatatlanul táncolnak. A vendéglős a hölgyeknek apró staniclikben cukrot osztogat. A hangulat emelkedett; minden asztal a maga nótáját énekeli; hamisan ugyan, de szláv szívóssággal. Az egyik asztalnál a legmagánosabb sarokban három katona búslakodik. Magyarok, a prágai helyőrségben szolgálnak már második esztendeje. Nem tudnak belemelegedni a prágai csárda hangulatába, nem tüzeli őket a sör s a lyányok dereka ugyan az ö számukra is elérhető, de még a szerelem nagy nemzetköziségét is szóval kell kisérni, ez a szó pedig ismeretlen előttük. Alkonyodik. A Baumgarten bokrai sokat jelentőén zizegnek. A három magyar katona föláll és elkeseredetten fizet. A zene is abbahagyja a hangoskodást s a jasszok az éjszakai működés területére lé]#ek. A prágai fogadó bezárja kapuját. Hej, ha az a csárda a Tisza partján volna. G n. Mii! szellemének Idézéséért Síéi Heti állaiüSogUdz Kuszy Emil losonci evangélikus lelkész „izgatást" pőre a pozsonyi ítélőtábla előtt Pozsony, szeptember 3. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) Ma délelőtt tárgyalta a pozsonyi Ítélőtábla Kuszy Emil losonci evangélikus lelkész „Izgatási" pőrét. Kuszy 1922 december 31-én, a Petőfi-centennárium ünnepén istentiszteletet tartott a losonci evangélikus templomban, amelyen Petőfi szellemét idézve, azt mondta, hogy nekünk, magyaroknak vissza kell kívánnunk Petőfit és ápolnunk kell az ő emlékét, mert majd az ő szelleme fog minket az őshazába vezetni. A szentbeszéd miatt a besztercebányai törvényszék a büntetőtörvénykönyv 173. szakaszába ütköző izgatás vétsége miatt vádat emelt a lelkész ellen. A besztercebányai főtárgyai ásón a vádlottat Petrogalli Oszkár dr. védte, akinek védőbeszéde után a bíróság a vádlottat fölmentette azzal a megokolással, hogy csak két tanú: gyógyszerész vallottak terhelőén ellene, mig nyolc tanú azt igazolta, hogy a vádlott a kijelentéseket nem ilyen formában tette meg, hanem csak Petőfinek, mint az evangélikus vallás egyik legnagyobbjának szellemét idézte. Az ügyész az ítélet ellen fellebbezést jelentett be és ezt tárgyalta ma az ítélőtábla. A tárgyaláson a vádlott ügyvédje, Bo- thár Sándor dr. társaságában jelent meg. A kihallgatáson hosszabban fejtegette, hogy nem követett el Izgatást. Védekezését az elnök többször félbeszakította. A bíróság hosszas tanácskozás után megváltoztatta a törvényszék fölmentő ítéletét és Kuszy Emilt izgatás vétsége miatt kétheti áHamfogházra ítélte, de az Ítélet végrehajtását nem függesztette föl. Á védő az ítélet ellen semmiségi panaszt jeletiKompls János rendőrkapitány és Vodaitett be. Baffics a hlsaofanf poliliiíága ellen — A P. M. H. eredeti tudósítása — Zágráb, szeptember 3. A horvát köztársasági parasztpárt vezérlő bizottsága gyűlést tartott, amelyen Radics a párt politikájának uj irányát jelölte meg. Radics ismertette egy angol diplomatával folytatott beszélgetését és kijelentette, hogy ő a legteljesebb lefegyverzés híve és rámutatott arra, hogy az oroszok is a pacifista politikát folytatják. Ezután a Iaibachi kisantantkonfe- renciával foglalkozóit. Marínkovics külpolitikája szerinte nem helyes. A kisantant képviselői azért jöttek össze, hogy a lefegyverzés kérdésében egységes álláspontot foglaljanak el és lehetőleg meggátolják annak keresztülvitelét. Sokan szívesen látták volna, ha ő is elment volna a genfi konferenciára. — Nem mentem el — mondotta —, mert nem akarok nehézségeket gördíteni Marínkovics útja elé. Marínkovics nem Nincsics és Pasics politikáját nem szabad Davidovicsnak követni. Kifejtette, hogy demokráciát követel mindenki számára és a nemzeti kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását követeli a kormánytól. Elhatározták, hogy szeptember 15-én Zágrábban nagy gyűlést tartanak. üa^ics feM<®íg®tsm siserlraÉ <39 Icí9«samtf«BB»tf néni létfezSE* A horvát parasztpárt vezére nyilatkozott a Az Est mimkatársa elolt Budapest, szeptember 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Radics István, a horvát parasztpárt vezére Az Est munkatársa előtt szenzációs nyilatkozatot tett, amelyben ezeket mondotta: — Az utóbbi időben Ilire járt annak; hogy a horvát paraszípárt a báni méltóság visszaállítását, vagy pedig egy alkirályi, illetve helytartói állás szervezését követeli, Ezek mind csak légből kapott hírek. Mi nem akarjuk a régi báni állást, de alkirályt, vagy helytartót sem akarunk, mert hiszen mi köztársasági iöderalisíák vagyunk. A Radics párt külpolitikai célját olyan törekvések uralják, amelyek a külfölddel szemben Horvátországot köztársaságként tüntetik föl. Mi a vámszövetség hívei vagyunk, külö i pedifr Magyarországgal és Bulgáriával, mert hiszen vámunió nélkül a gazdasági helyzet nem javulhat. — Romániáról nem lehet szó a vámszövetségben, mert Románia szociális és gazdasági szempontból véve véleményem szerint nem állam. Románia csak börtön és fogház, sőt még annál is rosszabb, meri a börtönbe lehet élni, de Románia valósággal sir az élő emberek részére. Romániában a bojárok kezében van a nagybirtok, a nagyipar, ők a prefektusok és a képviselők és minden hatalom az ő kezükben fut össze: a föld, a pénz, a kormányzás és a népképviselet hatalma. Ez a zsarnokság kolosszális és páratlanul áll a világon, mert ehhez még a legnagyobb fokú butaság járul, A kisántántról ezeket mondotta Radics István: — A magyaroknak nincs szükségük zsandárokra, a kisantant felfogásom szerint nem létezik és olyan extrakturákat csinál, mini amilyeneket Mussolini tesz, mégpedig a népszövetség hozzájárulása nélkül, vagy ellene. Mussolini Görögországgal szemben hajtotta végre legügyetlenebb akcióját és mégis ez tetszik a kisantantnak. Ezért akarja Magyar- országot és Bulgáriát ellenőrizni, csak másokat ellenőrizni mindig, zsandár akar lenni, csak maga ellen nem tiir meg semmit és magát nem akarja ellenőrizni. A csandársze- rep a cáré és az, amit a kisantant csinál, egyáltalában nem méltó az uj demokratikus államokhoz. — A kisantant magát akarja kinevezni a népszövetség zsandárjának. Ezek az okok teszik lehetetlenné a kis- antantot. Ez ellen a megnemértés politikája ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat. Mi olyan konföderációt akarunk, amely első lépés lesz a később megalakítandó európai Egyesült Államok felé. Eleinte csak gazdasági unióról lesz szó, de később a politikai egyesülésnek is be kell következnie, mert e nélkül Európa vagy Amerika vazallusa lesz. vagy pedig a szovjet fog végiggázolni rajta. Nyilatkozata végén kijelentette, hogy a földmunkás internacionálét nem tartja kommunistának. Pénteken ül össze a magyar nemzetgyűlés Budapest, szeptember 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés pénteki ülésé elé a politikai világ nagy érdeklődéssel tekint. Az ülést a szociáldemokrata párt és a radikális ellenzék hivatta össze a munkanélküliség ügyében. Ez a megokolás azonban csak ürügy, mert az ellenzék nem a munkanélküliséget, hanem az Erzberger- és az Eskiltt-iigyet akarja szóvá tenni. Mivel erre a házszabályok nem adnak módot — az elnök ugyanis csak egy szónoknak adta meg az engedőimet arra, hogy az ülés összehívásának szükségességét megokolja —, az ellenzék sürgős interpellációk formár jában akarja szóbahozni ezt a két kérdést. Az ülés ennek következtében viharos lefolyásúnak Ígérkezik. Az bizoyos, hogy nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is felszólal és politikai körökből kiszivárgott hírek szerint igen érdekes kijelentéseket fog tenni. Az Erzberger-ügyben Rakovszlky Iván belügyminiszter fogja leszögezni a kormány álláspontját. Az ülést nyomban el fogják napolni és csak október elejére hívják újból össze. A,z egységes párt egyik vezető tagja a Prágai Magyar Hírlap munkatársa előtt kijelentette, hogy a kormánypárt az ülést mindenképpen el fogja napoltatni, mert nem akarja itthoni botrányokkal a miniszterelnök genfi tárgyalásait kontrakarirozni. Az egységes pártban hagy elkeseredést keltett, hogy az ellenzék a Házat összehivatta, mert ebben azt a tendenciát látja, hogy Bethlen genfi tárgyalásait botrányok fölldézé- sével befolyásolják. A kormánypárt föl- készülten megy el a pénteki ülésre és minden botrányt, amely károsan befolyásolná a genfi tanácskozásokat, fheg fog akadályozni. Interpellációk írásban Az egységes párt nemrégiben az uj házszabályok kidolgozására bizottságot küldött ki, amelynek előadója, Eörffy Imre képviselő ma újságírók előtt kijelentette, hogy a revízió tervezete elkészült és azt legközelebb a párt elé terjeszti. A javaslatban a legfontosabb az interpellálás jogának uj szabályozása. A tervezet lehetővé teszi, hogy az interpellációkat írásban nyújtsák be és erre a miniszter is írásban fog válaszolni. A miniszteri választ felolvassák a Házban, amelynek azonban nem lesz jogában vitát indítani felette, hanem csak elfogadja vagy visszautasítja azt Különleges esetekben lehetővé teszik az interpellációnak szóbelileg való előterjeszté- sét is. Daraváry a népszövetségről Budapest, szeptember 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Daruváry Géza külügyminiszter Genfbe való utazása előtt kihallgatáson fogadta a párisi Temps munkatársát aki előtt a következő nyilatkozatot tette: — A miniszterelnök úrral azért megyünk ki Genfbe, hogy az európai vezető politikusokkal érintkezésbe lépjünk. Magam nem vagyok tagja a magyar küldöttségnek, ezt a felelősségteljes állást Apponyi Albert gróf tölti be, aki, noha a parlamentben ellenzéki álláspontot foglal el, mégsem húzódott ennek a feladatnak az elvállalásától. A nép- szövetség ülésszaka elé a magyar közvélemény nagy várakozással tekint, mert olyan kérdések forognak szőnyegen, amelyek Magyarországra nézve nagy fontossággal bírnak. Magyarország tudatában van a népszövetség fontosságának és azon van, hogy tevékenységét hatályosabbá tegye. A magyar közvélemény bizalommal reméli, hogy a londoni konferencia eredményei hozzá fognak járulni Középeurópa gazdasági megszilárdulásához. Reméljük, hogy a népszövetség gondoskodni fog arról, hogy kellő megegyezést létesítsen azokban a kérdésekben, amelyek most eléje kerülnek, és pedig a gazdasági újjáépítés, a kisebbségek védelme és a leszerelés kérdésében. Reméljük, hogy a tárgyalások megoldáshoz fognak vezetni s ezzel sikerülni fog eltüntetni az európai közélet testéről a háborúval járó csokevényeket. — (A magyar képviselők olaszországi látogatása.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar képviselők csoportja október közepén indul el olaszországi útjára. A kirándulást a magyar-olasz kereskedelmi kamara rendezi és azt viszonozni fogják az olasz képviselők is.
