Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-10 / 154. (602.) szám
Politika — gazdaságpolitika (o.) Prága, juius 9. Aka figyelemmel kísérte az európai világpolitika alakulását a világháború befejezése óta mindmáig, az minden párt- és világnézeti politikán túl észrevehette e politika egyre erősebben .manifesztálódó gazdasági őrientácftójált. Az idő puskatussal verte belénk a politikai leckéket, amelyeket annakidején megtanulni lusták voltunk, — természetes tefcát, hogy ez az uj orientáció minden irányban éreztetni kezdte hatását. Emlékezzünk. A fegyverszünetek megkötésének még a formaságai is megalázóak voltak, teli a legrosszabb ausplöiumökkail a győztes „békés" szándékait s a .megtorlás és kárpótlás nélküli békét" illetően. Wilson tizennégy pontja Clemenceau tigrisfogai között papírrongy lett, — az igazságban, humanitásba és megbocsátásba vetett hitet talán hosszú századokra kfiatóan ingatták meg a különböző békeszerződések. A győző ugyan azt hirdette, hogy Justieia mérlegét tartja kezében, de a mérleg egyik serpenyőjébe Brennus kardját dobfe s a „vae victis* komor jelszava teljes mértékben valóság lett. Még emlékezünk a kiandiumi igára, amelyen a legyőzött eket áthaladni kényszeritet- áék7!'á bakói ubair való bűnösség kércekéinek megoldására, amelyben Edward angol király bekeritési politikájáról, a francia aranymflli- árdokról s az arannyal megolajozott orosz gőzibengerről sohasem esett szó. A békében folytatódó háború volt ez, amely fenékig akarta üríteni a győzelem poharát s amely aztán az üres poharat az ellenfél arcába vágta ... A népek békéjéről, a kultúra megmentéséért való nagy összefogásról legfeljebb profossztonátuis pacifisták és rajongó ifjú költők ábrándoztak, a hivatalos politika majdnem mindenütt továbbra is a háború vaskezével simogatta a sebeket. A világháború fekete korszakánál majdnem feketébb volt a több éven át dühöngő béke. amely minden józan re ál politikai és gazdasági intés számára süket maradt. Utazni akartál? Megnehezítették mozgási szabadságodat, kis helyi nagyságoktól tették függővé, hogy a beteg anyát meglátogassa gyermeke, utasításokba és szűkkeblű paragrafusokba szorították bele az életet, amely e mesterséges elnyomorítás ellen hiába nyögött, jajgatott és tiltakozott. Aztán — úgy látszott, hogy enyhül a helyzet. Nem a politikai belátás, a megvadult mámorból való kijózanodás lett úrrá az államokon, de a kényszer, a kenyér parancsoló igazsága. A merev politikai dogmák feloldódtak, a valóság itt is, ott is rést ütött az engesztelhetetlenség és ostobaság vastag falán. Ha nagy áldozatok árán is, de mégis felismerték, hogy .a gazdaságilag sok századon át összefüggő szervezeteket politikai jelszavaik nem fogják búzával ellátni s a túltengő önérzet nem tud" magának piacokat teremteni. Hosszú és fájdalmas utón vezetett ez a felismerés. Gazdaságok pusztulásával, munkanélküliséggel, az egyetemes életnívó csökkenésével és nagy nagy nyomorral volt kikövezve ez az ut, amely azonban mégis megrövidítette valamiképpen .a népeik tiz év óta tartó kálváriáját. A génuai konferencia — amelyet utóbb teljes joggal nevezlek el peíroleumkonferen- ciámsk — volt az első lépés ezen az utón. Európa addig pestisbetegként kezelt nemzetei, a legyőzötíek, ott jelenhettek meg — legaláb formailag — első Ízben egyenrangú felekként. Németország és Oroszország gazdasági összeköttetései a génuai konferencián legalizálódott s a génuai konferencián indult meg a Shell Dutclhésa Standard 0 i 1 C o m p a n y gigantikus harca az orosz petrolc umf orr ásókért. A politika megindult a gazdasági szükségletek felismerésének irányában — a pohtika .elsősorban gazdaságpolitika lett. Azaz hogy — gazdasá<gpolilikának kellett volna lennie. Az ökonomizmus józan parancsait azonban újra, meg ujna féretolta utjából a kormányzati politika, amely aggodalmaskodott ott, ahol cselekednie, kertelt aihoj határoznia és ál'ljl-t parancsolt, ahol ,az összeköttetéseket el mélyíteni és kiépíteni kellett volna. Hat esztendő lelt el a háború befejezése óta s csak ma jutottunk ej odáig, hogy a cseh-szlovák köztársaság kereskedelmi egyezmény megkötésére gondol Magyarországgal. Aki ismeri a két állam között eddigelé fennállott kereskedelmi kapcsolatokat, az tudja, hogy milyen nehézségekbe ütközött például egy* Magyarországba szóló váltó ovatoltatása Cseh-'Szilovákfiából — és megfordítva. A kereskedelmi forgalom és jogszolgáltatás bizony tál amsága kölcsönös MPrága, július 9. „A kiskávéház“, amint annak idején egy francia bohózat címe nyomán a bukaresti diplomaták a kisantantot elnevezték, holnapután vendégül látja az összes törzsvendégeit, aki tanácskozni fognak afelől, érdemes-e és lehet-e továbbra is fenntartani ezt a kopott tapétáju és repedezett asztalit lokált. A kis- aiiant külügyminisztereinek tanácskozása minden cáfolat ellenére csak\ e kérdés körül foroghat, mert az a belgrádi híradás, hogy a kisantant államai szabadkezet kapnak az orosz kérdés tekintetében, nem jelent mást, mint Romániának tökéletes eserbenhagyását és nyilt beösmerését annak, hogy a három állam a jóformán egyetlen akut középeurópai kérdésben: az orosz kérdésben nem talál zalmatlanságot teremtett a két ország kereskedői között s végső fokon súlyosan károsította a közgazdaság egyetemes érdekeit is. Magyarország eddig Jugoszláviával, Romániával és Ausztriával kötött kereskedelmi jellegű megegyezéseket — az utódállamok közül már csak Cseh-Szlovákia volt hátra. A napokban a magyar kereskedelemügyi mi- njsztérium kiküldöttjei és a cseili-szlovák köztársaság illetékes tényezői között Prágában már. megindultak a tárgyalások, amelyek hivatva vannak a legsürgetőbb kérdések megoldásának kidolgozására. Örömmel üdvözöljük a politikának ezt az újabb gazdasági irányú fordulását, amely .talán ezzel mégils csak megteremti minden politika nagy célját: a becsületes munkából és biztonságból fakadó derűs emberi életet. i egységes platformot. A konferencia tárgy- sorozatának egyéb pontjai miatt kár két külügyminiszternek sok ezer kilométeres utat megtennie, mert akkor, amikor a londoni konferencia sorsa kétséges, a kisantant az európai kérdésekkel kapcsolatosan semmiféle pozitív álláspontot sem foglalhat el. Bukaresti jelentés szerint Duka küiügymimszter tegnap Szórajába utazott, ahol jelentést tett a román királynak a kisantant konferenciájáról s ahonnan Prágába utazik. Nagyon valószínű, hogy Titnlescu londoni román követ szintén Prágába érkezik, hogy tanácskozást folytasson külügyminiszterévé} a londoni konferenciáról. aktákat Egy római távirat arról számol be, hogy nem tekinthető lehetetlenségnek az, hogy Mussolini szintén részt vesz a londoni konferencián. Hideg zuhany Kramár szláv politikái ára Prága, julius 9. Ausztria bukásával megbukott Kramár dr.-nak legnagyobb politikai eszméje, a „pozitív politika" eszméje is. Kramárna.k u,j eszme kellett s ezért a pánszlávizmus mellett kezdett harcolni s az összes szláv testvér- nemzetek együttműködéséi -s minit végső célt eme nemzetek egyesülését irt-a zászlajára. Azt is nagyon jól tudja mindenki, hogy Kramár a legélesebben elítéli mindazokat a cseh politikusokat ás, akik feltétel néílküL nem hódolnak meg az ő pánszláv eszméi előtt s az orosz szövetkezés helyeit inkább nyugat felé kacsintgatnak, Iletve nyugaton akarják megerősíteni a cseh-szlovák köztársaság alapjait Kramár ugyan nem tahija alkalmasnak a jelenít arra. hogy Cseh-Szlovákia máris megkezdje az együttimüködést Oroszországgal azonban erősen meg van győződve arról, hogy ez a hatalmas államtest rövidesen fel fog épülni betegségéből, amelybe a bo4- sevizmns taszította s akkor éppen Cseh- Szlovákia lesz az első, amely segédkezet nyújt a majdan lábadozó idősebb testvérnek, hogy azután örökre egyesüljön is vele. Kramár ideális, rajongó eszményét azonban éppen a beteg orosz testvérnemzet egy fia, Pogodin tanár foszlatta szét egy cikkével, amely éppen Kramár lapjában, a Nár. Listyberi látott napvilágot Pogodin tanár ugyanis nyíltan megmondta itt a következőket: — Végleg szakítanunk kell már egyszer azokkal a képzelődésekkel, mintha a Szláv nemzetek között valami meghatározatlan, szentimentális unatkozásnak s kapcsolatnak kellene lenni, amelyeket közönségesen a „testvéri" kapcsolatok elcsépelt szavával szoktak kifejezni. — Ha. felmerül egyszer annak a szüksége, hogy Oroszország nyugat felé mozduljon, akkor nincs kizára, hogy természetes szövetségeséül nemcsak Cseh-Szlovákiát, hanem elsősorban a szomszédos lengyel nemzetet is megnyeri. Ha pedig Oroszország megújítja hatalmát Konstantinápoly felett, akkor lehetséges, hogy a bolgár és jugoszláv nemzetnek is javára fog válni, ha az oroszok kezére fognak járni — De az ellenkezője is lehetséges. Lehet, hogy semmiféle szövetkezés sem jön létre a szlávok között s hogy az oroszok Nyugateurópá- ban fognak keresni nemszláv szövetségeseket s a többi szláv állam is Oroszországon kívül találja meg barátait, A Ceské Slovo ennek kapcsán megjegyzi: „Ez nem hideg, hanem jeges zuhany Krar- imár dr. forró, orosz érzelmi politikájára. És mi a tragikus ebben? Az, hogy ezt a jeges zuhanyt éppen a „testvéri" kéz nyitotta ki, még pedig éppen Kramár leibzsumáljában, a Nár. Listyben." — A magunk részéről inkább tragikomilkumnak tartjuk az esetet, miként tragikomi'kummá fejlődőt: ki maga Kra^ már, a nagy nem?etmentő, aki most .a saját véreitől is csak gunymesolyt kap. ion cseü-szl. Koronáért fizettek ma, julius 9-éa: Zürichben 16.40 svájci frankot Budapesten 242 000.— magyar koronát Bécsien 208400.— osztrák koronát Berlinben 12275 000 000 000.— német márkát Nincs megcgíjczés a szankciók Héricseién Véget ért Macdonald párisi tárgyalása — A P. M. H. párisi tudósítása — Páris, julius 9. A poűtlkai menetrend szerint az ut Checquersből Londonba Párison keresztül vezet. Ez a párjsi közbeeső állomás áll most az érdeklődés előterében s az egész politikai közvélemény egy hatalmas várakozásba Mit végeztek tegnap éjjel ? Macdonald és Herriot tegnapi tárgyalásai bizonyos megszakításokkal éjjel fél két óráig tartottak. A tanácskozások után Herriot Qgy újságíró előtt kijelentette, hogy Macdonald nem akar diktátumokat Jóí értesült helyről kapott információ szerint Herriot és Macdonald tegnapi tanácskozásán megegyezés történt arra nézve, hogy a londoni konferencián jegyzőkönyvet fogalmaznak meg, amelyet aláírás végett Németország elé tesznek. Macdonald hangsúlyozta, hogy a Marx-kormány és vele a szakértői javaslatok sikere juthat veszélybe, ha úgy, mint az előbbi konferenciákon Németországot a befejezett tények elfogadására diktátum mellett kötelezik. Macdonald azért tartja szükségesnek egy jegyzőkönyv felvételét, mert a Daves-terv a londoni fizetési tervezetnek jelentős redukcióját vonja maga után úgy, hogy a londoni fizetési tervet egy másikkal keli felcserélni. Megállapodtak arra nézve, hogy ha Németország vétkességének A mai tárgyalások A ma délelőtti tárgyalások tiz órakor kezdődtek ás háromnegyed két órakor értek véget. A mai tanácskozásokról, valamint az egész tárgyalásnak eredményéről Macdonald elutazása előtt a két miniszterelnök kommünikét fog kaidni a sajtó számára. feszíti az deigeit, várakozással tekint az elé, hogy a délfranciaországi vérmes Herriot és a hűvös síkot Macdonald miképpen egyengetik simára azt az utat, amelyen hatalmas túrásokat végzett a Poincaré politikájának számtalan vakondoka. a tárgyalások menetét kedvezőnek tartja és az a nézete, hogy ma közös szövegben fektetik le a szakértői javaslatok keresztülvitelével kapcsolatos francia-angol álláspontot. esete fennforog, úgy Amerikának egyik delegátusát meghívják a jóvátétel* bizottságba s az így kiegészített bizottság szótöbbséggel íog dönteni, fia nem jön létre ilymódon döntés, úgy a kérdést semleges szakértők elé terjesztik. Az esetbe, ha megállapítják Németország vétkességét, a kormányok tárgyalni fognak az alkalmazandó szankciók felől. Hogy ezek a szankciók területi megszállásokban érvényesülnek-e s hogy joga lesz-e egy államnak külön eljárnia, e tekintetben még igen messze vannak a megegyezéstől és az angol-francia ellentétek áthidalására még csak kísérlet sem történhetett, mindössze az látszik bizonyosnak, hogy Franciaország az automatikusan életbelépő szankciók elvét feladta. Rendkívül megnyugtatólag hatott az a hir, hogy a jóvá téteti bizottságot összehívták. A londoni konferencia körül támadt vihar eloszlatására vonatkozik Macdonaldnak az a lépese is, hogy tegnap fehér könyv alakjában megjelentette a londoni konferencia előzményeire vonatkozó összes hivatalosDúca Szinajából Prágába utazott jfl' ül. évfolyam 154. (602.) szám wjf Wm # Prága, csütörtök, 1924 julius 10 Mjjk Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300Kö., é'* ' iP fjgj /P*£pf < 1,1 stüXJOf+áiaammO CW -: aSaW tTOgriA'PT'SffiSRn, UAJH'i1 *^Tr;miH>i I félévre 150 KiL, negyedévre 76 Ki., egy hónap• //fl/ffr JMpfr# W ff JáfjU MMM %§:/ ^ ^ * Sürgönyeim: rílrlap, Praha. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszimszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
