Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-19 / 187. (635.) szám

Kedd, augusztus ?9. wrvm'iifra.i ------------■.•^-..-.miib^i TjM.»ar\3ia mMaaiTTuM ■i—.ttbii ii«m,Mmwrtai Me g kel! reformálni a vámtarifát, ha azt akarjuk, hogy Szlovenszkó megszűnjön Csehország agrárgyarmata lenni. A közteherviselés a törvény értelmé­ben egyenlő és arányos. Tehát joggal köve­telhetjük annak a fölfogásnak a revidiálását, hogy mivel a föld terem, annak terményei mindnyájunké és hogy a föidrnivelő munkája másodrangu, könnyű munka. Ez a felfogás annyira naiv, hogy arra reflektálni nem szükséges, de szomorú, hogy a kormányon levő pártok tagjai közül sokan igy gondol­kodnak. Ezt a cseh-szlovák vámtarifa ösz- szeállitása is igazolja. Amikor híre járt, hogy a gabonavámo­kat a kormány bevezeti, a sajtóban pro és kontra sok vélemény hangzott ei A fogyasz­tók érdekeit hangoztatok éles támadást in­téztek a kormány ellen emiatt, a még meg nem született egyetlen agrároíit intézkedés ellen. Egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy az ipari cikkek nem azért drágák, mert a gabona drága, hanem azért, mert a beho­zatalukat íiaíalmas vám terheli. Mezőgazdasági gépeket nem engednek be, tehát a belföldi gyárak verseny nélkül állapíthatják meg áraikat. Ezzel szemben a gabonát vámmentesen lehet importálni és emiatt esnek a gabonaárak. A mezőgazdasági és az ipari termékek közötti diszparitást a legjobban a következő példák bizonyítják: Amikor nálunk 150 ko­ronába került a búza, akkor egy ekéért 700 koronát fizettünk, ugyanakkor pedig Ma­gyarországon cseh koronára átszámítva a reláció 144:420 és Németországban 160:450 volt. Gabonavámokra szükség van, hogy a termelés jövedelmező legyen és hogy mi­nél több gabonát Igyekezzenek termelni­A cseh-szlovák köztársaság 13 millió lakosának évi gabonaszükséglete 39 millió métermázsát tesz ki. A gabonával bevetett terület a legutóbbi évek átlaga szerint 2.5 millió hektárra becsülhető. Az átlagos ter­més hektáronként 10 métermázsa, ami ösz- szesen 25 millió métermázsát tesz ki. Az importálandó mennyiség tehát 14 millió mé- termázsa. Ez látszólag sok, de tekintetbe kell vennünk azt, hogy 15 mátermázsás át­lagos termés esetén az össztermelés 37.5 millió métermázsát tenne ki. Nézetem szerint a mezőgazdasági ter­melés intenzív fokozása esetén a cseh­szlovák mezőgazdaság teljesen fedezni tudná az állam gabonaszükségletéí. Pártunk követeli az autonóm vámtarifá­nak törvény utján való megállapítását oly­képpen, hogy a mezőgazdasái és az ipari vámok közötti diszparitást megszüntessék és különös tekintettel legyenek az agrárius Szlovenszkó és Ruszinszkó érdekeire. A párt követeli a gabonavédővámok azonnali életbe­léptetését és hogy az uj vámtarifa megalko­tásáig a mezőgazdaságot törvényes véde­lemben részesítsék. A párt képviselői és szenátorai a mező­gazdaság vámvédelme érdekében erélyes parlamenti akciót fognak indítani. — Rövidesen ratifikálják a cseh-szlovák magyar pénzügyi egyezményt. A Cseh-Szlo­vákia és Magyarország között létesült pénz­ügyi egyezmény ratifikáló okmányait a fél- hivatalos Prager Presse értesülése szerint rövidesen ki fogják cserélni. A kicserélés helyét és idejét még nem állapították meg; minden valószínűség szerint az aktus Buda­pesten fog megtörténni. — A lengyelországi cseh-szlovák köve­telések sorsa. Jelentettük, hogy a lengyel- országi cseh-szlovák követelések tárgyában Máhrisch-Ostrauban tárgyalások folytak a cseh-szlovák hitelezők és a lengyel adósok képviselői között. A mahrisch-ostraui meg­egyezés értelmében a lengyel kereskedelmi és iparkamarák már hozzákezdtek a lengyel- országi adósok névjegyzékének összeállításá­hoz. A jegyzék valószínűen szeptember elejére készül el, mikor is azt a cseh-szlovák kereskedelmi kamaráknak át fogják adni. Az átnyujtást követő 30 napon belül újabb tár­gyalások lesznek Máhrisch-Ostrauban, melyeken részletkérdésekről fognak tanács­kozni. Ma a részletkérdésekben a tárgyaló­felek megegyeznek, akkor a lengyel adósok a cseh-szlovák követeléseket jövő év máju­sáig fogják kiegyenlíteni. A cseh-szlovák követelések összege mintegy 30 millió koro­nát tesz ki. — Ungvár 3 milliós kölcsönt vesz föl, Ungváról jelentik: A városi tanács a Zemská Bankától három millió koronás hitelt kért. A bank igazgatósága hajlandó a kért hitelt a városnak megadni. A város a kölcsönt tiszt­viselő- és munkáslakások építésére fogja fölhasználni. — Középszlovenszkó villamosítása. Pozsony­ból jelentik: A kö-zépszloveniszkói villamost ársa­sáz rövidesen nagyjelentőségű vezetéképítési műnk álla tokát fog végrehajtani. Még a tél beállta előtt a Zólyöm-losomci, 54 kilométeres vezetéket ki fogják építeni. A Jelenec melletti nagy vlzmü- közipontból a villamosáramot Zólyomén és Besz­tercebányán keresztüli fogják vezetni. Ennek a vezetékinek szeptember elsejéig el kel! készülnie. A vezeték elkészülése után Losonc 94 kilométer­nyi távolságról fogja a vHtamoSáraimot kapni és a gőzerővel hajtott losonci vifanyteliep csak mint tantaléktelep fog működni. A köz'épszJovenszkól viliamostársaság az utóbbi évek során az energia­átvitel tekintetében nagyjelentőségű eredménye­ket ért el. Zólyom már régóta Besztercebányáról! kapja a villamos áramot. Sehnecbányát ezen a nyáron egy ötven kilométer hosszú vezetékkel a körmöcb anyai villany telepihez kapcsolták s ma a Selmecbányái bányamüvek Körmöcbányái vil’la- mosárammal dolgoznak. A középszlovenszkói vi'l- lamosmüvek a télen 200 kilométer hosszú veze­tékhálózattal fognak rendelkezni. A mezőgazdák » ✓íbamosáramot mezőgazdasági célokra akarják fölhasználni. — Fölszámol a Diósgyőri vasgyár? Bu­dapestről jelentik: Az utóbbi időben' olyan intézkedéseket tettek, melyekből a diósgyőri vasgyár fölszámlására lehet következtetni. Néhány nappal ezelőtt egyszerre ezer mun­kásnak mondottak föl. Szakkörök szerint a negyvenöt esztendővel ezelőtt létesített vas­gyár ma már nem életképes, mert nincsen vasérc a gyár közelében és a közelben levő szén minőség szempontjából annyira rossz, hogy nem lehet fölhasználni. Az üzemfönn- ‘ tartás érdekében különböző indítványokat tettek. Ezek egyike szerint a vállalatot rész­vénytársasággá kellene átalakítani, melyben az állam részesedést vállalna. — Az Angol-Magyar és a Lloyd Bank fúziója. Az Angol-Magyar és a Lloyd Bank fúziójakor a Financial News értesülése szerint 5 Lloydbank részvényt fognak egy uj rész­vényre becserélni. — A csapi cseh-szlovák—magyar for­galmi tárgyalások. Kassáról jelentik: A cseh­szlovák és magyar delegátusok Csapon a Ruszinszkó és Magyarország közötti köz­vetlen forgalom fölvételéről tárgyaltak. A kérdés a csapi vasúti hir fölépítésével lett aktuális. A magyar delegátusok a forgalom­nak szeptember elsején való megkezdését indítványozták, de a forgalmat szeptember elsején azért nem lehet fölvenni, mert nem tudják Csapon elhelyezni a különböző vám­hatóságokat és határrendőrségeket. Ezekkel a tárgyalásokkal egyidöben a cseh-szlovák és a magyar postaigazgatóságok megbízottai a keletszlovenszkói és a ruszinszkói posta­küldeményeknek Csapon át való továbbítá­sáról tárgj^altak. Mindkét a kérdésben kie­légítő megegyezés létesült. — Németország ezüstpénzt veret. Ber­linből jelentik: A német kormány 150.000 kilogram ezüstöt vásárolt Amerikában, melyből ezüstpénzt fog veretni. — 40,000 korona osztalékot fizet a Ganz Danubius. Budapestről jelentik: A Ganz Danubius gyár rt. csütörtöki közgyűlésén elhatározták, hogy az elmúlt évre 4Ö.000 ko­rona osztalékot fizetnek részvényenkint. — A Magyar Építőipari Bank kényszeregyez­ségi ügye. Budapestről jelenítik: A Magyar Építő­ipari Bank rt. fizetési zavarokba jutott és a kény- szeregyezsé'gi eljárás megindítását kérte maga ellen. A bíróság a kényszeregyezségi eljárás le­bonyolításával a Pénzintézeti Központot bi/ia meg. \MezoGmDAMap = Betiltják az árpa és a malátakivitelét. A közélelmezésügyi miniszter a Národni Listy értesülése szerint a holnapi miniszter- tanácson indítványozni fogja, hogy a kor­mány az árpa és a malátakivitelt tiltsa be. Ezzel egyidöben intézkedéseket fognak tenni a tőzsdei ‘spekuláció leküzdésére. Az intéz­kedések során összeírják a sörfőzdék árpa és malátakészleteit. = fiatszáz vagon árpát importálunk Fel- sösziléziából. A kereskedelemügyi miniszter a Národni Listy értesülése szerint a közélel­mezésügyi minisztérium indítványára 600 vagon felső-sziléziai árpa behozatalát enge­délyezte. = Keletcsehországban befejeződtek az aratások. Keletcsehországban a Lidové No- viny értesülése szerint a kedvezőtlen idő­járás ellenére is mindenütt befejeződtek az aratások. A termés kielégítő. = A magyar liszt jobb az amerikai lisztnél. A cseh élelmiszer-vegyelemzők hosszabb idő óta azon vitatkoznak, hogy a kormány beengedje-e az amerikai fehérített Lisztet vagy sem. Évenkínt huszonnégyezer vagon lisztet importál a köztársa­ság s ebből ötven százalék az amerikai import Amerikából kizárólag klórral vagy oxddokíkal fehé­rített lisztet exportálnak. Az Egyesült ÁUarndk törvényei ugyanis szigorúan tiltják a belföldi szükséglet fedezésére szolgáló Liszt fehérítéséi, de megengedik az exportliszt fehérítését. A fehéritett riszt állandó fogyasztása ártalmas: erős béftiuru- to-t, hányási ingert, szédülést, cián-mérgezést s hasonló kóros tüneteket idéz elő. Ezért vakumeny- nyi európai állam éleLmiszerhamis-itásnak minősíti a liszt fehérítését. A Reforma követeli, hogy a cseh-szlovák köztársaság is tegye meg a keiHlö in­tézkedéseket a hamisított liszt behozatala ellen, annál is inlkább, mivel a szomszédos Magyaror­szág és Románia elegendő mennyiségű s kiváló minőségű lisztet tud szálltam. s^^S/péKi. + Szilárd nyitás után ellanyhult a prágai tőzsde. A háromnapos szünet után a tőzsde ma szilárdan nyílott, de később az árfolya­mok lemorzsolódtak. Az ipari értékek piacán a cukor-, vas és építési értékek megszilárdul­tak. A forgalmi értékek közül Eszakivasut 240 koronával, a Etet—bodenbadii 12 koro­nával emelkedett. Belföldi bankok változatla­nok, bécsi bankok nyitás után megszilárdul­tak, zárlat előtt estek. A tőzsdén nem jegy­zett értékek piacán Cupria, Bulgár, Solo és Ipar megszilárdult. Záróirányzat: gyöngült. A devizapiac nyugodt. BeJgrád, Budaipest ésS Varsó szilárd. Előfordult kötések: A vllágbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (13) — Uram — szólt végre Kulidhoz —, ön nem notabilitás. Mindenkinek másnak azt mondanám, hogy be sem jelentem a profesz- szornak. Szigorúan meghagyta, hogy ma éj­jel senkit sem fogad. De nem tudom, miért, önt képtelen vagyok elutasítani. Be is jelen­tem azonnal, sőt az ön kedvéért a barátját is. Pedig ön nem tudja, hogy ezzel milyen kellemetlenséget zúdítok magamra. Nem tudja, hogy Kondor Tamás professzor tilal­mát megszegni: ez egyike a halálos bűnök­nek, amelyet talán soha nem fog nekern meg­bocsátani. És mégis megteszem, amit ön ki- ván. Pedig tudom, hogy nem lesz más ered­ménye, mint durva kiutasítás. Ezenkívül olyan gorombaság, aminőt ön még aligha ért meg. Kund nyugodtan kérdezte: ~ Olyan bizonyos ez, kisasszony? — Mint az, hogy kétszer kettő négy. — Megmondtam előre! — morgott Tass bosszúsan és nem minden belső elégtétel nélkül. A leány hálás pillantást vetett Kund ba­rátjára. Aztán pár másodpercig hallgatott, mintha azt remélte volna, hogy Kund ezek után eláll kívánságától. De Kund ugyanazzal a nyugalommal, mint eddig, sőt most már száraz, hideg nyugalommal szólt: — Azért mégis próbáljunk szerencsét, kisasszony. A leány küzködni látszott magával. — Talán csak önt magát jelentem be, Kund ur.». —■ Barátomat, Tass urat nem is szüksé­ges. Őt egyszerűen beviszem magammal. — ó, uram, ha tudná, mi lesz ennek a kö­vetkezése! — Én csak azt látom — felelte Kund egyszerre szigorúan —, hogy ön nagyon el­lenálló hölgy. Ritka erős az akarata. Egy fia­tal nőtől ezt nem vártam volna. Gál Flóra Kundra vetette nagy, csudál- kozó szemeit, mint aki nem érti, hegy ezek a szavak mit jelentenek. De a szigorúra vált vonások láttára nem várt magyarázatot, ha­nem besietett a professzorhoz a kupolás csarnokba, amelyet az irodától csak egy nyi­tott ajtajú terem választott el. Úgy félperc múlva Kondor Tamás meg­jelent a csarnok ajtajában, amelyet Gál Flóra tárt föl előtte. A professzor arcából az a kis ; rész, amelyet nem nőtt be szakáll és bajusz, | sápadt volt. A. hangja pedig, mintha párná- ! zott ajtó mögül jött volna. — Mélíóztassék, Kund ur! — szóit szá­razon. — Ketten vagyunk! r— felelt Kund, me­rőn nézve rá. — Tass barátom névjegyét is beküldtem. Gál Róza, aki a közelben állt, hallhatta a fogcsikorgatást, mikor a professzor ezt mondotta: —- Tass ur is mélíóztassék. Kund és utána Tass belépett a csarnok­ba, amelynek egyik sarkából elég nagy te­leszkóp csöve nyúlt föl a nyitott kupoláig. — Mivel szolgálhatok? — kérdezte a professzor, miután az ajtó becsukódott mö­göttük. — Minthogy szép, tiszta az éjjel — felelt Kund —, kedvem jött megismerkedni a Mars­sal, amely, mint az újságok megírták, mosta­nában éjfélig látható. Tass barátom csak el­kísért, de neki sem fog ártani egy kis csilla­gászati tudomány. Én főképpen a Mars föld­rajzát szeretném tanulmányozni, vagyis látni saját szemeimmel azt a földgömböt, amely most felénk fordul. Lekötelezne, professzor ur, ha egy kis előadást tartana nekünk róla. — Meg fogom tenni, — hangzott a majd­nem rekedt válasz. Kondor egy mappát vett elő és kibon­totta: — íme, itt vanndk a Marsról készült leg­újabb térképek, Flammarion, Schiaparelli, Buxton és Dubois fölvételei után. Ezekből áll a Mars egész földrajzi tudománya a mi számunkra. Szárazföldek, tengerek. Ugyan­olyanok, mint a mi világunk szárazföldéi és tengerei. Valamennyi azoknak a tudósoknak nevét viseli, akik a Mars kutatásában érde­meket szereztek. Nem nagy tudomány a Mars földrajza: meg lehet tanulni bárkinek pár óra alatt. Ha majd belenéznek önök a te­leszkópba, persze csak a felét fogják látni a Mars gömbjének, azt a felét, amelyet a Nap bevilágít s amely most felénk fordul. Kondor keresgélni kezdett a sok térkép közt és kihúzott egyet. — Ez a félgömb az, amely most látható. A' másik félgömb csak két hónap múlva lesz látható. Kund nagy figyelemmel nézte a félgömb térképét, amely épp úgy föl volt osztva hosz- szusági és szélességi fokokra, mint a Föld térképei. A szárazföldeken és tengereken ezeket a neveket olvasta: Gill földje, Wcbb földje, Cassini. Burghardt, Henckel, Fontana földje, Beer, Kanovszky, Laplacz, Leverrier kontinensei, Maunder, Maraldi, Oudemann, Flammarion, Zollner, Lambari, Schroeter, Delambre, Hooke tengere, Dawis-óceán, Északsarki, Délsarki tenger, Dreyer szigete, Fhillips-sziget, Henckel-szoros, Egyenlítő, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Téritők. Ennyi a Mars egyik oldalának egész földrajza. A hegységek, folyók, tavak, erdők, síkságok, sivatagok nem voltak megjelölve. Ezekből emberi szem még nem látott, nem fedezett föl semmit. Kondor Tamás föl nem foghatta, hogy Kund miért vizsgálja mégis a térképet oly rendkívüli figyelemmel. Egyik perc múlt a másik után, de Kund, aki a tér­képre könyökölt, nem mozdult. Kondor né­mán állt mögötte, időnkint törülgetve homlo­kát, amely a verítéktől gyöngyözött. Több­ször úgy látszott, hogy szólni akar, sőt ki­törni. De egyszer sem jutott idáig. Valami mindig megfékezte. Végre Kund megszólalt: — Professzor ur, ha ön Mars-lakó volna, a Marsnak melyik pontját találná legalkalma­sabbnak arra, hogy az első délköh onnan számíttassák? — Ezen még nem gondolkoztam, — fe­lelt Kondor mogorván. — Gondolkozzék rajta most! Mert aligha valószínű, hogy a Mars földrajzi tudósai ugyanazt a beosztást használják, amelyet mi. Nem gondolja? — Ez csakugyan nem valószínű. — Akkor az első délkört ők másképp húzták meg. Nos, mi a véleménye, honnan számítják a Marson az első délkört? — Nem tudom! Mi szüksége van önnek erre? — sziszegte Kondor. (Folyt, köv.) vm/ie. viii/14. 192?,. évi kincstári átalván* Ü124. évi kincstári utalvány 99 35 NyereménvkolesÖn *■»»»* 79.95 79.50 fi%*ös beruházási kölcsön . 22.75 ~• 8%-OS liSZtköiCSÖn .............. I® fi % Államkölcsön .... * 73.25 73.50 Morva orsz.-kölcs, 1911 41 /a ®/ó 73 75 Morva orsz--köics. 1917 5 % . '".j0 “• Prága város 101“’ köles. 5 ®/a !?• Prága város 191a köles. 4 °ln ___ ®6. Br iinn város 1951 köles 6 °/0 • Pozsony város. WlOkölcS. 4% „yTl Prága városi, takrpt* 4 *>]r . “/’f? Osl. vörös kereszt sorsié?* _'Z5 na.„5 Magyar 5 fitos vörös kereszt Magyar ieizálocr sorsiegy. • Budanesti Bazilika sorsié?* Agrárhank............................. 3“Z. Bohemia......................* . Cseh Union Bank.............. ^4.50 o94 50 le számítoló. ?.«'fx ^C séh Inarbank ....... ít!?'®® Prágai Hitelbank ..... J??* 705.— Szlovák Bank..................... Zj vnostenska......................... An got-Cslov. Bank. .... Osztrák hitel. 37.25 Bé csi Unionhank. ..... §1.75 77.-­Wiener Bankv........................ Jn goslovenska-bank .... 50 Nordbahn.................................. 625?.- 601?.— Cs eh Önkor ......... Horvát cukor.. ele*­Ko líni műtrágya. ..... f7y~~ 568.— Kolini kávé.......... h|.~ 1*?-— Se lini petróleum ..... 225.— 210.— Koiini szesz <...•••• — 1Ö67.5Ö Tejipar rt. ......... 5k5.— 532.50 Első Pilseni sörgyár .... 2815.— 2670.— Breitfeld-Danék.................. La nrin és Kiement .... 290.— ííinghoffer............................. .Zr8-50 71 o.— Cs eh északi szón ...... 1750.— —.— Cseh nyugati szén ..... fj22.— Alpine ....»«•«».* 20^.— 193.50 Poldi.......................................... 300.— 300.— Pr ágai vasipar ...... §!8*~ 515.— Skoda ....................................... 654.- 644.­Po zsonyi kábel..................... 1555.— 1550.— In wald .......... 272.— 263.— Prágai oapir .............. —•— —

Next

/
Thumbnails
Contents