Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-20 / 188. (636.) szám
Szent István ünnepén (fi.) —, augusztus 19. Sorsdöntő korszakokban a nemzet fölött őrt áliaui, a cselekvés különböző lehetőségei közül a legjobbat kiválasztani, annak irányában a célt kitűzni s a hozzá elvezető utakat kijelölni: ez a Szent Istvánok hivatása a népek történetében. . Napkeletről, Túrán távoli pusztáiról, Le- bédián és Etelközön keresztül, a Kárpátok havas bércein át tört előre, napnyugatra Ma- gor fiainak kicsiny nomádserege. Birtokukba vették Pannónia áldott rónáját, hatalmukat kiterjesztették számos meghódított népre, ősi törzsszervezetüket és az Árpád-házból származó fejedelmeik uralmát föntartották egy évszázadon át és pontyázó hadjárataikkal, i Bulcsu és Lehei vezérsége alatt, rémületbe ejtették a nyugati népeket, amelyek — amiként ez a krónikákban meg vagyon irva — könyörögve kérték az Istent, hogy mentse meg őket és övéiket a magyarok félelmetes nyilaitól. Ámde a félelem még nem adja meg valamely hatalom erkölcsi jogosultságát. Erkölcsileg is jogosultnak ezt a hatalmat csak akkor fogja tekinteni az emberi közvélemény, ha alkalmazkodik a vallási és morális, a társadalmi és jogi.rétid ama törvényeihez, ?melyeket a többi nép kötelezőnek ismer el magára nézve. A sátorlakó magyar nép azonban annyira különbözött vallásában és gondolkodásában, életmódjában és társadalmi intézményeiben a körülötte lakó népektől, hogy azok szükségszerűen idegen testnek tekintették a magyart az európai civilizáció szervezetében. Amíg az európai emberiség túlnyomó része már a keresztrefeszitett Krisztust imádta, addig a magyarság berkeiben még fehér paripát mutatott be áldozatul a Hadak lírának és amig Európában már mindenfelé letelepedtek, földet miveitek és házakban laktak az emberek, addig a magyarok még mindig barangoló nomádjai voltak a pusztának. Félni kellett attól, hogy Európa, ha majd egyszer erőre kap, kiküszöböli szervezetéből ezt az idegen testet, mint ahogy Attila és Baján félelmetes hatalma sem menthette meg a pusztulástól a magyarok rokonait: a hunokat és avarokat: A magyar nemzetnek örök szerencséje, hogy a nagy válságban egy Szent Istvánt adott neki a Gondviselés, aki világosan fölismerte a nemzet elé meredő dilemmát. A dilemma igy hangzott: vagy alkalmazkodik a magyar nép az európai viszonyokhoz, amelyekbe beleékelődött, vagy menthetetlenül elpusztul. Szent István az előbbi alternatívát választotta. Atyja, Géza fejedelem —- mintegy az átmenet jelképe gyanánt — még elég erősnek és gazdagnak tartotta magát arra,, hogy az uj, keresztény Isten mellett áldozatokat mutasson be a régi, pogány, isteneknek is. Szent István azonban már világos tudatában volt a nagy válaszút jelentőségének és ezért már nem elégedett meg a kompromisz- szunimal, hanem föltétel nélkül a helyesnek fölismert utón kívánt tovább haladni. Csodálatos eré!íyel tudott érvényt szerezni akaratának és Hadúr oltárai sorra leomlottak, Ajtony és Koppány veri hadseregei pedig egymásután megsemmisültek vaskezének ütései alatt. A pusztítás azonban csak intermezzo volt az ö alkotásának nagy müvében. Aki olyan kiváló állami és egyházi intézményeket tudott teremteni, amelyek kilenc évszázad dulásai után is hirdetik emlékét, az nem a rombolás, de az alkotás királya volt. Kevés emberi kéz alkotott nagyszerűbb és maradandóbb müveket, mint a Szent Jobb, Ha ma Európa szivében él magyar nép, úgy ezért Szent Istvánnak adassék hála, hiszen az ő Szent Jobbja mutatta meg az utat Nyugat felé, amerre a nemzet azután bevonult a müveit civilizáció csarnokába, ö kapcsolta be a magyarságot az európai művelődés vérkeringésébe és ezzel nagy szolgálatokat tett nem csak nemzetének, de Európának is, amelyet azután a magyar kard védelmezett meg számtalanszor a barbárság újabb és újabb ostromai ellen. A magyar nemzet és Európa egymáshoz való viszonya Szent István működésében találja meg az alapját: sokat kaptunk a Nyugattól, egész műveltségünket onnan vettük, de viszont mi is sokat adtunk Európának, amikor a Kelet kapujában őrt állottunk érte és amidőn az átvett kultúrát ezernyi értékkel gazdagítottuk. Talán egyszer Európa is hálás lesz még nekünk e megbecsülhetetlen szolgálatainkért! István királyt is ezekért a szolgálataiért avatta szentté a nyugati kereszténység, mely holnap széles e világon mindenütt áldoz az ő dicső emlékének. Senki sem tilthatja meg nekünk, hogy csöndes áhítattal részt ne vegyünk az ünneplésben és vallásfelekezetre London, augusztus 19. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa úgy értesül, hogy a jóvátétel! bizottság még e héten felkéri Owen Youngot jó- vátételi főbiztosi állásának elfogadására, aki ezt a tisztséget legfeljebb három hónapra fogja elfogadni. A lap értesülése szerint jövő év tavaszára Washingtonba fogják egybehívni a Berlin, augusztus 19. A birodalmi kormány tegnap a birodalmi elnök részvételével teljes ülést tartott. A Londonból visszatért miniszterek részletes jelentést tettek a konferencia tárgyalásairól és eredményeiről. Az összkormány- egyhangúan helyeselte a londoni delegáció viselkedését és kijelentette, hogy a birodalmi gyűlésen nyomatékosan hangoztatni fogja annak a szükségét, hogy a megkezdett utat továbbra se hagyják el. Hir szerint a birodalmi gyűlés nem csütörtökön, hanem csak pénteken fog összeülni. Kormánykörökben számolnak azzal, hogy a londoni konferencia eredményeinek parlamenti vitája a jövő hét második felére esik s amennyiben a Dawes-tervezet végrehajtásához szükséges parlamenti többséget a kormány megszerezni nesn tudja, a birodalmi gyűlést azonnal feloszlatják. A délután folyamán m. egyes gártok v«való különbség nélkül térdet ne hajtsunk a nagy király előtt. Hat esztendő óta mindig valami méla fájdalom borong a mi szentist- vánnapi ünneplésünk fölött, de e méla fájdalom csak annál bensőségesebbé teszi könyörgésünket. Úgy érezzük ilyenkor, hogy István király nem hagyja el gyászbaöltözött népét, hanem a mennyei magasságokból most is megmutatja neki a helyes utat. Mint valamikor Mohi és Mohács hullákboritotta síkja, mint Majtény tépett dolmányai és Világos gúlákba rakott fegyverei fölött. Ez az érzés nyilallott át a szivünkön mindannyiszor: ünnepeltük légyen Szent István napját akár a soktornyu Prágában a karmeliták íemplomá-l bán, akár egy idillikus alpesi kápolnában, akár pedig valamely szlovenszkói szentegyházban, ahol a hívők ájtatoskodása körül minden évben sanda gyanú ólálkodik... vMghatahnak második konferenciáját, amely a fegyverkezések csökkentését fogja tárgyalni. Hir szerint Coolidge elnök néhány hónapig várni akar, hogy ez idő alatt a kormány többi tagjait meggyőzze a londoni konferencia eredményeinek hatékony voltáról s csak ezután fog hivatalosan javaslatot tenni a különböző hatalmaknak a konferencia egybeliivására. zetőivel is hosszasan tárgyalt a londoni német delegáció, amelynek tagjai kijelentették, hogy véleményük szerint a francia miniszterelnök ideálisan gondolkodik s a legjobb szándékokkal, törekszik a jóvátétel nehéz kérdésének megoldására. A londoni tárgyalások folyamán Marx dr. birodalmi kancellár és Herriot között a kölcsönös bizalom egyre erősebb lett s ennek gyakorlati következménye abban fog nyilvánulni, hogy a jövőben a megszállott területeken mutatkozó esetleges nehézségek ügyében a birodalmi kancellár magánlevelekben fogja kérni a francia miniszterelnöktől a nehézségek megszüntetését. Herriot ezt az eljárást igen helyesnek és célravezetőnek találta. A kiürítés bevezetéseként a francia csapatok tegnap Offenburg és Appenweier városokat kiürítették. A lakosság nyugodtan viselkedett és incidensekre nem került a sor. Holnap határoz a pétka a parlament összehívásáról Prága, augusztus 19. A koalíciós pártok köréből származó egyhangú vélemények szerint a politikai pet- ka holnap, augusztus húszadikán fogja eldönteni azt, hogy mely napra hívja össze a parlamentet Tomásek elnök. A munkaanyag nagy terjedelme azt kívánja, hogy az első ülések már szeptember másodikén tartassanak, ez azonban technikai akadályokba ütközik. A kőművesek ezt nem engedik meg. Félreértések elkerülése végett meg keli állapítanunk, hogy nem a szabadkőművesek, hanem a Rudolfiimm üléstermét átalakító céhbeli kőművesek szakmunkája nem készülhet el a kívánt terminusra s igy a vezető politikusok már számoltak azzal a gondolattal, hogy a parlament később fog összeülni. Bizonyosra vehető az, hogy a tavaszi és őszi ülésszak között nem lesz szünet s igy az ülések egyhuzamban eltartanak majd egészen karácsonyig. A cseh lapok élénken foglalkoznak ama tárgyakkal, amelyeket az ősz folyamán kell abszolválnia a parlamentnek. A föladatok között látunk olyanokat, amelyek már két, sőt három év óta szerepelnek a programon (régi nyugdíjasok, hadikölcsön stb.). éppen ezért bem tudunk bízni most seré abban, hogy ezekre a régi sebekre megtalálná a parlament a. gyógyító irt .a legközelebbi üléseken, annál is kevésbbé,, mivel eme fontos ügyek egyáltalán nincsenek előkészítve. Annyi bizonyos, hogy ha a parlament össze is jön, az ülésteremben unalmas viták fognak folyni az éppen napirenden lévő jelentéktelen tárgyakról, mig a RudoJíinnm minisztertanácsi helyisége ismét erős, kulisszamögötti harcok szintere lesz. Ha a fontos tárgyakban nem tud a koalíció megegyezni, az nem baj, a parlamenti verkli nem fog ezért megállni, mivel elegendő munkát ad neki az ellenzéki képviselők mentelmi ügye. Mindenféle szerelemnek... A francia katonai misszió likvidálja magát Prága, augusztus 19. Az áfami költségvetés tárgyalásánál ismételten elhangzott az a követelés a koalíciós pártok részéről is, hogy a köztársaságban működő francia katonai missziót küldenek haza. Franciaországba, mivel itt semmi szükség sincs rá s az erre fordított pénz teljesen megtakarítható. A kormány azonban semmit sem tett a francia tisztek hazaszállítása érdekében, azonban az illetők már maguk is unják az itteni életet s egyenkint indulnak el jobb hazát keresni. Legutóbb Dan- gelser francia repülőőrnagy távozott el Prágából, mivel Brazíliában előnyösebb elhelyezést talált. A távozás közvetlen oka az, hogy az - illető túl erősen kritizálta Fiala cseh ezredes hadseregszervezési ténykedését, amiért az ezredes ur bepanaszolta a francia őrnagyot a bíróságnál. A cseh néppárt tárgyal a németekkel, -\ Rudé Právo értesülése szerint ia cseh néppárt, főleg pedig Srámek miniszter a saját felelőségére tárgyalásokat folytat a német pártokkal a kormányba való belépésről. A legutóbbi napokban — ugyancsak nem hivatalosan — a cseh szociáldemokraták tárgyaltak a német szociáldemokrata párt vezetőkkel erről a kérdésről. 100 cscli-sil. koronáért fizettek ma, augusztus 19-én: Zürichben 15.75 svájci frankot Budapesten 228 400.— magyar koronát Bécsben 212500.— osztrák koronát BefiinbOQ 12 600 000 000 000*—német márkát Jövő év tavaszára uj világkonferencia lesz Washingtonban öwen Young lesz a jóvátétel! főbiztos üerrloi mm kokon sneff, űe mm éri el credméng! De jouvenei szenátor bírálata Herriot londoni munkájáról — Francia belpolitikai kérdések az előtérben Páris, augusztus 19. De Jenövénél szenátor a Matlnban hosszasan tárgyalja a londoni konferencia eredményeit és megállapítja, hogy Herriot politikája nem bukott ugyan meg, de eredményt sem tudott elérni. Véleménye szerint ez a politika csak akkor lehetne eredményes, ha Herriot a Rohrvidék kiürítése előtt a következőket tudta volna elérni: 1. a Dawes-tervezetben foglalt nagy hitelműveletek végrehajtása; 2. kereskedelmi szerződés megkötése Németországgal; 3. a szövetségiközi adósságok szabályozása; 4. Franciaország biztonságának kiépítése. — Herriot a Petit Párisién egyik munkatársa előtt tett kijelentésében azt mondotta, hogy csütörtökön jelenik meg a kamara előtt. Reméli, hogy a vitát péntekre befejezik s a szenátus szombaton kezdheti meg a londoni paktum vizsgálatát, Véleménye szerint az ülésszak bei evezése után a drágaság, később pedig Franciaország biztonságának kérdésével fog foglalkozni. Ezenkívül szabályozásra vár a szövetségközi adósságok kérdése, valamint a gazdasági probléma s igen nagy jelentőségű az Oroszországgal felveendő kapcsolatok kérdése is. T * «*>— Prága, szerda, 1924 augusztus 20 Politikai főszerkesztő: a o 1 , r r, . , « .. ,, -i • n' 1 A fele]l5s szerkesztő távollétében petrogalli Oszkár dr. A aziovenszkoi es Kuszmszkoi Szövetkezett Jblieuzeki Fartők a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: politikai napilapja GÁL ISTV ÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. r r ™ * adminisztratív főszerkesztő. I német ftorntáng miiéi körfliménuek közöl! wcígrcfsiiffü i !@ii<l©iii égijezméno! Szükség esetés feloszlatják a birodalmi gyűlést — Levélbeli érintkezés Marx és Herriot kozott
