Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-22 / 190. (638.) szám
Péntek, au gusztus 22. Coolidge elnök támogütja a német kölcsönt New York, augusztus 21. A World jelentése szerint Coolidge elnök kijelentette, hogy az Ame*- rikában elhelyezendő 100 millió dolláros kölcsönt minden erkölcsi erejével támogatni fogja* jóllesiot maga a kormány nem biztosíthatja a német kölcsönt. Az elnök tanácsadói azt hiszik, hogy a kölcsönt gyorsan tető alá fogják hozni, mivel Coolidge az Európából érkező híreiket nagy érdeklődéssel kiséri. Több politikus véleménye szerint Franciaország és Olaszország Mellon államtitkárral a két ország adósságainak ügyében tárgyalni fog. és időmegtakarítás céljából s a kereskedelmi minisztérium minden export- és importárura a szláv trikolort ragasztja; Németország halálbüntetés terhe alatt ki lesz zárva a külkereskedelemből. Ily „örvendetes44 hangon ir a pártonki- vfili cseh Tribuna. Huszonegyre — fuccs Prága, augusztus 21. A Právo Lidu vezércikke a parlament Kapuinak megnyitásával foglalkozik. Felső-* rolja azokat az unalomig elcsépelt tárgyakat, amelyeket el kellene intézni, őszintén bevallja azonban, hogy a peíka első összejövetelénél Is erős nézeteltérések jelentkeztek. A parlamentnek egyébként még huszonegy hónap áll rendelkezésére az uj választásokig, valószinii azonban, hogy ezt az időt nem lehet alkotó munkára fordítani teljes egészében, mivel a pártokban már most jelentkezik a választások előtti idegesség. Noha a huszonegy hónap csak apadhat és sohasem lesz belőle huszonkettő, a petka kormány rezsimje mégis ,,fuccs“-ot mond — a huszonegyre. WzAr/eárváomkm Százegy kitépett oldal a magyar képviselők klubjának panaszkönyvéből Prága, augusztus 21. 32. A köztisztviselők elbocsátása még mindig nem ért véget. Avagy talán most újból kezdődik? irdeább ez utóbbi a valószínű. — Varga Ferenc beregszászi állami pincemesterről derítette ki az ungvári földmi vei ésügyi rété rá tus, hogy az állam háztartása meg lesz mentve, ha ez az alkalmazott is útilaput kap. Minden esetre érdekes, hogy ud állami alkalmazott csakis a miniszter tan ács tudomásával vehető fel, mig végleges, régi tisztviselőket minden további nélkül közvetlen elöljárójuk kidobhat máról holnapra. Érdekes továbbá az is. hogy a tisztviselői létszámapasztás nem Prágában, hanem Beregszászon s nem egy Novak Vencel, hanem egy Varga Ferenc nevű közalkalmazotton kezdődik. A miniszter takácsnak egyébként lesz alkalma foglalkozni ezzel a kérdéssel képviselőink interpellációja 'kapcsán. 33. Pataky Ferenc nagybocskói állami erdőőr elbocsátásánál már másképpen jártak el a fölídmi- velésiigyi hatóságok. Ráfogták, hogy a saját felelősségére fát adott el az állami erdőkből, vagyis lopott. A tolvajnak bűnhődnie kell. Igen' ám, csakhogy az a kis hiba történt az alaptalan feljelentésnél, hogy Pataky éppen abban az időben súlyos betegen feküdt otthon, amikor a névtelen feljelentő az erdőben látta öt. A bíróság természetesen felmentette a lopás és hűtlen kezelés vádja alól, mindez azonban nem elég b'zonyiték a földmive- lésügyi referátumnak, amely nyilván azt tartja hogy ha a bíróság független, úgy ő is független s fütyül a bíróság véleményére. A marokkói lázadók veresége Paris, augusztus 21. A lapok madridi jelentései szerint a spanyol csapatok Marokkóban Afram vidékén a lázadókat megverték, akik 90 halott és 360 sebesült hátraha"- gyásával elmenekültek. Budapest, augusztus 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az állítólagos Erzberger-gyilkosok letartóztatásának ügyéről még mindig nagy cikkekben számol be a pesti sajtó, de már egészen bizonyos, hogy az egész dolgot felfújták, anélkül, hogy valami lényegesebb tartalma lett volna. Illetékes helyről nyert értesülés szerint a rendőrség ugyan még folytatja a nyomozást, de hivatalos jelentést már nem is fog az egész ügyről kiadni, mert bebizonyi- tottnak látja, hogy a letartóztatott bajoroknak semmi közük sincs Erzberger meggyilkolásához és mindössze az a bűnük, hogy résztvettek a Kapp-puccsban. Magyarországra azért jöttek, mert attól tartottak, hogy a Kapp-puccsban való részvételük miatt Németországban üldözésben lesz részük. A három bajor azóta Magyar- országon él, semminemű büntetendő cselekményt el nem követlek és ezért még közigazgatási utón sem fognak ellenük eljárni, mert a belga menedékjogtörvény alapján Magyarország azilumot biztosit a politikai menekülteknek. Budapest, augusztus 21* A trianoni békeszerződések által teremtett uj állapotok rendezetlen kérdéseinek egyik legnagyobbja a Magyarország feldarabolásával szétszakított egyházmegyék további helyzetének kérdése, amely állandóan foglalkoztatja a magyar, cseh-szlovák, román és jugoszláv kormányokat, anélkül azonban, hogy az ügy érdemleges megoldást nyerne. A változott viszonyokkal ez az állapot sehogysem tartható fenn. A kiegyenlitő tárgyalások azonban eredményre még megközelítőleg se vezettek. Kénytelen tehát a római Szentszék arra, hogy intervencióra szánja rá magát az érdekelt kormányoknál és megtegye a maga közvetítő indítványát az egyházmegyék uralmi ügyének rendezésére, ami a legközelebbi időben megtörténik már a forszírozott békeállapot érdekében is. A jelen visszás helyzetről és a kilátásos rendezésről a legilletékesebb helyen a követAz Est munkatársa érdeklődött a rendőrségen, hogy ilyen körülmények között miért nem bocsátják el a rendőrség őrizetéből Förster Henriket. Erre azt válaszolták, hogy ez tisztára Welzer gróf neme követ iránti előzékenységből történik, aki kormánya nevében a íegerélyesebb nyomozást sürgette. Mindaddig, amíg kétségkívül meg nem állapítják Förster személy- azonosságát és alibijét, a rendőrség őrizetében fog maradni. A 8 Órai Újság bizalmas forrásból arról értesül, hogy a nyomozást rövidesen beszüntetik. Németországból megérkeztek az ügyre vonatkozó iratok, amelyek azonban semmi bizonyítékot nem szolgáltatnak Förster bűnössége mellett. Valószínűen Förster rövidesen szabadlábra kerül. A MTI. jelenti, hogy a néniéit kormány ama kérelme ügyében, ha Förster Erzberger gyilkosa lenne, szolgáltassák öt ki, az igazságügyminiszter utasítást adott a bíróságnak, hogy vizsgálja meg a németek kérését, vájjon teljesithető-e a kérelem, vagy sem. kezőket mondották a Prágai Magyar Hírlap műnk a társának: — A trianoni békeszerződéssel kettészelt magyar katolikus egyházmegyék uralmi ügye jogilag még mindig teljesen rendezetlen. Ezek ugyanis sok évszázados fejlődés képződményei, függetlenek minden politikai és államhatalmi behatásoktól, tehát a békeszerződés által szét nem tagolható, jogilag egységes egészet tesznek és kizárólag a római Szentszék alá tartoznak, akkor is, ha az orszg letét részekre osztották. Ezzel szemben a mai tényleges helyzet az, hogy az egyházmegyék fejei, a püspökök az egyik ország területén levő székhelyeikről nem kormányozhatják egyházmegyéiknek ama részét, melyet a másik ország határai mögé csatoltak el. Minthogy egy egyházmegye fennállása a kormányzó püspök nélkül el nem képzelhető egyliázjogi abszurdum, ezért Ideiglenesen az elcsatolt részeken székhellyel biró püspökök méltóságukkal összekötött kormányzói és egyéb egyházi funkcionáriusi jogkörüket átruházták egyes a magyar területen székhellyel b ró főpapokra, akik most a csonka egyházmegyék ügyeit átruházott püspöki jogkörrel, de a méltósághoz szorosan tartozó személyes jogok gyakorolhatása nélkül intézik. így a rozsnyói egyházmegye csonkjában Tornay János sajópüspöki plébános látja el a püspöki teendőket, a kassaiban Payer Ferenc sátoraljaújhelyi prelátus plébános, a nagyváradiban Lindenberger János debreceni prelátus kanonok és plébános, a szatmáriban Székely Gyula mérki plébános és végül a Csanádiban a jelenleg Szegeden székelő Glattfelder menekült püspök. — A viszonthelyzetben azonban súlyos komplikációk keletkeztek, amelyek legki- rivóbbja a csonka-Eszíergom egyházmegyei eset, melynek ugyanis kétharmadrésze került Cseh-Szlovákla területébe. Az egyházmegyének kormányzója a herceg- prímás, aki szintén kinevezte a maga ideiglenes püspöki helynökét cseh-szlovák területre, aki ott egy ide g el is látta a csonka egyházmegye kormányzatát. Két óv előtt azonban a cseh-szlovák kormány nem respektálva a viszonosság nyugalmas előnyeit, a hercegprímás által kinevezett érseki helynök elmozdítását kérte minden ok nélkül a Szentszéktől, ami súlyos bonyodalmakat idézett elő. Politikai kérdéssé élezték ki ezt a politikától eddig mindig független egyházi kérdést, amit aztán a pápa úgy volt kénytelen — az egész kérdéskomplexum rendezéséig — ideglenesen megoldani, hogy külön pápai adminisztrátort nevezett ki oda, aki kizárólag a Szentszéknek tartozik felelősséggé!. — A nehéz probléma körül már számtalan megoldási terv merült fel. Ezek közül három volna az a megoldási lehetőség, amelyből a pápa válassza ki a neki tetsző és a békeállapotnak leginkább megfelelő egyiket. Ilyen: 1. önállósítsák a szétszakított egyházmegyei részeket és küldjön ki kormányzásukra a Szentszék teljes jogkörű egyházi kormányzót; 2. d smembrál- ják a csonka egyházmegyéket, azaz olvasszák be a szomszédos ilyenek testébe, a szomszéd egyházmegyei kormányzó kormányzata alatt; 3. erősítsék meg mai állapotukban ezeket, azaz a csonkaterületek kinevezett helynökei korlátolt jogkörrel marádjanak meg végérvényesen és általuk gyakoroljon ura'mat az egész egyházmegyéjében a püspök. — A római Szentszék intervenciója nemsokára bekövetkezik, amikor is rövidesen összeül egy utódállamközi konferencia a nagy kérdés rendezése ügyében a pápai kiküldött elnöklete alatt. A kérdés most már sürgősen megérett a végleges megoldásra, mert igen sűrűn nyugtalanítja az összes fórumokon keresztül az érdekelt kormányokat főként, melynek pedig íöíö- rekvésük keJ, hogy legyen a békeállapot megszilárdítása. (r. o.) SRaress <eíé»f 3f8$[ivtdlervzl&&T és nttndtcniMí ftérd THXndnuciT ? A feldarabolt egyházmegyék jogállapotát utódállamközi konferencián fogják rendezni A Szentszék intervenciót határozott el ' zvet/tt Indítványt tesz a kettészakított egyházmegyék jogrendezésére —? Nyilatkozat az egyházmegyék helyzetéről és sorsáról a Prágai Magyar Hírlapnak — A P. M. H. eredeti tudósítása — Vasárnap: FALU TAMÁS: Saroglyán. (Vers.) — BÉRÉNYI JÁNOS: Liliom. (Vers.) — FINTA ZOLTÁN: Nevetség tárgya. Ventur Gáspár — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Hamvas József. II. Délebédnél nem volt az asztalnál Erzsébet. A mester a£ egész házban kérdezősködött felőle. Azt tudták, hogy, amint szokta, templomiba készült, de máskor jó félóra alatt minőig visszatért. Az öreg hozzá se nyúlt az ételekhez, Bar holomeónak se ízlett az ebéd. Vége felé jártak a szomorú lakomának; mikor be lépkedett az ajtón Pflüger Keresz- tély szomszéd, testes öreg ember* a gombkötő céh atyamestere, ia tanács tagja. Vele németül kellett beszélni, bár tudott diákul is. de csak az idegenek számára. Leült az asztalhoz. Látszott rajta, hogy újságot bozo'tt, de nem akarja mindenki előtt elmondani. Egy kicsit ivott az eléje tett borból, aztán csak hümmögetett. Nem akart megindulni belőle a szó. A pénzverő mester izgalmas fáradtságában nem vette mindjárt észre a dolgoit, de aztán fölneszeit rá. Ilyen tájban ok nélkül nem jönne át hozzá a szomszéd. Ijedten ébredt föl benne a sejtelem: —- Valami baj van? Eüsabeittával? Csak hümmögött rá az öreg szomszéd, végre annyit kimondott: — Hát persze. Baj van. A pézverő reszketve kapta el a gombkötő kezét és úgy kérlelte, hogy beszéljen. — Ha úgy akarja, hogy ne négyszemközt mondjam, hát el módiam. A Lizike ma délelőtt feljött a városházára és azt vallotta, hogy Ventur Gáspár nem tehet arról, amit tett. ö igézte meg boszorkányos varázslattal, mert hogy Szent Márton éjszakája óta bejáratos a boszorkányok társaságába. — Nem igaz! Nem igaz! A szerencsétlen! — hörögte a pénzverő és leboruít az asztalra. Bartholomeoval forogni kezdett a szoba. — Pedig úgy van, — mondta, tovább nyugodt méltósággal a szomszéd. — Azért Gáspárt sem eresztették el. Még ma kimondták volna rájuk az ítéletet, de hire jö't, hogy Zsigmond őfelsége Mária királynénkkal Pozsonyba érkezik. Hódolattal nekik ajánlják ebben az ügyben az ítélkezést és az ítélet végrehajtását. — Hány nap? — nyögte ki Barfcoliqmeo. — Jövő vasárnapra érkeznek. — Istenem, Istenem! — nyögte a pénzverő és nem emelte föl fejét az asztalról. A szomszéd megpróbálta vigasztalni, hogy a királyi kegyelem, igy-ugy, de látszott a szaI váii, hogy maga se hitt benne. Azért felszede- llőzködött és kilépkcdett a szobából. Hire jutott az esetnek a városban, eljutott a vidékre is. A rossz hir igen régen föl- .lalálta már a gyors postát. Kezdtek hazaszál- Hngózni a pénzverő emberei. Nem illő, hogy ilyen nagy családi esetnél távol legyenek. Egyik-másik rokonuk is velük jött, mert nem mindennap láthat az ember ilyesmit. A pénzverő mester, ahogy fájdalmának első lázán keresztül esett, fortélyos olasz eszét vette elő, hogy kioldja vele valahogyan a csomót. Kedvelte a meglepő leleményeket. Ha csendben, egyedül volt, sokat olvasta Messer Gíovanni Boccaccio Decameranját. Már nem a szerelem érdekelte benne, hanem az ötletek, fordulatok, meg ennek a fél olasz, fél franciának a könnyűsége, amivel .az életet elintézi. Elmúlt egy nap, elmúlt kettő, már bizonyosan tudták, hogy holnapután megérkezik a királyi pár. A pénzverő beüzente leányának, meg Gáspárnak, hogy reméljenek. Ha Isten is úgy akarja, megszabadulnak. Az öreg mester tudta, hogy ha arannyal keni meg a zárat, kinyílnak előtte az ajtók a trónusig. Felöltötte aranyhlmes bársony palástját, be is bocsátották Mária királyné elé. Itt már magyarul kellett beszélni, mert Nagy Lajos leánya ezt a nyelvet szerette legjobban. Törte egy kicsit a nyelvet az öreg, de szépen mondta. A sokat szenvedett királyné szivét megfogta u szó, mikor hallotta a fájdalmas panaszt. De aztán, hogy tovább beszélt az öreg, nőtt az érdeklődése, végül mosolygás J ült az arcára és kegyelmesen elrendelte, hogy I hozzák föl hozzá a város tömlöcéből Ventur Gáspárt. A leányt pedig azonnal bocsássák szabadon. Az öreg az ablak mélyedésbe húzódott. Önelégülten csavarodott bele palástjába Hozták már Ventur Gáspárt. Bilincs a kezén, a fogságban egy kicsit lesoványodott, az arc-r is halaványabb lett, de két fekete szeme annál szebben csillogott. A királyné levétette a bilincseket. Intett a többinek, hogy elmehetnek. Egyedül maradtak hárman. A királya sszony kedvteléssel nézte a fiatal pénzverő legényt: — Jól van Ventur Gáspár, mindent tudok. Az én arcomat vésted az uj aranyra és nemes lovagi lélekkel nem árultad el, pedig a halállal néztél szembe miatta. A menyasszonyod is derék leány. Ugy-e a menyasszonya? — kérdezte a mester felé fordulva. A mester rábálintott, Gáspár meg azt hitte, hogy álmodik. — Úgy hallom, hogy a mester át akarja adni néked a pénzverőt. Királyi szavammal elrendelem, hogy úgy legyen. Meghatom a városi tanácsnak, hogy a pénzverő utcájának ezentúl Ventur-utca legyen a neve. Ezt fogadd tőlem elismerésül. Csókra nyújtotta a kezét. Gáspár arra eszmélt, hogy neki most a királynő kezét meg kell csókolnia, hát megtette. Aztán mesterével úgy támolygott ki a szobából, mint az alvajáró. A városi tanács hódol ttúl fogadta a királynő parancsát. Az utcát Ventur-uteának nevezik mind a mai napig. Nincs blzontfttk a budapesti bajorok ellen. Közigazgatási eljárás sem indul ellenük — Miért tartják lógva Förstert?
