Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-13 / 183. (631.) szám

r ízercfá, attgusztus IS. r&*J<aTJUm£7/iTi^ 3 !■ %hAEMMVÁ0KMM 'ya^íMcKemjemL Száztegy kitépett oldal a magyar képviselők klubjának panaszkönyvébíH Prága, augusztus 12. 27. D. A. ekeli gazda lovat vásárolt a kincs­tártól. Olcsón kapta, mert a ló beteg volt. A had­seregtől vásárolt beteg ló megiertőztette a ragál­lyal az egész istállót s az abban tartózkodó nyolc lovat, amelyeket időközben eladott-vásárolt a polgártársunk. A beteg lovakat kivétel nélkül le- bunkóztarták a hatóságok s minthogy a ragályt bebizonyithatóan a kincstártól vett ló hurcolta be, az állam másfél ló árát 'megtérítette a károsult­nak, noha igen természetes követelmény az volna, hogy mind a nyolc ló árát megtérítse. D. A. a köz­társaság elnökéhez akar fordulni a panaszával, aminek azonban — feltéve, hogy egyáltalán oda­juthat — semmi foganatja sem fesz. Bezzeg, ha D. lova fertőztetné meg a katonai lovakat, az ál­lam ugyancsak elhúzná a nótáját. fl 28. Jónás Imre alsógyőrödi plébánosra 10.600 korona bírságot vetettek ki be nem szolgáltatott gabonjkontingens miatt. Felebbezések következ­tében 1060 K-ra, majd feltételesen 700 K-ra szállt tották le a büntetést Mivel a zaklatott fél három nap alatt be nem fizette a jogalan követelést, .ujra 1060 K lett a tartozás. Foglaltak. Kitűzték az árverést. A plébános tiltakozására a verebélyi járási főnök a Gazdasági hivatalhoz fordult utasításért. A rendelkezés ér­dekes: „Az alsógyőrödi plébános ellen az árverést re foganatosítsák, mert ezáltal politikai agitációra szolgáltatnak okot.“ A járási főnök újra alkuszik. Hajlandó ki­egyezni 400 K-ban. A fél jogtalan követelést netn fizet. Megtartják az árverést. Végrehajtó nem jön; dobszó nem hangzik. Az áldozati üszőt elő nem vezetik. A mai siralmas cséplés idején nem tanácsos nagy lármát csapni. Csak egy bajusztalan. rolnickár értfieklődik. Bicik­lire kap és hajt az üsző után. „Mandula11 nyugod­tan legel a csordán. Ez a licitáció sem sikerült. Egy hétre rá újra árvereznek dobszó nélkül, csendben a községházán. Pénz kell csak és nem lárma! Egyedül Józsi licitál, a biciklis rolnickár. Az üsző elkelt. A keserűség poharában egy csep­pet több. A legfelsőbb közigazgatási bíróság döntéseit csak ott respektálják a sziovenszkói hatóságok, ahol a magyart hontalanná lehet tenni, de amidőn a fél érdekéről van szó, ott a bíróság nézete nem vonatkozik Szlovenszkóra. Kommunista zavargások Révaiban Varsó, augusztus 12. Reváli lapjelenté- sek szerint egy kommunistaíüntetés folya­mán a tüntetők és a rendőrség között éles összeütközésekre került a sor. Huszonhárom kommunistát, köztük a reváli orosz keres­kedelmi bizottság egyik tisztviselőjét letar­tóztatták. Az észtországi parlament négy kommunista képviselője, valamint Revál vá­ros harminchat kommunista tanácsosa ellen kommunista röpiratok terjesztése miatt bí­rósági eljárást indítottak. ^CHS@E2g3832B5S&!nnnnnHBnK$3KKiKB8SflBKIBEZSKftE£H339HQBÍ — Más a férfi vére. — Az én emberem hii maradt! — Nem vetted te soha a céda lányok hírét? Házuk volt, hol pihentek a katonák És vitték a nagyui.ak a férfiné'pet, hogy visz- ■sza ne sírják az elhagyott otthont . . . Hajt még a szived a hűtlen társ után? — Az én emberem hü maradt! Olyan helyre sohse vitte a szive. Gonosz vagy, vértasszony. A kávémat megittad, kalácso­mat etted és szép szó helyébe fulánkot adsz. Elég volt a káromlásból! A vén asszony sietve szedelőzködött. Az ajtóból visszaszólt:-— Nagy a te együgyüséged! — s becsap­ta az ajtót. Mária kendőt kapott, elindult, de a küszöbön megállt. A vénasszony szava ta­lált: a kétely megrohanta. Nagy csendesség volt most körülötte, rettentő magányában el- facsarodott a szive . . . A gyerekek jöttek, fáradtan, éhesen. .Má­ria letörölte könnyűit és enni adott gyerekei­nek Különös fájdalmak hasogatták, gyomrát szorongatta, összegörnyedt és halkan nyö­gött. — Hol van apa? Mikor jön? — faggatta a kislány anyját és az asszony átölelte gyer­mekét: — Hazajön, ő Uram Istenem, muszáj ha­zajönnie! Hazajön estére, így mondta hajnal­ban. Lámpát kell gyújtanunk------— — Ilyen korán, anya? — Hadd lássa messziről, hogy aggódva várjuk. i Mária lámpát gyújtott. A gyerekek jól­laktak és kimentek. Mária pedig elővette a rózsafüzért és fennhangon imádkozott; soká. szakadta lan. Néha-néha még elboritotta sze­mét a könny, de lassan valami csöndes, fá­radt béke szállt a MVébe' és megenyhülve várt az estben járó Adómra. (Vége következik.) Étónh vita a rimaszombati Kisgazdapárti ülésen Rimaszombat, augusztus 12. (Rimaszombati tudósítónk jelentése.) Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt vasárnapi választmányi ülésé­nek rendkívül érdekes fejezetéről számolok be, amikor ismertetem azt a magas színvo­nalú és politikai gondolatokban gazdag vitát, amely Szent-Ivány József beszédét követte. A vita során elsőnek F i c z a József sze­nátor szólalt föl, aki a vagyondézsma, a hadi- kölcsönök és a betegsegélyző iránti panaszo­kat tette szóvá. Majd F ü s s y Kálmán nem­zetgyűlési képviselő emelkedett szólásra és örömének adott kifejezést, hogy Szent-Ivány József hosszas betegségéből felépült. Beszé­de további folyamán sürgette az árvízkáro­sult községeknek ígért kamatmentes kölcsön mielőbbi megadását, továbbá kedvezményes áru búza- s más vetőmagvakat és nemesített vetőmagvaknak sürgős behozatalát. Erről szóló határozati javaslatát be is nyújtotta az országos választmánynak, amely azt egy­hangúan elfogadta. Korláth Endre dr. beszéde Ezután Korláth Endre dr. ruszinszkói nemzetgyűlési képviselő szólalt föl. Kijelen­tette, hogy a Szent-Ivány beszédében foglal­takat osztja, mert az abban jelzett célkitűzé­sek irányították a szövetkezett ellenzéki pár­tok vezérlőbizottságát a trianoni békediktá­tum óta már eddig is és így ezek fogiák irá­nyítani a jövőben is, — Nagyon helyesen mondotta Szent- Ivány, hogy ő nem ad uj programot, mert a mostani célkitűzések már eddig is alaptéte­leit alkották pártjainknak, de eddig a politikai szervezkedés foglalta el időnk legnagyobb részét s kevés időnk maradt a gazdasági szervezkedésre. Megelégedtünk a gazdasági önvédelemmel, amikor például a földbirtokre­form során a magyarságtól elvett földeket igyekeztünk a magyar kisgazdáknak, földnél­külieknek utaltatni s ezzel a magyar birtok- kataszter állagát megmenteni, vagy a kibir- hatlan adóztatás és vagyoni tönkretétel ellen magyar közönségünket fölállitctt pártiro­dáink, jogvédő szerveink utján siettünk meg­védeni; mindkettőt — lehetőség szerint — eredménnyel. A pártoknak — Korláth szerint is — élénk tevékenységet kell továbbra is kifejteni gazdasági életünk alátámasztása körül; de ezt elsősorban az összmagyar társadalomnak politikamentesen kell megcsinálni. .Azért hangsúlyozza Korláth, hogy poli­tikamentesen, mert egyrészt a politika min­ket, magyarokat mindig szétválaszt egymás­tól s ahhoz a rettenetes nagy munkához pe­dig a kormány nyomásával szemben az ösz- szes magyarság erejére van szükség; más­részt azért kell politikamentesnek lenni — le­hetőség szerint — e gazdasági munkának, mert ekkor talán kevésbbé fog igyekezni a kibeszéíhetetlenül ellenséges érzületü kor­mány minden gazdasági megmozdulásunkat megfojtani. A sérelmek és támadások visszautasítása Nitsch Andor szerint patópáloskodni nem kell, mert ez az idő már eljárt, mi ne­künk erősen meg kell fogni az eke szarvát, többet kell termelnünk, mely után jön a kul­turális munka, mely a gazdasági jólét meg­szervezése után következik. Tiltakozik a Zeinedelská rada régi tagjainak azon cse­lekvése ellen, hogy bár mandátumuk régen lejárt, azt önként meghosszabbították. Erre nézve határozati javaslatot nyújt be. Utána ifj. Koczor Gyula szólt a föld­birtokreformról, amelyet szerinte a magyar­ság gyengítésére akarnak felhasználni és egyben a kormány alapjának megerősítésé­re. Kifejti a magyar kisgazdapárt álláspont­ját ebben a kérdésben, amely követeli, hogy a földbirtokreíorm végrehajtásánál a ma­gyar nétp jogai minden eszközzel megvédes­senek és a magyar vidékeken a magyar la­kosságnak juttassanak földet és ne telepítési politikát folytassanak. Kristóff Sándor nógrádi főtitkár a közlekedés ügyével foglalkozott, mely sú­lyos sérelme a magyarságnak. A magyar­lakta vidékeken az utak a legrosszabb kar­ban vannak s dacára annak, hogy 1.30—150 százalékos útadókat szednek, ezekből a pénzekből nem a magyarlakta vidékek út­jait javítják, hanem a szlovák falvak elha­gyatott részein vágnak uj utakat. A másik sérelem a határforgalmi brutalitás. Indítvá­nyozza, hogy a nemzetközi határmegállapitó bizottságnál a párt kérje a határforgaíom megnyitását. A vasúti forgalomról is szól és követeli, hogy a kékkői, dobsinai és poprádi, továbbá a dunaszerdahelyi és galántai vas­utak minél előbb készíttessenek el. L u k o v i t s Ferenc reflektál a Hlinka- párti sajtónak a protestánsok elleni támadá­sára és tiltakozik az ellen, hogy a katolikus és protestáns magyar lakosság közé éket verjenek, mert szerinte mi csak egy vallást: a magyar vallást tartjuk. Hasonló értelem­ben szólt ezután a vasúti hálózatok kiépíté­séről. Nagy Sándor (Rimapálfala), Ács La­jos Sámuel (Técső) és Telek Á. Sándor rövid felszólalásai után Egyed Aladár, a kulturális szakosztály elnöke szólt a párt kulturális ügyeiről, melynek értelmében Ha­tározati javaslatot nyújtott be. Fiissy Kál­mán női háztartási iskola mielőbbi felállítá­sát követelte. Teljes egység a szövetkezett pártok között A vita befejeztével Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő örömének adott ki­fejezést afelett, hogy az egyes felszólalók felfogása teljesen egyezik az ő programjá­val s újból leszögezi azt a tényt, Hogy a szövetkezett ellenzéki pártok között teljes egység van. Köszöni a bizalmat és igyekez­ni fog ennek a bizalomnak becsülettel meg­felelni. Ezután J a r o s s Andor (Csehi) kis­gazdapárti titkár szólt a cseh-szlovák vám­politikáról és az agrárvámokról. Hatalmas előadását, amely a jelenlevők körében nagy tetszést váltott ki, lapunk egyik következő számában részletesen fogjuk ismertetni. Majd Telek A- Sándor az ipartöryény módosításáról, Nagy Sándor tiszteletbeli igazgató az hle tőség ügy ével és a községi Nagyon jól hangsúlyozta Szent-Ivány — szerinte is — azt, hogy a mi politikánk to­vábbra is csak ellenzéki lehet s mostani állásfoglalásával nem kíván alkudni j a kormánnyal, mert itt alkunak helye nincs és sem ő. sem I pártja nem hajlandó politikai és kulturális jo- j gainkból még a magyarságnak nyújtandó j esetleges gazdasági előnyök árán sem egy jottányit is engedni. — Csak akkor hajlandó, mondja na­gyon helyesen Szent-Ivány, a gazdasági együttműködést fölvenni, ha az erre szük­séges elöföltételek meg lesznek, vagyis po­litikai és kulturális követeléseinkre nézve is komoly szándékkal bocsátkozik tárgyalásba velünk a kormány. — Szent-Ivány e kijelentésével — hi­szem — elvette a kedvét és kárörömét azok­nak az úgynevezett reálpolitikusoknak, akik­nek, mint mondja, hallja ujjongását, hogy ime, az intranzigens magyarok is az ő út­jukra tértek. Nem hagyott kétséget az iránt, hogy mi eddig is népünk gazdasági életérde­keinek megvédelmezésén munkálkodtunk s ezután is azt fogjuk cselekedni anélkül, hogy jogainkból bármit is áruba bocsátanánk s re­méljük, hogy most már befejezett szervezett­ségünknél fogva, ezután még nagyobb erővel és még eredményesebben. Ne kárörvendjenek az opportunisták, ne igyekezzenek kiforgatni a Szent-Ivány sza­vait és ne higyjék, hogy a szövetkezett el­lenzéki pártok egységét nem fogjuk tudni megtartani, hiszen mindenkiben él az együttműködés óhaja, csak taktikai ellenté­tek lehetnek, mint ahogy két ember közt is mindig fordulhatnak elő jelentőség nélkül való nézeteltérések, hát még akkor, ha százezrekről va.n szó. Megmutattuk, hogy mi egységes működést tudtunk létrehozni, hogy azt meg is tudjuk védeni minden el­lenségek ellen. népkönyvtárak felállításának kérdésével fog­lalkozott. Törköly József dr. országos ügyvezető elnök a nyelvtörvény megsértésé­ről szól. végül Bándy Endre (Léva) a községi tűzrendészetről beszélt. Az összes benyújtott határozati javaslatokat az orszá­gos választmányi ülés elfogadta. Szent-Ivány József elnök lendületes szavakkal mondott köszönetét a megjelen­teknek. Az ülés befejezése után a Tátra-szálló- ban többszázas íeritékü bankett volt, ame­lyen több felköszontő hangzott el. Délután három órai kezdettel a Város­kert nyári fedett tánchelyiségében a magyar faluk fiatalsága részére táncmulatság volt. A párt országos .választmánya távirat-1 tál üdvzölte Körmendy-Ékes Lajos nemzet­gyűlési képviselőt. Körmendy-Ék es Lajos megérkezése A táncmulatság folyamán az esti órák­ban érkezett meg Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, aikit a Szlovenszkó minden vidékéről összesereglett magyarság nevében Jaross Andor üdvözölt. Lelkes be­szédében kifejezést adott a magyarság ha­tártalan bizalmának és ragaszkodásának ül­dözött vezére iránt. Lelkes ováció közben köszönte meg Körmendy-Ékes a váratlan ünneplést. Nyu­godt lélekkel állapította meg, hogy társaival egyetemben híven teljesítette kötelességét és hangoztatta, hogy mennél erőszakosabb eszközökkel üldözi őket a kormányzat, ír ­nál világosabb lesz mindenki előtt, hogy jó utón haladunk. Hitvány az, aki letér erről az útról és aki megijed. Úrmepiesen ígéri, hogy, továbbra is nyílegyenesen tovább fog halad­ni ezen az irton, amelyet a sorsa és a becsü­lete kijelölt. Semmilyen kormányterror sem lesz képes őt erről letériteni! Hatalmas éljenzés követte a férfias sza­vakat. Nyári képek Londonból A kutya, mint meghívott vendég — Minden üzletben végeladás van — A hamis ékszer divatja London, augusztus 12. Nyári szezon esküvők nélkül el sem kép­zelhető Londonban. A mostani idény egészen amerikaias. Ebből természetesen az követke­zik, hogy a szezon főszereplői az amerikai hölgyek. Nem kis föltünést keltett egy ameri­kai énekesnő esküvője az előkelő Faulkner- család egyik férfi tagjával. A legeredetibb je­lenetnek voltak tanúi azonban azok, akik Westminster herceg legidősebbik leányának az esküvőjén a templomban voltak. A meghí­vott lakodalmi vendégek között, az első sor­ban egy skót Collie-kutya ült. Nyakára volt akasztva az ő nevére kitöltött meghívó. A nem mindennapi jelenetnek a magyarázata az, hogy Collie néhány évvel ezelőtt életmen­tője volt a hercegnőnek. Hálából tehát meg­hívta a menyasszony a kutyát az esküvőjére s mivel ez másképpen nem mehetett —• meg­hívta Collie urát is ... A nyári idény és idegenforgalom nem sok hasznot hoz a londoni kereskedőknek. London nagyon drága város. Az amerikai nők még New Yorknál is drágábbnak tartják. S az an­gol nők még éppenséggel csak a végeladás­nál vásárolnak. A végeladás vonzza egyedül az angol nőket az üzletekbe. Erre végül rájöt­tek a kereskedők is és nyakra-főre rendez­nek végeladást. A szezon üzleti slágerje a „bargain-basernent“, vagy a „bargain-win- dow“. ,.Bargaino“ alkalmi vétel. A kereske­dők az alkalmi vételre szánt árucikkből kira­katot rendeznek s óriási betűkkel kiírják, hogy a szokatlanul nagytömegű visszama­radt árut beszerzési áron alul eladják. S ezért az áruért valóságos csatát vívnak az angol nők, viszont más árucikk után nem érdeklő­dik senki sem ... Londonban és más nagyobb angol város­ban is, legdivatosabb most a hamis ékszer és drágakő. Az ezidei divat különben is nagyon egyszerű, takarékos, mondhatni egyenruhás. Két kosztümmel, két délutáni s két estélyi ruhával már — drvathölgyet játszik a nő. Az estélyi ruha egészen sima, övnélküli, csipkét- len. drapirozásnélküli. S ezt az egyenruhás egyszerűséget és fösvénységet sálokkal, szí­nes kendőkkel s „cillámló“ ékszerrel, óriási smaragddal rubinnal, vagy zafírral tarkítják. A kövek, láncok, gyöngysorok csak a színek élénkítésére valók s így hamisak is lehetnek. Ezt a divatot a pénztelenség divatjának is mondják. A garconne-nak, az önálló nőnek a divatja ez, aki nem ad semmit sem a szabó ötletességére, hanem saját személyének ere­detiségével akar hatni. Az egyenruhás divat nagyban megkönnyítette a férfi helyzetét. Sokkal kevesebbet költ a nőre, feleségére. S ez meg is látszik a ruházatán. Hosszú idő után- végre már a férfi eleganciája is előtérbe került. Rég nem látott elegáns ruhában jele­nik meg az egyenruhás divatu hölgy mellett az angol férfi úgy a lóversenyen, mint az öt­órai teán. Angol és egyptomi katonák karca Kairó, augusztus 12. Szudánban az. akbaral vasútépítéshez kirendelt egyiptomi ezred ma meg­támadta az ugyanott elhelyezett angol lovasszáza- dot. Az angol csapatok fegyverüket használták és a harc folyamán tíz egyiptomi katonát megöltek. Kilenc egyiptomi katona súlyosan megsebesült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents