Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-17 / 211. (659.) szám

Szerda, szeptember Ív. &ídGAiM(MÍi7fiR%g % Görögország fölmondta a Cseh­szlovákiával kötött kereskedelmi szerződést Prága, szeptember 16­A prágai görög követ, a Národni Listy értesülése szerint a múlt év január 10-án kö­tött ideiglenes kereskedelmi szerződést kor­mánya nevében felmondta, A felmondott ke­reskedelmi szerződés december 10-én érvé­nyét veszti. Görögország az idézett lap értesülése szerint nemcsak a cseh-szlovák görög, ha­nem valamennyi kereskedelmi szerződését fölmondta, illetve föl fogja mondani arra való hivatkozással, hogy Görögországban rövide­sen uj vámtarifát léptetnek életbe, mely bi­zonyos mértékben ellentétben lesz a mai szerződéses rendszerrel. A görög kormány a kereskedelmi szer­ződés fölmondásával egyidőben abbeli kíván­ságának adott kifejezést, hogy úgy Cseh­szlovákiával, mint azokkal a többi államok­kal, amelyekkel kötött szerződéseit fölmond­ta, a kereskedelmi kapcsolat szabályozására nézve uj tárgyalásokat indítson meg. Az athéni cseh-szlovák követ megkapta a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó utasításokat. — Cseh-szlovák—belga kereskedelmi tárgyalások. A belga kormány a Národni Listy értesülése szerint konkrét indítványo­kat tett a cseh-szlovák kormánynak a keres­kedelempolitikai kapcsolatok szabályozására vonatkozóan. Belgium a többi között több árunak a legtöbb kedvezmény biztosításában való részesedését kívánja. A belga indítvá­nyokról az érdekelt minisztériumok képvi­selői, valamint a gazdasági testületek dele­gátusai tanácskozni fognak és a tanácskozá­sok befejezése után megkezdik a közvetlen kereskedelmi tárgyalásokat Belgiummal. — Hatályon kiviil helyezik az áru erede­tének megjelöléséről szóló törvényt. Az áru eredetének megjelöléséről szóló törvényt a félhivatalos Prager Presse értesülése szerint formálisan hatályon kiviil fogják helyezni- A törvény anyagi vonatkozású rendelkezéseit átveszi a tisztességtelen versenyről szóló törvény, melyről ezidőszerint a gazdasági körök tanácskoznak. A javaslat a képviselő­ház őszi ülésszakán kerül tárgyalásra. — A közélelmezésügyi miniszter módo­síttatja a különlegességi gyógyszerek eladá­sáról szóló törvényjavaslatot. A közélelme­zésügyi minisztérium, amint azt annak idején jelentettük, törvényjavaslatot készített a kü­lönlegességi gyógyszerek eladásáról. A ke­reskedelmi kamarák a javaslat ellen foglaltak állást. A közélelmezésiigyi miniszter a ka­marai szakvélemény alapján módosíttatni fogja a javaslatot. — Románia rendezte a cseh-szlovák felpere­sek periiöltségbiztositékánaik ügyét. Erdélyi tudó­si tónk jelenti: A Prágai Magyar Hírlap tette szó­vá azt a visszásságot, hogy a romániai bíróságok a cseh-szlovák felpereseket az elleniéi kívánságá­ra perköfltségbiztositék letételére kötelezik, ami a cseh-szlovák kereskedőknek és bankoknak erősen megnehezíti romániai követeléseik behajtását holott Cseh-Szlovákiában ilyen biztosítékot nem követelnek a bíróságok a romániai felperesektől. Rámutattunk arra, hogy az. erdélyi bíróságoknak ez a gondolata téves és jogtalan és éppen a mi cikkeink nyomán tett lépést a prágai igazságügyi minisztérium a külügyminiszter utján a román kormánynál, hogy a perköítségbztositék ügyében a viszonosság kívánalmának Romániában tegye­nek eleget Akciónk sikerrel is járt, mert a román igazságügyminiszter a következő körrendeletét küldte az erdélyi bíróságok vezetőihez: ..Külügy­miniszteri átirat szerint a cseh-szlovák igazság- ügyminisztenium közölte a cseh-szlovák bírósá­gokkal, hogy az összes román alattvalókat mente­sítsék a perköltségblztositék letétbeihelyezése alól. A viszonosság alapján utasítom a bíróságok elnökeit, hogy hasonló biztosíték adása alól men­tesítsék a cseh-szlovák állampolgárokat, ha fel­peresekként jelentkeznek.“ 'A bukaresti igazság­ügyminiszternek e rendelete alapján számos cseh­szlovákiai cégnek nagyösszegü lététéi szabadul­nak föl Erdélyben. — Budapesti vágó- és szuróntarhavásar. Bu­dapestről jelentik: Felhajtás 746 drb magyar nagy vágómarha. Az árak a legtöbb esetben vál­tozatlanok. Eladatlanul visszamaradt 17 drb nagy- marha. Következő árakat jegyezték kg-kint élő­súlyban: Bika. jobb minőségű 15.000—18.500, ki- yételesen 19.000—19.500, silányabb 9500—14.500. Tarka hízott ökör, jobb minőségű 16.500—19.500 kivételesen 20.000—20.500, középminőségit 12.500— 16.000, alárendelt minőségű 7000—11.500, magyar tehén 8500—16.000. kivételesen 16.500, tarka te­hén 7000—18.500. kivételesen 19.000—19.500, bi­valy 7500—11.500, kivételesen 12.200, növendék 6500—14.000, kicsontozni való 5500—6500. K. — Szurómarhavásár: Felhajtás: 188 drb élő belföld! szopósborju. A vásár élénk, az árak kg-kint 1000 —1500 koronával emelkedtek. Jegyzett árak: Élő borjuk: belföldi szopós: I. rendit 20.000—21.000 kivételesen 22.000, II. rendű 18.500—19.500 K kg- kint. — A magyar benzin- és olajpiac nem vál­tozott. Az amerikai és román piac teljesen szilárd, de szilárdul a budapesti piac is. Az árak teljesen változatlanok. 720—730-as ben­zin 8600, 760-as motorbenzin 7600, hatos disz- kozitásu olaj 7200, négyes 6800, fordson-olaj 5300, belföldi finomitási petróleum 4900. — Szénbányát fedeztek föl Magyaror­szágon. Budapestről jelentik: Zalamegyében Sárhida környékén három méternyi mélység­ben bö szénrétegre bukkantak. OOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX? I Rom&vftiáilrófl: á Műm iíiáf I Gluj-Kolozsvar, Honostorl-tt 33. (Caloa-Mooilop) | SiálEiíoh elsőrendű leüér és | tarka erűéig! idrmosőkrői CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3GOOOOOOU 3ffa vmxé&crc vasén*, «* ic ícpotí %Mezőpjim00 = Háromszáz vagon gabonát oszt ki a kormány Ruszinszkóban. A kormány a Lido- vé Noviny értesülése szerint a ruszinszkól szegények között háromszáz vagon gabonát és egyéb élelmiszert fog szétosztatni. A ga­bonát nem adják ingyen, hanem önköltségi árban, amelyet részletekben fognak megfizet­ni. Az egészen vagyontalanok a vételárat az állami vállalatokban le fogják dolgozni. — A cseh-szlovák gyümölcsexport. Lelki- ismeretlen agitátorok azzal ámítják szlovenszkói és ruszinszkói gyümölcstermelőinket, hogy az alma és körte kivitelét a kormány nem engedé­lyezi s ezzel akarják a gyümölcs árát leszorítani. A félhivatalos Ceskoslovenska Republika hosz- szabb cikkben foglalkozik a cseh-szlovák gyü­mölcskivitellel, sőt hasznos gyakorlati útmutatá­sokat is ad az exportőrök számára. A szloven­szkói és ruszinszkói gyümölcsnek főleg Németor­szágban, Dániában, Hollandiában, Angliában s a skandináv államokban van jó piaca. Finnország mintegy hét millió kilogram gyümölcsöt fog im­portálni. Az export lehetőségének feltétele az hogy csakis elsőrendű áru kerüljön kiszállításra, az áru minőség és nagyság szerint legyen osztá­lyozva, a csomagolásnak pedig tartósnak kell lennie. Az árajánlatoknál a külföldi cégek okvet­lenül megkívánják, hogy azok „ab valamely na­gyobb világk'i'kötő“ (Hamburg, Bréma, Stettin) szóljanak valamely szilárd világvalutában, pél­dául amerikai dollárban. Miként minden más áru­nál, úgy gyümölcsszál1! liásnál is rövidlejáratu hi­telt, esetleg váltóhitel't kénytelen nyújtani a szál­lító. A kiviteli engedélyek beszerzésének módjá­ról díjmentes felvilágosítást nyújt a keresztény- szociális és magyar kisgazdapárti képviselők klubjának titkársága, Prága, Parlament címen. Minthogy főleg Ruszinszkóban bizonyos körök célzatosan terjesztenek oly hirekel, hogy gyü­mölcskiviteli engedélyt csupán légionáriusok és .bizonyos cseh agrárius érdekeltségek kapnak, ez­zel szemben megállapítjuk, hogy a 'kereskedelmi minisztérium minden iparigazokványos gyümölcs- nagykereskedőnek és igazolt gyümölcstermelőnek megadja a kiviteli engedélyt. = Üzletfelén a magyar borpiac. Budapestről jelentik: A bonpiac telj esem üzletfélen. Mióta ki­viteli lehetőség nincsen és a most kezdődő üzlet- évben valószínűleg nem is lesz, az egész üzlet csak a belföldi fogyasztásra szorítkozik. A rossz terméskilátások miatt az utóbbi hónapban az ér­dekelt kereskedők és vendéglősök állandóan és rohamosan emelkedő árak mellett vásárlóképes­ségük határáig vásároltak össze borokat, úgy hogy a borárak olyan magas színvonalon mozog­tak, mint békeidőben sohasem. Az emelkedő árak és valószínűleg az általánosan rossz gazdaságii helyzet miatt a közönség fogyasztási ereje igen erősen csökkent, úgy hogy az említett összevásá­rolt készletek sokkal tovább fognak tartani, mint azt az érdekeltség gondolta volna. Ehhez hozzá­jött még a budapesti piacon a fogyasztási adó emelkedése, minek folytán minden a budapesti belterületen fekvő bor után literenkint 2000 K u tánfizetendő. Ez oknál fogva a vevők felvevő- képessége majdnem teljesen megszűnt és nem­csak hogy a borárak nem szilárdak, de sőt 'kény­szereladások is fordulnak elő, amelyek semmi­esetre sem járulnak hozzá a piac támogatásához. Az uj terméskilátások rosszak. Mennyiségileg igen rossz termés lesz, de minőségileg lehet még vala­mi javulást remélni, ha most a szüret befejezéséig jó meleg idő lesz. Mustban vagy ujbortételekben alig fordult elő üzlet. Anélkül, hogy tulajdonkép­pen eladások történnének, következő árak van­nak érvényben: Tömeg óborok 10—11 százalékos fehér 8—8500-tól 9500—10.000 K-ig. Jobb fajták 10 12.5 százalékig egész 12.000 K-ig. Musttételek 7— 8000 körül literenkint. Minden ab termelőállomás értendő. = Amerikában a lisztárak esésére szá­mítanak. Newyorkból jelentik: A termény­tőzsdéken főképpen Anglia és Németország részéről mutatkozik élénk kereslet liszt iránt- Amerikai kereskedők tartózkodóan viselked­nek, mert úgy vélik, hogy mihelyt piacra ke­rül a tavaszi búza, az árak esni fognak. Emelkednek a komlóénak. Saazból jelentik: A belföldi kom ló piacon a komlóárak hirtelen emelkedő irányzatot vettek föl. A drágulást fő­képpen a németországi vásárlások eredményezték. A belföldi termés háromötödrésze, még pedig 'többnyire a legjobb minőségű komló, külföldre került. Az árak legutóbb kétezer 'korona körül in­gadoztak 50 kiíogramonkint. A belföldi fogyasz­tók eddig tartózkodóiul viselkedtek, mert a jó ter­més következtében alacsonyabb árakra számítot­tak. Újabban a belföldi fogyasztók is vásárolnak, ami az árak szilárdítását csak fokozza. — Kanadában folyik az Uralás, inig Argentí­nában az óriási hőség gátolja a munkálatokat. 'Montrealiról jelentik: Az idei kanadai búzater­mést 265—325 millió bushelre becsülik. Kanada 'északnyugati részében a helyzet kedvező. Az aratási munkálatok rendben folynak, csak egyes helyeken akadályozza a munkálatokat hideg idő­járás, mig másutt hőség uralkodik. A tengerparti vidékeken a terméskilátások a kiadós cső követ­keztében javultak. — Argentínában az aratási 'munkálatokat a nagy forróság akadályozza. A buenos-airesi Anglo—South-American Banc táv­irati jelentése szerint a búzatermés kilátásai ked­vezőek. A nagy forróság miatt a szántási munká­latokat el kellett halasztani. = Jó burgonyatermés lesz Magyarországon. Budapestről jelentik: Az Idei burgonyatermés, an­nak elleniére, hogy az esős időjárás károsan ha­tott, nagyon jó lesz. Az érdekeltek számítanak ar­ra, hogy a termés egy részét Ausztriában és fcséh-Szlovákiában fogják elhelyezni. Az exportot azonban lehetetlenné teszi a rendkiviil drága vas­úti díjszabás és az a tény, hogy a burgonya Ma­gyarországon 50 százalékkal drágább, mint a szomszéd államokban. + Szilárd a prágad termény tőzsde. A mai tőzsdén nagy látogatottság és szilárd irányzat mellett a forgalom élénk volt. A gabonanemüek 'közül búza és főképpen rozs szilárdult Árpa vál­tozatlan. Liszt valamivel drágult, rizs változatlan kávé sziláid. Hüvelyes vetemények iránt nem mutatkozott érdeklődés. A zsír ára valamivel esett. Széna és szalma változatlan. A következő árakat jegyezték: Búza 200—205, jugoszláv búza ab Bács 187, rozs ISO—190, árpa 225—2j0, zab 150—154, búzaliszt 3.40, rozsliszt 2.75, amerikai liszt ab Tetschen 308, magyar liszt ab Bécs 3.10 búzadara 3.60, Rio-kávé 24—25, Santos 28—30 Guatemala 33—35, Barry-mandula 26.50, mazsola 14—17, Lancia szilva 50—60, borsó 2—3.50, len- ‘cse 5—6, bab 2.80—3, mák 8—8.40, kömény 7, La Plata tengeri ab Tetschen 162, jugoszláv tengeri ab Pozsony 160, burgonya 40—50, káposzta 30 — 35, vörös lóhere 16—19, fehér lóheTe 18—22, in­kámét 3-^3.25, lucernatakarmány 12—13, timotca 4—5, tepce 2—2.75, mustármag 3, amerikai zsír ab Tetschen 13.50—13.70. _____ —— MBwnwwn.Mi iiiw i i mi iifTHTinrwranBaKMBBPBMWMi JL vilásibéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (34) Időnként, minden négyszáz-ötszáz évben a tömegek niegsokalták az államférfiak hit­ványságát. Forradalmak szervezkedtek, tör­tek ki és tomboltak. Az elkeseredett nép megdöntötte a trónokat, legyilkolta az álla­mok bűnös vezetőit, magához ragadta a ha­talmat, megvalósította a nép uralmát és ki­hirdette a.z örök békét. De a népuralom se­hol nem tartott sokáig. Többnyire még ötven év sem telt el, minden népuralom végre olyanná fejlődött, amilyen a megdöntött ura­lom volt: a hatalmasok, a gazdagok ural­mává. A nép vezetőiből királyok, császárok, köztársasági elnökök lettek, akik épp úgy in­tézték a háború és béke sorsát, mint legyil­kolt elődeik. Kundnak elszorult a szive, amikor mind­ezt végiggondolta. Miben különbözik hát a marsbeli és komorói emberiség a Földi em­beriségtől? Csupán a haladás, a tudás, a ci­vilizáció mértékében, semmi másban. Az örök békétől épp oly távol van, mint a má­sik. Időnként, ha a háborúba belefáradt, áhi- tozza azt, mint a kimerült test a nyugalmat, az álmot. De az élet nem álom és nem nyu­galom, hanem ébrenlét, az ébrenlét pedig: küzdelem üdítő álomért és nyugalomért, A Marson az utolsó háború negyven év előtt volt. Tiburország, Ogli Radamcsz ha­zája győzött. Leigázott egy szomszéd népet. Ennek felét kiirtotta, a többit pedig kénysze- ritette a tibur népbe beolvadni, hogy fajuk­nak az uj nemzedékben még hírmondója se maradjon. Most pedig Tiburország titokban uj háborúra készül, hogy egy másik szom­széd népet igázzon le és irtson ki hasonló módon. De ez a szomszéd nép szintén hatal­mas és föl van készülve minden támadásra. A marsbeli hadviselés jelenlegi módjaival Tiburországnak nem lehet reménye a biztos győzelemre. Ekkor jött ő, Ogli Radamesz, aki fölfedezte magában a képességet, hogy a Komoró egyik lakójával akaratot cserél, an­nak alakjában egy évet tölt el a Komoron, ahol a hadimesterség bizonnyal sokkal ma­gasabb fokon áll, aztán elhozza onnan mind­azt, amire Tiburországnak szüksége van, hogy megnyerje uj háborúját. Eszméjét Tiburország császára és kor­mánya nagy örömmel fogadta és a vállalko­zás sikerült! Ogli szerencsésen visszatért, megrakodva a Komoron ellesett hadititkok­kal és tapasztalatokkal. Ezek a rettentő titkok és tapasztalatok mind kárba vesztek volna, ha Kundnak sike­rül Oglit lefogni azonnal, mihelyt a Komoré­ról visszatér... Ó, a kétórai késés, csak az ne történt volna! Mennyire más volna ak­kor a helyzet! Ogli nem mondhatta volna cl a miniszternek, hogy Tiburország biztos dia­dalát hozta magával a Komoróról! Nem mondhatta volna el a császárnak sem, amit elmondott a Raxaduroszról, a Marsón nem is álmodott borzalmas fegyverről. Igaz, hogy a fegyver szerkezetét már nem irta le, de ezt követelni fogják tőle, ha ma nem, hát hol­nap. Mit fog csinálni akkor? Hogyan fog ki­térni a követelés elől? Hisz ennek jutalmát, a magas érdemrendet és a még magasabb cimet már megkapta és boldogan meg is kö­szönte? Előre kapta a jutalmat és neki ezt meg kell szolgálni! Mindez úgy kavargóit Katid elméjében, mint kohóban az izzó ércek lávája. Elhatá­rozása, hogy nem mondja el többé a szörnyű Raxadurosz és a többi komorói fegyver tit­kát, szilárd és megmásíthatatlan volt mind­járt az első perctől kezdve, amikor gondola­tában a császárnál történtekig eljutott. De ez az elhatározása volt egyúttal az egyetlen szilárd pont, amelyet maga alatt érzett. Előtte, mögötte, körülötte mindenütt ing'o- ványt látott: hogyan haladjon tovább és mi­lyen irányban, hogy le ne süppedjen ment­hetetlenül? Bármennyire hányta-vetette is magában a dolgot, csak két lehetőséget látott: vagy olyan leírást ad‘ a Raxaduroszról és a többi komorói hadiszerekről, amelyek Után ezeket nem lehet megcsinálni, vagy pedig itthagyja a Marsot és visszatér a Földre. Ez utóbbi ellen azonban rögtön föllázadt önérzete. Nem, neki nem szabad meghátrálnia mindjárt az első órában! Olyan kudarc volna ez, amely­nek szégyenét, sem önmaga, sem Mihály és Flóra előtt nem tudná elviselni. Viszont a császár és a miniszter félrevezetése nem történhetik meg más módon, mint hazugság­gal, amitől szintén visszadöbbent. Azonban tovább íépelódve, fölfedezett még más lehetőségeket is. Hátha elhagyná Tiburországot és külföldre menekülne? Mi köti őt Tiburországhoz? Ide vágyakozott ö? Nem mindegy volt neki, bármelyik országba kerül is a Marson? Hiszen azt sem tudta, hogy van-e itt Tiburország. vagy nincsen! Neki egyik ország épp úgy nem hazája, mint a másik. Bármelyikben élve, tanulmányoz­hatná a marsbeli emberiséget, ha már az örök béke tanulmányozása ilyen csúfosan kútba esett. Ez az eszme első tekintetre nagyon megfontolandónak látszott és könnyen ki is vihet őnek. Még az az előnye is volt, hogy nem kellett sem a harcot fölvennie Tiburor- szág hatalmasaival, sem a hazugsághoz fo­lyamodnia. De rövid mérlegelés után Kund nem maradhatott meg emellett az eszme nielfttt sem. Egyik akadály, egyik leküzdhe­tetlen nehézség a másik után támadt föl el­lene. Be kellett végül látnia, hogy az eszmét az ő földi elméje sugallta, nem pedig Oglié. Ogli, akiben ő jelenleg lakott, jobban ismerte a marsbeii viszonyokat. Ogli elméje által csakhamar világossá lett előtte, hogy ez a szabadulási mód még nehezebb, mint a többi. Tiburországnak olyan kémhálózata van, amely kiterjed a Mars egész világára. Bármelyik országba menekül, teljesen bizonyos, hogy Tiburor­szág kémjei és detektivjei rövid idő alatt rá­találnak és könyörtelenül meggyilkolják, mini árulót, aki azért szökött külföldre, hogy eladja Tiburország államtitkait. Ellenük hiába keresne védelmet. Még az is megtörténhetik, hogy valami közönséges bűntett miatt ki­szolgáltatását követelik és mivel Tiburország hatalmas, teljesítik a követelést. Legfeljebb azzal akadályozhatná meg a kiszolgáltatást, ha a Komor óról hozott titkokat valamely más hatalomnak elárulná. Ezt azonban szin­tén nem lehet megtenni. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents