Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-18 / 212. (660.) szám

Csütörtök, szeptember 18. — A pezsgő és a koaytak eredetének meg­jelölése. A törvények és rendel etek gyűj teményé­ben szeptember 13-íki kelettel most jelent meg a francia bőrtermékek eredetének megjelöléséről szóló kormányrendelet. A rendelet első szakasza értelmében a következő elnevezéseket: Cham­pagne, Cognac, eau de vie de Cognac, eau de vle des Qharamtes, Armagnac, eau de vie d‘Armagnac; Banyuls, Clairette de Die, Bordeaux, Champagne deuxiéme zene — csak az illető helyről származó bőrtermékekre lehet vonatkoztatni. A rendelet ötödik szakasza azokat az elnevezéseket határoz­za meg, amelyek alatt a belföldi borból készült pezsgőt és borpárlatot lehet forgalomba hozni. A kormányrendelet kihirdetése napján lépett életbe a második szakasz kivételével, mély csak két hó­nap múlva lesz érvényes. — A Dunabank újabb fíóklntézetaket létesít 'Ruszlnszkón. Ungvárról jelentik: A pozsonyi Du­nabank igazgatósága ruszinszkói fiókjainak háló­zatát hír szerint ki fogja bővften. A központ egyik igazgatóját a szlovenszkói és ruszinszkói fiókintézetek ellenőrzésére küldte ki, aki az illeté­kes gazdasági tényezőkkel uj fiókintézetek létesí­téséről folytat tárgyalásokat. — Ruszinszkói malmok iizemredukciója. Mun­kácsról jelenítik: A város legnagyobb malma 'munkiahiány miatt beszüntette az üzemét. A ru­szinszkói malom tulajdonosok emlékiratot fognak Intézni a kormányihoz, melyben a lisztbehozatal korlátozását fogják kérni és kérelmezni fogják, hogy liszt helyett iukálbb gabonát importáljanak. — Javult a magyar fapiac. Budapestről jelen­tik: A többhetes stagnáció után a magyar fapiac helyzete javult. A tüzlfaüzlet élénk, mert úgy a városokban, mint a falvakban már fedezik a tiéli szükségletet. A fa ára a lei emelkedése következ­tében drágult. A vidék főképpen fenyőfát korcs építési munkálatokra. Újabb áremelkedésre szá­mítanak, mert az érdekeltek szerint Németország a Ruhrvidék kiürítése után Szlovenszkóból és Er­délyből nagymennyiségű fát fog importálni. A ke­ményfapiac helyzete még mindig kedvezőtlen. A gyárak a pénzszűke és a rendelések hiánya miatt nem gondolnak készleteik kiegészítésére. A bú­torgyártás úgyszólván teljesen szünetel. A fa­kereskedők az exporttarifák bevezetésével az ex­port fokozására számítanak. — Kényszeregyezségek. Pozsonyból je­lenti tudósitónk: Sprinzt Móric pozsonyi fa- kereskdö és gőzfíirészteleptulajdonos a po­zsonyi törvényszéken a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte. Hitelezőinek 35 százalékot ajánl. A cég passzívái tetemes ösz- szeget tesznek ki. — A Bánya és Erdészeti Müvek Részvénytársaság Pernek szintén kényszeregyezségi eljárás megindítását kér­te a pozsonyi törvényszéktől. — A Kóburg Müvek rendkívüli közgyű­lése. Pozsonyból jelenti tudósitónk: Kedden délelőtt a Kóburg Müvek rendkívüli közgyű­lést tartottak a Kereskedelmi és Iparkama­rában, amelyen 9 részvényes 41.385 rész­vénnyel 1655 szavazattal van képviselve. A legutóbb kötött kényszeregyezség még nem emelkedett jogerőre, mert négy hitelező meg­felebbezte. A rendkívüli közgyűlésen a le­mondott Mohn Pál dr. igazgatósági tag he­lyébe Bodenstádt Frigyes dr.-t választották, aki a Mannesmann csoport képviselője. Ezzel a Mannesmann csoport hivatalosan is bekap­csolódott a Kóburg Müvekbe. — A prágai húspiac. A mai húspiacon gyenge irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Üsző 10—13, borjú 10—14, belföldi sertés 12—14, lengyel 15—15.50, román 13.50—14, dán 12*—13 jugoszláv bakonyi 15—16: belföldi marhahús: ökör eleje 12—15, hátulja 15—17, bika 13—14, te­hén eleje 9—12, hátulja 12—15, agy éven aluli üsző és tinó 12—13, vágott hús 7—9 korona kilo- ‘gramonkint. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJC ^ Hollandi ► I jácint t j tulipán % < nárcisz ► t crocus stfo. ► ^ virághagymákat £ t Berghoifcr János < magheresKedése szállít ► < Pozsony, Vásár tér 13. szám. ► ^ Űrlap hivanalra 0 1 = Hivatalos jelentés a gyümölcs és zöldségtermésröl. A földmivelésügyi minisz­térium augusztus 31-iki kelettel ma a követ­kező hivatalos jelentést adta ki a gyümölcs és zöldségtermésről: Augusztus első felében száraz és hideg időjárás uralkodott, mig augusztus második felében az esős időjárás jótékony befolyást gyakorolt a gyümölcs fejlődésére, mely főképpen súlyban gyarapo­dott jelentékeny módon. Augusztus első he­tében mindenütt befejeződött a cseresznye- szedés. A termés kielégitö. Nyári aftna és nyári körte hajlamos a rothadásra. A szil­vaszüret augusztus végén kezdődött, de a termés valószínűen átlagon aluli lesz. A szöllőben a peronoszpóra az esős időjárás következtében nagy kárt okozott. Egyes vidékeken a szüret nagyon rossz lesz. Ida az esős időjárás tovább tart, akkor a szöllö- ket a rothadás veszélye fenyegeti. A zöld­ség állása kielégitö; főképpen az uborka és a paradicsomtermés Ígérkezik jónak, noha a paradicsom még lassan érik. — Negyvenháromezer tölgy pusztult el a ruszinszkói erdőkben. Ungvárról jelentik: Munkács város erdeiben egy esztendő alatt 43.000 tölgy pusztult el. A város kára ennél­fogva rendkívül nagy. A városi tanács el­határozta, hogy az elhalt fákat eladatja és szakértőket küldött ki a kár okának meg­állapítása céljából. I1ir szerint a talaj nem alkalmas tölgyfa termelésre. Egy másik verzió szerint az erdőket kártékony rovarok pusztították el. = A ruszinszkói földblrtokreform. Az ál­lami földbirtokhivatal igazgatósága legutóbbi ülésén Viskovszky elnök jelentést tett, hogy a minisztertanács a lefoglalt birtokok alkal­mazottainak ellátásáról szóló kormányrende­letet jóváhagyta. Viskovszky ezután a ru­szinszkói földbirtokrcformról tett jelentést. Az állami föl db irtok hivatal főképpen a Ver- ch ovin ám 46.000 hektár területet osztott szét, •amelynek háromnegyedrészc legelőből áll. Az illeték hektáronként átlag 767 koronát tett ki a mezőgazdasági termelésre alkalmas te­rületeknél, míg a legelőket 385 koronáért ad­ták hektáronként. Az idei munkaprogram szerint 13.400 hektárt fognak fölosztani, ame­lyek kétharmad része állami birtok a Veroho- vinán. 1924. év végéig tehát a lefoglalt birto­kok 52 százalékát fogják kiosztani. — Franciaország 22 millió métermázsa búzát Importál. Parisból jelentik: Franciaország ez idén 22 millió métermázs^ búzát fog importálni. + Szilárd a brünnl terménytőzsde. A mai ter- Iménytőzsdén búza és rozs emelkedő árak mellett szilárduillt. Árpa tartott. A következő lérakat je­gyezték: Szlovenszkói búza 194—196, morva búza '200—203, morva rozs 183—185, szlovenszkói rozs 178—190, válogatott árpa 240—250, merkantil ár­pa 215—325, zab 140—150, Yellow tengeri 157— '159, Viktória borsó 300—330, minőség szerinti borsó 200—300, lencse 500—575, bab 250—260 morva mák 750—760, holland kömény 775—860 vörös lóhere plombáivá 1400—1500, ételiburgonya '50—55, ipari burgonya 35—36, présekben morva 'édesszéna 44—46, szlovenszkói préselt széna 47 —46, kézzel csépelt rozsszalma 37—38, préselet­len alomszalimia 24— 26, búzadara 335—340, búza­liszt 0GG 315—320, búzaliszt nullás 302—307, 55 százalékos rozsliszt Q-ás 260—275, 72 százalékos rozsegyenliszt 1. sz. 250—260, burmarizs II. 275— 385, melasszetakairmány príma 105—110, buza- takarmányiiszt 8-as 150—160, buzatakarmány 107 —112, rozstakarmány 105—110, amerikai sertés­zsír 1380—1390. + Lanyha a prágai tőzsde. A tőzsde a kedvezőtlen bécsi hírek hatása alatt gyönge irányzat mellett nyitott. A belföldi bankok közül Union és Zivno 5—5, Prago 8 és Es- komipt 6 koronával esett. Az esést azzal ma­gyarázzák, hogy a bankok mérlegei nem olyan kedvezőek, mint amilyenek a tavalyi mérlegek voltak. Bécsi bankok mérsékelten gyöngültek. Jugoszláv értékek a dinár javu­lása következtében szilárdultak. Az ipari ér­tékek közül vegyi, szén- és vasipari értékek ellanyhultak, cukoripari papírok tartottak. Az üzlet szűk keretek között mozgott. A beru­házási piacon az állampapírok emelkedtek. A tőzsdén nem jegyzett értékek piacán Sebőnpriesen és Solo gyöngült. Záróirány­zat: nyugodt. Előfordult kötések: 1X47. IX/16. 1(123. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány 49 70 99.70 Nvereménvkélcsön .............. 79.7d 80.— fi °/o-os beruházási kölcsön • 85. 84.50 177.-os lisztkölcsön . . • • • 80.0a 79.60 fi °/n Államkölcsön.............. ^6.— Mo rva orsz.-kfilcs.l91i 4*4 % ^2.75 3,-~ Morva orsz.-kfi’os. 1017 5 % . <‘<•50 74.05 Práara v«ro» 191a köles. 5 % -~ Prácra vár>« 1910 köles. 4 a/„ vT Rrilnn város 1991 köic.s fi % "•__ 94.50 Po zsony város. I910kölc.s. 4°/, ~ Práea városi takrnt. 4 % . rZso =2 Psl. vörös kereszt sorslocrv 44.50 Matrvarnfrtos vörös kérésit _•__ • Ma sryar ielzálosr sorsleery. • A"ráríankn!Z.ník.Q 382.50 3^50 Bohemia........................ Cs eh Union Ránk.............. 385.50 Le számítoló............................ 377.50 381.50 Cseh Inarhank ....... 413.50 413.75 Pránrai Hitelbank ..... 480.50 688.— Szlovák Ránk.................... 13|-~ 135.— Zi vnostenska........................ 393. 398.— Án irol-Csiov. Bank. .... 80.2., 80.50 Osztrák hitel........................ 77 - 77.12 Béoei Unionhank.................. 68.50 b8.25 Wi ener Bankv. ....... 85. , *4.50 Jafroslovenska-bank .... *,„2'w 25 Nordbahn............................... 5695.- 5670.­Cs eh Cukor ......... 1J?Z-?® 1187.50 Horvát cukor................. 477.50 427.50 Ko lin! műtrágya................. 535.50 541.50 Ko lini kávé........................ 144. 146.— Ke iiní petróleum ..... Koiiní szesz ........ 1??5,~ 1048.— Tejipar rt. ......... 347.— 550.— Első nilseni sörgyár .... , J7-— Ureitfeld-DanSk.................. 466.50 471.— Laurin és Klement .... 261-~ 262.— Jtinifhoffer.................. 6®7.50 690.— Cs eh északi szén ...... 1700.— 1710.— Cseh nyugati szón ..... 399.50 403.— AlDine .................................. 180.50 182.— Po ldi..................................... 289.— 291.50 Pr ágai vasipar ...... 736.— 730.— Skoda ...................................... 647.- 652.— Po zsonyi kábel. ...... —.— 1520.— Inwald .......... 258.— 260.— Prájrai napir........................ ——■— + Üzlet teleti a berlini tőzsde. (Prago rá­dió.) A mai tőzsdén az üzlet a minimumra redukálódott. Hajózási értékek tartottak. Bankrészvényék változatlanok.-p Szilárd a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerísesztőségünk jelenti telefonon: A mai ifcerménytözsdén szilárd volt az irány­zat. Árjegyzések: budapesti búza 420—422.5, vidéki állomásról 385—390, rozs 372.5, takar­mányárpa dunatiszaközi állomásról 290, budapesti 410—415, sörárpa felsömagyar- országi 470, uj zab 325, budapesti morzsolt tengeri 380, korpa 240 ezer korona méter- mázsánként. + Tartott a new-yorki gyapottözsde. A gya­pottőzsde délamerikai eladásokra tartott volt. Siőngeáeh, fiiáőönuök I*9oca«a&££e és iiutorheimék MaffflmoiBi Sügéöniiölf, toraiolc é;® éiweiék és lussor Stoérote w$M«as;ei€*i*fo€iam 54 Mc. Sxönsieé 9 Kc-iól. Viry Gyula Kassa, Fő-u. 76. itiMmmwirirBBBaeanr Szentháromság- szoborral szemben A vilássbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seres: Imre (35) De egyébként is hogyan meneküljön, uogyian szökjön? Ehhez segítőtársak kel lené­nek, vagy legalább egy segítőtárs. Ilyen nin­csen. Kund sorra vette Ogli ismerőseit és egyetlen egyet sem talált köztük, akire mint jóbarátra számíthatott volna. Még rendes kö­rülmények közt sem kérhette volna támoga­tásukat, hát még ilyen rendkívüli ■ esetben! Ogllnsak csak ellenségei voltak, akik szédü­letes karrierjét irigyelték. Ezek bizonnyal megragadnának mindéit ■ alkalmat, hogy őt bele döntsék a romlásba. A Marson az egyes országok szigorúan nyilvántartották az ösz- szes idegeneket. Senkit útlevél nélkül a ha­táron át nem eresztettek, senkit anélkül má­sutt be nem fogadtak. Született detektív-, vagy szélhámos-zseninek kellett lennie an­nak, aki ezt a rendszabályt ki tudta játszani és sem Kund, sem Ogli nem volt ilyen zseni. Mindézekfölőtt azonban még egy o'yan akadálya volt a menekülésnek, amely akkor sem volt leküzdhető, ha a többit mind le bírta volna küzdeni: Kund nem tehetett sem­mi olyhnt Ogli alakjában, ami Oglit polgár­társai szemében árulóvá bélyegezte volna. Kund, ha legyőzte is Oglit, ha rabul •ejtette is öt egy esztendőre, köteles volt egy esz­tendő múlva nemcsak szabadságát adni vissza, hanem becsületét is ugyanolyan mo- csoktalanul, amint azt átvette. Kund mint 'Ogli vállalhatott magára nagy küzdelmeket, férfias harcokat, de két, dolgot nem vállalha­tott: becstelenséget és vértíanuságot. Tarto­zott Ogünak azzal, hogy se becsületén foltot ne ejtsen, sem Marsbeli testét az élettől meg ne fossza. Kund érezte, hogy hasztalan elméjének minden erőfeszítése, nem tud egyebet kita­lálni, mint az első lehetőséget: hamis leírást adni a Raxaduroszról, mert ezzel legalább időt nyer. Nagy megelégedésére szolgált, hogy elmélyedve ebben a gondolatban, végre nem is berzenkedett ellene. Mint Kunduak, nem volt ugyan Ínyére a hazugság, de mint Ogli, nem talált ebben semmi kivetendőt. A cél szentesíti az eszközöket! Ha majd vissza­kapja szabadságát, Ogli még mindig ráér jóvátenni vétkét és az ő dolga megmagya­rázni a császárnak és a miniszternek, hogy mi kény szeri tét te őt a hazugságra. Kund tehát ebben állapodott meg és kissé megkönnyebbült. Fölkelt a pamlagról, hogy uj cigarettára gyújtson, amikor kopog­tattak ajtaján. — Ki az? — kérdezte. Egy kellemesen csengő női hang adott feleletet: — Én vagyok, Asája. Engedj be, Ogli, mert fontos közlendőm van. Ogli ajtót nyitott és Asája belépett. 5. fejezet A leány eleinte bátortalanul nézett kö­rül, de az elhatározás, amely idehozta, csak­hamar meglátszott a szemeiből. A szemei pe­dig szépek voltak és bennük a tekintet ma különösen kedves. — Nem zavarlak, Ogli? — kérdezte. — Nem, — felelt Kund kíváncsian. — Mivel lehetek szolgálatodra? — Azonnal elmondom, Ogli. Razima asszony lepihent kissé, miért erős fejfájása van. így én fölhasználtam az alkalmat, hogy hozzád jöjjek. Nekünk tisztába kell hoznunk egymás közt valamit. — Hallgatlak, Asája. De foglalj helyet. A leány leült Kunddal szemben, aztán igy szólt: — Ugy-e, Ogli, én inától kezdve a meny­asszonyod vagyok? Kund visszaemlékezett arra, ami ma dél­ben, az ebéd alatt történt. — Az vagy, Asája. — És örülsz ennek? Kund nem tudta, mit feleljen. Tőle is, Oglitól is idegen volt ez a tárgy teljesen. Egyikük sem foglalkozott még asszonyokkal. Annyit mégis érzett, hogy udvariasan kell felelnie, Hát így felelt: — Hogyne örülnék, Asája. — Ugy-e, már régóta tudod, hogy a fele­ségeddé kell lennem? Kund nagy zavarba jött. Még csak az hiányzott neki, hogy feleségül vegye Ogli menyasszonyát, mialatt Ogli a Földön van, mint az ő rabja. Hiszen tudom, Asája; de miért ez a kérdés? — Mindjárt megérted, Ogli, ha meghall­gatsz. Mert azt beismered, ugy-e, hogy a mi mátkaságunk nem olyan, mint másoké. Ezt nem előzte meg az, aminek meg kell előznie minden mátkaságot, — Mi az, Asája? — Nem jössz rá magad? — Igazán nem tudom ... — Jó. Megmondom, Ogli. A mi mátkasá- giinfcat nem előzte meg szerelem. Kund megdöbbent. Életében először kel­lett neki beszélni a szerelemről. És az, akivel erről beszélnie kellett, három óra előtt Ogli menyasszonya volt, most pedig az ö meny­asszonya. Erre, mint jelentéktelen dologra, eddig nem is gondolt. Csak most kezdte az ebéd alatt történt eljegyzést fölfogni a maga teljes jelentőségében. Csakugyan, ma délben, alig, hogy Ogli a Komoróról megjött, anyja óhajtására kitűzték a házasság napját. Mához tiz napra ő és Asája férj és feleség lesznek. Ez a gondolat több volt, mint képtelen­ség. Hogy ő egy leányt találjon itt, akit fe­leségül kell vennie és akit Ogli, ha majd ha­zatér a Földről, úgy fog találni, mint aki már egy esztendő óta a felesége, pedig csak mint menyasszonyát hagyta itt! V ­Kulidnak minden érzése lázadozott az ellen, hogy ilyesmi történhessék. De mit fe­leljen? Ismét csak kénytelen volt emlékezni mindarra, ami Ogli és Asája közt az utolsó években történt. És ekkor be kellett ismer­nie, hogy Ogli a szerelemre egyáltalán nem is képes... Ebben Ogli természete hasonlí­tott az övéhez. A különbség kettőjük közt mégis az, hogy ő csupán nem gondolt eddig a szerelemre, mig Ogli menyasszonyává tett egy leányt, anélkül, hogy szerette volna. Miután mindezt végiggondolta, Kundot érdekelni kezdte, hogy mit akar Asája tulaj­donképpen? — Beszélj, Asája — szólt odavetve —, hogy érted ezt? (Folyt, köv.) ____*

Next

/
Thumbnails
Contents