Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-10 / 154. (602.) szám

Politika — gazdaságpolitika (o.) Prága, juius 9. Aka figyelemmel kísérte az európai vi­lágpolitika alakulását a világháború befe­jezése óta mindmáig, az minden párt- és vi­lágnézeti politikán túl észrevehette e politika egyre erősebben .manifesztálódó gazdasági őrientácftójált. Az idő puskatussal verte be­lénk a politikai leckéket, amelyeket annak­idején megtanulni lusták voltunk, — termé­szetes tefcát, hogy ez az uj orientáció minden irányban éreztetni kezdte hatását. Emlékezzünk. A fegyverszünetek megkö­tésének még a formaságai is megalázóak voltak, teli a legrosszabb ausplöiumökkail a győztes „békés" szándékait s a .megtorlás és kárpótlás nélküli békét" illetően. Wilson tizennégy pontja Clemenceau tigrisfogai kö­zött papírrongy lett, — az igazságban, huma­nitásba és megbocsátásba vetett hitet talán hosszú századokra kfiatóan ingatták meg a különböző békeszerződések. A győző ugyan azt hirdette, hogy Justieia mérlegét tartja kezében, de a mérleg egyik serpenyőjébe Brennus kardját dobfe s a „vae victis* komor jelszava teljes mértékben valóság lett. Még emlékezünk a kiandiumi igára, ame­lyen a legyőzött eket áthaladni kényszeritet- áék7!'á bakói ubair való bűnösség kércekéinek megoldására, amelyben Edward angol király bekeritési politikájáról, a francia aranymflli- árdokról s az arannyal megolajozott orosz gőzibengerről sohasem esett szó. A békében folytatódó háború volt ez, amely fenékig akarta üríteni a győzelem po­harát s amely aztán az üres poharat az el­lenfél arcába vágta ... A népek békéjéről, a kultúra megmentéséért való nagy összefo­gásról legfeljebb profossztonátuis pacifisták és rajongó ifjú költők ábrándoztak, a hiva­talos politika majdnem mindenütt továbbra is a háború vaskezével simogatta a sebeket. A világháború fekete korszakánál majdnem feketébb volt a több éven át dühöngő béke. amely minden józan re ál politikai és gazda­sági intés számára süket maradt. Utazni akartál? Megnehezítették mozgási szabadsá­godat, kis helyi nagyságoktól tették függővé, hogy a beteg anyát meglátogassa gyermeke, utasításokba és szűkkeblű paragrafusokba szorították bele az életet, amely e mestersé­ges elnyomorítás ellen hiába nyögött, jajga­tott és tiltakozott. Aztán — úgy látszott, hogy enyhül a helyzet. Nem a politikai belátás, a megva­dult mámorból való kijózanodás lett úrrá az államokon, de a kényszer, a kenyér pa­rancsoló igazsága. A merev politikai dogmák feloldódtak, a valóság itt is, ott is rést ütött az engesztelhetetlenség és ostobaság vastag falán. Ha nagy áldozatok árán is, de mégis felismerték, hogy .a gazdaságilag sok száza­don át összefüggő szervezeteket politikai jelszavaik nem fogják búzával ellátni s a túl­tengő önérzet nem tud" magának piacokat te­remteni. Hosszú és fájdalmas utón vezetett ez a felismerés. Gazdaságok pusztulásával, munkanélküliséggel, az egyetemes életnívó csökkenésével és nagy nagy nyomorral volt kikövezve ez az ut, amely azonban mégis megrövidítette valamiképpen .a népeik tiz év óta tartó kálváriáját. A génuai konferencia — amelyet utóbb teljes joggal nevezlek el peíroleumkonferen- ciámsk — volt az első lépés ezen az utón. Európa addig pestisbetegként kezelt nem­zetei, a legyőzötíek, ott jelenhettek meg — legaláb formailag — első Ízben egyenrangú felekként. Németország és Oroszország gaz­dasági összeköttetései a génuai konferencián legalizálódott s a génuai konferencián indult meg a Shell Dutclhésa Standard 0 i 1 C o m p a n y gigantikus harca az orosz petrolc umf orr ásókért. A politika megindult a gazdasági szükségletek felismerésének irá­nyában — a pohtika .elsősorban gazdaságpo­litika lett. Azaz hogy — gazdasá<gpolilikának kel­lett volna lennie. Az ökonomizmus józan pa­rancsait azonban újra, meg ujna féretolta utjából a kormányzati politika, amely aggo­dalmaskodott ott, ahol cselekednie, kertelt aihoj határoznia és ál'ljl-t parancsolt, ahol ,az összeköttetéseket el mélyíteni és kiépíteni kellett volna. Hat esztendő lelt el a háború befejezése óta s csak ma jutottunk ej odáig, hogy a cseh-szlovák köztársaság kereske­delmi egyezmény megkötésére gondol Ma­gyarországgal. Aki ismeri a két állam között eddigelé fennállott kereskedelmi kapcsolato­kat, az tudja, hogy milyen nehézségekbe üt­között például egy* Magyarországba szóló váltó ovatoltatása Cseh-'Szilovákfiából — és megfordítva. A kereskedelmi forgalom és jog­szolgáltatás bizony tál amsága kölcsönös M­Prága, július 9. „A kiskávéház“, amint annak idején egy francia bohózat címe nyomán a bukaresti diplomaták a kisantantot elnevezték, holnap­után vendégül látja az összes törzsvendégeit, aki tanácskozni fognak afelől, érdemes-e és lehet-e továbbra is fenntartani ezt a kopott tapétáju és repedezett asztalit lokált. A kis- aiiant külügyminisztereinek tanácskozása minden cáfolat ellenére csak\ e kérdés körül foroghat, mert az a belgrádi híradás, hogy a kisantant államai szabadkezet kapnak az orosz kérdés tekintetében, nem jelent mást, mint Romániának tökéletes eserbenhagyását és nyilt beösmerését annak, hogy a három állam a jóformán egyetlen akut középeurópai kérdésben: az orosz kérdésben nem talál zalmatlanságot teremtett a két ország ke­reskedői között s végső fokon súlyosan ká­rosította a közgazdaság egyetemes érde­keit is. Magyarország eddig Jugoszláviával, Romániával és Ausztriával kötött kereskedel­mi jellegű megegyezéseket — az utódállamok közül már csak Cseh-Szlovákia volt hátra. A napokban a magyar kereskedelemügyi mi- njsztérium kiküldöttjei és a cseili-szlovák köztársaság illetékes tényezői között Prá­gában már. megindultak a tárgyalások, ame­lyek hivatva vannak a legsürgetőbb kérdé­sek megoldásának kidolgozására. Örömmel üdvözöljük a politikának ezt az újabb gaz­dasági irányú fordulását, amely .talán ezzel mégils csak megteremti minden politika nagy célját: a becsületes munkából és biztonság­ból fakadó derűs emberi életet. i egységes platformot. A konferencia tárgy- sorozatának egyéb pontjai miatt kár két külügyminiszternek sok ezer kilométeres utat megtennie, mert akkor, amikor a londoni kon­ferencia sorsa kétséges, a kisantant az euró­pai kérdésekkel kapcsolatosan semmiféle pozitív álláspontot sem foglalhat el. Bukaresti jelentés szerint Duka küiügymimszter tegnap Szórajába utazott, ahol jelentést tett a román király­nak a kisantant konferenciájáról s ahonnan Prágába utazik. Nagyon valószínű, hogy Titnlescu londoni román követ szintén Prágába érkezik, hogy tanácskozást foly­tasson külügyminiszterévé} a londoni kon­ferenciáról. aktákat Egy római távirat arról számol be, hogy nem tekinthető lehetetlenségnek az, hogy Mussolini szintén részt vesz a londoni kon­ferencián. Hideg zuhany Kramár szláv politikái ára Prága, julius 9. Ausztria bukásával megbukott Kramár dr.-nak legnagyobb politikai eszméje, a „po­zitív politika" eszméje is. Kramárna.k u,j esz­me kellett s ezért a pánszlávizmus mellett kezdett harcolni s az összes szláv testvér- nemzetek együttműködéséi -s minit végső célt eme nemzetek egyesülését irt-a zászla­jára. Azt is nagyon jól tudja mindenki, hogy Kramár a legélesebben elítéli mindazokat a cseh politikusokat ás, akik feltétel néílküL nem hódolnak meg az ő pánszláv eszméi előtt s az orosz szövetkezés helyeit inkább nyugat felé kacsintgatnak, Iletve nyugaton akarják megerősíteni a cseh-szlovák köztársaság alapjait Kramár ugyan nem tahija alkalmas­nak a jelenít arra. hogy Cseh-Szlovákia máris megkezdje az együttimüködést Oroszország­gal azonban erősen meg van győződve ar­ról, hogy ez a hatalmas államtest rövidesen fel fog épülni betegségéből, amelybe a bo4- sevizmns taszította s akkor éppen Cseh- Szlovákia lesz az első, amely segédkezet nyújt a majdan lábadozó idősebb testvérnek, hogy azután örökre egyesüljön is vele. Kramár ideális, rajongó eszményét azon­ban éppen a beteg orosz testvérnemzet egy fia, Pogodin tanár foszlatta szét egy cikké­vel, amely éppen Kramár lapjában, a Nár. Listyberi látott napvilágot Pogodin tanár ugyanis nyíltan megmondta itt a követke­zőket: — Végleg szakítanunk kell már egy­szer azokkal a képzelődésekkel, mintha a Szláv nemzetek között valami meghatáro­zatlan, szentimentális unatkozásnak s kapcsolatnak kellene lenni, amelyeket kö­zönségesen a „testvéri" kapcsolatok elcsé­pelt szavával szoktak kifejezni. — Ha. felmerül egyszer annak a szüksé­ge, hogy Oroszország nyugat felé mozdul­jon, akkor nincs kizára, hogy természetes szövetségeséül nemcsak Cseh-Szlovákiát, hanem elsősorban a szomszédos lengyel nemzetet is megnyeri. Ha pedig Oroszország megújítja hatalmát Konstantinápoly felett, akkor lehetséges, hogy a bolgár és jugoszláv nemzetnek is javá­ra fog válni, ha az oroszok kezére fognak járni — De az ellenkezője is lehetséges. Le­het, hogy semmiféle szövetkezés sem jön létre a szlávok között s hogy az oroszok Nyugateurópá- ban fognak keresni nemszláv szövetsége­seket s a többi szláv állam is Oroszorszá­gon kívül találja meg barátait, A Ceské Slovo ennek kapcsán megjegy­zi: „Ez nem hideg, hanem jeges zuhany Krar- imár dr. forró, orosz érzelmi politikájára. És mi a tragikus ebben? Az, hogy ezt a jeges zuhanyt éppen a „testvéri" kéz nyitotta ki, még pedig éppen Kramár leibzsumáljában, a Nár. Listyben." — A magunk részéről in­kább tragikomilkumnak tartjuk az esetet, mi­ként tragikomi'kummá fejlődőt: ki maga Kra^ már, a nagy nem?etmentő, aki most .a saját véreitől is csak gunymesolyt kap. ion cseü-szl. Koronáért fizettek ma, julius 9-éa: Zürichben 16.40 svájci frankot Budapesten 242 000.— magyar koronát Bécsien 208400.— osztrák koronát Berlinben 12275 000 000 000.— német márkát Nincs megcgíjczés a szankciók Héricseién Véget ért Macdonald párisi tárgyalása — A P. M. H. párisi tudósítása — Páris, julius 9. A poűtlkai menetrend szerint az ut Checquersből Londonba Párison keresztül vezet. Ez a párjsi közbeeső állomás áll most az érdeklődés előterében s az egész politikai közvélemény egy hatalmas várakozásba Mit végeztek tegnap éjjel ? Macdonald és Herriot tegnapi tárgyalásai bizonyos megszakításokkal éjjel fél két óráig tartottak. A tanácskozások után Herriot Qgy újságíró előtt kijelentette, hogy Macdonald nem akar diktátumokat Jóí értesült helyről kapott információ szerint Herriot és Macdonald tegnapi tanács­kozásán megegyezés történt arra nézve, hogy a londoni konferencián jegyzőkönyvet fogalmaznak meg, amelyet aláírás végett Németország elé tesznek. Macdonald hang­súlyozta, hogy a Marx-kormány és vele a szakértői javaslatok sikere juthat veszélybe, ha úgy, mint az előbbi konferenciákon Német­országot a befejezett tények elfogadására diktátum mellett kötelezik. Macdonald azért tartja szükségesnek egy jegyzőkönyv felvé­telét, mert a Daves-terv a londoni fizetési tervezetnek jelentős redukcióját vonja maga után úgy, hogy a londoni fizetési tervet egy másikkal keli felcserélni. Megállapodtak arra nézve, hogy ha Németország vétkességének A mai tárgyalások A ma délelőtti tárgyalások tiz órakor kezdődtek ás háromnegyed két órakor értek véget. A mai tanácskozásokról, vala­mint az egész tárgyalásnak eredményéről Macdonald elutazása előtt a két miniszter­elnök kommünikét fog kaidni a sajtó számára. feszíti az deigeit, várakozással tekint az elé, hogy a délfranciaországi vérmes Herriot és a hűvös síkot Macdonald miképpen egyen­getik simára azt az utat, amelyen hatalmas túrásokat végzett a Poincaré politikájának számtalan vakondoka. a tárgyalások menetét kedvezőnek tartja és az a nézete, hogy ma közös szövegben fektetik le a szakértői javaslatok keresz­tülvitelével kapcsolatos francia-angol álláspontot. esete fennforog, úgy Amerikának egyik dele­gátusát meghívják a jóvátétel* bizottságba s az így kiegészített bizottság szótöbbséggel íog dönteni, fia nem jön létre ilymódon dön­tés, úgy a kérdést semleges szakértők elé terjesztik. Az esetbe, ha megállapítják Né­metország vétkességét, a kormányok tár­gyalni fognak az alkalmazandó szankciók felől. Hogy ezek a szankciók területi meg­szállásokban érvényesülnek-e s hogy joga lesz-e egy államnak külön eljárnia, e tekin­tetben még igen messze vannak a megegye­zéstől és az angol-francia ellentétek áthidalá­sára még csak kísérlet sem történhetett, mindössze az látszik bizonyosnak, hogy Franciaország az automatikusan életbelépő szankciók elvét feladta. Rendkívül megnyugtatólag hatott az a hir, hogy a jóvá téteti bizottságot összehívták. A londoni konferencia körül támadt vihar eloszlatására vonatkozik Macdonaldnak az a lépese is, hogy tegnap fehér könyv alak­jában megjelentette a londoni konferencia előzményeire vonatkozó összes hivatalos­Dúca Szinajából Prágába utazott jfl' ül. évfolyam 154. (602.) szám wjf Wm # Prága, csütörtök, 1924 julius 10 Mjjk Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300Kö., é'* ' iP fjgj /P*£pf < 1,1 stüXJOf+áiaammO CW -: aSaW tTOgriA'PT'SffiSRn, UAJH'i1 *^Tr;miH>i I félévre 150 KiL, negyedévre 76 Ki., egy hónap­• //fl/ffr JMpfr# W ff JáfjU MMM %§:/ ^ ^ * Sürgönyeim: rílrlap, Praha. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszimszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents