Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-15 / 185. (633.) szám
Péntek, augusztus 15. 3 Pillanatfelvételek a pillanatfelvételekről — A Prágai Magyar Hírlap eredeti film- riportja az UFA műterméből —Berlin, augusztus 14. Riadtan tomboló zongora, síró hegedű, oőgő orgona, acélon siketitőn megcsendülő kalaipácsütések, kutyavonitás, kocsinyikorgás, fütyülés, orditás, parancsszavak, ének és jajkiáltások cgybevegyülése pokoli cres- cendóvá fokozódnak és áttörnek az üvegtetőn. Az üvegtető alatt pedig vakitó reflektorok vetik fényüket azokra az egyiptomi gúlákra, modern télikertekre, kínai ópium- barlangók titokzatos mélyére, olasz reneszánsz hálószoba véres pamlagára, fehérnemű-kei eskedés pultjaira, távolban kéklő hegyek sűrűibe, ahonnan ez az idegeket megrázó hangorkán feltör. Az UFA óriási műtermében vagyok, Berlin legnagyobb filmgyárában. Midőn átsétálok egy hosszú deszkapadon, mely mint valami gázló feszül végig az atelier egyik oldaláról a másikra, hatalmas fekete gyászoló tömeggel találkozom. Fantasztikusan hatnak, amikor mint egy modern halotti menetből kivágva, gyászos keleti zene kísérete mellett haladnak egy hatalmas piramis elé, a XX. század Fáraójának temetésére. Sietve menekülök odébb. Kétségbeesett velőtrázó sikitás hasitja át a levegőt. Nyomaiban rikoltó füttyszó. Zavaros lárma. Rémülten futóik a helyszínre. Próba van. A cselekmény egy kastély női hálótermében játszódik. A nő alszik. Felriad. Felismerem benne Henny Portent. Megjelenik vörös libériában az inas, Steinriick Albert. Markában tőrt szorongat. Meghalsz! — sziszegi a nő felé. S közeledik. Az asszony kiugrik az ágyból. Az arca halálra vált. De hirtelen magához tér. Életének kockánforgása rettenetes lelki- erőt kölcsönöz neki. Öntudatra kap. Érzi, hogy nő s csodálatos játékot játszik a férfi ellen. Széttárja keblén a hálóköntöst. A him szeme odatapad a fehéren villogó telt női testre. Beleszédül. Meginog. Most a nő megy feléje. És az tehetetlenül engedi, hogy az asszony elsétáljon előtte. A nő már a kandallónál van. A szolga lassan ráemeli tekintetét. Mégegyszer összeszedi megmaradt férfierejét s egy durva „Té!!“ üvöltéssel rárohan a nőre. De az önmagát odaadón eléje tárja meztelenségét s a férfi szájában a szó szerelmes, fuldokló hangbugyborékokban foszlik szét. Odafurja fejét a nő keblére- A nő még ösztökéli. Diadalmas tekintettel öleli magához egyik kezével a gyilkos fejét... a másikat pedig kétségbeesetten szorítja a közelfekvő csengő gombjára. Az inas felpillant s észreveszi a cselt. Mint egy vadállat csap a nőre. Azve- lötrázón felsikolt, birkózni kezdenek. Az asszony kiszakítja magát. A rendező fütyül. A próba sikerült. Az izgalmas jelenet hatása alatt vagyok perceken át. Egyszerre reminiszcenciák támadnak bennem. Nagyon ismerősnek tűnik nekem mindez, ami most itt előttem végbement. Az inas, az úrnő, a merénylet sajátossága, a díszlet stb. * A rendező a kimerült szereplők részére egy perc szünetet engedélyez. Nem tudom megállni, hogy meg ne szólítsam. Bemutatkozom mint magyar újságíró és filmrendező. A szemei mosolyogni kezdenek, egészen fel- vidámul s meleg jókedéilyel saját anyanyelvemen válaszol. Megtudom, hogy Fellner Péter Pál-lal állok szemben, aki a legnagyobb német filmcégnek, a Westi-nek, a Stinnes-koncern filmvállalatának igazgatója és főrendezője egyúttal. Mikor a lejátszott jelenet nyomán feltámadt emlékeimmel hozakodott elő, nevetni kezd. — Elhiszem, hogy ismerős ön előtt a darab, hiszen Herczeg Ferencnek az „Aranyborjúdat viszem filmre. Persze, nem a színdarab, hanem a regény nyomán. A szerepeket csupa elsőrangú erők játszák. Bizonyára érdekességül fog szolgálni, hogy a főszereplő Henny Portenen és Steinrückön ki- vül angol, olasz, svéd, orosz és természetesen német színészek kreálják a darab alakjait. Bocsánatot kér s visszaszalad a helyére. Kezdődik a felvétel. Fellner mindegyik szereplőnek előre el- játsza szerepét. S jön a próba. Az asszony egy asztal mögé menekül. Most e körül kergeti őt az inas. Egyszerre feldönti az asztalt, ráveti magát a szerencsétlen asszonyra. Az segítségért kiált. Ekkor lép be a bonvivánt. Utiporosan. Kimenti a vadállat karjaiból az asszonyt s bírókra kél vele. Boxolás. Az inas ájultan terül el. Füttyszó. A próbát négyszer is megismétlik. A szereplőktől kezdve végig az operatőrök, segédrendezők, munkások s momentán pihenő színészek lélegzetfojtva figyelik a mindannyiszor meg-megujuló képet. Csak egy ember nyugodt, a rendező: Fellner. Egyizben a szabaditó, akit egy hevesvérű olasz színész: Ferrari alakit, oly vehemenciával tör az inasra, hogy ez mozdulatával szegény Henny Portent üti le, aki jajongani kezd, úgy hogy a rendező megint kénytelen a sípját igénybe venni. De nemsokára jön a felvétel. Itt érdekes dolog történik. A szereplők annyira beleélik magukat szerepükbe, hogy egy bizonyos ponton a memóriájuk felmondja a szolgálatot s szabadon, az ösztönük szerint cselekednek. Abban a pillanatban ugyanis, amikor az inas feldönti az asztalt. Henny Portén öszitömszerüleg egy ügyes mozdul alttal kitér a ráugrani akaró Steinriick elől s menekülni kezd a szobában. Székeket borit fel, tárgyakat .görget üldözője elé s az elfogás pillanatában pedig szinte emberfeletti erőt fejt ki, hogy utolsó leheletével is szembeszálljon a férfivel. És a rendező nem fújja le a jelenetet, hagy mindent úgy, ahogy történt. Ez természetes volt. Az emberi lélekből fakadt. Inkább a scenárium változzék meg. A nagy jelenet i^tán Fellner szünetet rendel és hozzám jön. Most veszem csak jól szemügyre. Középkorú ember, markáns férfiarc. Érdeklődik, hogy megnyerte-e tetszésemet munkájuk? Elbeszélgetünk. A háború elejéig élt Magyarországon. Egy regénye „Árnyékember14 címmel jelent meg Budapesten. A harctérre került. Innen lábszárlövéssel tért Berlinbe. Azóta itt van állandóan. Lelkesen beszél művészi felfogásáról: — Szerintem a film merőben távol áll a színpadtól s ez a távolság állandóan fokozódik. A színpad a szavaké, a vászon a képeké. Az én feladatom tehát képeket adni a nézőnek. Szépeket. A sziizsé másodrangu fontosságú. Csak arra jó, hogy legyen okom felvonultatni a képeket. Cselekménye a színpadi drámának is van. De olyan színes képet, untot a filhn, neim tud adni. Ez a film és a színpad közti különbség s ezt kell az előbbi javára előnyösen kiaknázni. Dekorációt pedig igazán a legjobbat adhatok, amit ember adhat, mert az én díszlettervezőm: a Természet. Midőn búcsúzom Fellneríől, titokzatosan a fülembe súgja: — Nagy terveim vannak a jövőre nézve, de erről majd legközelebb. Kalotai Gábor. l szociáMeliiolírfflláhiiaSs nem Ml m tehoiafflggi tárca — A P. M. H. eredeti belpolitikai értesülése — Prága, augusztus 14. Rendesen jól informált helyről kapjuk azt az értesülést, hogy Bechyné miniszter lemondása már befejezett dolog. Egyelőre Markovié vezetné az iskolaiigyt tárcát a költségvetés megszavazásáig s akkor más személlyel töltik be az árva minisztériumot. A cseh szociáldemokrata párt nem ragaszkodik már ahhoz, hogy Bechyné helyét ismét egy szociáldemokrata foglalja el s igy a megüresedett bársonyszékért főleg a cseh szocialisták s a cseh néppárt indítanak nagy harcot. Szinóöánya, augusztus 14. Szinóbánya község s a hozzátartozó Vasgyár és Huta lakosságát napok óta rettegésben tartja egy fiatalember, aki éjjel-nappal az erdőben rejtőzködik s onnan ráudul le rabolni. Első feltűnése szombat délután volt, amikor is egy magányosan álló házba tört be s ott egy asszonyt, aki egyedül tartózkodott a lakásban, íélholtra vert- A fején ejtett egy nagy sebet egy fejszével, aztán az öklével vágott az arcába. Az asszony a merénylet után összeszedte magát s bement a faluba az esetet jelenteni, mire csendőrök mentek ki a rabló keresésére, de mire odaértek, az erdőben már eltűnt. Az asszonyt a losonci kórházba szállították. Életbcnmaradásához kevés a remény. Hétfőn vásár volt Losoncon, ahonnan egy parasztember egy tehén árával — 1800 koronával a zsebében — ballagott hazafelé. Útközben hozzácsatlakozott egy ember, akinek a személyleirása egyezett a fen te m- litett merénylő személyleirásával s barátságosan beszélgettek egymással. Az öreg paraszt útközben megszomjazott s hogy inni tudjon, kabátját levette és maga mellé helyezte. Mire visszafordult, sem utitársát, sem a kabátját, sem pedig az abban levő 1800 koronáját nem találta meg. A faluban a rabló azt mondta, hogy ha valaki elárulja, felgyújtja a falut. Természetesen nem mer szólni senki, akit látogatásává! megtisztel, mivel a gabonabe- hordás idejekor tele van búzával a pajta s csak egy szikra kellene, hogy a falu elhamvadjon. A néphit csodálatos tulajdonságokkal ruházta fel. Beszélik, hogy mindennap más ruhában,, glasszékeztyüben jár s pepita sapkát hord, este felöltőt. Háromszor szökött már meg különböző fogházakból. Évekkel ezelőtt a faluban élt s most — ahogy a tehénpásztornak mesélte — leszámol mindazokkal, akik rosszul bántak vele- Az illetők, akiknek meg is üzente eme szándékát, valószínűleg nem alszanak nyitott ablak mellett. A csendőrség nagy apparátussal keresi a modern Sobri Jóska nyomát. M. Közeledik a parlamenti kampány A P. M. H. eredeti belpolitikai értesülése Prága, augusztus 14. A cseh koalíciós sajtó pártkülönbség nélkül igen részletesen foglalkozik a szeptember másodikén vagy harmadikén összehívandó képviselőház munkaprogramjával. A Prager Presse értesülése szerint a Rudol- finum átalakítási munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy kellő időben lesz átadható az ülésterem rendeltetésének, ámbár mint személyesen meggyőződtünk, ezek a jóslások igen optimisztikusak, mert a parlamenti épület összes folyosóit hatalmas homok- és téglahalmazok torlaszolják el, mely anyagok még mind felhasználtatnak az építkezésnél s a rendelkezésre álló két hét bizony kevés lesz a helyiségek teljes rendbehozására. A politikai petka a jövő hét elején kezdi meg tárgyalásait arra vonatkozólag, hogy a ház mely napra hivass ék össze. Ezirány- ban eddig még nem történt döntés, igy a cseh lapok kombinációja a parlamenti munkák megkezdését illetőleg mindenesetre korainak mondható. A parlament szeptemberi ülései tulajdonképpen a tavaszi ülésszaknak a folytatását alkotják s elintézésre kerülnek a szociális biztosítás, a vámtarifa módosítása, a ha- dikölcsön, a szövetkezetek szanálása, bankbetétek védelme s a régi nyugdíjasok illetményei. Emez ügyek befejezése után azonnal megkezdődik az őszi ülésszak, melynek legfontosabb tárgya az 1925. évre szóló állami költségvetés. A szociálpolitikai bizottság még e hó huszonötödiké táján fog összejönni a szociális biztosításra, vonatkozó javaslat végleges megszövegezése céljából s ugyancsak e hó végén tárgyalja le azt a költségvetési bizottság is. Az állami költségvetéstervezetben még a legutóbbi napokban is igen nagy törléseket eszközölt a pénzügyminisztérium főleg a szlovenszkó! beruházások tételeinél. Beavatott helyről közlik velünk, hogy a költségvetés a személyi kiadásokat is igen nagy mértékben megszorítja s igy okvetlenül számolni kell vagy a tisztviselői létszám redukálásával, vagy a közalkalmazottak fizetésének további leszállításával. Ez a hir ma, a növekedő drágaság idején bizonyára nem nagy örömet hoz az arnugyis nyomorúságos viszonyok között élő tisztviselők számára. A koalíciós sajtó rózsás sziliekben látja a legközelebbi jövőt, azonban a pártonkiviili Tribuna minden tartózkodás nélkül megmondja, hogy a kormánynak bizony igen súlyos gondokat fognak okozni az összes lentebb felsorolt tárgyak, amelyekre még mindig nincsen megegyezés a petkában s igy a koalíciónak oly súlyos nyárvégi zivatarokra és égihá- berukra van kilátása, amilyenek még nem voltak a cseh-szlovák parlamentben. A mostani belpolitikai szélcsend nem a konszolidációra vall, hanem inkább hasonlít a vihar előtti csendhez, melyből egymásután fognak kipattanni a vámtarifa, tisztviselői, régi nyugdíjasok kérdéseinek igen nagyfeszültségű villámai, amelyek könnyen lángbaboritják a koalíció roskadozó viskóját. Ha a fenti kérdések nehézségeihez számítjuk még a miniszteri bársonyszékek körül dúló harcot, valamint a földhivatal reorganizációjára irányuló törekvéseket, a magunk részéről kénytelenek vagyunk igazat adui a Tribunának abban, hogy a szeptember—október havi parlamenti ülések oly viharosak lesznek, mint eddig még sohasem voltak. Bethlen Budapestre érkezett Budapest, augusztus 14. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bethlen István gróf miniszterelnök visszaérkezett Budapestre és Vass miniszterelnökhelyettessel együtt tárgyalt Speyer newyorki banki önökkel ,a magyar népszövetségi kölcsön ügyében. Speyer kijelentette, hogy Amerika bizalommal van Magyarországgal szemben. Örül, hogy megismerhette közvetlen közelről és kellő megvilágításban Magyarországot Meg van győződve arról, hogy újból magához tér Magyarország gazdasági helyzete. Speyer bankfőnök tárgyalt gazdasági tényezőkkel is, igy az állami vasutak szanálására szükséges külföldi kölcsön ügyében. ÖEgy fél óráig az ungvári földrengésjelző állomáson Ungvár, augusztus 14. Amikor annyi év után ujból átléptem a gimnázium kapuján, különös emlékek tobzódtak bennem. Láttam magamat, mint rövid- nadrágos iskolásfiut és egyszerre eszembe jutott mindaz a sok esemény, amely évekkel ezelőtt,és évek alatt történt itt velem. Ott élt még agyamban a régi gimnázium képe és mindjárt az udvaron egy kis változást kellett észrevennem. Az egykori igazgatói lak felé eső kertrésznek ma csak a nyoma van meg, a torna- csarnok másik oldalán szintén a pusztulás képe tárult szemem elé. Ezzel szemben a kis fenyveskertben a sok egymásra rakott pad szinte barrikádot alkot. De gyorsan átsiklott szemem az udvaron és lábaim a pince felé vittek, megtekinteni a földrengési obszervatóriumot. Diákkoromban csak lopva mertem bekukkantani a titkok birodalmába, most szabadon és drukkolás nélkül léphettem át a pince küszöbét Papp Ferenc tanár, a földrengésjelző állomás jelenlegi vezetője, szerencsémre, épp ottan időzött és szívesen állt rendelkezésemre a készülék működésének ismertetése céljából. Az előszobán át bejutottunk a készülékhez. A készülék két vízszintes ingából áll, amely a több méter mélységbe épített betonalaphoz van erősítve, hogy a földszinen érezhető mozgásokat ne jelezze. Az ingák egyike észak-dél, a másik kelet-nyugat irányokban érezhető lökéseket jelzi. Az inga hegyes szöggel egy karban végződik, amely a kormozott papírral bevont hengeren rendes körülmények között egyenes, földrengések esetén pedig görbéket ir le. A görbék nagyságát a földrengés mértéke adja meg. Most Papp tanár egy kissé meglöki az ingát, mire a jelzőkészülék az egyenes vonaltól eltér és a lökésnek megfelelő görbét rajzol. Oly érzékeny az inga, hogy a legkisebb érintésre is reagál. A bádoghenger mellett egy óramű van, amely a hengert óránkint egyszer megforgatja. Érdekessége a készüléknek az, hogy működése közben az időt is jelzi és pedig úgy, hogy az elektromos óra révén a kar percen- kint egy-egy pontot és óránkint pedig egy vonalat jelöl a bekormozott papíron. Egy napon tehát 24 vonalat karcol a hengerre erősített papírlapra. Naponkint a déli órákban, egy és két óra között cserélik át a papirost. A levett lapot fixirozzák, ami lehetővé teszi, hogy a papírszalagon hagyott nyom el ne mosódjon. A hónap végén ezeket a szalagokat Prágába küldik föl jelentés kíséretében. A szalagon a nap és az időpont is jelezve vannak. Ezután megemlítette Papp Ferenc még azt is, hogy a kiállítással kapcsolatban többen tekintették meg az obszervatóriumot. Thoraa Jenő dr. Modern Sobri Jóska garázdálkodik Nógrádiján A nép legendákat beszél róla — Senki sem meri feljelenteni — A P. M. H. eredeti tudósítása —
