Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-24 / 192. (640.) szám
Az összes erők egyesítése Irta: Tarján Ödön. Losonc, augusztus 23. Attól az időponttól kezdve, amidőn 1920. év őszén az akkor mór megszervezett „kér. smc. párt és magyar kisgazdapárt" néhány vezető tagiának íölszóliitására a magyar politikába belekapcsolódtam, mindenkor Szlo- venszkó egész magyarságának érdekeit szem előtt tartva, tiltakoztam a pártfenség elvének hangoztatása és a pártérdekek túlságos érvényesítése ellen, úgy ezúttal is, meggyőződésemhez híven, a magyarság egységének kiépítését, a magyar pártok közötti együttműködés érdekeit akarom szolgálni. A cseh-szlovák köztársaság keretei között Szlovenszkó egész őslakosságát már a köztársaság megszületésének első perceiben a békeszerződések rendelkezéseinek és a demokrácia elveinek figyelmen kívül hagyásával, csak forma szerint részesíti azokban a jogokban, amelyek természetszerűen megilletik, a valóságban azonban a Szlovenszkón életbeléptetett külön intézkedések, a politika itt kiépített rendszere a hatalomnak a leg- agyafurtabban kigondolt eszközökkel való körülbástyázása, eddig elütötte ara a jogától, hogy az állam kormányzására, a külpolitika irányelveinek megállapitására befolyást gyakorolhasson, hogy ezen túlmenően, gazdasági érdekeit megvédhesse, hogy kultúrájának fejlődését biztosíthassa.- A cseh-szlovák köztársaság kisebbségei és igy Szlovenszkó magyarsága is, öt és fél év óta tehetetlen játékszere a prágai centralizmusnak, amely, kísértetektől félve, állandóan fönn nem tartható nagyhatalmi célokat tűzött ki maga elé. E célok megvalósítása érdekében óriási terhek árán a hadsereget tartja fönn, a koalíciós pártok pedig kölcsönös viszontszolgálatokkal lévén kénytelenek egymás támogatásával a hatalom megtartását biztosi tani: napról-napra súlyosabbá teszik a gazdasági helyzetet, az elviselhetet- lenségig fokozták a közterheket és rontják le végül magának az államnak pénzügyi helyzetét is. A föMbirtokreformnak közismert szellemben való végrehajtása, a kormány viselkedése a szlovenszkói ipar kívánságaival szemben, a kereskedelem érdekeinek figyelmen kivül hagyása, a közteherviselés egyenlőtlenségének öt éven át való föntartása, a magyar tisztviselők tízezreinek elbocsátása és kiutasítása, az illetőségi ügy hajmeresztőén igazságtalan kezelése, a magyar iskolák bezárása mind olyan ügyek, amelyek mindnyájunk jelenét és jövőjét egyformán érintik és a melyek ellen nem egy párt — legyen az még olyan hatalmas —, sem egyesek, hanem csak az összes érdekeltek kölcsönös érdeken alapuló és kölcsönös bizalomtól áthatott együttműködése segithet. Az eddigi ötéves tapasztalat legalább amellett szól, hogy a kétségkívül becsületesen és odaadással folytatott munka dacára sem sikerült a cseh-szlovák köztársaságban a magyarság gazdasági erejének, politikai érettségének és kulturális értékének megfelelő pozíciói biztosita”ia. Hogy ebből a magyarságnak milyen kára van és hogy a magyar pártok közötti minden nézeteltérés kormánykörökben, sőt az autonómiáért küzdő Hlinka-párt sajtóorgánumában is milyen örömet váltott ki pékiául a Kassai Napló ismeretes cikksorozata nyomán, bizonyltja a legjobban, mennyire a saját erőnkre vágyunk utalva, figyelmeztethet mindnyájunkat, hogy a magyarságot fenyegető nemzeti, kulturális és gazdasági veszedelmet csak egyesült erővel tudjuk elhárítani. Össze kell tehát fognia elsősorban Szlogen szkó egész magyarságának felekezeti és társadalmi állásra való tekintet nélkül, együtt kell működnie mindig hűséges fegyvertársával, a szepesi németekkel, de meg kell találnia az együttműködés lehetőségét a szlovákokkal is, mert csak az azonos célokért ■küzdő egységes föllépéssel lehet reményünk legelső és további létünk és fejlődésünket biztosító politikai célunk elérésére, t, i. Szlovenszkó autonómiájának kivívására. Szlovenszkó autonómiájának kiépítése biztosítja annak belső berendezésében a magyarság számának megfelelő elhelyezkedését, de biztosítja ezenkívül Szlovenszkó befolyását a cseh-szlovák köztársaság kül- és belpolitikájának irányítására is, tehát mindazon érdekek védelmét, amelyeket eddig 'figyelmen kivül hagytak. Ezek hiánya késlelteti a középeurópai konszolidációt, a szomszédokkal való jóviszony megteremtését, a cseh-szlovák köztársaság gazdasági érdekeinek megvédését és maga után vonja a lakosság elszegényedését és a politikai jelentéktelenségbe taszítják vissza a kevésbbé eílentálló és súlyosabban sújtott szlovenszkói őslakosságot. így állván a dolgok, politikánk realitása megköveteli, hogy mindnyájunk által helyesnek elismert célkitűzésünk, t. i. az autonómia kivívása érdekében megszervezzük elsősorban saját népünket és keressük az együttműködést mindazokkal, akik célkitűzésűnket helyesnek ismerik el, mert a politikai okosság azt kívánja, hogy azokat, akik eddig bármi okból nem sorakoztak a szlovenszkói ellem zéki pártok zászlai alá, igyekezzünk megnyerni az által, hogy őket saját jói fölfogott érdekeik felől föl világosítjuk. Ezt a munkát Berlin, augusztus 23. A kommunisták — mint jelentettük — a tegnapi ülés folyamán megakadályozták Marx dr. birodalmi kancellárt abban, hogy beszámolóját elmondja. A ma délelőtti ülésen a kancellár ismét csak fülsiketítő lárma között jutott szóhoz. A német delegáció — mondotta a kancellár — nem akar eredményekről beszámolni, mert feladata bizonyos enyhítések elérése volt, amelyeknek segítségével a szakértői vélemény végrehajtását a német nép nemzeti méltóságának sérelme nélkül vélték biztosítani. Ámbár a hozott határozatok Németország szempontjából súlyos áldozatokat jelentenek, végeredményben mégis a német gazdasági élet erősbödéséhez és a megszállott területek felszabadításához fognak vezetni. A londoni konferencia igazi eredménye az ott uralkodó békés szellemben keresendő. A birodalmi kancellár elismeréssel emlékezett meg Herriot jóindulatáról § utalt arra, hogy a francia miniszterelnök igére‘et tett a kiürítés minél előbbi végrehajtására. A dortmundi zóna kiürítése egészen rövid időn belül 90.000 németet szabadit fel a megszállás alól. A kancellár nyomatékosan figyelmeztette az összes pártokat arra, hogy a londoni egyezmény elutasítása a német nép s folytatni kell a magyarság minden rétegének megszervezésével. Ha tehát a magyarság vezetői között lehetnek nézeteltérések részletkérdésekben, vagy az alkalmazandó taktika tekintetében, nem lehet kétség az iránt, hogy a szlovenszkói miagyar politikának célkitűzései helyesek voltak, a jövőre nézve is föntartandók. Nem lehet kétség abban a tekintetben sem, hogy a centralizmus ezidőszérinti képviselőitől Szlovenszkó magyarsága mi'tsean várhat. Az alkalmazkodás és megalkuvás hozhat eredményeket egyeseknek, de nem lehet Szlovenszkó egész magyarságának, vagy az őslakosságnak érdeke, mert az őslakosság érdekeinek teljesítése egyértelmű volna a mai centralista politika alapelveinék föladásával, ezt pedig a viszonyokat ismerő politikus a hatalom ezidőszerinti birtokosaitól nem várhatja. Nem marad tehát részünkre más választás, mint kérlelhetetlenül kitartani azon az ütem, amelyen eddig haladtunk és amelynek célja a centralizmus jóMsmert rendszerének megbuktatása. Azt hiszem, hogy mindenki, aki a szlovenszkói magyarság érdekeit tartja szem előtt — bármilyen világnézetű legyen is —, csak ugyanazon következtetéseket vonhatja le, hogy t. i. a velünk szemben álló kormány- hatalommal és a magyarságot gyöngíteni akaró törekvésekkel szemben csakis a magyarság Összes erőinek egyesítésével, jól átgondolt és a tényleges erőviszonyokat figyelembevevő és az egymásközötti föltétien bizalomra épített munkával tudunk küzdeni. j különösen a megszállott területek lakosságának reményeit tenné tönkre s egyben az ipar és mezőgazdaság számára még fokozná a hi- telmség nehézségeit. Ezután Luther dr- pénzügyminiszter beszélt. Luther dr. pénzügyminiszter beszédében az egész német gazdasági élet súlyos krízisét ecsetelte s kijelentette, hogy a Ruhrvidék gazdasági és szociális összeomlása végzetes következményekkel járna az egész birodalomra. Utána Stresemann dr. külügyminiszter emelkedett szólásra és ecsetelte a Ruhrvidék kiürítésére vonatkozó londoni tárgyalásokat, valamint a francia német kereskedelempolitikai kapcsolatok várható fejlődését. A külügyminiszter megállapította, hogy Herriot részéröl a legteljesebb jóindulat volt tapasztalható. A szövetségesek szeptember 15-én fognak összeülni, hogy Németország teljesítési kötelezettségeinek határidejét megállapítsák. Macdonaldnak Herrioíhoz irt leveléből kiderült, hogy a Ruhrvidék mielőbbi kiürítéséi célzó harc teljes hevességgel csak most fog megindulni. A londoni konferenciának jelentékeny eredményei voltak: a jóvátételi bizottság hatásköre teljesen megváltozott s a szankciók kérdését a jövőben másként fogják kezelni. Hétfőn délben a birodalmi gyűlés ismét összeül. Jugoszlávia közeledik a szovjethez Beigrád. augusztus 23. A Vreme Szerint a laibachi kiSantant konferencián tárgyalni fogják a jugoszláv-francia deffenziv szerződés kérdését. Magyarország és Bulgária lefegyverzésének kérdése is szóba körül. A fa. náeskozás után Jugoszlávia el fogja ismerni a szovjetköztársaságot. Egy hajosSjapitány a görög kormány ellen London, augusztus 3. A Reuter ügynökség jelenti Athénből: Az „Avaroff" hadihajó kapitánya, akit két havi fogházra Ítéltek s akit a kormány azzal fenyeget, hogy törvényen kivül állónak fogja őt nyilvánítani, nem hajlandó elhagyni hajóját. Kolialexis kapitány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az elbocsátott tengerésztiszteket újból alkalmazzák s hir szerint híveinek száma egyre növekszik. Coolidge nem tartja alkalmasnak az időt a leszerelési konferencia összehívására New-York, augusztus 23. (Havas.) Coo- Hdge elnök Plymouthban beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy mindaddig, amíg a üawés-javaslai véglegesen meg nem valósul, az idő nem alkalmas leszerelési konferencia egybehivására. A külföldi államoknak azt a kérdését, hogy amerikai hadiadósságaiknak kifizetését halasszák ei, ugyancsak a jóvátételi kérdés végleges szabályozása után lehet csak megoldani. Churchill a liberálisok és konzervatívok együttműködéséről London, augusztus 23. Churchill, aki szeptember 25-én Edinburgban Sir Róbert Hornéval egy nagy gyűlésen együtt fog beszélni, kijelentette, hogy az egybehívott gyűlés célja az angol birodalom legkitűnőbb fédiainak egybegyűjtése, mivel a legközelebbi választásokon a szocialista párttal szemben szükség van arra, hogy a liberálisok és konzervatívok együtt dolgozzanak. Benes lapja veszedelmei; Iát a londoni paktumban Prága, augusztus 23. A Ceské Slovo vezércikkében a londoni konferenciával foglalkozik és annak hatását mérlegeli a cseh-szlovák köztársaságra nézve. A cikk címe „Veszélyben a gazdasági életünk". A lap elismeri, hogy a konferencia hozzájárult ahhoz, hogy Európában nyugodt állapotok létesüljenek, kijelenti azonban, hogy gazdasági téren a német konkurrencia veszedelme fenyeget. Németországot az egész világ kényezteti. A szocialisták tűrik a tíz órás munkanapot, a kapitalisták pénzt kínálnak, Francia- ország és Belgium kereskedelmi szerződéseket ajánlanak föl és Németország a legjobb utón van, hogy restaurálja magát és azután az egész világot ellássa termékeivel Semmi értelme sem lenne annak, ha eltitkolnák, hogy bennünket Németország konkurren- ciája fenyeget. A pénzügyi politikának alkalmazkodnia kell a fennálló helyzethez. üti cscti'szl. k«ronitri fii,ettek ma, augusztus 23-án: Zürichben 16.— sváj ci frank ot Budapesten 230 000.— magyar koronát Bécsiben 213500.— osztrák koronát Berlinben 12600000000000-—német márkát ■ Titokzatos feleltet ad a Mars? London, augusztus 23. Angliában nagy előkészületeket tettek, hogy az éjszaka a Mars esetleges közléseire föl legyenek készülve. Két óriási rádió föl vevőállomást létesítettek. Wancovre, augusztus 23. (Angol Kolumbia.) Két rádióoperatőr, akik egymástól függetlenül dolgoznak, az elmúlt éjszaka fölvevő állomásukon titokzatos jeleket észleltek. A Dominlon-obszervatóriiim csillagászai azt vélik, hogy esetleg a Mars jeleiről van szó. Mars Birodalmi Kancellár beszámolása a londoni konferencia eredményéről A londoni egyezmény a gazdasági élet erősbödéséhez vezet — A kancellár elismerése Herriotnak és Macdonaldnak Jjjf .jíg íjf**BI. évfolyam 192. (640.) szám Prága, vasárnap, 1924 augusztus 24 Politikai főszerkesztő: . c . . ,. r n . i o •• „n .. mis r, • r*«- . * A felelős szerkesztő távollétében PETROGALLi oszkár dr. A azlovenszkoi cs IiuszMszkoi Szövetkezett Ellenzéki Fartői a szerkesztésért felelős: n*rmáBT?roNrt politikai napilapja Gál István FLACHBARl H ERNŐ dr. ‘ adminisztratív főszerkesztő.