Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-25 / 218. (666.) szám

Csütörtök, szeptember 25. Az uj orosz „arisztokrácia" Narvában nyaral A íagylaltárus gárdaíiszt — Ahol ismeretlen a fürdőruha — Meddig él még a szovjet? — A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja-— Walkó kereskedelmi miniszter a cseh-szlovák—magyar kereskedelmi szerződésről Budapest, szeptember 24. Walkó Lajos kereskedelemügyi minisz­ter Magyarország gazdasági helyzetéről irt a Pester Líoydba. A cikk szerint Magyaror­szág a Jugoszláviával és Romániával kötött legtöbb kedvezményt biztositó szerződések után igyekezni fog a tarifális szerződéseit megújítani azokkal az államokkal, amelyek Magyarországgal szoros kereskedelmi kap­csolatot tartanak fönn; elsősorban Cseh-Szlo- vákiával és Ausztriával. A miniszter a többi között a következőket írja: — Az autonóm vámtarifa életbelépteté­sének előkészítő munkálatai annyira előre­haladtak, hogy az erre vonatkozó végreha­tási rendelet rövidesen megjelenhetik a hiva­talos lapban. — Mi is elkészültünk a küszöbön álló kereskedelmi tárgyalásokra. — Tudjuk, hogy külkereskedelmünk ér­dekében mit kell tennünk és tisztában va­gyunk azokkal a határokkal is, amelyeken belül fontos érdekeink föláldozása nélkül vámpolitikai engedményeket tehetünk. — Hajlandók vagyunk Cseh-Szlovákiát a kereskedelmi tárgyalások befejezésére felszólítani. •— Tudjuk nagyon jól, hogy a cseh-szlo- vák gazdasági politikusokat erősen igénybe­veszik a régebben megkezdett kereskedelmi tárgyalások, de reméljük, hogy ezek befeje­zése után sor kerülhet a cseh-szlovák—ma­gyar kereskedelmi tárgyalások befejezésére is. — Hasonló a helyzet Ausztriában is s az osztrák—magyar kereskedelmi tárgya­lásokat a cseh-szlovák—magyar kereske­delmi szerződés megkötése után szándéko­zunk fölvenni. A dán és a svéd választások Kopenhága, szeptember 24. Tegnap m fejezték a dán Landsting választásait. A múlt héten választott „választó férfiak*4 megvá­lasztották a Landsting 28 tagját. A most vá­lasztott Landsting összetétele: 12 szociálde­mokrata (az elsőhöz képest + 3), 3 radikális (változatlan), 8 baloldali liberális (— 2), 5 konzervatív (— 1). Az uj Landsting végle­ges pártviszonyai tehát a következők: kor­mánypárt 25 szociáldemokrata, 8 radikális. Ellenzék 20 konzervatív, 21 liberális. Az el­lenzék tehát tetemesen erősebb a kormány­pártnál. Stockholm, szeptember 24. Amennyi- re az eddigi eredményekből képet lehet al­kotni, úgy a svéd nemzetgyűlés második ka­marájának választásain a szociáldemokraták és a konzervatívok mandátumokat nyertek, a liberális pártok pedig veszítettek. Mi volt a Laube-féíe indítvánnyal? Je­lentettük, hogy a képviselőház pénteki ülé­sén a szociális biztosítási javaslat szavazá­sa közben nagy botrány tört ki, mert Laube cseh néppárti képviselő a koalíció megbízásá­ból módosító indítványát a vita berekeszté­se után pénteken reggel nyújtotta be a ház­hoz és az elnök mégis szavaztatott róla. A képviselőház elnökségének mai ülésén is szó­ba került ez az ügy és Tomasek elnök le­szögezte, hogy az ő álláspontja szerint a vi­ta csak akkor ér véget, amikor az előadók hozzákezdenek záróbeszédükhöz, már pedig e javaslatnál az előadók csak pénteken reg­gel kezdtek beszélni. Noha csütörtökön az utolsó szónok is elmondta beszédét, a vita még nem zárult le és így nem volt akadálya a inódosiíó indítvány benyújtásának. Az el­nöknek ez a nyakatekert okoskodása ellenzé­ki körökben kínos feltűnést kelteti, — (Lemond Kassa polgármestere?) Kas­sai tudósítónk jelenti: A városi politikában be­állott harc következtében Novák dr. polgár­mester értesülésünk szerint azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy beadja lemondását, mivel éppen azoknak a pártoknak a részéről indítottak heves támadásokat ellene, amelyek listáján bekerült a városi ■vezetőségbe. — (A munkácsi zsidógimnázium egyházi átok alatt.) A „28. Rijen“ jelentése szerint Spira munkácsi rabbi egyházi átokkal súj­totta a most felállítandó zsidó gimnáziumot, annak tanárait, tanulóit és a tanulók szüleit. Naroova-Jőesuu (Hungerburg), szeptember 24. Narva- A hangulatos utcákon, meg a hosszban futó pompás plage-u strandon alig hallható más. mint orosz szó. A nap-nap után megismétlődő temérdek estély, mulatság, ka­baré, koncert és színház plakátján még elől az észt szöveg, mint ahogy minden fölirat kétnyelvű (az ország többi részén német is), de más előadási nyelvet, mint az orosz, nem hallani sehol sem. Ehhez meg kell értenünk, hogy Narva és vidéke már nem az észt, ha­nem a pétervári gouvernementhoz tartoztak. A porba omlott cári idők ruinái szánal­mas alakokat sodortak ide. Vászonruhájában csilingelve tolja a fagylaltos kocsit egy fiatal ember. Apró muszkapalánták nyújtják feléje kezüket, hogy márkájukért, „marozsná“-t kapjanak. Alánézek a börernyős orosz sapká­nak. A mi utcai törökünk bamba arca helyett dacos, szilaj tekintet villan felém. Fülembe súgja szomszédom: „Valamikor lovastiszt volt a gárdaezredben." A málnát és a szamócát egy fürge öreg orosz tábornoközvegy hordozta villánkba. Sokszor elbeszélgettünk vele. Nem restelte, még csak nem is panaszkodott. Csak a fiáról nem hallott odaátról öt év óta hirt. Oroszosak a szokások és erkölcsök is, aláfestve talán a háboruszülte általános szintsülyedéssel. A kilenc órára hirdetett elő­adás more moscovito féltizenegy órakor kezdődik. A kabarék két óra után. Reggel hat órakor még javában táncolnak. (Vissza­gondolok angliai szombatjaimra, amikor éj­félkor a szent vasárnap kezdete miatt mint­ha csak egyetlen jelre elvágták volna a vi­gasságot.) A strandélet úgy déltájban lendül fel. Ez azonban nem fogható sem a lidóihoz, sem az ostendeihez, még kevésbé az angol seasi- déhez. Gondoltam, a nyáron a fjordokban el­lenőrizhetem ama mese valódiságát, hogy az északiak e n natúré fürdenek. Ámde erre nem került a sor. Aki azonban Hungerburg- ba akar jönni nyaralni, megtakaríthatja a drága selyemtrikót. A külön nők és férfiak számára kijelölt rajo- nokban, amelyeknek betartását azonban nem igen veszik komolyan, nem köíeíezö a fürdőruha. S csodálatos, hogy még az úgynevezett jó társaság hölgyei is élnek e jogukkal, ha napbarnitotta testük vonalai kissé is meg­egyeznek a görög szobrok előírásos formái­val. Ha most még ehhez tudjuk, hogy itt orosz szokás szerint a bor hijján legnagyobb fogyasztásnak örvendő krumplipálinkából és pancsolt likőrökből nem is lehet pohárszám­ra, hanem csak butéliával rendelni s hogy el­lentétben a poláris éjféli nappal itt márjóné­Prága, szeptember 24. Most, hogy a cseh-szlovák parlament meg­alkotta a szociális biztosítás nagy müvét, min­denütt szerteszét az országban felhangzik az örömujjongás, nótázó tömegek járják be a váro­sokat, mivel nincs többé munkásnyomor, nincs többé lakásínség, nincs többé tüdővészes munkás., nincs többé kopasz fej. Ezt az alkalmat felhasz­náltuk arra, hogy vezető politikusainkhoz körkér­dést intéztünk, hogy kinek mi a nótája, melyet örömében, bánatában elhuzat a cigánnyal. Zenei ■riporterünk a következő jelentést küldte be: A kormányelnök tőle szokatlan udvariasság­gal fogadott s még a nyelvét sem öltötte ki, mi­dőn jövetelem célját hallotta s feleletképpen a zongorán fekvő Rigói etto kottájára mutatott melyből épp az imént hagyta félbe a fülbemászó dallamot: „A petka ingatag..." Innen a pénzügyminiszter úrhoz siettem, aki az állami költségvetésen végezte az utolsó simí­tásokat s azon törte a közgazdászaid tudományok­ban megőszült fejét, hogy honnan vegyen el még hány órával előbb borul a tájra a szerelem legnagyobb bűntársa, az éjszaka; nem is ne­héz e tényálladéki elemek összetevőiből meg­komponálni az eredőt. A leningradi és moszkvai arisztokrácia A hungerburgi fényes strand azonban nemcsak az észt és lett területeken tovább­ra is burzsujéletet folytatható elegáns oro­szoknak adott találkozót, hanem ezúttal megjelentek a jelenlegi leningradi és mosz­kvai arisztokrácia élni vágyó alakjai is. Könnyű felismerni őket. Hangosak, tolako­dók és cservonjecükkel, amely ma jobban áll az angol fontnál, itt mindent meg tudnak fizetni Szóbaállni velük nem érdemes, mert uralmuk örökkévalóságáról mindnek egy a véleménye, főleg most, hogy Angliával meg­kötötték az előzetes gazdasági szerződése­ket. Ámde a túlsó viszonyokat jó ismerő, tárgyilagos vélemények fis úgy hangzanak, hogy a szovjetkormány élete még igen hosszú lesz. Ameddig a mostani vezetőség él és dolgozik s a hatalmat kezében tartja, a kommunista rend minden valószínűség szerint erős és akcióképes lesz. A mostani kommunista fiatalság azonban már nem fogja azt az elemi gyűlöletet érezni a kapi­talista renddel szemben, mint a vüágíorra- daloin mai vezérei. S ez lesz a kommuniz­mus végzete. E vég pedig alig gondolható el másképpen, mint az orosz birodalom tel­jes felosztásával és területrészeinek önálló államokká való alakulásával. Az orosz lelkivilágot ismerő előtt a bol- sevizmus megdőlte után egy erős, hasonló reakció elképzelhetetlen. Amennyire fájdal­mas lehet ez az orosz nacionalisták szem­pontjából, annyira kedvező lehet a mi nem­zetközi politikai állásunk nézőszögéből, hisz ez a pánszláv imperializmus szétforgácsolá- sát jelentené. Hajószirénájához hasonló mélybugásu tülköléssel fut be Tallinnból ^a leningradi gyorsvonat, amely éjfél után íélegy órától másnap reggel féltizenegyig teszi meg az utat a narvai pályaudvarra. Vegyes szerel­vény. Az észt szabadálíam kocsijai mellett szovjetkocsikat is visz, rajtuk az ismerős négy betű: CCCP (latin betűkkel: SSSR, = „Szovjetszkaja Szocialiszticseszkaja Szajuz- naja Reszpublika = Szocialista Szovjet Köz­társaságok Szövetsége.) A felerészben Pé- tervárra, felerészben Moszkvába futó ké­nyelmes, függőágyas vagonokból a tipikus arcok fülelnek, mialatt az észt vámőrök el­végzik a vizsgálatot. Aztán halk siklással tű­nik el a vonat abba a rejtélyes más világba az újonnan fölépített narvai híd vaskarjában. Csekey István. száz forintot, amennyi a hadügyminiszter másfél- milliós lakásberendezéséhez hiányzik. Belépésem­re unottan kelt fel asztalától s mialatt jövetelem célját adtam elő, fáradtan dudol'ta: „Hej, ha nékem száz forintom volna...“ Ámbár célomat már el­értem, befejeztem kérdésemet, mire a jeles köz­gazdász ezzel felelt: „Az iskolák pénzt akarnak, a munkanélküliek pénzt akarnak, mindenki pénzt akar, az én nótám pedig: Nincsen pénzem, de majd lesz, ha ‘z adóalanynak nyolc-tiz bőre lesz, t i. lenyúzva. Sietve távoztam, mentve a saját bőrömet. A közellátási miniszternél szomorú látvány tárult elém. A fekete lisztjavaslat összetépett romjain ült Franké miniszter s a végtelenségig ismételte: „Fekete, fekete, fekete, fekete, a knédii fekete, a nudli fekete ...“ Fekete érzelmekkel telítve irányítottam lép­teimet a hadügyminiszter uj lakása felé, amelynek kilincse azonban még- nincsen vert aranyból. A titkár ur kijelentette, hogy a miniszter ur nem fogadhat, mivel csak az imént érkezett Parisból s most a távoíléte alatt -lezuhant katonai repülő­gépekről szóló jelentéseket tanulmányozza. Eköz­ben a miniszter dolgozószobájából - az „Iglói diá­kok" egyik kedves dallamát hallom, kissé módo­sított Szöveggel: „Száll, száll a madár, az én gé­pem pedig mindig áll.. 1“ Hogy az ily fontos közkérdéshez Benes vála­szát is megszerezzem, saját bipíánomba ülve Géni mezein értem földet- A népszövetség ülésén miniszterünk éppen egy nagyszabású expozéba kezdett, Tinódi Lantos Sebestyén szavaival: „Hallgassátok meg barátim, mit most beszélek én..." A nagyhatalmak kiküldöttei azonban uni­szónó íortisszimó belevágtak: „Édes Benes, csitt, csitt, csitt...“ A teljhatalmú miniszter, aki csak azután volt hajlandó velem szóbaállni, miután felmutattam az adóhivatal, állami erdőigazgatósági hivatal és. a sóhivatal által jóváhagyott vadonatúj -illetőség bizonyítványomat, valamint apám, nagyapám, ük­apám s szppapám keresztapja unokafia testvér- öccséuck keresztlevelét, -hogy ezek mind Szloven- szkón születtek, végül az utkapa-rók szövetsége által láttamozott helyhatósági bizonyítványt, hogy illetőségi helyemről1 soha ki nem mozdultam, mi­ként Kant, a götingeni remete, erre közjogi törvé­nyeink kiváló szakértője ezzel válaszolt: „Hová gondol, uram, hogy én nótákat hallgassak! Míg egymillió magyar van Szlovenszkón, ezeknek ne­kem kell elhúznom az illetőségi nótáját; ezután jönnek azok a községi képviselőtestületek, ahol többségben vannak az ellenzéki pártok: ezeknek is elhúzom a nótáját." M.agamba rogyva távoztam, mielőtt a kedves miniszter ur az én nótámat is elhúzta volna. Nótás diák, — ■■ iiwimir^EyicA^i ■■ I - ■ I ■ . . =01 Szeptember | Csütörtök Elsejéig' az előfizetést :: meg' kell ujítanom s; — (Kövess Hermannt Budapesten teme­tik el.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kövess Hermann tábornagyot a magyar állam saját halottjának uk :;n és hétfőn államköitségen temetik el Budapesten. Holttestét pénteken szállítják Bécsből Buda­pestre. — (Mázy Engelbert balesete.) Mázy Engel- bert dr. bencés tanár, a miskolci kerület főigaz­gatója, hivatalos minőségben Halason járt- Ami­kor két rendtársával a vasúthoz hajtatott, a lovak megbokrosodtak, elragadták a kocsit és mindhár­man kiestek a kocsiból. Mázy Engelbert dr.-t, ki súlyosabb természetű lábszártörést szenvedett, azonnal Budapestre szállították. —■- (A főiskolát végzettek iulprodukciója.) A Národní Listy megállapítja, hogy az elmúlt tanulmányi évben 24.500 hallgató volt a cseh-szlovákiai főiskolákon. Jogot hallgatott 5000, orvostanhallgató volt 3800, íilozopter 4000, teológus 220, állatorvostanhallgató 250, a gépész és elektrotechnikusok száma több mint 4000, a vegyészmérnöki pályára 1700, a mezőgazdasági technikai pályára 1100-an készültek; a kereskedelmi akadémiákon 1000, az építészeti technikán 1000, a bányászaka­démián 450-en hallgattak. Ez annyit jelent, hogy a köztársaság minden 500 lakosára egy főiskolai hallgató esik és hogy a következő évtől kezdve évente legalább ötezren ab­szolválják a főiskolákat. Ezek legnagyobb része állami szolgálat felé törekszik, noha az állam rosszul fizeti alkalmazottait. — (Október 6-ikán kezdődik Nyifrán az esküdtszéki ciklus.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Október 6-án kezdődik a nyitrai törvényszé­ken az őszi esküdtszéki ciklus. A tárgyalás­ra kerülő ügyek legnagyobb része gyilkos­ság. A legérdekesebb a Kolcnaty-féle gyil­kosság ügye. A ciklus október 12-én ér véget. j| MEGMflO I öiwceaf, m SiFü! 3GűIS£i6íjsp;» | ^ !Fcf>-Ujtfccx Vulh MS2® NYIKV íiwasá®***. «a Bc«Bsrls3s>aB«l£ Bfl'&Ka&iqgánnicafic feépwáseíeíe <se® f&tter<uföata «es$»«fe®az tfa&toiu«?msas££«fr és Russ részére. — *If«iSf«5» ébiMararnaaifii BEM BBCTAIB.. zizzn .. — I&cbssoí = Fo-uulctt Mi a nótája, Miniszter Ur? Körkérdés a kormány víg és bús kedélyű tagjaihoz

Next

/
Thumbnails
Contents