Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-04 / 201. (649.) szám
T <7cteÁ0Ur JJ[&GywfflRTA:I> III. évfolyam 201. (619.) szám Prága, csütörtök, 1924 szeptember 4 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300Ké., félévre 150 Ké., negyedévre 76 Ke., egy hónapra 26 Ki. Egyes szám ára 1'20 Ke. — Külföldön: Egész évre 450.— Ki., félévre 225.— Ké., negyedévre 115 Kí., egy hóra 39 Ké. w Szerkesztőség: Prága 11., átépánská ullce 16/111. Telefon: 30349. « Kiadóhivatal: Prága L, Llllová ullce 18.szám. Telefon: 6797 Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A parlamenti ülések megnyitásához (íj.) Prága, szeptember 3. Midőn e sorok rendeltetési helyükre jutnak. a Rudoliinum villamoscsengői kéthónapi hallgatás után uj munkára hívják a nyári pihenésből Prágába érkező honatyákat. A közhangulatból ítélve, törvényhozóinkban nagy munkakedv mutatkozik pártkülönbség nélkül. Élénk emlékezetünkben vannak még a nyári szezont záró ülések, amidőn ugyanis a képviselők kénytelen-kelletlen búcsúztak a parlamenttől, mivel a józanabb fölfogása kormánypártok is érezték, tudták, hogy a tavaszi ülésszakban semmi olyat nem végeztek, ami a köznek tényleg javára válnék s a nyári szünetre falujába visszatérő kormány- párti képviselő restelkedve volt kénytelen bevallani, hogy bizony semmi uj törvény ol- kotásáról sem számolhat be választóinak, akiket ennek folytán újabb Ígéretekkel volt kénytelen áltatni — őszig. Megérkezett az ősz is, újra itt az alkalom a régi ígéretek beváltására. A munkás várja a szociális biztosítást, a kisgazda a gabonavámokat, az öregnyugdijas élete alkonyának megörvendeztetését. Ha a koalíciós pártok végrehajtóbizottságának, a pétkának legutóbbi tanácskozásairól kiadott kommünikét átolvassuk, örömmel tapasztaljuk, hogy mindeme kérdések a legközelebbi ülések napirendjén szerepelnek. Csupán az tölt el szomorúsággal, hogy ezeket az ideálisan szép munkaprogramokat nem elsőizben olvassuk, ugyanezt láttuk a tavaszi, a múlt őszi ülésszak kezdetén is, sőt a kormányelnök hiva- talbalépésckor is ezt a programot hallottuk, sajnos azonban, hogy eme munkaterv'- első publikálása óta semmi sem történt a képviselőházban, ami az állaim adófizető polgárait ehhez a célhoz közelebb hozta volna. Ez az évekre visszanyúló szomorú tapasztalatunk nem engedi meg, hogy a parlament legközelebbi üléseitől bármi csekély jót is várjunk. H’ába közölnek a kormánypárti lapok a sajíópetka utasítására törvényjavas- latcímeket hasábszámra, annak egy tizedrésze sem fog valóra válni és ami mégis átmegy a legváltozatosabb fajtájú pétkák retortáján, a különböző kompromisszumok hatása alatt úgy lesz átalakítva s agyonnyomoritva, hogy ennek a törvénynek senki sem látja hasznát. Nem a mindent kritizáló és semmivel meg nem elégedő ellenzék hangján szólunk most, hanem az igazi, komoly munkát s a valódi eredményeket akaró közönségünk kívánságát tolmácsoljuk, ha azt mondjuk, hogy a parlament állítson össze kisebb munkaterveket, de olyanokat, amelyeket tényleg megvalósíthat. Szűnjön meg az a rendszer, amely mellett az ülésszak négyötödrésze mentelmi ügyek tárgyalásával telik el s változzék meg ez az arány: a munkaidő egy ötödé elég lesz a mentelmi ügyekre s a többi fordittassék az alkotó munkára. Jól tudjuk azt is, hogy ennek az igazi, komoly alkotó munkának a kormányhatalom jelenlegi összetétele mellett igen súlyos — mondhatni —, leküzdhetetlen akadályai vannak. A kormánytöbbség struccpolitikát folytatva, nagyon szeret hivatkozni a maga tizenöt-tizennyolc főnyi „biztos11 többségére, azt azonban még senki sem vette fontolóra a hatalmon lévők közül — legalább a nyilvánosság előtt nem —, hogy ez az igen, kétes értékű „többség" oda van, mihelyt egy komolyabb, elvi jelentőségű tárgynál kell igent, vagy nemet mondani. Becsületes, őszinte gondolkodásmód mellett egyetlen helyes megoldási ut mutatkozik: ha a kormány látja., hogy azokkal a pártokkal, amelyekre támaszkodik, semmi komoly munkát sem képes végezni, minden föntartás nélkül engedje át a helyét egy más kormánynak, vagy ami még helyesebb, az uj választások utján engedje megnyilvánulni a nép akaratát. A Szlovénekéi és Risszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Mindezeket ugyan volt alkalma bőven megfontolás tárgyává tennie a koalíciós kormánynak négyévi dicstelen uralma alatt és számos Ízben állott a petka ama válaszúton^ hogy el kellett döntenie: megmarad-e annál a kormányrendszernél, amelynek főcélja az egyesek hatalmi állásainak megvédése, vagy pedig beismeri' tényleg, hogy a kormányzásra képtelen, eddig azonban mindig fölüfkerekedctt a személyek rideg önzése, amely féltő gonddal őrködött a húsos fazekak fölött s amely elnémította a lelkiismeretnek a pártérdek elárulása ellen tiltakozó szavát. Naponként olvassuk a cseh koalicióspárti lapokban, hogy ez. vagy az a párt még a kormányból való távozás árán is követelni fogja egyik-másik ügy rendezését. Gyakran elhangzó szavak ezek, de amidőn kenyértörésre kerül a dolog, a saját képviselőségét — ha nem a bársonyszéket — féltő elvtáfs, szocialista „testvér" meghátrál azzal a gondolattal: miért engedné át helyét egy uj képviselőnek, amikor oly kétes, hogy ő maga újból visszakerül-e még a törvényhozásba. Nem kell hosszasan bizonyítanunk, hogy mennyire erkölcstelen az ily fölfogás, noha a kormány többségéhez tartozó pártok ezt vallják. A dicstelen múltú petka pedig leghelyesebben teszi, ha a törvénytervezetek helyett inkább a fönt elmondottakat fogja mérlegelni s az egész ország osztatlan örömére kimondja, hogy a kormány uj választásokat ir ki. Ez ( lesz a mai kormányrezsim utolsó aktív cselekedete, amelyre türelmetlenül vár a lakosság s amely az ellenzéki pártok megelégedését is kivívja. Egyéb munkát, eredményt — a legszebb Ígéretek ellenére sem várunk. A marohhól wereségeh Tcszélgczteíik a spanyol kormány nemzet# A spanyolok Marokkó kiürítésére gondolnak — Súlyos nemzetközi helyzet a marokkói események nyomán Pr ága, szeptember 3. A spanyolok marokkói helyzete napról, napra rosszabbodik. Egy Havas jelentés szerint ugyan Primo de Rivera kijelentette, hogy a marokkói spanyol zóna katonai helyzete némileg javult, de már a Matin egy jelentése szerint javulásról szó sem lehet. A Telari spanyol haderő parancsnoka a hadvezetőségtől erősítést kért, mert különben kénytelen lesz állásait kiüríteni és a hadianyagot megsemmisíteni. A riffkabilok támadását a rendelkezésére álló katonasággal képtelen visszaverni. Reuter jelenti Gibraltárból, hogy az utóbbi tizennégy nap alatt a spanyolok ötvenezer embert küldtek Marokkóba. A gibraltári magaslatokról látni az afrikai partokon robbanó srapneleket. A spanyolok iránt eddig barátságos Andjerra és Wadra törzsek fölkelése most már nem lehet kétséges. Spanyolországban nagy nyugtalanság uralkodik,, mert úgy hírlik, hogy a kellemetlen marokkói helyzet miatt az elégedetlenek föl fogják használni szeptember 13-át, a Primo de Rivera kormány megalakításának évfordulóját, hogy a jelenlegi rendszeri megdöntsók. Ellenrendszabályokat léptettek ugyan életbe, de a rossz hadszintéri hírek nagyon növelik az elégedetlenek pártját. Egy Tangerből érkezeti jelentés szerint Rajzuli párthívei is, akik eddig a spanyolok iránt mindenképpen barátságosan viselkedtek, csatlakoztak Adb el Krinhez. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója már úgy számol be a helyzetről, hogy a marokkói spanyol protekturátus részleges, vagy teljes kiürítése bevégzett dolog. A marokkói spanyol zóna és spanyol autoritás nemzetközi szerződésekkel, mint például az algezirasi szerződéssel van megállapítva. Mielőtt tehát a spanyolok Marokkót kiürítenék, a helyzetet a nemzetközi szerződéseket aláíró nagyhatalmaknak kellene átvizsgálniok, hogy esetleg a jelenlegi spanyol uralom helyébe egy más nagyhatalom autoritását biztosítsák. A spanyolok veresége így mindenképpen súlyos következményekkel járhat nemzetközi szempontból is. NacdonaM lene nemeggezift nerrlot javaslatával Egy amerikai kompromisszum — Hughes nem hisz a genfi tanácskozás sikerében — A P. M. H. külön tudósítása — Gén!, szeptember 3. Herriot tegnap este, Macdonald pedig ma reggel érkezeit Geníbe. Ezzel a genfi nép- szövetségi ülés elérte az érdeklődés tetőpontját és a mai és holnapi nap az európai béke szempontjából a háború utáni évek legfontosabbik dátuma lehet. Macdonald elutazása előtt a kölcsönös segélynyújtás szerződésére nézve kijelentette, hogy Angliára nézve lehetetlen oly kötelezettséget vállalni, amely a biztonság fogalmának meghatározását más nemzetektől teszi függővé, még sem szabad azt hinni, hogy ezzei az egész kérdés el van ejtve. Géni nem fog szenzációs döntéseket hozni. Franciaország megtalálja a maga biztonságát, de nem kardesörtetés utján. Az ő felfogása szerint lord Esher leszerelési terve bizonjres változtatásokkal a legjobb metódus. A konferencia körében ma az a hír terjedt el. hogy Macdonald leszerelési tervét, amely a Herriot által javasolt kölcsönös garanciaszerződéssel nem egyezik, egy külön konferencia elé fogják terjeszteni. A Bliz tábornok vezetése alatt álló amerikai csoport kompromisszumos javaslat utján akarja a két miniszterelnök közötti ellentétet áthidalni. A javaslat főbb vonásokban a ■következő: Ha a szignaíárius hatalmak elismerik azt, hogy egy állam háborút kezdett anélkül. hogy védelemre szorult volna, ezzel nemzetközi bűnt követett el. Azután egy nemzetközi törvényszék dönt afölött, hogy támadásról van-e szó. Az esetben, ha a szignatárius hatalmak egyike lép föl támadóként, mindazok a tulajdonok és érdekek, amelyeket ez a hatalom más államoknál bír, megszűnnek a nemzetközi törvények védelme alatt állaní. Egy washingtoni jelentés arról számol be, hogy Hughes államtitkár kijelentette, hogy Amerika hajlandó egy oly nemzetközi konferencián részt venni, amely a fegyverekkel való kereskedelem ellenőrzésére nézve akar megegyezést létrehozni. Nem hiszi azonban, hogy egy oly egyezmény, mint amilyenről most a népszövetség tárgyal, hasznos szolgálatokat tehet. A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Cseh-Szlovákia biztonsága — belpolitikai kérdés Prága, szeptember 3. „Pacifizmus részletekben", ez a elme a i Prager Tagblatt mai vezércikkének, amely Benesnek a leszerelés és biztonság kérdésé- j ben készített jegyzékével foglalkozik. A . cikk elisleri, hogy Benes pacifizmusa tisztességes és rámutat arra, iiogy ez a politikai eszme elsősorban az állam helyzetéből fa- ; kad. Miért folytatna Cseh-Szlovákia hábo- \ rus politikát? Nincsenek felszabaditatlan te- , rületei, nincsenek hódítási lehetőségei, sőt ezzel ellenkezően az államnemzethez tartozó politikusok között sokan vannak, akik a csendes magukba szállás órájában és bizalmas körben azt a kérdést mérlegelik, vájjon annak idején nem tolták-e túlságosan messzire Versail- lesben az állam határait. Cseh-Szlovákia hivatalos politikája csak az állam területének megtartását ('ismerheti céljául. Ha tehát Cseh-Szlovákiának nincsenek háborús tendenciái, akkor miért fordul Benes egy oly javaslat ellen, amely a cél felé irányuló lépésnek tekinthető és amely eredményesebb lehet, mint az általa propagált regionális szerződések? Benes attól tart, hogy a garanciaszerződés nem hat elég • yorsati és nem védi meg kellően az exponált kis államokat. Hogy itt elsősorban a saját államára gondol, az magától értetődő. Nincs szükség arra se, hogy a történelmet tanulmányozza, csak az általa csinált történelmet kell szem előtt tartania, hogy azt az államot, amelybe két elégedetlen kisebbségi nemzet van bezárva, exponáltnak tartsa. Mégis tévedés azt hinni, hogy ennek az államnak a biztonságát külpolitikai szerződésekkel garantálni lehet. A lap arra a konklúzióra jut, hogy Cseh-Szlovákia biztonságát csak belpolitikáikig lehet megoldani, oly helyzet teremtésével, amely mellett az állam minden polgára nemzeti különbség nélkül valóságos hazájának érzi ezt az államot. Egy francia katona fegyvert emelt a kölni érsekre Berlin, szeptember 3. Schulte dr. kölni érsek Tirara főbiztos előtt panaszt tett amiatt, hogy amikor autójával a meg nem 1 szállott területről a megszállott területre i akart utazni, egy francia őrség feltartóztatta J és méltatlan bánásmódban részesítette. Egy i katona fegyvert fogott reá, úgy hogy az ! érsek kénytelen volt az autóból kiszállni, j Tirard főbiztos egy külön delegátus utján j bocsánatot kért az érsektől, aki közölte a j főbiztossal, hogy a Vatikánnak jelentést tett j már az esetről. Fertinax a „ nagynénist“ offenzivárél Paris, szeptember 3. Pertinax az Eclio de Parisban felhívja Herriot figyelmét a ke- i leteurópai kis államokban mutatkozó „nagy- német" offenzivára. Pertinax kijelenti, hogy ; Herriot engedékenysége megbocsáthatatlan lenne, mivel a közép és keleteurópai szövetségesek hajlandók Franciaország szilárd és tiszta politikájához csatlakozni. Ez kitűnik abból az energikus válaszból is, amelyet a cseh-szlovák kormány a kölcsönös segélynyújtás szerződése ügyében adott. j 100 csch*szl. Koronáin fizettek ma, szeptember 3-án: Zürichben 15.925 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 213000.— osztrák koronát Berlinben 12575000000000*^— német márkát i
