Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-27 / 220. (668.) szám

Szombat, szeptember <f«. tiniai, algíri, görög, szmirnái, egyiptomi és brazíliai cégek vásároltak. Mezőgazdasági gépeket belföldi vevők a reméltnél kisebb mennyiségben vásároltak, aminek a többi között az is oka,, hogy a kormány a prágai mintavásárral egy időben Kolinban mező­gazdasági kiállítást engedélyezett s így. a mezőgazdasági vevőközönség egy része el­maradt. Ennek ellenére az idei őszi minta­vásár az eddigi jelek szerint az összes eddig vásárok közül a legnagyobb forgalmat érte el. — A cseh-szlovák—olasz kereskedelmi szer­ződés. A cseh-szlovák—olasz kereskedelmi szer­ződés alapján Gseh-Szlovákia az olasz vámtarifa 150. tételénél kedvezményben részesül az import során. A kedvezményben részesülő legfontosabb árucikkek a következők: Ma'áta, burgonya, kemé­nyítő, káposzta; hajlított fabútor, zománcedény, üveg, porccilán, gépek cs vegyi cikkek. Cseh­szlovákia pedig a következő olasz eredetű áruk vámját szállítja le: Narancs, citrom, kalap, füge mandula, korai zöldség és néhány vegyi cikk- A narancs behozatali vámját 480-ról 60 koronára és a citrom behozatali vámját 140 koronáról 30 ko­ronára fogják leszállítani. — Márványmozalklap- és cementárugyár Szlovenszkóban. Losoncról jelentik: Losoncon „Terazzo“ cég alatt márványmozaiklap-, miikő- és ccmentárirgyár létesült, mely velencei már­ványmozaiklapokat, cementlapokat, cementköve- ket, kutgyürüket, miikőlépcsőket is készít. — A jövő évi tavaszi mintavásár. Azok a cé­gek, amelyek szeptember 28-ig bejelentik a tava­szi mintavásáron való részvételüket, vásárberen­dezési tárgyaikat tavaszig a mintavásár területén hagyhatják. — A cseh-szlovák keztyiiipar helyzete. A cseh-szlovák keztyiiipar téli megrendelésekkel bő­ven el van látva. Főképpen Angliába, Svédország­ba, Hollandiába, sőt Németországba is exportál árut.. A jövő hó elején, amint azt a „Kuze a Usné“ citnii .bőripari szaklap jelenti, megkezdik a tavaszi rendelések gyűjtését. A kilátások az olasz és a belga verseny ellenére is kedvezőek. — Ausztria január elsején áttér a silHugvalu­tára. Bécsböl jelentik: Január elsején bevezetik Ausztriában a sillingvalutát; addig a következő címletű ércpénzt fogják verni: 0.5, 1, 10, 50 'és 100 sillinget. A 10, 50 és a 100 sillinges ércpénzt aranyból fogják elkészíteni. Az ércpénzveréssel egyidőben megfelelő mennyiségű bankjegyet is bocsátanak ki, hogy megakadályozzák az ércpénz tezaurálását- A kereskedők és a hatóságok január elsejétől kezdődően sillingekben kötelesek számol­ni. Egy sillingnek az árfolyama 10.000 osztrák kev- róna lesz. Az uj érmék aranytartalmát még nem határozták meg. — Október elsejére halasztották a rózsahegyi vásárt. Rózsahegyi tudósítónk jelenti: A rózsa­hegyi Mihály-vásárt a zsidó ünnepekre való te­kintettel szeptember 29-ike helyett október 1-én fogják megtartani. .FtáGAlJUcr&Ii/tIRMP * € * a»ő< CSAK „ft/kSaar-4* NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 uaaGaaaaaBBBBBBaBflBnBBBaBEBZEiiaaBBBBBBBaaaaaBcj j Szőrmék I és I bőrruhák ! * 9 ♦ ^ n ■ w ■ a ■ Legolcsóbban és { ■ . * legszebben készíti Q ° I ü. S. SsaiSliiS I ta a Te!.: 9305. <■ 5 Praha I!,, Praha I,, " 7 ’ m l Scukenicka 28. Melantrichová 10. I » a ■ ■ B ■ | Kiállítás szeptember 23-tól 27-ig d. e. \ H ■ « 10-től d. u. 5-ig a Palace-szállodában. \ = A ruszinszkói szüret. Ungvárról je­lentik: A szüret előtti jelenlegi időjárás rend­kívül kedvező, azonban nem ártana az eső, mert ez adja meg a ruszinszkói szöllő jelleg­zetes izét. A szüret október 5-én fog meg­kezdődni. Minőségileg jó, de mennyiségileg közepes termést remélnek. = Gyümölcsészeti kiállítás Trenesénben. A Szlovenszkói Gyümölcsészeti Egyesület szeptem­ber 28-tól 30-ig nagyszabású gyümölcsészeti kiál­lítást rendez Trenesénben a Táitra-szállő^an. A kiállítás igen sikeresnek ígérkezik. A ki:' :sal kapcsolatban a Szlovenszkói GyümöL .,zeti Egyesület közgyűlést tart, melyen Bucbta Viktor országos gyümölcsészeti felügyelő és Blaho Pál dr., a szlovenszkói mezőgazdasági tanács elnöke is föl fognak szólalni­= A burgonyakivitel. A burgonyákivitel en­gedélyezését a kormány mindenkor a termés eredményétől tette függővé. Az idei burgonyater­més kitűnőnek Ígérkezik, miért is valószínűen en­gedelyezni fogják a kivitelt. A kivitel kérdéséről az október 7-ére egybehívott ankéten fognak ha­tározni. = Szilárd a saazi komlópiac. A saazi komló­piacon szilárd irányzat mellett 50 kilogramonként 2200—2400 koronát fizetnek forgalmi adón kivül. = A londoni gyapjuaukció. Londonból jelen­tik: A gyapjuaukción tegnap 11.983 bála gyapjú került eladásra. Erős verseny mellett főképp fino­mabb .és jobb minőségű áru talált vevőre. A ve­vők jóminőségii áruért készséggel fizettek maga­sabb árakat- Árak: ausztráliai scoured merino 35 —74, ausztráliai scoured crosbred 17.5—63, ausz­tráliai greasy merino 19—49.5, ausztráliai greasy crosbred 15.5—38.5, capes greasy 15—29. = Bulgária cukorrépatermése. Szófiából je­lentik: Bulgária területén ezidén 5500 lrektár terü­leten termeltek cukorrépát. Az idei cukorterme­lést 5200 vagonra becsülik. A belföldi szükséglet 2500 vagont tesz ki; így tehát Bulgária 27.000 tonna cukrot fog exportálni külföldre. = Nyolcvan százalékkal csökkent Romániá­ból az állatbehozatal. Erdélyi tudósítónk jelenti: Romániának Cseh-Szlovákia felé irányuló állat- kivitele az utóbbi hetekben 80—90 százalékkal csökkent. Ennek részint pénzügyi, részint állat­egészségügyi okai vannak. Románia számos vidé­kén erősen fertőzött az állatállomány; különösen a szatmári és a szilágysági pusztákon néhány hét alatt igen sokféle veszedelmes állatbetegség lé­pett fel. Cseh-Szlovákia az állatbetegségek terje­désére való tekintettel erősen korlátozta az állat- bevitelt és minden más határállomás kizárásával egyedüli befogadó állomásnak a romániai marha részére a királyházait jelölte meg, hogy igy egy pontra koncentrálva az állatbevitelt, intenziveb­ben ellenőrizhesse a jószágot. Még Így is kikötöt­te a cseh-szlovák kormány, hogy a királyházai állomásra való szállítás előtt negyvennapi meg­figyelés alá vegyék a román állategészségügyi hatóságok az exportálandó marhát. A jószág négyvennapi eltartása természetesen sokba kerül, de meg az árfolyamváltozástól is tart az expor­tőr, ami a legnagyobb fokú tartózkodást eredmé­nyezte. Amióta a lej javul, azóta még jobban csök­kent a Cseh-Szlovákia fel'é irányuló marhaexport, mert a román marhaárak a lej mai árfolyama szerint Prágának nem felelnek meg. A cseh-szlo- v£kiai kivitel nagymérvű csökkenésének lesújtó hatása van az erdélyi gazdákra, akik nem tudják most értékesíteni kivitelre tartogatott jószágaikat, ds az export csökkenését erősen megérzi az egész erdélyi pénzpiac is. Szatmár, Nagyvárad a mar­haexport révén nagymennyiségű cseh koronához jutott eddig és csaknem az egész erdélyi pénz­piacot ellátta vele. Most, hogy az állatexport stagnál, ezek a piacok teljesen nélkülözik a cseh koronát, amely iránt Erdélyben olyan nagy a ke­reslet, hogy a zürichi jegyzéshez viszonyítva tnl« értékelik­-j- Szilárd a pozsonyi terménytőzsde. (Elkés­ve érkezett.) A pozsonyi terménytőzsdén szilárd ■irányzat mellett a búza 2—5 koronával drágult, a liszt változatlan, román és jugoszláv tengeri 2—3 koronával esett. A következő árakat jegyezték: 76—80 kg búza 195—200, 75 kg 190, jugoszláv bú­za franko ab uszály Pozsony 193—197. 76—80 kg magyar búza ab uszály 193—197, 69—72 kg rozs 182—186, magyar rozs 186, maláta árpa uj 200— 235, válogatott árpa 245—257, merkantil árpa 180 —200, takarmányárpa 160—170, zab 150—160, ju­goszláv tengeri ab uszály 150—152, jugoszláv ui tengeri február-márciusi szállításra 130—13.3, bor­só 180—200, szlovenszkói 170—180, szlovenszkói lencse 275—325, morva lencse 485—590, fehér bab 235—242, mák 785—820, holland kömény 900— 950, prima plombáit vörös lóhere 1600—1700, 00-ás búzaliszt 305—315 , 0-ás búzaliszt 300—310, főzö- liszt 270—285, 5-ös számú kenyérliszt 260—265, 7. számú kenyérliszt 180—195, 0-ás rozsliszt 270 —280, 1-es rozsliszt 245—255. + Hossz a prágai terménytőzsdén. A mai prágai terménytőzsdén az üzlet nyugodt volt, emelkedő irányzat mellett, amely különösen a gabonapiacon jelentkezett. Jegy­zések búza 210—220, rozs 200—210. merkan­til árpa 250—260, válogatott árpa 270—290, zab 155—158. Búzaliszt 340—435, rozsliszt 295—300, amerikai patentliszt decemberre ab Tetschen 3.20, magyar liszt ab Bécs 3.14—3.16, korpa 115—120. amerikai zsir ab Tetschen 13.80*—13.90.-fGyönge a prágai tőzsde. Mivel a mai tőzsdén a kontermin eladásoknál a realizá­ciók tuhaladták a keresletet, az irányzat ismét gyenge volt. Az arbitrázs visszaesésének egyik oka a gyönge Bécs is volt. Különösen a kémiai, textil, szén és szénpapirok estek. Az építési értékek tartottak voltak. A bel­A világbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (43) — Akkor mi marad még, Pál, ami úgy vonz téged az Aparoszra? Legföljebb bará­taid, ismerőseid köre ... — Ismerőseim sincsenek, Asája. Bará­tom pedig csak egyetlen egy van. — De azt nagyon szereted. — Jobban, mint ha testvérem volna. — Teliét jobban, semhogy nélküle élni tudnál... — Nem, Asája. Barátomnál jobban sen­kit sem szeretek a Földön és mégis könnyű szívvel hagytam ott őt, hogy egy nagy sej­telem után kutassak. Ez a sejtelem: az aka­rat hatalma. Engem a Világbéke talán nem is érdekelne, ha nem jött volna összefüggésbe az akarattal, amelynek erejét én, anélkül, hogy egyetlen barátomon kívül valaki tudná, a Világ-béke szolgálatába állítottam. A Világ­béke reménye összeomlott, de annál ragyo­góbb diadalt ült az emberi lényegnek, az akaratnak ereje. Ezzel az akarattal legyőz­tem Ogiit. aki Berasnuszt, a Komoró óriását győzte le. Most itt vagyok Ogli alakjában, egy idegen világtesten, a mienktől hatvan millió kilométer távolságban, ahová egyetlen pillanat alatt érkeztem meg. Ezzel az én vál­lalkozásom befejezést nyert és valóban, akár vissza is térhetnék a Földre. Ha a Világbéke problémájának megoldását nem is vihetem haza, hazavihettem az akarat hatalmának kápráztató csodáját. De most felelek nagy kérdésedre. Asája: én még sem kívánok visszatérni, én itt maradok. — Oh, Páll ! — tört ki a leány szinte ma­gánkívül és széttárva karját a szivét maguk­kal ragadó szavakra. Ezeknek gyönyörében meg akarta ölelni Kun-dót és csak akkor ka­pott észbe, amikor ezt már majdnem meg is tette. — Oh, Pál — ismételte —, milyen bol­doggá tettél. Igen, itt maradsz! És valamint a te világodon senki sem tudja egyetlen ba­rátodon kivül, hogy egy Marslakó van Kund Pál alakjában, azonkép itt nem fogja tudni más, csupán én, hogy Ogli alakjában te, az Aparosz lakója vagy. Oh. Pál, milyen szép napok fognak ránk következni! Az életöröm­nek milyen tündértanyájává fog átváltozni ez az eddig rideg ház! Majd meglátod, milyen jól fogod itt érezni magadat! — Ezt én is hiszem, Asája, — szólt Kund, kezében tartva már percek óta a leány ke­zét, nem is tudva, hogy mikor fogta azt meg. — Hiszem, hogy e házban öröm vár reám, de ez az öröm nem más, mini a te társasá­god. Majd össze fogjuk kötni a hasznost a kellemessel: te el fogsz nekem beszélni min­dent, ami Oglival egyévi távolléte alatt ezen a világon történt és kissé íölfrissiíed bennem azt is, amit a ti bolygótokról mint Ogli tu­dok. csak nem elér világosan. Én pedig majd mesélni fogok a mi bolygónkról, az Apa- roszról. — De nem Razimia asszony előtt! — Miért ne. Asája? Hisz ő nem tudja, hogy Ogli hol volt egy esztendeig. Majd azt fogom mondani, hogy az egy év alatt az Aparosz*- is. meg a Komorót is beutaztam. — Razirna asszony oda lesz a boldog­ságtól! — lelkesedett a leán3r. — De mi van veled, Pál? Miért borult el az arcod olyan lnr te leuu.1? —- Azért, Asája — feleit Kund valóban lehangolitan —. mert minid a ketten elfeled­keztünk valamiről. * — Miről, Pál? — Arról, hogy eljegyzésünket közös aka­rattal fölborítottuk. Mivel fogjuk ezt Razirna asszonynak megmagyarázni? Kölcsönös el­lenszenvvel, ugy-e, nem magyarázhatjuk? — Valóban nem, — felelt Asája azzal a pirulással, amelynek színe a Marson még égőbb piros, mint a Földön. — Akkor a la­kó sko dinünk kellene előtte. — Ami egyikünknek sem természete, ugy-e, Asája? — Nem. Mi ezután képtelenek volnánk még komédiából is mogorván nézni egy­másra.- — Mit mondjunk hát neki? Mert ha sem­mit sem mondunk, ő kívánni fogja, hogy tart­suk meg a lakodalmunkat inához két hétre. Asája szivszorougva kérdezte: — És ugy-e, Pál, te ezt nem akarod? Kund szive is elszorult. Kezében a leány bársonyos, édesen puha kezével, szinte foj­togatta a fölindul ás. — Csak kérdéssel felelhetek. Asája: hát szabad akarnom? Szabad volna árulást kö­vetnem el Ogli ellen? Oh, hiába erőltetem agyamat, ebből a dilemmából nem találok szabadulást. A ti egész világotok előtt szere­pelhetek Ogli Radamesz gyanánt, csak ennek menyasszonya és jövendőbeli felesége előtt nem. Belátod, ugy-e, hogy ez lehetetlen? A leány lecsiiggesztette bájos fejét. — Be kell látnom, Pál, — rebegte. — Be kell látnom, ha a szivem szakad is meg belé. Ebben a pillanatban dörömbölés hallat­szott a titkos ajtón, majd egy szigorú, re­kedt hang hallatszott: — Ogli Radamesz, nyiss ajtót a törvény nevében! Xerdosz hangja volt. 7. fejezet Asája sápadtan ugrott föl Kund mellől. — Pál, menekülj! — kiáltotta. Kund nem felelt, csak mint eleven bá­mulat nézett a leányra, akinek szemeiben ki­mondhatatlan rémületet látott. — Igen, Pál, menekülnöd kell — fobP* . tatta a leány lelkendezve, de most már hal­kabban. — Menekülnöd kell! ó, hogy erre nem gondoltam hamarább! Tudnom kellett volna, hogy Xerdosz sietni fog beváltani fe­nyegetését. Most itt van egy sereg rendőr­rel, hogy letartóztasson, ha tovább is vona­kodni teljesíteni kívánságát. Kund büszkén egyenesedett föl. — Soha! — kiáltotta. — Esküszöm, hogy ezt nem fogom megtenni, bármi történik is. Aztán mit tehet ellenem Xerdosz? A mai na­pon épp olyan kegyelmes ur lettem, mint 5. Amig a császár vissza nem veszi tőlem ran­gomat, addig Xerdosz tehetetlen velem szemben. Nagyon jól tudom, hogy mellemen ezzel a rendjellel minő kivételes jogaim vannak. — Ó, Pál — esengett a leány —, ne raa- kacskodj. Xerdosz bizonyosan elment előbb a császárhoz és 'kieszközölte, hogy megfosz- szon rangodtól. — Ogli Radamesz, még egyszer fölszó­lítják a törvény nevében, hogy nyiss ajtót és add meg magad! Ha ezt azonnal nem teszed, erőszakkal fogok behatolni. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents