Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-25 / 218. (666.) szám

Csütörtök, szeptember 2. * saiknak. Nagyon természetes, liugy a köt­vények tulajdonosai, akik túlnyomó részben a nemzeti kisebbségekhez tartoznak, nem nyugosznak bele olyan könnyen abba, liogy ne kapjanak kártalanítást a liadikülcsünök Után és igen erőteljes akciók indultak meg, hogy a.kormányt-rászorítsák a kötvények beváltására. — A magyarországi nemesíémpiaeou a világparitás fölött mozognak az árak. Bu­dapestről jelentik: A nemesfémpiacon a for­galom meglehetősen szűk keretek között mozog, mert a kereslet a magas árak miatt tartózkodó. A piacon ugyanis ngy az ezüst, mint az arany áru a világparitás fölött mo­zog. A szinaranyat 51.000—52.000, az arany Hzkoronást 165.C00—168.000, az arany húsz- koronást ,333.000,—336.000, a szipezüstöt 1480—1520, az ezüst egykoronást 6060—6210, íi kétkoronást 12.120—12.420, a forintost 16.280—16.800, az ötkoronást 31.000—32.000 koronával jegyzik. — Böraukcló- A tegnapi koliui böraukeión a következő árakat érték cl: Üsző 24.5 kgig 1-3.40 29.5 kg 13, 39.5 kg 13.80, 49.5 kg 12.70; ökörbőr: 24.5 kg 16.70, 29.5 kg 10-90, 39.5 kg 11.50, 49.5 kg 11.50, 59.5 kg 11.10; tehénbőr: 24.5 kg 11.30, 29.5 kg 11.10, 39.5 kg 11.40, 49 5 kg 11.30, 59.5 kg 11.20; bikabör: 24.5 kg 11,60, 29.5 kg 10.60, 39.5 kg 10.30, 49.5 kg 9, 59.5 kg 6.80, 60 kg 6-50; borjubőr; 3 kg 22, 4 kg .21.60, 5 kg 22; lóbőr 7.60 korona. — S/.lovenszkó! és ruszlnszkól fizetéskép­telenségek. A prágai hitelezői védegylet a követ­kező fizetésképtelenségeket közli; árunkat Antal bőr-kereskedő Trencsén, Kornás János kereskedő Besztercebánya, özv- Löwy Ferdinándné keres­kedő Besztercebánya, Mayer Mózes kereskedő Szolyva, F'ekete Imre építési vállalkozó Bereg­szász, Munkás Fogyasztási Szövetkezet Beszter­cebánya, Holoman András vendéglős Eperjes.------------un........................... —------­A d inár emelkedése miatt vílágparitás fölött van a jugoszláv gabona Szabadka, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Az európai pénzpia­con az utóbbi napokban mcglepetésszerü emelkedésnek indult a dinár árfolyama. Szeptember 16-tól 40—45 ponttal lett drá­gább a jugoszláv valuta -és az emelkedés arra enged következtetni, hogy a javulás állandósul. Belső, gazdasági hatása ennek az emel­kedésnek — az export szünetelése, mert a dinár mai árfolyama szerint a gabona­árak a világparitás fölé emelkedtek. A termelők ragaszkodnak az eddigi 350 —360 dináros árakhoz, holott a világparitás- nak megfelelő ár 310—315 dinár lenne. Ezért az exportőrök beszüntették a vásárlást, csak U régi kötéseket bonyolítják 1c mindaddig, inig az uj helyzet ki nem alakul, Érdekelt körökben nagy feszültséggel figyelik meg a helyzetet, mert Amerika és Oroszország ter­mése nem volt megfelelő, tehát az importra szoru'ó országok a jó közepes jugoszláv ter­mesből óhajtják szükségleteiket kielégíteni, de még Magyarország is vásárlási szándék­kal figyeli Jugoszlávia gabonapiacát. Más vonatkozásban a jugoszláv belső piacokon nem érezhető a dinár emelkedésé­nek hatása, az árak változatlanok. Az erdőknek a vagyondézsnia szempontjá­ból való értékelésére vonatkozó irányelvek. Pös­tyénből jelentik: A vagyondézsma kiszabásánál a legnehezebb kérdés az erdővagyon értékelése. Az erdőbirtok rendszerint tartósan egy kézben marad s igy a gyakori adásvétel hiányában az erdőbirtokivak a forgalmi árak alapján való föl- becslése szinte lehetetlen. Ez az oka annak, hogy az értéklést a vagyondézsmatörvény a hozadék a.apján irta elő. A'történelmi országokban az er­dőket általában erdőgazdasági iizemtervek sze­rint szakszerűen kezelik, miért i$ a tiszta jövede­lem alapján az erdővagyon értéke könnyen ki­számítható. Szlovenszkón ezzel szemben az erdő­birtokok legnagyobb részét nem kezelik iizemter- vek szerint és az erdők túlnyomó többsége nem hajt állandóan visszatérő rendes jövedelmet s a hozadék pontosan nem számítható ki. A pénzügyi hatóságok ennek ellenére Szlovenszkóban is a történelmi országokra vonatkozó becslési eljárást ejtették meg, ami a legtöbb esetben a vagyondézs­ma kiszabásánál túl értékelésre vezetett. A pös- tyéni ,,Nagybirtokosok Szövetsége Szlovenszkón'1 közel két évvel ezelőtt tárgyalásokat kezdett a pénzügyminisztériummal aziránt, hogy a szloven- szkói erdőbirtokok becslésére külön irányelveket adjanak ki. A tárgyalások most nyertek befejezést és azok alapján a pénzügyminisztérium a szloven- s?kói erdőbirtokok értékelését illetően a szloven- szkói viszonyokkal számoló megfelelő irányelve­ket adott ki, melyeket a pénzügyi hatóságok a vagyondézsma kiszabására vonatkozó javaslataik megtételekor szem előtt tartani kötelesek. Az irányelvek német fordításban a nagybirtokosok szövetségénél Pöstyénben megrendelhetők. A jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervvel biró er­dőkre vonatkozó irányelvek ára 30 s a többi er­dőkre vonatkozóké 20 korona. = A magyar termésjelentés. Budapest­ről jelentik: A földművelésügyi miniszter je­lentése szerint a tengeri érését a kedvező időjárás elősegítette, úgy hogy teljes jó be­érést lehet remélni, összesen mintegy húsz millió métermázsa tengeritermés várható. A burgonya szedése folyamatban van. A gu­mók túlnyomó részben szépen fejlődtek és egészségesek. A cukorrépa szedését és szállítását már több vármegyében meg­kezdték. Összesen mintegy 13,973.000 méter­mázsa cukorrépatermés várható. A takar­mányrépa jól és erőteljesen fejlődik és min­denütt jó termés várható. A korai érésre és a megindult rothadásra való tekintettel már sok helyen megkezdték a szölösziiretet. Az egész országból gyenge termést jelentenek és csak kevés helyen számítanak közepesen aluli, vagy közepes termésre. A borkereslet és kínálat általában lanyha. Az idei szeszkontjngeiis. A miniszter­tanács legutóbbi ülésén az idei szeszkam­pány szeszkontingensét 500.000 hektoliter­ben állapította meg. A szeszgyárosok ezzel a mennyiséggel nincsenek megelégedve. Né­zetük szerint a belföldi fogyasztás 470— 500.000 hektolitert fog kitenni a tavalyi 456.000 hektoliterrel szemben, mert a dena­turált szesz fogyasztásának fokozódására lehet számítani. Az exportra kerülő szesz- mmnyiséget legalább 100.000 hektoliterre kell becsülni, mert az 1923—24 évi kam­pányban a cseh-szlovák szeszexport 130.000 hektolitert tett ki. Ilyen számítás mellett a kontingensnek 570—600.000 hektoliternek kellene lennie. Ebben az esetben a kam­pány befejeztével 70—100.000 hektoliter szesz maradna tartalék gyanánt a jövő kam­pányra raktáron. Az érdekeltek szerint semmi akadálya sincsen annak, hogy a kon­tingenst fölemeljék, mert az idei burgonya- termés kielégítő és rendkívül jó cukorrépa- termésre lehet számítani. Magyarország 2000 vagon lisztet exportarr egy hét alatt Cseh-Sz.lováklóba és Ausztriába. Budapestről jelentik: Szeptember második heté­ben Magyarország 2000 vagon lisztet exportált Cseh-Szlovákiéba és Ausztriába.-p Lanyha a cukortözsde. Paris szikiid. New-York tartott, London gyönge. A belföldi piacon lanyha irányzat melleit a nyersáru október-decemberi jegyzése a következő: Aussig Iqqo és kikötő 222.5, Kőim és Pardii- bitz 217.5 (pénz). Lanyha nyitás után megszilárdult a berlini tőzsde. (Pragoradio.) A mai tőzsde kedvetlen hangulatban nyitott s az árfolya­mok ellanyhultak. Később azonban a bánya­értékek megszilárdultak, mire a szilárd irány­zat átterjedt a többi érték piacára is. Német kölcsönkütvények tartottak. Hadikölcsön 1140 billióra emelkedett. Bankértékek tartot­tak, hajózási vállalatok javultak.-j- Szilárd a esik ágöl terménytőzsde. A csi- kágói terménytőzsde tegüap szilárd irányzat mel­lett nyitott. Az északnyugaton uralkodó kedvező időjárás és a készletek gyarapodásáról szóló je­lentések következtében átmenetileg az árfolya­mok ellanyhultak; később azonban a winnipegi gabonapiacról érkező jelentések és az exportüzlet fölélcnküléséröl szóló hírek nyomán az árak is­mét megszilárdultak. Záróirányzat szilárd. i.uiló f~1'' jkMuíili '^ iíiii— miim Amnrr im—iff-~~f~lirT—T Szóláncok, fiüüli&muftlc vénomto C5S €m£$Í99®9A Kassa, Fő-u. 76. IC&ircism&üEii fiftgSgi&miv&lc, teriiMfrlc .....1... mmm • € bs sstól© W€llíiíaS^tói$SI®€ai» Szentháromság­rUúAMmB 3MI Mc. Q Ke iéi. szoborral szemben I — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (41) De ha a Marson mindenki előtt Oglj ma­rad is, Asája előtt nem maradhat az tovább. Most, hogy újra ott volt a. leány, bűbájos fiatalságában, üde szépségében, kiöntve előtte túláradó érzéseit: Kund nem is gondolt többé arra, hogy olyant mondjon neki, ami az igaz­sággal ellenkezik. Ezt mondta csöndes han­gon: — Bár hamarább szóltál volna hozzám igy, Asája. Akikor ami történt, nem igy tör­tént volna. A leány megragadta Kund karját. Ki­csiny kezeinek érintésében benne reszketett egész szive. Szemei ragyogtak az elragadta­tás tüze ben: — Ki vagy tehát? Ugy-e, nem erről a világról való? — Nőni, Asája. — Akkor tudom, honnan jöttél. — Tudod? — Igen, tudom, Egünk lég ragyogóbb csillagáról, az Aparoszról. — Onnan, Asája. Nektek Apa rósz a neve, nekünk csupán: a Eöld. Viszont ami nektek a ti Földetek, annak neve nálunk a Mars. —. És a te neved? Kund. Kund Pál. — Milyen szép név! Százszorta, ezer- szerte szebb, mint Ogli Radamesz, Mi a fog­lalkozásod? Ugy-e, költő vagy? Nem, Asája, — Í1át mi? Ah, igen: csillagász! — Az sem. Orvosnak kellene lennem. — De az sem vagy? — Nem. Még egyetlen beteget sem gyó­gyítottam. — Akkor mi az életcélod? — A kutatás. — Ah, tehát tudós vagy! — Olyanforma. De egy még nem létező tudománynak tudósa. — Miről szól ez a tudomány? — Az akaratról. — Most már értem. Te az vagy az Apa- raszon, ami Ogli minálunk. De mondd, miért jöttél ide az Aparoszról? Ugyanazért, amiért Ogli a Komor óra ment hasonló módon? Mert én tudom, hogy miért ment oda. Hiába •titkolózott, én tudtam ezt már .akkor, mielőtt az érted való aggodalomból hallgatóztam és kihallgattam beszédedet ezzel a Xerdosszal. Ugy-e, neked is az a küldetésed, hogy vala­mi uj hadieszköz eszméjét vidd el innen az Aparosz egyik államának, kétségkívül ha­zádnak, hogy ezt naggyá, hatalmassá tedd általa, hogy a te hazád leigázhassa szomszé­dait, vagy bosszút ál Ihasson rajtuk, amiért azok leigázták őt. Ali, Istenem, hát nálatok sem egyéb a történelem, mint ocsmánynál- ocs n rá 11 y abb h á b o r 1 tje tö rté n e te ? Asája összekulcsolta szép, aranysárga kezeit és szinte csdeleléssel nézett föl Kulid­ra, aki viszont mellét érezte tágulni a gondo­latra, hogy nem kell adnia igenlő feleletet. — Tévedsz, Asája — szólt sugárzó arc­cal —, én nem harcok hőse vagyok, hanem a béke apostola; nem az öldöklés szerve­zője, hanem a testvéries élet munkása: nem a gyűlölet hirdetője, hanem a szeretet hitval­lója; nem hadi dicsőségre áhítozó katona, hanem a békét legfőbb jónak tartó polgár; nem egy uralkodó szolgalelkü államíéríia, hanem önérzetes, szabad ember; nem egy nemzetnek küldötte, hanem az én egész vi­lágom legnemesebb leikéinek önkéntes fu­tára. Nem, Asája, nem uj hadigépek, nem uj öldöklő fegyverek után jöttem kutatni. Sze­retem hazámat és véremet áldoznám, ha el­lenség megtámadná és meg akarnák rabolni, de az én hazám nem akar megtámadni, rneg- rabolni senkiit, én sem akarok. Az én hazám békében akar élni az egész világgal. Csak­hogy nagyon kevés nemzet van az enyémhez hasonló. Igazad vau Asája, az Aparoszon is majdnem örök a háború és a béke rövid évei is csak készülődések uj háborúkra. A mi em­beriségünk legjobbjai buzgólkodnak évtize­dek óta, hogy megszervezzék a világbékét. Nem bírnak eljutni még egy tervhez sem, amelyet minden nemzet elfogadna. így ve­tette föl végre egy derék tudós az eszmét, mint egyedüli reménységet, hogy ha valaki­nek az Aparosz lakói közül sikerülne ide­jönni hozzátok, itt megtudhatná, hogy hogyan kell megcsinálni a Világbékét. Mert a ti boly­gótok régibb, mint a mienk: mi bizonyosra vettük, hogy az itteni emberiség talán már évezredek óta nem ismeri a háborút és nem is fogja soha többé megismerni. Engem nem küldött senki, mindössze két lény van az Aparoszon. akik tudják, hogy idejöttem. -Sa­ját elhatározásomból vagyok itt: meg akar­tam lepni a mi emberiségünket egy ajándék­kal, amely valóban az Ég ajándéka lett volna: azzal, hogy nálatok milyen a Világbéke. Föl­fedezve cs kiképezve magamban egy rend­kívüli képességet: akaratomnak a másokét túlszárnyaló erejét, ezzel az erővel kénysze­ri tettem Oglit, hogy költözzék az Aparoszon az én testembe legyőzött fogolynak, mig én diadalmasan a.z ö testet foglaltam el. Ez is harc volt, ez is küzdelem volt, de az utolsó harc, utoJ'só küzdelem lett volna a Világbéke előtt. A cél itt valóban- szentesítette az esz­közt. Üli, Asája, ha valaha valamit hihetet­lennek tartottam, csak egyetlen dolog volt, .az, hogy az én világom ilyen gyászosan fog csalódni a tiétekben. Hogy itt, a ti bolygóto­kon nem ismerik az örök békét, sőt nem is akarnak tudni róla. És hogy talán nem isme­rik az egész világegyetemben sem, mert íme. a Komorón sem ismerik. Oglinak volt igaza, nem nekem: ö uj hadieszközért ment a Ko­moróra, bizonyosra vette, hogy ezeket meg­találja és — nem csalódott. Kérdezlek, Asája, van- e még ezek után valami keresnivalóm nálatok? Kund, aki sugárzó arccal kezdte, sze­meiben a csüggedés levertségével végezte szavait. Asája egyre mélységesebb áhítattal nézte a másvilági jövevényt, aki magára véve Ogli alakját, ezt nemcsak kivetkőztette ellenszenves mivoltából, hanem még rokon­szenvessé, sőt megragadóvá tette. Asája nem tudott betelni ennek az alaknak nézésé­vel, akit pár ór.. előtt alig méltatott egy pil­lantására s akire évekig csak borzongással tudott még gondolni is. Az ő számára ez az alak örökre megszűnt Ogli lenni és szinte a gyönyörtől áradozott, hogy ezt a nevet nem is kell megszólítás gyanánt kimondania töb­bé. Habár elhallgatta volna akár órákig Kan­dót, akinek még hangját is zengzetesebbnek találta, mint Ogliét, mégis örült, hogy Kund befejezte szavait és hogy most már ő szól­hat hozzá. Mert ha Kund le is volt verve, ő, Asája, nem érezte ezt a levertséget, sőt soha még szivét nem rezeghette meg tudat, amely fölemelőbb lett volna, mint amikor elgon­dolta, amit válaszolni akart: (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents