Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-28 / 195. (643.) szám
Csütörtök, augusztus 28. <7%Í<ZilA&(tflR7{ÍRTXP Csak két napig tart a kis antant konferenciája Laibach, augusztus 27. Marinkovics dr. jugoszláv külügyminiszter ma este Sumonkovies kabinetfőnök, Po- lic dr. zágrábi egyetemi tanár és Kalafatovic tábornok, valamint több újságíró kíséretében elutazik Belgrádból. Steinbrück állomáson a miniszter elhagyja a vonatot, hogy Benes elé utazzék. Benes augusztus 27-én délután három órakor érkezik Ciliibe, ahonnan a két miniszter együtt utazik Laibachba. Az Union szállóban Benes és kísérete számára már több szobát készítettek elő. A megérkezés után a volt kormányzósági palotában azonnal megkezdődnek a tárgyalások. Este Marinkovics dr. a cseh-szlová'k külügyminiszter tiszteletére nagy dinert ad, amely után Benes este 11 órakor folytatja utazását Genfbe. — Augusztus 28-án Dúca román külügyminiszter Laibachba érkezik a másnap Marinkoviccsal együtt Weldesbe mennek, ahonnan mindketten ugyancsak Genfbe utaznak. Újabb görög-bolgár konfliktus Athén, augusztus 27. Topolnice mellett polgár komitácsi bandák megtámadták a görög őrséget, azonban rövid hűre után vissza-, űzték őket. Poroje mellett bolgár bandák egy pgörög katonát megöltek és egyet súlyosan fmegsebesiteírek. Az őszi parlament elébe Prága, augusztus 27. Tegnap jelentettük, hogy a képviselőház szeptember negyedikén kezdi meg szünetutáni munkáját. A koalíciós kormánynak ez alkalommal sikerült megmentenie annak látszatát. hogy a hatalmon levő pártok a munkaprogramot illetően megegyeztek, ez a megegyezés azonban csak látszólagos. Hogy mennyire erőszakolt módon hiv- -ák egybe a Házat, kitűnik abból, hogy a szeptember negyediki egyetlen ülés után ötnapos szünet következik. Junius végén az volt a megállapodás, hogy a szünetutáni első ülés napirendjének első pontja gyanánt a szociális biztosítás fog szerepelni. A koalíció •eme ígéretét — igaz, hogy nem elsőizben — nem váltotta be. A szlovenszkói ipartörvény és öt mentelmi ügy, ez az első ülés programja. Hogy mi lesz a többi ülésen, ma még teljesen bizonytalan, mivel a sorra kerülő pénzügyi és közgazdasági javaslatok az előkészítés állapotában vannak. Ez tehát a petka hatnapi szakadatlan munkájának az eredménye. Hat nap fárasztó munkájáról a petka a következő hivatalos beszámolót adja, melyben összefoglalja egyébként a koalíció legközeWIIII W*I"I||I |I Ml —urn 11 > íriTTTTTTTlTTn 'H II "i IHlMMit:-! lebbi munikatervét: Az összes mezőgazdasági termény drágulása, főleg pedig a gabona és burgonya áremelkedése lehetővé tette a mezőgazdasági termelés rentabilitását s így a vámtarifa-kérdés — mely továbbra íls programon marad — sietség nélkül oldható meg. A szociális biztosítás íörvénybeiktaíásáí sem akadályozza semmi. Az előkészítő munkálatokat a bizottságok raár el intézték, jogosan várható tehát, hogy a javaslat rövidesen törvényerőre emelkedik. Ezenkívül a régóta halogatott régi nyugdijaskér- dés is rendezve lesz, valamint a többi tisztviselők ügye is sorra kerül, amennyire természetesen az állam pénzügyei megengedik. Magától értetődik, hogy a közalkalmazottak pénzügyi igényeinek teljes rendezése szoros kapcsolatban van a közigazgatás alapos reformjával; tényleg jól fizetett tisztviselő csak úgy képzelhető el, hogy a magaKassa, augusztus 27. (Saját tudósítónktól.) Novak kereskedelemügyi miniszter Rozsnyóról -autón Kassára érkezett. A minisztert megérkezésékor a hatóságok, a kereskedelmi és ipari testületek vezetőségei üdvözölték. A miniszter megtekintette a Frauck-gyárat, La Place-óragyá- rat, a Sclűerger-vasgyárét, a Bauernebel- sörgyárat és a Poledniák-vasgyárat, majd a kereskedelmi és iparkamara helyiségében fogadta a küldöttségeket. — Az ipartestület nevében Steíancsik Bertalan 'tartott beszédet s előadta, hogy a szlovenszkói iparosságot sérelmes módon mellőzik a közmunkáknál és közszálfitások- nál. Előterjesztette az iparosságnak az uj ipartörvényre vonatkozó módosításait, a kontár iparosok ellen a kormány segítségét kérte s tiltakozott a tanoncok politikai szervezkedése ellen. A miniszter ígéretet tett, hogy a sérelmek orvoslásáról gondoskodni fog. A súlyos adókat illetően az volt a válasza, hogy az adókra az államháztartás egyensulybantartására van szükség s megjegyezte, hogy a szlovenszkói ipar drágább a történelmi országok iparánál. A miniszter e kijelentése rossz hatást tett a jelenlévőkre s ugyancsak 1 ehütötte azokat, akik a miniszter látogatásától rendkívüli dolgokat vártak. Quirsfeld János a kereskedelmi testület memorandumát nyújtotta át a miniszternek. ■BE99 sabb fizetést a közalkalmazott alapos munkájával tényleg megérdemli. Egyheti tanácskozás eredménye tehát a> frázisok újabb sora minden tartalom nélkül. A közeledő parlamenti ülések nem sok örömet hoznak. Az ipartörvény oly módosítását, amilyenre kilátás van, Szlovenszkó egyetlen iparosmestere sem kivánja. A régi nyugdíjasok sem remélhetik sorsuk jobbra- fordulását, mert előre tudjuk, hogy a nyugdíjemelést az állam pénzügyi helyzete n e m fogja megengedni. A hadikölcsön ügyét még említésre méltónak sem találja a petka hivatalos kommünikéje — bizonyára a régen-elcsépelt okból: ez az ügy, a cseheket nem érdekli, ez a németek ügye. A politikai helyzet ugyanaz most, mint a nyári ülésszak berekesztése idején volt: az adózó polgárok semmi javulást sem várhatnak ettől a komoly munkára képtelen s csupán mentelmi ügyekkel bajlódó parlamenttől. Weltner József a forgalmi adó általánosítása érdekében Interveniált. Csenni nyomdatulaj- donos az állami nyomdák kiváltságos helyzetét tette szóvá, amelyek 'teljesen tönkreteszik a magánnyoiindákat. A miniszter megjegyezte, hogy ő maga is azon a nézeten vru, liogy az állam vásároljon és ne termeljen, de a meglévő intézetek ellen nem lép föl. A miniszter e kijelentése is igen kijózanítóan hatott. A malomipar nevében Oszvald terjesztette elő kívánság, lkat, Reismann Mór pedig a faipar helyzetét és kívánságait ismertette. A miniszter Kassáról Ungvárra utazott autón. Novák kereskedelemügyi miniszter egyébként nyilatkozott a sajtó munkatársai előtt az aktuális keletszlovenszkói kérdésekről. A korompai vasmüvek helyzetéről a miniszter kijelentette, hogy a munkásság egy része már elhelyezést nyert. (A képzett vas- és fémmunkások fát vágnak és meszet égetnek. Úgy látszik, ezt; nevezi elhelyezkedésnek a miniszter. A drágaság kérdésében a fogyasztók ne ankétozzanaik — mondotta a miniszter —, hanem keressék föl a legolcsóbb bevásárlási forrásokat^!?). A kereskedelemügyi miniszter szavai világosan elárulják, hogy szó sincsen a szlovenszkói ipar és kereskedelem sokat hangoztatott támogatásáról. A kormány könyörtelenül halad tovább a Hotovecz által megkezdett utón. Ez mindenesetre tanulságul szolgálhat azoknak a könnyenhivő és reménykedő szlovenszkói iparosoknak és kereskedőknek, akik a kormánytól várták helyzetük jobbrafordulását. TovdhD a fiofüYcc álfái megftezdett nfon Novak kereskedelemügyi miniszter kassai látogatása nagy kiábrándulást keltett kereskedő* és iparoskörökben — A kereskedelmi miniszter dodenai jóslatokkal akar javítani a drágaságon fMRm Péntek: SERESS IMRE: Világbéke (regény). Szombat: MARÉK ANTAL: Megjövés. Vasárnap: KERSÉK JÁNOS: Magyar ugaron. — VÉRTESSY GYULA: A nemezis. i—ntnain ------Ma rietta — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Neubauer Pál. — Nem csodálkozol? — kérdeztem könnyedén. — Mariettát mások elbeszélése nyomán már jól ismered s jól tudtad, hogy férjét nem szereti, hogy szeretőket tart, akik fiatalabbak, nála s akiket ajándékokkal lep meg! Eggyel több, vagy kevesebb egy ilyen asszonynál csak nem számit . . . Barátom hallgatott és én tovább folytattam : — Még ugyanazon a délutánon az enyém lett. Hosszan beszélgettünk, azután teáztunk és én menni akartam. Visszatartott. Gondolkozni kezdtem. Lehetetlennek látszott, hogy már az első napon valami komolyat akart volna. Kettőzött figyelemmel ügyeltem minden szavára és mozdulatára. Este lett. Férje után érdeklődtem s a válasz a telefonon jött: Marietta bocsásson meg, de éjfél előtt az ura nem tud elszabadulni. A fe- 1 ügyelőbizottságban a két párt között egyre élesebb lesz a vita stb. Vacsorára is ott maradtam. Beszélgetésünk egy pillanatra sem maradt abba, hiszen annyi érdekeset találtunk egymásban s Ítéleteink olyan ellentI mondónk voltak, hogy minden gondolat újat I • /.ült. Vacsora után még egy óráig ott maradtam, azután szilárdan elhatároztam, 1 liogy elmegyek. „Maradjon meg egy pilla' j,atra“ — mondotta Marietta s aztán eltűnt, ; majd könnyű pongyolában visszatért. Jól láttam, hogy a csipke és krepp suhogás alatt meztelen volt. Vérem forrón és lázasan lüktetett „Talán innánk meg egy pohár pezsgőt* mondotta mosolyogva s becsöngette a szolgát. Miközben utasításokat adott, lesütöttem a szemem, ajkamba haraptam s minden erőmmel arra igyekeztem, hogy legalább gondolatban válaszoljak erre a viselkedésre. Első gondolatom ez volt: „Vigyázz, szemérmetlen módon flirtel veled14. A második még egy pillanatra még hitt a váratlanul gyors hódításban, de a harmadik gondolat ismét óva intett ettől az asszonytól. Lassan szür- csöltük a pezsgőt s az egyes beszélgetések között egyre hosszabb szüneteket tartottunk. Nem mintha nem lett volna mondanivalónk! De a vérem izott s utolsó erőmmel igyekeztem a helyzet ura maradni. De egyszerre — magam sem tudom, hogy jött a dolog — elvesztettem egyensúlyomat. Nyelvem a szájpadlásomhoz tapadt, nyögve ugrottam fel és vetettem magam lábaihoz. Ó, milyen anyai mozdulattal simította végig a hajamat! Már nem tudtam . . . Egy szót sem mondtam, semmi szerelmi vallomást . . . semmit . . . ide adta magát, enyém lett. Barátom alig lélegzett. Egy pillanatnyi szünetet tartottam, mert az emlék hatalma erősebb volt nálam. — Hazaérkezve ágyba bújtam s a fejfá- r.ísig gondolkoztam ennek az asszonynak a titkán, — hiába. A következő nap fölrohan- íam hozzá, kérdésekkel akartam ostromolni, de csodálatosan szelid mosolya odaadásának nagyszerűsége előtt elnémultam. Heteken át gyetlen szóval sem mertem őt emlékeztetni arra, ami köztünk történt. Bizonyára észrevette vágyaimat, hallotta a kérdezetten kérdést, — de mosolygott, végigsimitotta a újamat és nem szólt semmit. Tegnapelőtt elmondotta, hogy Párisba fognak költözködni, nliol a férje a vállalat egyik nagy fiókintéze- tét fogja vezetni. Ebben a pillanatban, mikor az elszakadás veszélye közel volt, bátor teltem. Megfogtam a kezét, magainhoz .vontam s megkérdeztem tőle: hogyan történt, hogy már az első napon az enyém lett. Ezt válaszolta: „Tudtam, hogy egyszer kérdezni fogod ezt. Nagyon szerettek, s éreztem, hogy te is szeretsz. Láttam, hogy a hódítás szokásos útjára tértél s kísérletezni kezdtem. Rövid utón vezettetek és odaadtam magam. így fordítva kezdtem meg azt, amit az asszonyok rendszerint egyenesen kezdenek. Az asszonyoknak az odaadás az ut célját jelenti és én ezt a célt az ut kezdetére tűztem ki, hogy innen kezdjek fölfelé haladni. Ez a válaszom.44 Akkor terogytam Marietta elé, átfogtam térdeit és bámulva néztem fel rá. Az igazság és tisztaság után való vágyból a legmerészebb játékot kíséreltem meg! Messze dobta a hazugságot és csalást, amely az asszonyok meghódításának örök fegyvere s kiszolgáltatta szerelmét. Hogy ragyogóan nszta nő maradhasson, úgy viselkedett, mint a legbujább hetéra . . . Kísérletezett a testével, hogy a telke teljes pompájában virágozzék ki. Vonzódott hozzám, várt rám és segített s amikor a vérem rárontott, az ellenkezőjét tette annak, amit az asszonyok tenni szoktak: az első napom az enyém tett. Ezt tegnapelőtt este tudtam meg. Tegnap felbontottam az eljegyzésemet, mert hiszen mit jelenthet számomra még Irén? Mi volt ez a kis lány Marietta tettének nagyszerűsége mellett? Van Mariettán kiviil más asszony is? Az emberek azt beszélik, — mint te is jól tudod — hogy a férjét nem szereti, hogy fiatal szeretőket tart, akiket ajándékokkal fűz magához, — egy szóval azt mondják, hogy könnyen kapható asszony. Ö maga mondotta, hogy ugyanezt a kísérletet, amelyet vetem tett meg, másokkal is megpróbálja. akikben valami magasabbrendíit vélt feltalálni. Csalódás volt az eredmény. Én voltam az első, aki a próbát kiállottam. így hát tegnap felbontottam eljegyzésemet cs Mariettával Párisba utazom. — Barátom felkelt. Elfogódva szorította meg kezemet anélkül, hogy egy szót is tuAz angol és francia ipar a német versenytől fél London, augusztus 27. . A Daily Telegraph a következőket írja: Nem csupán a bányamunkások, de bányatulajdonosok között is a Dawes-ia'vaslatnak a Ruhrvidékre vonatkozó rendelkezései egyre nagyobb aggodalmat okoznak, mivel ez a terv, amennyiben érvénybe lép, az angol szénkivitelt komolyan veszélyeztetni fogja. Már most is I % millió tonnával csökkent a kivitel, amit a ruhrvidéki bányák fokozott termelésére vezetnek vissza. Belgium és Franciaország a Dawes- íervezet életbeléptetése esetén a jóvátétel! szén teljes kvótáját fogják megkapni, mely körülmény ismét jelentékenyen csökkenteni fogja az angol szémkivitelt. Mindezeken fölül Németország más országokba való szén exportja ál tal az angol versenyt megbénítja. — A francia nagyiparnak hasonló aggodalmai vannak. A Maiin szerint Franciaország 1923-ban Amerikába 15.5 millió dollár értékű hamuzsírt szállított ki. A jövőben azonban számolni kéll a német konkurenciával, amelyet azzal gyöngítettek te, hogy a két egymással versenyző ipar az amerikai piacot fölosztotta egymás között, illetőleg a francia ipar az amerikai piacok 37b, a német ipar pedig 62.5 százalék erejéig fogja ellátni. A szerződést három évre kötötték meg. Amerika kénytelen lesz háborut indítani Williamstowii, augusztus közepe. Az Institu-t of Politics társadalomtudományi és politikai szakértőinek ülésén William L. Rodgers ellentengernagy, az ázsiai flotta volt parancsnoka^ megjósolta, hogy az Egyesült-Államok, ha 200 millió lakosa lesz- el fogja érni a gazdasági „telítettség fokát44 s kénytelen lesz háborut indítani, hogy helyét megvédelmezze és megtartsa. Az ellentengernagy sötét jóslatát Henry Pratt Fairchildnek, a newyorki egyetem tár- sadalomíudománytanárának becsléseire alapítja. E becslések szerint az Egyesült-Államoknak a század végén nagyobb lesz a lakossága, mint a mai Kínának. Ahogy Rodgers ellentengernagy látja a helyzetet, a jelenlegi bevándorlási törvény, amely a külföldi országokat megfosztja „attól a privilégiumtól, hogy lakosságuk fölöslegét és silány rétegét a mi területeinken rakja le“, már előfutár)?, a jövő gazdasági viszonyoknak az E gyes ült-Áílamokban. dott volna szólni. — Irénhez mész? — kérdeztem. — Ki gondol erre a kis lányra Marietta tettének nagyszeíüsége mellett! — ismételte szavaimat és elment. * Barátom mégis feleségül vette Irént Evek múlva találkoztam vele Párisban, ahol Mariettával, aki elvált férjétől, hogy a feleségem lehessen, éltünk. Kezdetben kellemetlenül érintette őt ez a találkozás. Szégyelte magát előttem. Felbátoritottarn, mire beszédesebb tett. — Tudod, az emberek azt beszélik, hogy az egész dolgot Marietta csak úgy rendezte s te egyszerűen beugrottál neki! — De ugyan miért? — kérdeztem vidáman. — Hisz a férje sokkal gazdagabb volt, mint én. — Hát te nem tudod ... — arcából roppant csodálkozás sugárzott. — Mit nem tudok? — Hogy a párisi ut voltaképpen szökés volt? Hiszen a bukás előtt állott. Igazán nem tudod? Hiszen a férje tönkrement! — Mikor volt ez? — Három év előtt. — No látod — hazudtam én — Marietta pedig négy évvel ezelőtt Párisba érkezésünk előtt egy fél évvel vált el a férjétől. És akkor még nagyon gazdagok voltak. Es ezzel gyorsan elbúcsúztam tőle. Hosszú hónapok harca után nem bírtam tovább magamban hordani a rettenetes gondolatot és elmeséltem Mariettának ezt a találkozást. Semmit sem hallgattam cl abból, amit egymással beszéltünk. Marietta épp oly celiden mosolygott, mint azon az estén, miko. az enyém lett. Egy szóval sem válaszolt, csak a hajamat simította végig. Másnap reggel eltűnt. Sohasem láttam többé s ma sem tudom, hogy él-e még. Bizonyára meghalt, hiszen az emberek között nem tudott élni. (Vége.) i g
