Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-01 / 173. (621.) szám

miért hirdették ki üMiténiáhan az ostromállapotot? Budapest, julius 31. (Budapesti szerkesztőségünk teieíonjelentése.) A budapesti román követség vezetője nyilatkozott a Magyarország munkatársa előtt azokról a hírekről, hogy Románia egész területén kihirdették az ostromállapotot. A követség szerint az uj rendelet kiadása csak azért történt, hogy újból figyelmeztessék a régi rendeletben foglal­takra a kommunista agitátorokat és fölhívják figyelmüket arra, hogy milyen büntetéssel sújtják őket, ha a rendet megbontják. Az ostromállapotot nem egész Romániára hirdették ki, csak bizonyos pontokra, mint Bukarestre, Kolozsvárra, Nagyváradra és a besszarábiai határvidékekre. Áradás fenyeget Bajorországban München, július 31. Az Isar folyó Bogen- ' hausennél tegnap még csak 138 centiméter magas volt, ma délben pedig már elérte a 33S centimétert is és tovább dagad. Az Alpokból érkező folyók még növelik az áradást s a la­kosság számol az árvízzel. A népszövetségi tanács maga határoz Magyarország katonai ellenőrzéséről Géni, julius 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) A népszövetség információs osztálya hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a népszövetségi tanács holnap fog dönteni Ma­gyarország katonai ellenőrzéséről és e kérdés tárgyalására sem Magyarországot, sem a többi érdekelt államot nem hívja meg. Terjed a sziléziai általános sztrájk Kattowitz, julius 31. A bánya- és kohómunkások általános sztrájkja a tegnapi nap folyamán több vegyipari gyárra is kiterjedt. Rendzavarás eddig nem történt, a mun­kások és munkaadók között a helyzet azonban egyre éíeisebb lesz. Az a veszély fenyeget, hogy több kohót ki kell oltani. Kot képviselő, a immkásszőveiség elnöke, ki­jelentette, hogy az általános sztrájkot a esés idézte elő s az azért terjedt ki a bányamü­vekre, mert a bányatulajdonosok egyoldalúan fel­bontották a május 31,4kl egyezményt és a munka­béreket 20 százalékkal lesz áll Kották. Kot képviselő úgy véli, hogy az általános sztrájk lefolyását és következményeit ma még nem lehet belátni, ösz- szesen 70.000 munkás sztrájkol. T. L. Ellentétek Anglia és Amerika flottaprogramjai kozott London, julius 31. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: Az államtanács kép­viselői kijelentették, hogy nem óhajtanak nyi­latkozni az Egyesült-Államok kormányának flottapolitikája felől, amelyet Angliának az amerikai flotta modernizálási programjára vonatkozó kérdései tettek aktuálissá. Általá­ban az a vélemény, hogy ezt a kérdést hiva­talos körökben igen fontosnak tartják s mi­előtt Angliának válaszolnak, részletesen meg­vitatják az adandó választ. Kormánykörök­ben azt hiszik, hogy sem a francia, sem a ja­pán kormány nem fogja osztani Anglia néze­tét a flottaprogramra vonatkozóan. Ha tehát a washingtoni egyezmény aláíró hatalmai között szavazásra kerülne a sor, úgy bizo­nyosra veszik, hogy Angliát leszavazzák. ^gt/orbm -0 * Berlin. Az orosz kereskedelmi képviselet tevékeny­ségét újból megkezdte. * Moszkva. A londoni szovjedelegáció vezetője, Rakov- szkij népbiztos visszaérkezett s kijelentette, hogy véleménye szerint Anglia és Oroszország között rövid időn belül meglesz a megegyezés. * Varsó. Koríaníy képviselő a keresztény-demokrata parlamenti frakció elnökének kijelentette, hogy kapcsolatban a lengyelszíléziai munkások munka­idejének meghosszabbításával, le fogja tenni len­gyel képviselői mandátumát. * Belgrád. A király Veldesbe való utazása előtt kihallga­táson fogadta Davidovics miniszterelnököt és Ma- rinkovics kiilügyrrfinisztert, akik bemutatták a ki­rálynak a szkupstina. augusztus 6.-iki ülésén fel­olvasandó kormánynyilatkozatot. Mussolini táv­iratban üdvözölte az uj jugoszláv miniszterelnököt. London, julius 31. A delegáció főnökei szinte permanens megbeszéléseket folytatnak, hogy Herriot kompromisszumos megoldását közelebb hoz­zák az amerikai követelésekhez. Tagadhatat­lan, hogy Amerika részéről erős elkedvetle- nedés állott be s jól Informált körökben határozottan állít­ják, hogy az Egyesült-Államok semmiféle olyan javaslatot nem fog elfogadni, amely döntőbírói föladattal bízná meg őt, mivel nem hajlandó viselni a felelősséget Európa t politikájáért. Az amerikai bankárok és politikusok egy­formán tartózkodóan viselkednek s egyálta­lában nem csinálnak titkot abból, hogy a kon­ferencia lassan húzódó munkálataival nincse­nek megelégedve. KeJlog amerikai delegátus azonnal tár­gyalni kezdett a bankárokkal s nyilatko­zata szerint ez utóbbiak aligha fogják elfo­gadni a jóvátételi bizottság által kineve­zett választott bíróságot. Az amerikai de­legátus nyomatékosan kijelentette, hogy a bankárok nem hajlandók továbbra is várni a politikai problémák megoldására. Az amerikai delegáció a francia javas­lattal szemben ellenjavaslatot fog benyújta­ni, amelyben a bankárok elmennek az előzé­kenység legszélsőbb határáig. Ezt a javasla­tot holnap benyújtják az első és harmadik bizottságnak. Abban az esetben, ha az ame­rikai javaslat nem találna kedvező fogadta­tásra, úgy az amerikai delegáció újabb indítványokat nem tesz s visszavonul a szigorúan pasz- sziv megfigyelő állásba. Az uj amerikai javaslat szerint az ame­rikaiakkal kiegészített jóvátételi bizottság fog első fokon dönteni Németország mulasz­tása, esetleges szankciók, a természetbeni A Havas-ügynökség Londonból a fran­cia javaslatra vonatkozóan a következő részleteket jelenti: 1. A három döntőbírót, kikhez a jóvátételi bizottságban képviselt kormányok minden határozat után nyolc na­pon belül felebbezhetnek, öt évre fogják ki­nevezni, még pedig vagy a jóvátételi bizott­ság egyhangú határozata, vagy pedig a há­gai állandó törvényszék döntése alapján. A választott bíróság elnöke amerikai lenne. 2. Mindazokban a kérdésekben, amelyekre vo­natkozóan a jóvátételi bizottság illetéktelen­nek jelenti ki magát, vagy nem tud egyhangú döntést hozni, a döntőbiróság által kineve­zett bizottság véleménye lenne az irányadó, vagy pedig a hágai állandó törvény­szék elnöke által kinevezett külön döntő- bizottságnak jutna ez a feladat. Enndk az albizottságnak az elnöke ugyancsak amerikai lenne. 3. A természetbeni szál­lítások kérdésében a szövetségesek és Németország megbízottaiból alakult külön bizottság fog dönteni E testületnek a szö­A tárgyalások mai állása mellett bizo­nyosra vehető, hogy a londoni konferencia néhány napon belül döntő stádiumba jut. A megbeszélések középpontjában Herriot köz­vetítő javaslata áll, mely a választott bírósá­got tenné a szankciók igénybevételének kér­désében a legfőbb fórummá. A delegációk főnökei tegnap délután hosszabban tárgyal­tak Herriottal, aki kijelentette, hogy közve­títő javaslata megbonthatatlan egész s hogy a döntőbiróság nemcsupán Németország mu­lasztásainak kérdésében fog dönteni akkor, bá ezirányban $ jóvátételi bizottságban el­lentétek merülnek föl, hanem állást kdl fog­lalnia mindazokkal a nehézségekkel szemben is, amelyek a természetbeni szállítások, a készpénzfizetések sfcb. körül esetleg kelet­kéznek. szállítások folyamán fölmerült nehézségek stb. kérdésében. Ha a jóvátételi bizottság nem tud egyhangú határozatot hozni, úgy a többség és kisebbség álláspontját három vagy négy döntőbíróból álló bizottságnak nyújtják be, amelyet a londoni konferencia nevez ki. Ha a módosított francia javaslatot és az uj amerikai javaslatot a délelőtt folyamán az első bizottság nem fogadja el, az amerikai delegáció javasolni fogja a delegációk főnö­keinek egybehivását, amely azonnal meg­hívja Londonba a német delegációt még ak­kor is, ha a megfelelő politikai formulát ad­dig nem találták meg. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a francia javaslatot sem az angolok, sem az amerikaiak nem fogadhatják el. Herriot tervezete szerint a döntőbíró­ságnak csak tanácsadó és nem rendelkező jellege lenne. Mivel a francia—belga javasla­tot Herriot utolsó indítványának tekintik, a helyzetet minden oldalról igen komolynak ítélik. vetségesek részéről kinevezett tagjait állá­sukban a jóvátételi bizottság erősíti meg. A francia sajtó egyhangú véleménye szerint az uj francia javaslatok jelentik azt a határt, amelyen túl engedményeket ten­ni többé nem lehet. Az Ere Nouvelle úgy tudja, hogy Anglia elvben hajlandó elfogadni a francia javasla­tot. A többi lapok is kiemelik, hogy Herriot a francia álláspontot szivósan fogja védel­mezni. A Ruhrvidék kiürítését illetően, amely a kiürítést a német készfizetésekhez alkal­mazkodó szakaszokban akarja végrehajta­ni, a Journal megjegyzi, hogy a francia ja­vaslat ugyan nem kerül a teljes konferenciák elé, azonban fontosabb valamennyi más problémánál. A Párisban megjelenő angol lapok azt hiszik, hogy a jóvátételi bizottság- nése a munkálatokat eredményesebbé fogja nak a londoni tárgyalásokon való megjele- tenni. Az általános mozgósítás tizedik évfordulóján (fi.) —, julius 31. Egy évtized: egy hosszú, csigalassúság­gal múló, szinte örökkévalóságnak látszó de- cennium telt le a nagy háború kitörése óta. Holnap lesz tiz esztendeje annak, hogy a nagyvárosok háztengeréböl és a falvak bo- gárhátu kunyhóiból egyaránt megindultak az embermiliiók, akiket piros mozgósítási plaká­tok és harsány dobszó hívtak fegyverbe ha­zájuk és nemzetük védelmére. Tiz évvel ez­előtt kezdődött meg az a nagy, történelmi folyamat, amelynek utóhullámai ma sem nyu­godtak le teljesen ... Emlékezetünk tartósan megrögzitette belsőnkben ama napoknak gyorsan változó képeit. Lelki szemeinkkel még ma is élénken látjuk magunk előtt az utcákon fölvonuló embertömegeket, a föllobogózott városokat, az esküttevő ezredeket, a fölbokrétázott ka- ton a vonatokat, a lelkesedéstől kipirult arco­kat, amelyek közül milyen, de milyen soka­kat nem láttunk többé viszont... Fülünkben még most is megcsendül a lelkesedő töme­gek mámoros hangja és lelkűnkben ma is meg-megrezeg az a végzetes alakulásokat sejtő komor rezignáció, amely akkor futott át először rajtunk, amikor az ősz király prokíaitiéciójában a „mindent meggondoltam és mindent megfontoltam* *4 szavait olvastuk. Tíz esztendő telt le csak azóta, de néha úgy tűnik föl előttünk, mintha nem is tíz, de leg­alább száz esztendő múlt volna el e napok óta. Lelkiéletünk annyira átalakult azóta, hogy sokszor nem is tudjuk megérteni: hát csakugyan lehetséges volt-e, hogy azokban a napokban ujjongani tudott az emberiség, ho­lott sírni és ruháját megszakgatva, zokognia kellett volna a rémes katasztrófa közeledé­sének láttára? Talán azért ujjongott, mivel botorul megunta az élet csöndes folyását és nagy időket, heroikus tetteket várt? Montesquieutől származik ez a para­doxon: „Boldog az a nép, amelynek évköny­vei unalmasok44. Talán sohasem éreztük át oly mélyen e szavak igazságát, mint most, amikor a történelemnek erre a korszakára pillantunk vissza, amelynek annáleszei izgal­masabbaknál izgalmasabb és érdekesebbnél érdekesebb lapokkal vannak telve. Ezek az izgalmas lapok ugyanis az emberiség vérével vannak teleirva, mig az alkotó korszakok, amelyekben az emberi szellem és munka épitőereje érvényesül, nem nyújtanak nagy szenzációkat és ezért évkönyveik a felületes olvasóban az unalom érzését váltják ki. Mégis az utóbbi korszakok jelzik az emberi­ség boldog fejlődését, mig az előbbiek, min­den izgalmasságuk mellett — mint Carlyle mondaná — akadályai az emberi munkának és boldogságnak. Az elmúlt decennium his­tóriája az emberiség történetének talán leg­izgalmasabb eseményeit beszéli el és mégis, ugyebár, mennyit adnánk érte, ha e lapok örökre megiraflanok maradtak volna? Nem­zetünk -életében is mennyi egetostromoló erő- megfeszítésről és hatalmas föllángolásról szá­molnak be az elmúlt tíz év annáleszei és mégis mennyivel, de mennyivel jobb volna mindnyá­junkra nézve, ha e fejezetek olyan szürkék lennének, mint a megelőző félszázad krónikái! De az idő kerekét — sajnos — nem lehet visszafordítani. A világháborút nem lehet meg nem történtté tenni és hiábavaló a döly- fös győztes ama kísérlete, hogy a legyözőt- tekre akarja rásütni a kaini bélyeget. A tör­8WBWW—IMII Ilii .......Ml IHIUIU I JllilWLIftMffiiMJBffVJUMÜlWBBHSWt 10 0 csch-szl. herendin fizettek ma, julius 31-én: Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 209500.— osztrák koronát Berlinben Í2400000000000.— német márkát A bankárok türelmetlenek A francia kompromisszum-javaslat részletei J ww, r . „é W jjr Prága, péntek, 1924 augusztus 1 PrUiMkní fn'wprikf'wt'rv ... ______ A felelős szerkesztő távollétében petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkéi és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért weiss: Felelős szerkesztő: politikai napilapja . °ÁL ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ df. r adminisztratív főszerkesztő. Amerika nem rállalja a felelősségei Európa politikáidért — A P. M. H. külön tudósítójától —

Next

/
Thumbnails
Contents