Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-04 / 201. (649.) szám

T <7cteÁ0Ur JJ[&GywfflRTA:I> III. évfolyam 201. (619.) szám Prága, csütörtök, 1924 szeptember 4 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300Ké., félévre 150 Ké., negyedévre 76 Ke., egy hónap­ra 26 Ki. Egyes szám ára 1'20 Ke. — Külföl­dön: Egész évre 450.— Ki., félévre 225.— Ké., negyedévre 115 Kí., egy hóra 39 Ké. w Szer­kesztőség: Prága 11., átépánská ullce 16/111. Telefon: 30349. « Kiadóhivatal: Prága L, Llllová ullce 18.szám. Telefon: 6797 Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A parlamenti ülések megnyitásához (íj.) Prága, szeptember 3. Midőn e sorok rendeltetési helyükre jut­nak. a Rudoliinum villamoscsengői kéthónapi hallgatás után uj munkára hívják a nyári pi­henésből Prágába érkező honatyákat. A köz­hangulatból ítélve, törvényhozóinkban nagy munkakedv mutatkozik pártkülönbség nélkül. Élénk emlékezetünkben vannak még a nyári szezont záró ülések, amidőn ugyanis a kép­viselők kénytelen-kelletlen búcsúztak a par­lamenttől, mivel a józanabb fölfogása kor­mánypártok is érezték, tudták, hogy a ta­vaszi ülésszakban semmi olyat nem végez­tek, ami a köznek tényleg javára válnék s a nyári szünetre falujába visszatérő kormány- párti képviselő restelkedve volt kénytelen bevallani, hogy bizony semmi uj törvény ol- kotásáról sem számolhat be választóinak, akiket ennek folytán újabb Ígéretekkel volt kénytelen áltatni — őszig. Megérkezett az ősz is, újra itt az alka­lom a régi ígéretek beváltására. A munkás várja a szociális biztosítást, a kisgazda a ga­bonavámokat, az öregnyugdijas élete alko­nyának megörvendeztetését. Ha a koalíciós pártok végrehajtóbizottságának, a pétkának legutóbbi tanácskozásairól kiadott kommüni­két átolvassuk, örömmel tapasztaljuk, hogy mindeme kérdések a legközelebbi ülések na­pirendjén szerepelnek. Csupán az tölt el szo­morúsággal, hogy ezeket az ideálisan szép munkaprogramokat nem elsőizben olvassuk, ugyanezt láttuk a tavaszi, a múlt őszi ülés­szak kezdetén is, sőt a kormányelnök hiva- talbalépésckor is ezt a programot hallottuk, sajnos azonban, hogy eme munkaterv'- első publikálása óta semmi sem történt a képvi­selőházban, ami az állaim adófizető polgárait ehhez a célhoz közelebb hozta volna. Ez az évekre visszanyúló szomorú ta­pasztalatunk nem engedi meg, hogy a parla­ment legközelebbi üléseitől bármi csekély jót is várjunk. H’ába közölnek a kormánypárti lapok a sajíópetka utasítására törvényjavas- latcímeket hasábszámra, annak egy tizedrésze sem fog valóra válni és ami mégis átmegy a legváltozatosabb fajtájú pétkák retortáján, a különböző kompromisszumok hatása alatt úgy lesz átalakítva s agyonnyomoritva, hogy ennek a törvénynek senki sem látja hasznát. Nem a mindent kritizáló és semmivel meg nem elégedő ellenzék hangján szólunk most, hanem az igazi, komoly munkát s a va­lódi eredményeket akaró közönségünk kíván­ságát tolmácsoljuk, ha azt mondjuk, hogy a parlament állítson össze kisebb munkaterve­ket, de olyanokat, amelyeket tényleg meg­valósíthat. Szűnjön meg az a rendszer, amely mellett az ülésszak négyötödrésze mentelmi ügyek tárgyalásával telik el s változzék meg ez az arány: a munkaidő egy ötödé elég lesz a mentelmi ügyekre s a többi fordittassék az alkotó munkára. Jól tudjuk azt is, hogy ennek az igazi, komoly alkotó munkának a kormányhatalom jelenlegi összetétele mellett igen súlyos — mondhatni —, leküzdhetetlen akadályai van­nak. A kormánytöbbség struccpolitikát folytatva, nagyon szeret hivatkozni a maga tizenöt-tizennyolc főnyi „biztos11 többségére, azt azonban még senki sem vette fontolóra a hatalmon lévők közül — legalább a nyilvá­nosság előtt nem —, hogy ez az igen, kétes értékű „többség" oda van, mihelyt egy ko­molyabb, elvi jelentőségű tárgynál kell igent, vagy nemet mondani. Becsületes, őszinte gondolkodásmód mellett egyetlen helyes megoldási ut mutatkozik: ha a kormány látja., hogy azokkal a pártokkal, amelyekre támaszkodik, semmi komoly munkát sem ké­pes végezni, minden föntartás nélkül engedje át a helyét egy más kormánynak, vagy ami még helyesebb, az uj választások utján en­gedje megnyilvánulni a nép akaratát. A Szlovénekéi és Risszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Mindezeket ugyan volt alkalma bőven megfontolás tárgyává tennie a koalíciós kor­mánynak négyévi dicstelen uralma alatt és számos Ízben állott a petka ama válaszúton^ hogy el kellett döntenie: megmarad-e annál a kormányrendszernél, amelynek főcélja az egyesek hatalmi állásainak megvédése, vagy pedig beismeri' tényleg, hogy a kor­mányzásra képtelen, eddig azonban mindig fölüfkerekedctt a személyek rideg önzése, amely féltő gonddal őrködött a húsos fazekak fölött s amely elnémította a lelkiismeretnek a pártérdek elárulása ellen tiltakozó szavát. Naponként olvassuk a cseh koalicióspárti lapokban, hogy ez. vagy az a párt még a kormányból való távozás árán is követelni fogja egyik-másik ügy rendezését. Gyakran elhangzó szavak ezek, de amidőn kenyértö­résre kerül a dolog, a saját képviselőségét — ha nem a bársonyszéket — féltő elvtáfs, szocialista „testvér" meghátrál azzal a gon­dolattal: miért engedné át helyét egy uj kép­viselőnek, amikor oly kétes, hogy ő maga újból visszakerül-e még a törvényhozásba. Nem kell hosszasan bizonyítanunk, hogy mennyire erkölcstelen az ily fölfogás, noha a kormány többségéhez tartozó pártok ezt vallják. A dicstelen múltú petka pedig leghelye­sebben teszi, ha a törvénytervezetek helyett inkább a fönt elmondottakat fogja mérlegelni s az egész ország osztatlan örömére kimond­ja, hogy a kormány uj választásokat ir ki. Ez ( lesz a mai kormányrezsim utolsó aktív cse­lekedete, amelyre türelmetlenül vár a lakos­ság s amely az ellenzéki pártok megelégedé­sét is kivívja. Egyéb munkát, eredményt — a legszebb Ígéretek ellenére sem várunk. A marohhól wereségeh Tcszélgczteíik a spanyol kormány nemzet# A spanyolok Marokkó kiürítésére gondolnak — Súlyos nemzetközi helyzet a marokkói események nyomán Pr ága, szeptember 3. A spanyolok marokkói helyzete napról, napra rosszabbodik. Egy Havas jelentés szerint ugyan Primo de Rivera kijelentette, hogy a marokkói spanyol zóna katonai hely­zete némileg javult, de már a Matin egy jelentése szerint javulásról szó sem lehet. A Telari spanyol haderő parancsnoka a had­vezetőségtől erősítést kért, mert különben kénytelen lesz állásait kiüríteni és a hadi­anyagot megsemmisíteni. A riffkabilok támadását a rendelkezé­sére álló katonasággal képtelen visszaverni. Reuter jelenti Gibraltárból, hogy az utóbbi tizennégy nap alatt a spanyolok ötvenezer embert küldtek Marokkóba. A gibraltári magaslatokról látni az afrikai partokon robbanó srapneleket. A spanyolok iránt eddig barátságos Andjerra és Wadra törzsek fölkelése most már nem lehet két­séges. Spanyolországban nagy nyugtalanság uralkodik,, mert úgy hírlik, hogy a kelle­metlen marokkói helyzet miatt az elégedet­lenek föl fogják használni szeptember 13-át, a Primo de Rivera kormány megalakításá­nak évfordulóját, hogy a jelenlegi rendszeri megdöntsók. Ellenrendszabályokat léptettek ugyan életbe, de a rossz hadszintéri hírek nagyon növelik az elégedetlenek pártját. Egy Tangerből érkezeti jelentés szerint Rajzuli párthívei is, akik eddig a spanyolok iránt mindenképpen barátságosan viselked­tek, csatlakoztak Adb el Krinhez. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója már úgy számol be a helyzetről, hogy a marokkói spanyol protekturátus részleges, vagy teljes kiürítése bevégzett dolog. A marokkói spa­nyol zóna és spanyol autoritás nemzetközi szerződésekkel, mint például az algezirasi szerződéssel van megállapítva. Mielőtt tehát a spanyolok Marokkót kiürítenék, a helyzetet a nemzetközi szerződéseket aláíró nagy­hatalmaknak kellene átvizsgálniok, hogy esetleg a jelenlegi spanyol uralom helyébe egy más nagyhatalom autoritását biztosít­sák. A spanyolok veresége így mindenkép­pen súlyos következményekkel járhat nem­zetközi szempontból is. NacdonaM lene nemeggezift nerrlot javaslatával Egy amerikai kompromisszum — Hughes nem hisz a genfi tanácskozás sikerében — A P. M. H. külön tudósítása — Gén!, szeptember 3. Herriot tegnap este, Macdonald pedig ma reggel érkezeit Geníbe. Ezzel a genfi nép- szövetségi ülés elérte az érdeklődés tetőpont­ját és a mai és holnapi nap az európai béke szempontjából a háború utáni évek legfonto­sabbik dátuma lehet. Macdonald elutazása előtt a kölcsönös segélynyújtás szerződésére nézve kijelentette, hogy Angliára nézve le­hetetlen oly kötelezettséget vállalni, amely a biztonság fogalmának meghatározását más nemzetektől teszi függővé, még sem szabad azt hinni, hogy ezzei az egész kérdés el van ejtve. Géni nem fog szenzációs döntéseket hozni. Franciaország megtalálja a maga biz­tonságát, de nem kardesörtetés utján. Az ő felfogása szerint lord Esher lesze­relési terve bizonjres változtatásokkal a leg­jobb metódus. A konferencia körében ma az a hír ter­jedt el. hogy Macdonald leszerelési tervét, amely a Her­riot által javasolt kölcsönös garanciaszer­ződéssel nem egyezik, egy külön konferen­cia elé fogják terjeszteni. A Bliz tábornok vezetése alatt álló ame­rikai csoport kompromisszumos javaslat ut­ján akarja a két miniszterelnök közötti ellen­tétet áthidalni. A javaslat főbb vonásokban a ■következő: Ha a szignaíárius hatalmak elismerik azt, hogy egy állam háborút kezdett anél­kül. hogy védelemre szorult volna, ezzel nemzetközi bűnt követett el. Azután egy nemzetközi törvényszék dönt afölött, hogy támadásról van-e szó. Az esetben, ha a szignatárius hatalmak egyike lép föl táma­dóként, mindazok a tulajdonok és érdekek, amelyeket ez a hatalom más államoknál bír, megszűnnek a nemzetközi törvények védelme alatt állaní. Egy washingtoni jelentés arról számol be, hogy Hughes államtitkár kijelentette, hogy Amerika hajlandó egy oly nemzetközi konferencián részt venni, amely a fegyve­rekkel való kereskedelem ellenőrzésére nézve akar megegyezést létrehozni. Nem hiszi azon­ban, hogy egy oly egyezmény, mint amilyen­ről most a népszövetség tárgyal, hasznos szolgálatokat tehet. A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Cseh-Szlovákia biztonsága — belpolitikai kérdés Prága, szeptember 3. „Pacifizmus részletekben", ez a elme a i Prager Tagblatt mai vezércikkének, amely Benesnek a leszerelés és biztonság kérdésé- j ben készített jegyzékével foglalkozik. A . cikk elisleri, hogy Benes pacifizmusa tisz­tességes és rámutat arra, iiogy ez a politikai eszme elsősorban az állam helyzetéből fa- ; kad. Miért folytatna Cseh-Szlovákia hábo- \ rus politikát? Nincsenek felszabaditatlan te- , rületei, nincsenek hódítási lehetőségei, sőt ezzel ellenkezően az államnemzethez tartozó politikusok között sokan vannak, akik a csendes magukba szállás órájában és bizal­mas körben azt a kérdést mérlegelik, vájjon annak idején nem tolták-e túlságosan messzire Versail- lesben az állam határait. Cseh-Szlovákia hivatalos politikája csak az állam területének megtartását ('ismerheti céljául. Ha tehát Cseh-Szlovákiának nincse­nek háborús tendenciái, akkor miért fordul Benes egy oly javaslat ellen, amely a cél fe­lé irányuló lépésnek tekinthető és amely eredményesebb lehet, mint az általa propa­gált regionális szerződések? Benes attól tart, hogy a garanciaszerződés nem hat elég • yorsati és nem védi meg kellően az expo­nált kis államokat. Hogy itt elsősorban a sa­ját államára gondol, az magától értetődő. Nincs szükség arra se, hogy a történelmet tanulmányozza, csak az általa csinált törté­nelmet kell szem előtt tartania, hogy azt az államot, amelybe két elégedetlen kisebbségi nemzet van bezárva, exponáltnak tartsa. Mégis tévedés azt hinni, hogy ennek az ál­lamnak a biztonságát külpolitikai szerződé­sekkel garantálni lehet. A lap arra a kon­klúzióra jut, hogy Cseh-Szlovákia biztonsá­gát csak belpolitikáikig lehet megoldani, oly helyzet teremtésével, amely mellett az ál­lam minden polgára nemzeti különbség nél­kül valóságos hazájának érzi ezt az államot. Egy francia katona fegyvert emelt a kölni érsekre Berlin, szeptember 3. Schulte dr. kölni érsek Tirara főbiztos előtt panaszt tett amiatt, hogy amikor autójával a meg nem 1 szállott területről a megszállott területre i akart utazni, egy francia őrség feltartóztatta J és méltatlan bánásmódban részesítette. Egy i katona fegyvert fogott reá, úgy hogy az ! érsek kénytelen volt az autóból kiszállni, j Tirard főbiztos egy külön delegátus utján j bocsánatot kért az érsektől, aki közölte a j főbiztossal, hogy a Vatikánnak jelentést tett j már az esetről. Fertinax a „ nagynénist“ offenzivárél Paris, szeptember 3. Pertinax az Eclio de Parisban felhívja Herriot figyelmét a ke- i leteurópai kis államokban mutatkozó „nagy- német" offenzivára. Pertinax kijelenti, hogy ; Herriot engedékenysége megbocsáthatatlan lenne, mivel a közép és keleteurópai szövet­ségesek hajlandók Franciaország szilárd és tiszta politikájához csatlakozni. Ez kitűnik abból az energikus válaszból is, amelyet a cseh-szlovák kormány a kölcsönös segély­nyújtás szerződése ügyében adott. j 100 csch*szl. Koronáin fizettek ma, szeptember 3-án: Zürichben 15.925 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 213000.— osztrák koronát Berlinben 12575000000000*^— német márkát i

Next

/
Thumbnails
Contents