Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-06 / 177. (625.) szám
Szerda, augusztus 8. Megszakadtak az sgijoi*oro$z tárgyalások London, augusztus 5. Az angol—orosz líonferencia teljes ülését hétfő délutánra hívták össze s az ma reggel hét óra tizrnöí percig tartott. Mivel az orosz kü’döílség a tervezet H szakaszának megváltoztatását nem volt haj'andó elfogadni, megegyezés a tárgyaló felek között nem jött létre s ezért a tárgyalásokat megszakították. Neogrády Lajos dr. szepesi alispán meghalt Lőcse, augusztus 5. Neogrády Lajos dr., Szcpesvámiegye utolsó alispánja vasárnap délután Lőcsén ■meghalt A Zipsértőid fekete lobogója mindnyájunk gyászát hirdeti s Neogrády Lajos ravatala mellett szomorú fejét meghajtva ott áll Szlovenszkó egész magyarsága. Neogrády Lajos negyven esztendeig szolgálta rajongásig szeretett vármegyéiét s a Szepesföld negyven esztendei halmozta ei bizalmának, szere tétének minden jelével az érdemes vezért. Az 1919. évi felfordulás után Neogrády Lajos kezéből is kiverték a gyeplőt s az ősz alispánt nyugdíj nélkül kergették ki a megye székházéból. A kiváló köz'gaz- gatási szakembert hívták Magyarországba, fényes állást, nagy méltóságot kínáltak neki, de Neogrády Lajos inkább választotta a nyomort, mint elhagyja a Szepesföklét, amelynek talán ezekben a nehéz években volt legnagyobb szüksége lelkes fiára. Utolsó percig állta is a harcot. A szepesi maroknyi magyarság frontján vívta a közkatona nehéz csatáját s minden nyomorúságon, elnyomáson, üldöztetésen keresztül megmaradt annak, aminek született, szepesi hű magyarnak. A meddő harcok nem szegték munkakedvét. Csendesen dolgozott a szepesi magyarság javán, a szepesmegyei történelmi társulat ügyvezető elnökeként értékes tudományos működést fejtett ki, mint a Lőcsei Bank igazgatósági tagja pedig eredményesen istápolta a szepesi ipari és kereskedelmi érdekeket. Kedden délután három órakor kísérték el utolsó útjára a Zipserföld elárvult fiai utolsó vezérüket. Temetésén ott volt az egész nagy vármegye apraja-nagyja és elsiratta ősz vezérét, utolsó alispánját, kinek nevét aranybetíikkel jegyzi fel Clio a Zipserföld történetében. Macdonaid elégedett a koherencia eddigi eredményével London, augusztus 5. Macdonaid miuiszte-rdhök az alsóháziban Lloyd George kérdésére, kijelentette, hogy . a konferencia munkálatainak eddigi eredményei teljesen kielégítették mivel a konferencia a biztosítékok egész rendszerét dolgozta ki. Mac Neiill kérdéséire Macdonaid kijelentette, hogy az angol! kormány a jelen pillanatban teljesen önálló politikát csinál. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Németország mulasztását számos fórumnak egyhangúan kell megállapítania s ez a körülmény biztosítéka annak, hogy a szankciók igénybevételének kérdése nem merülhet föl váratlanul. Az angol kormánynak közvetlenül semmi dolga a kölcsönnel, az angol kormány tárgyalásaival nem a kölcsönt, hanem a politikai megegyezést akarja elérni, amely a maga részéről mindenesetre jelentékeny biztosítékokat nyújt a tőkebefektetés biztonságára vonatkozóan. A konferencia munkálatainak befejezése után a londoni, párisi és amerikai bankházakra hárul a feladat, hogy a német kölcsönt elhelyezzék, amelyért azonban nem a kormányok felelősek. E pillanatban olyan határozatokról van szó, amelyek az utolsó órában és nagy nyomás alatt jöttek létre. „Én — mondotta Macdonaid — nem Írtam alá ezeket a határozatokat, azonban tartalmuk lényegével egyetértek. Szívesen fogadnám el a döntőbíróság intézményét, amely a versadlesi békeszer- ződés egyes pontjainak magyarázatát is magára vállalná, úgy hogy_ valamennyi vitás kérdést végsőtökön a döntőbíróság oldana meg.“ Macdonaid Lloyd George további kérdéseire megjegyezte, hogy a bankároknak a kölcsön elhelyezésére vonatkozó végleges állásfoglalása előtt meg kel hallgatni a német képviselőket is. VéLunénye szerint azonban a bankárok még a konferencia elnapolása előtt e kérdésben végleges nyilatkozatot fognak tenni. Maoáona’d kijelentette, hogy a jóvátétel! szállítások felosztása kérdésében bizottságot csak akkor lehet alakítani, ha ebbe a német kormány is beleegyezik. — (Kinevez ők a kassai lengyel konzulokat.) Alexander Dnnnjeckí prágai lengyel konzult kassai főkonzullá, Stegirrewicz Román dr. kassai alkonzidt másodosztályú konzullá és Zanadovszky Zrigmond dr.-t másodosz- tályu konzuli titkárrá nevezték fi Kassára. Budapest, augusztus 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A belföldi kölcsön jegyzése változatlan tempóban halad előre és mindnagyobb méreteket ölt. Most már bizonyosnak látszik, hogy augusztus 9-én, amikor a kölcsönjegyzés határideje lezárul, együtt lesz az a pénz, amelynek összeadását az ország magára vállalta. E héten különösen a vidék érdeklődése nyilvánult meg fokozott mértékben a kölcsön iránt és egyre-másra érkeznek a vidékről a nagyobb összegek jegyzéséről szóló jelentések a Nemzeti Bankhoz. A főváros is kitett magáért. A budapesti nagybankok és biztositó intézetek nagy összegeket jegyeztek, de a magánosok is kiveszik részüket a kölcsönben. Számszerű adatokról inég mindig nem lehet beszélni, de illetékes helyen úgy tudják, hogy a íejegyzendő összegnek a fele már együtt van. A külföld érdeklődik Magyarország iránt Vass József dr. helyettes miniszterelnök ma hosszabb nyilatkozatot tett a tata- rozási akcióról, a munkanélküliségről és a lakáskérdésről. A nyilatkozatban a miniszter a többi között ezeket mondotta: — Tudomásom van arról, hogy a külföldi töke komoly érdeklődést tanúsít aziránt, hogy miképpen A^ehessen részt az ország újjáépítésében. A külföld? töke nagyarányú befektetést akar eszközölni az országban. — A házak tatarozása dolgában a lehető legsürgősebben kell eljárnunk. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezt a kérdést nem tehet társadalmi akciónak tekinteni, hanem a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy azt a száz milliárdot, amelyet a háztulajdonosok a házak tatarozására felajánlottak^ mihamarabb | igénybe is vegyék. Ezzel a munkanélküliségen is jelentősen enyhíteni fognak. A kormány is mindent megtesz, hogy ezt az égető problémát elintézze. A napokban fogom fogadni a szociáldemokrata párt monstre-kül- döttségét és velük is közölni fogom, hogy a kormány mindent megtesz az érdekükben. — Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ne várjanak mindent az államtól, minthogy az állam a gazdasági élet minden kívánságának saját erejéből nem tud eleget tenni és minden bajt nem tud megszüntetni, szükség van a társadalom önfeláldozására is. — A lakáskérdésről az a véleményem, hogy ma már teljesen elveszítette jelentőségét. Bár paradoxonnak látszik, de kijelenthetem, hogy legutóbbi intézkedéseinkkel kihúztuk a lakáskérdés méregfogát. A jövőben a lakbérek emelésével egyre nagyobb lesz a kínálat a lakásokban és mindenki fog tudni jutni lakáshoz. Az építkezési mozgalom is éppen a kormány legutóbbi intézkedései következtében íöllendüL és rövidesen a már megindult építkezéseken kívül néhány száz kis lakást fognak kitermelni. Bethlen Budapesten Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap váratlanul félbeszakította szabadságát és Budapestre érkezett. Félhivatalos jelentés szerint a miniszterelnök utazásának nem volt semmi politikai színezete, csupán magánügyeinek elintézése miatt utazott a fővárosba. Este már vissza is utazott Fonyódbéla- telepre. Csökkent az augusztusi deficit A pénzügyminisztériumban ma állították véglegesen össze az augusztus havi arany- költségvetést. Kiszivárgott hírek szerint a költségvetés deficitje kisebb, mint júliusban volt. A sport hatása a szívre Sportorvosok kongresszusa — A női sport Berlin, augusztus 5. Nem a cseh-szlovákiai sportrendszerről van szó, ha-nem a németországiról, ahol a sportot az emberi egészségre fontos és szükséges foglalkozásnak tekint'k s vele nemcsak a gyepen foglalkoznak, hanem komoly tudományos alapon is. A sport ma már nem luxusdolog s ha az orvosi tudomány alapján haladnánk, úgy az egész világnak egy Finnországnak kellene lennie. A kis északi or- szágocskáiba-n ugyanis sporttal kezdődik a napi munka és sporttal végződik is. De hol vagyunk mi még attól! E napokban kongresszusuk volt a német népjóléti minisztériumban a sportorvosoknak. A kongresszuson két igen éTdekes és szerfölött fontos témát tárgyaltak. Bruns Oszkár egyetemi tanár előadást tartott: a szív alakjának megváltoztatásáról sportolás következtében. A tanár szerint sportolás közben 15 százaléka a sziveknek megnagyobbodik, 25 százaléknál viszont kisebbedéit s 60 százaléknál változik a szív nagysága. Munka után viszont a megfigyelés alatt álló sportolók 75 százalékának szive kisebbedéit, ami az erősebb vérnyomással és érveréssel magyarázható. A tanár fiziológiai és klinikai megfigyeléseinek egész sorozatát hozta elő s rámutatott arra, hogy milyen káros hatással van tréning közben az alkohol vagy nikotin élvezete. Herxheimer dr. viszont az egyes sportágak hatását a szívre magyarázta. A skielőknek van a legnagyobb szivük, ezután következnek az evezősök, kerékpárosok, futók, úszók és nehéz atléták. A boxolóknak aránylag is szivük van. Willner dr. berlini orvos rámutatott a „dopin- golás“ káros hatására, különösen az izgatószerek, mint kóla, kokain stb. káros hatására. A kongresszus határozatot is hozott eme szerek használata ellen. Nagy érdeklődéssel hallgatták végig Strass- mann Pál gynákologiai tanár előadását, aki az asszonyról és a sportról beszélt. Rámutatott arra, hogy a nő gyengébb izomzata következtében nem alkalmas nagyobb és tartósabb munkaképességre. Az asszonynak közvetlen a szülés utáni időben sporttal foglalkoznia nem szabad. Másrészt azonban szükségtelen, sőt nem is jó a túlzott pihenés szülés előtt. A tapasztalat mutatja, hogy izmos és sportot űző asszonyok könnyen viselik el a szülést. A sportolás csak akkor helyes, ha azt rendszeresen űzik. A rendszeres, de mértékletes, tehát minden túlzás nélküli sportolás az emberi egészségnek igen erős pajzsa. Táncost, táncosnőt parancsol? London, augusztus eleje. Londonban nemcsak a politikusok, hanem a tánc mesterei és ügynökei is üléseznek és bár az előbbiek eddig nem tudtak eredményt fölmutatni, az utóbbiak egy zseniálisnak mondható rendszert léptettek életbe. Londoni lapok jelentik: ha ezentúl egy ur, vagy egy hölgy, táncvágytól égve, nem találja elég gyorsan a párját, egyszerűen telefonál a táncügynökségnek és egy óra leforgása alatt vígan keringhet azzal, akit egy óra előtt még nem ismert. Ez önmagában nem lenne nagy fölfedezés és nem is ez a meglepően ujszeríi a londoni rendszerben. Gyakran fordul elő, hogy egy ur, vagy egy hölgy partnerére annyira be van állítva, hogy mással táncolni nem tud. Az uj londoni rendszer itt válik be nagyszerűen, mert ha egy ilyenfajta táncos azt a partnert keresi, aki történetesen nincs Londonban, nem kell mást tennie, mint pontos leírását adni annak, akivel táncolni szeretne. Az ügynökség tisztességes áron olyan partnert szállít azonnal, aki külsőleg és belsőleg, tánctudást és szellemi képességet illetőleg pontosan megfelel annak, aki elérhetetlen, mert elutazott, vagy meghalt. Ez többnyire úgy történik, hogy fényképes alapon és a telefonielentés igénybevételével megállapítják azt a kalibert, amely a jelen nem lévőt pótolja. Rendszerint még korra, nagyságra és vallásra is tekintettel vannak és ha véletlenül barna az illető, pedig szőkének keltene lennie, haját egy félóra alatt az ügynökség fodrászánál megfesteíi. Ha valaki hosszabban időzik Londonban, ajánlatos a tánclapokban és folyóiratokban való hirdetés. „Szőke, 25 éves, angol, 1.70 méter magas táncost keresek. Könnyed társalgás, a Java és Shimmyben való jártasság elengedhetetlen föltétel. E hó 8-án 10 órakor este a Shimmy-klubban...“ A legtöbb ilyen hír asszonyoktól és leányoktól származik, akik a mulatság költségeit rendszerint maguk viselik. Ez a körülmény a kínálat és kerestet mérlegéből adódik és a férfiak itt is, mint mindenütt, materialisták. Ezzel azonban a női világ ürítsem törődik, mert nem az a fontos, hogy Harry és Fredy nem Harry és Fredy, hanem az, hogy amennyiben Harry Fredyt és Fredy Harryt pótolni tudja, a tánc egy pillanatra se akadjon meg. M mi «e #<e érdl&f&nttl és mtndleiniiitt föérct <a íFTdm&ai JVirJToapo#? Ahol még nincs vége a háborúnak Ágyuharc — szúnyogok ellen — A P. M. H. kiküldött tudósítójának jelentése — XI. Belgrád, augusztus 5. | A jugoszláv—bolgár határon ágyuk dörögnek, a délszláv tüzérség srapnellíiizzel, igyekszik oltani azokat a lángokat, arnelye- j két a bolgár irredenta „cseták“ gyújtanak szinte naponta. A sok találgatás és felelőtlen megállapitás közül nehéz lenne bizonyosra megmondani, nacionalista hév vagy guruló orosz szovjetrubel mozgatja-e Alexan- drov Tódor bandáit, bizonyos csak az, hogy évek, talán évtizedek óta nem volt olyan mozgalmas a macedón irredentizmusnak nevezett rablómüködés. Naponta négy-öt helyen törnek át a határon a „vojvodák“ vezetése alatt álló, jól szervezett és kitünően felfegyverzett csapatok, amelyek 25 főnyi legénységükkel, pod- gyász nélkül, könnyen mozognak a jól ismert hegyi utakon és könnyen rejtőzködnek — félelemből vagy rokonérzésből — a velük- tartó lakosság között. A félelem nagy tényező, mert Alexandrav Tódor és emberei nem Ismernek kegyelmet. Alexandrov Tó- dór, a felszabadítandó területek teljhatalmú j diktátora adót vet ki, sarcot ró a határmenti í falvakra és van gondja rá, hogy „csetái“ be is hajtsák azokat, mert különben lángba borul a falu és vérbe fulladMagyar és német századok, harcokban edzett, mindenre elszánt csendörzászlóaljak őrzik a határt, de a cseták vakmerőén ütnek rajtuk, csatákat állnak és sokszor bizony kétes a győzelem. A határokon fekvő falvak lakosságából önkéntes védelmi szakaszokat alakítottak, fegyvert kaptak és zászlót szenteltek és a legnagyobb készülődés közepette jön a hír, hogy SíTumica ég Strumica kis Iiatárváros, nagy helyőrséggel, Macedónia délkeleti, alsó sarkának egyik főihelye, 35—40 kilométerre a legközelebbi vasúti vonaltól. Ezt a mindenképpen biztosnak hitt helyet támadták meg a hét elején a bandák, a távíró és telefonvezetékeket elvágták, a város közepét felgyújtották, aiz előre kiszemelt polgárokat teölték, kirabolták és mire a felriasztott katonaság és csendőrség felvonult, akkorára csak a véres és tüzes munka nyomait találták, mehettek tüzet oltani. A város főtere és belső utcái porrá égtek, a külső perifériák lakossága pedig nem látott és nem hallott semmit. Ez a rokonérzás, aminek a falvakban is ezernyi szála fonódik. Regék, mondák szállnak felőle, hogy a szegény parasztot, munkást a komité nem bántja, szereti, segiti, védi és — keresni lehet tőle. Igen, néha keresni is lehet, meg lehet keresni a saját életüket, mert ez az egyetlen fizetség, amivel n é h a szolgál a cseta. Nagylelkűen megajándékozza a barátait az életükkel. Ebben a kérdésben azután közömbös, ki kormányoz Jugoszláviában: Pasics vagy Davidovics, radikálisok vagy ellenzéki blokk, a határok nyugalma és a határmenti lakosság biztonsága nem lehet pártkérdés: tüzérséget rendeltek ki és a guerillaharc nehéz háborúvá fajulhat (vagy fejlődhetik?), mert ahol a gyalogsági fegyver és a lovasság tehetetlenek voltak, a gránát és a srapnell nyugalmat fog vagy akar teremteni. Strumicától keletre ágyuk szólnak, Alexandrov Tódor azonban, a bandák fővezére nem félti az ö szunyograjait. Azokban nem sok kárt tehet a legpompásabban működő üteg sem. Áll a harc és el fog dőlni, használható-e az ágyú azok ellen a szúnyogok ellen, amelyek a magukcsinálta füsttől, sem riadnak vissza. Nyugodtan isszák a vért. A Delim hificslM! felé! már lejegyezték Magyarországon A kö^csoisjegyzés sikere — Vass miniszter szerint kihúzták a lakáskéráés méregfogát
