Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-23 / 216. (664.) szám
^jd<ívJíí Kedd, szeptember 23. A dohányzás idő előtt megőregiti a nőket Prága, szeptember 22. A dohányzás •ellenzőinek negyedik nemzetközi kongresszusán, amely a minap folyt Je Óráéban, Hofstatt'cr egyetemi tanár hír- tett érdekes előadást „A nők és a dohányzás" ciminel. _ Nagyon nehéz — mondta — kézzelfoghatóan kimutatni, hogy a dohányzás mennyiben árt az egészségnek. A nikotint kémiai utón fel lehet fedezni az egyes hülla- részekben, de ez még nem bizonyiték -arra, hogy a méreg valóban elváltozásokat idézhet elő a szervezetben. Sok jelenséget azonban visszavezethetünk a nikotinra, bár ezek a változások nem annyira az egyes szervek anatómiai fölépítését, mint munkaképességét érintik. — Hosszú éveken keresztül tanulmányoztam azt a kérdést, hogy a dohányzás milyen hatással van a nőre. Az a nikotin- mennyiség, ami dohányzáskor a testbe kerül, rendesen igen kevés és rövid pár óra alatt kiválasztódik a testből. Akut mérgezéseket éppen ezért rendkívül ritkán találunk, de a folyton újra és újra felszívott méreg lassanként változásokat okoz. Tudok egy esetet, amikor egy művésznő olyan szerkezetet készített, amellyel 150—200 cigarettát egyszerre szívhatott. A művésznő természetesen nyomban megbetegedett s súlyos mérgezési tünetek közt kezelés alá kellett venni. Az ilyen túlzás magától értetődően igen ritka. — Mennyi nikotint bir el a nő? Erre a kérdésre nem lehet felelni, mert nem a cigaretták száma a döntő, hanem az, hogy az egyén mint reagál a nikotinra. Általánosságban a nő kevésbé jól birja a dohányzást, mint a férfi. Egyébként a nők tapasztalatom szerint másként is reagálnak a füstre, de ezt nem tekintve, a dohányzás különböző fajai is más és más hatást váltanak ki. Az erős cigarettások inkább idegileg betegednek meg, •inig a férfiak kedvelt szivarfüstje a szivre és a véredénykre hat. A férfi idegrendszerét a cigaretta felizgatja, a nőét pedig deprimálja. — A nikotinnak legrombolóbb a hatása a szivre és a véredényekre. Sok orvos hangoztatja, hogy a véredényeknek nincs nagyobb ellenségük, mint a nikotin. A dohányzásból eredő szívbaj az előbb mondottaknál fogva ritkábban fordul elő az erősen dohányzó nőknél, mint a férfiaknál, ami részben arra vezethető vissza, hogy a nő véredényeinek nagyobb az alkalmazkodó képességük. A véredények súlyos elváltozása, ami teljes elmeszesedésre és elégésre vezet, csak a keleti nőknél fordul elő. A légzőszervek megbetegedését nem annyira a nikotin okozza, mint a dohányzásnál termelődő szénsav, amöniák és pyridinbazis. — Az erősen dohányzó nők tüdeje kevésbé tud ellenállni a tuberkulózisnak. Magától az erős dohányzástól természetesen egy nő sem lesz tüdőbeteg, annál többször kapnak azonban vérbajokat. Legelőször is az étvágyuk csökken s ebből kifolyóan a belekben bizonyos fájdalmas elváltozások történnek. A leggyakoribb panasz természetesen az idegrendszer megbetegedése, amit minden dohányzó nőnél megállapíthatunk. A szervi megbetegedések azonban itt is ritkábbak a nőnél, mint az erősen dohányzó férfinál. •— Igen gyakori a dohányzó nőknél a vérszegénység. Köztudomású, hogy a doCip®l CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1770 hánygyárakban dolgozó ínuukásuök vérszegénységben szenvednek. Az erősen dohányzó nő külseje szembetűnő .elváltozásokat mutat. Más a bőre, a haja, az arcizmai állandó feszültségben vannak, a szeme beesik s a zsírszövetek kellemetlen módon kidagadnak az arcon. A legfőbb érv azonban a nők dohányzása ellen — fejezte be az előadást a professzor — az, hogy a dohányzó nők időnek előtte megöregszenek. „A magyar nép nem akar háborút és vérontást*4 Vasa József helyettes miniszterelnök nagy beszéde Budapest, szeptember 22. A MTI. jelenti: Vargha Gábor nemzet- gyűlési képviselő tegnap Szentgoíthárdon beszámoló beszédet tartott, amelyen Vass József dr. népjóléti miniszter és helyettes 'miniszterelnök is részt vett, aki nagy beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy azt az igazságot, amelyet Apponyí Albert gróf és Bethlen István gróf Géniben közöli ték a világgal, végre ki kellett mondani egy felelősségteljes állásban lévő magyar politikusnak is. Le kellett szögezniük, hogy Magyarország kívánságait nem fegyverre! akarja megvalósítani, hanem hisz az igazságosság rettenetes erejében. A szónok meg van arról győződve, hogy Európa betegségét nem lehet máskép meggyógyítani, mint a nemzeti kívánságok jogos teljesítésével. A magyar nép minden vonatkozásban a békét kívánja, nem akar újabb háborút és tijabb vérontást. Mindaddig, amíg az országban 283.000 hadirokkant, özyegy és árva van, megvan a háborúnak örökös mementója. Végül hangoztatta a helyettes miniszter- elnök', hogy Magyarország gazdasági újjáépítése céljából szükséges az európai államokkal való kereskedelmi szerződéseik megkötése,. Bűnvádi följelentések özöne egy zempléni főrolnickár ellen Gálszécs, szeptember 22. A forradalom utáni zavaros időkben futotta meg szédületes karrierjét a szürke zemplénkelecsényi parasztgazda: Bodnár János, a mai gálszécsi főtrafikos, birtokos és kelecsényi községi bíró. Bodnár János a legtörtetőbb cseh-szlovák hazafiak közé tartozott, akinek a íőtrafikon és a rolnicka strana v ezé rí állásán kivid az a szerencse jutott osztályrészül, hogy Bodnár Juraj gálszécsi járási referensnek a testvérbátyja. Ilyen szerencsés helyzetben nyugodtan grasszáilhatott Bodnár János, amidőn öt esztendő múlva napvilágra kerültek a nagy republikánus viselt dolgai, amelyek egyáltalában nem vetnek előnyös fényt a fő traf ikos-hazafira. Bodnár János kelecsényi bíró hatósági rendelkezésre Zemplénkelecsény község körülbelül 17.000 korona pénzét a Gálszécsi Hitelbankba helyezte el kamatozó betétként. Miután állandó pénzügyi zavarokkal küzdött és mint nagytrafikosnak pénzre volt szüksége, a fonti intézetnél pénzt vett kölcsön és a község betéti könyvét elzálogosította, amit á pénzintézet zálogul azért fogadott el mert Bodnár az intézetet becsapta azzal, hogy az az ő pénze és nem a községé. A járási főnök megállapította, hogy mindez való, úgyszintén megállapították, hogy a község könyvére reá van vezetve az intézet által a zálogba- •adási klauzula. Erre 1924. évi szeptember 3-án a járási hivatal jelentette az esetet a kassal államügyészségnek s kérte nevezett vagyonára a bűnügyi zárlat elrendelését. Az ügyészség a mai napig semmit sem tett s így fölhívjuk a főügyészség figyelmét az esetre, tekintve, hogy a Btkv. 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás forog fönn s a büntetés súlyosságára való tekintettel tartani lehet, hogy Bodnár János meg fog szökni. Ugyanezen Bodnár János ellen 4710— 923. szám alatt még a múlt év november havában a kassai államügyészséghez magánlaksértés büntette miatt büntető följelentést adtak be, amelyben a mai napig a sértett képviselője az ügyészségtől semmiféle értesítést nem kapott. Följelehtést tett nevezett ellen a csend- őrség a köztársaság védleméről szóló törvény alapján, mert reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette a köztársasági elnököt, a köztársaságot, a hatóságokat és a csendőrséget. Ugyancsak följelentés van ellene a csendőrség részéről, mert hamis ta-nuzásra .igyekezett reábirni egy isztáncsi gazdát. Ez utóbbi két ügyben a nyomozást el is rendelte az ügyészség. Nem tudjuk megérteni, hogy midőn községi pénzről, tehát közvagyonról van szó, ■miként lehetséges az, hogy az ügyészség hetekig meg nem mozdul, amidőn a följelentett. ellen egy csomó más büntető följelentés is folyamatban van s midőn az előző följelentésekből láthatja, hogy Bodnár János a bűncselekmény nyomait eltüntetni akár hamis tanúságra való reáblrással is kész. A legérdekesebb pedig az a dologban, hogy Bodnár János Zemplénikéi e ősé ny ben még ma is községi bíró. A vidékein mindenki meg van botránkozva, mert ha másról lenne szó, ezek után már régen az ügyészség fogházában ülne, ő pedig naponként Gá'lszécsen gr asszál. Ember leszek az emberekkel! ®ÍilÍSÍ®pCllJ€lí legnagyobb rakimra a köztársaságban fi műm AMtBi¥' HÜM-SI, I. M©€í& A fecskék furcsát álmodhattak e«y éjjelen, vagy titkos ajkak fülükbe súgtak va?amit: mert megszöktek egy hajnalon. Valami vad riadalom riasztgat itt, áhnatianit... Futnak a napos kacaj-lelkek ... Valami réquiem közéletet: sirámos, ősi gyászmenet s amerre megy, haldoklanak virágok, álmok és a Nap kietlenebb s kietlenebb ,.. Fanatikusok, iényimádók keresnek Egy új eldorádót mit ős ösztön-mágnes mulat: ahogy ellepték az eget a menekülő seregek, V betűs vándor vadludak. Egyik tavaszból más tavaszba repülni, hogyha behavazta a rétet, lábnyomát a dér, mindég új napfény, új virág, új indulások, új csirák: ez a vadlúdsors, ennyit ér... Az országút sarában állok s mint bánatok, sötétló' álmok: varjak ülnek a jegenyén... Gyászos, jelképes madarak: a varjú mindég itt marad, sötét, de mindég az enyém... Embernek is van vadlud-vágya: álmodni örök öröm-ágyba, lakodalomból laikziba, virágos rétről más felé, egyik tavaszból más elé repülni mint a vadliba ... » Én megpróbáltam ezt a sorsot: ha riasztottak a koporsók, a földnek vér és dögszaga, az elszáradt virágkocsán, száz és száz megbiizhödt mocsár s az. éj lidérces csillaga: fiatalon és iidvözülten a csillagok felé röpültem, lakodalomból lakziba, hajnaliból új hajnal felé tavaszból új tavasz elé, mint fényimádó vadliba ... De szárnyaim elalkonyúltak: a föld felöl utánam nyúltak fekete, mérföldé® kezek: a bűn, a bánat, temetők s a tavaszokba'•törtetőt lehúzták! Most már itt leszek... Ember leszek az emberekkel! S embernek lenni: a derekkel, ősszel birkózni hősien, átgázolni az avaron, virágot várni ugaron, sebet viselni a szivén. Maradni minden változásban: Kitartani a bujdosásban, ha pestiscs férj undorít, ha gyalázatban a haza, ha a testvériség laza: kivárni mis tavaszodikü Mécs László. Uram írása az ősz sugarait veri vissza, ibolyát, tavaszt küldtem Magának és Maga ősszel feleit: vártam én is, hogy hat szál ibolyát küld nekem, hat szálat.., Szeptember végén nagyon kellenek az ibolyák. Szeptember végén... szeptember végén október elsejére gondol mindenki és szorongó szívvel várja az ibolyaszálakat. Nem mondom, hogy éppen hat szálat vártam, bár az én hat ibolyám szerény, gyengéd célzás volt, de Maga, Uram, nem értette az őszi tavasz dallamát, illatát. Küldött volna annyit, amennyit talált, mert keresett, vagy keresett volna anyagit, hogy én annyit találtam volna, amennyire gondoltam... Sétámon szerető szívvel gondoltam Magára. Azt gondoltam: Rád bízom, nagy természet, aki mindig az asszony oldalán vagy! Legyen minden ibolya, amit az őszi csoda elém hoz, azé, akit szeretek! így gondolkoztam é« hat ibolya nevetett rám, amíg a várostól az erdőig, az erdőtől a városig értem, fiat ibolya..« Elküldtem Magának mind a hatat, mert szeretem Magát és mindig csak Magára gondolok, hogyan görnyed ott a nagyváros szerkesztőségében. Nem tartottam meg egy szálat sem, mert el akartam küldeni szeretetem tavaszát. írása az ősz sugarait veri vissza és itt nálunk ís, hogy elolvastuk, -bezárult az égbolt. Én azt hittem, szerény vagyok, ha hat ibolyát küldök csak, de most azért is megmondom: tizenkettőt találtam. Egy tucatot éppen. A felét küldtem e!, mert szerény ibolyához illik a szerénység. Ön, Uram, költő és nem tudja, hogy szeptember végén október elsejére gondol az Ön asszonya . . . Uram'. Nilg. — (Fiseher Colbrteí virágeső fogadja egész Gömörben.) Kassai tudósítónk jelenti: Fischer-Colbrie Ágoston dr. megyéspüspök gömöri bérmautját Rozsnyóról Csoltó községbe folytatta, ahol a falu határában gyönyörű diadalkapu várta a község és a vidék ünneplőbe öltözött népének százaival. A me- gyéspüspököt Fül'öp Dezső dr. üdvözölte lendületes szavakkal, amire a főpásztor megszokott lebilincselő modorában válaszolt. A fogadás szilül,elvéről a Hevessy-kuriába hajtattak a vendégek, honnan rövid pihenő után hintón vitték a megyéspüspököt a. templomba, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a csoltói és a környékbeli falvak lakosai. A mise és szentbeszéd után 600 ember bérmált meg a megyéspüspök. A szertartások lezajlása után ■ismét a Hevessy-kuria vendége volt a megy éspiispök, akit a közebéd alkalmával Szilárdi Béla, Szilárdi István, Fülöp Dezső dr., Dittel rozsnyói kanonok-plébános, Simon Imre és még számosán íelköszöutöttek. Csol- tóról Szilárdi István gyönyörű fekete négyesén vitték a megyéspüspököt Méihibe, akit a közbeeső Tornaiján újabb bandériumok, virágeső és a környékbeli földbirtokosok és gazdák üdvözlései fogadtak. — (Egy francia népszövetségi delegált súlyosan megbetegedett.) Géniből jelentik: Surrant francia népszövetségi delegált bél- csavarodásban súlyosan megbetegedett. M ego perditáik és az orvosok szerint a műtét sikerült. — (A magyar honvédelmi miniszter szabadságon.) Budapestről jelentik: Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter egyheti szabadságra ment. Távollétében helyettese Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter. — (A németek tiltakozó nagygyűlése.) A német pártok tegnap több mint kétezer német részvétele mellett tiltakozó nagygyűlést tartottak Teplitzben a németek elnyomatása és jogfosztása ellen. Az ülésen az összes német pártok képviseltették magukat és a gyűlés elfogadta Lodgman dr- képviselőnek ama határozati javaslatát, amely szerint minden német, aki a nemzeti küzdelemből nem veszi ki részét, hitvány gazember. — (Rövid kassai hírek.) Kassai 'tudósítónk jelenti: Kolumbáj Vilmos becslő és egy végrehajtó körülbelül húszezer koronával megikárositottá'k a kassai betegpénztárt. A két tisztviselő élfen, akik jelenleg Budapesten vannak szabadságon, elfogató parancsot adtak ki. — A. szállítómunkások sztrájkjában ■sikerült megegyezésre jutni a munkásokkal s igy a munkát rövidesen fölveszik, ha csak a kommunista párt vezetőség nem gördít újabb akadályokat a megegyezés ele. A kommunisták egyébként vasárnapra általános sztrájkot terveztek, de ennek úgy vették elejét, hogy a sztrájk összes értelmi szerzőit és a bujtogatóikat a rendőrség letartóztatta, köztük Mizsik városi tanácstagot is. Számos helyen házkutatást tartottak s rengeteg kom- immistairatot foglaltak le. — A kassai tábla fölmentette Beliányi Bélát, a Flcischer és társa cég főíisztviselőjét, akinek a Ksod-pana- mában való teljes ártatlansága beigazolást nyert. Belányi a hosszú meghurcoltatás után igy teljes rehabilitációt kapott. JEHimtc
