Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-09 / 153. (601.) szám
Szerda, julius 9. Ki csinált politikát a rnsziaszkói második magyar ginmázium ügyéből ? A szicáktoinoK ráták igaztalan támadása Korláth dr. képviselő ellen Ungvár, julius 8. , (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A második magyar gimnázium ügye, mint ismeretes, a kormány soviniszta elemeinek magatartásán kátyúba jutott. Ez a kizárólagosan kulturális ügyünk a választások alatt különösen a szociáldemokrata párt kezében közönséges kortes eszközzé alacsony adott. Korláth Endre dr., mint a ruszinsz'kói őslakosság egyik képviselője az uj tanítási éiv bekövetkezése előtt, szükségesnek tartotta lépéseket tenni a gimnázium kieszközlése tárgyában. Ez nemcsak joga volt, de választóival szemben való kötelessége is. Korláth azonban nem elégedett meg ennyivel, hankm figyelmeztette a szociáldemokrata párt képviselőijét, Necast, hogy a kortesigérétként politikai eszközzé sülyesztett magyar gimnázium ügyében tegye meg ő is a szükséges lépéseket. A szociáldemokraták képviselője állítólag tett is lépéseket, de — mint a későbbi mosakodásból megtudtuk —■ a cseh nemzeti szocialisták elgáncsolták azt, lévén a két koalíciós párt kutya-mocska barátságban. Ennek az clgáncsolásnak aztán az lett a következménye. hogy Markovics, az iskolaügyi miniszter helyettese „nagyjából érdeklődött a helyi viszonyokkal ismerős személyek révén a kérdésről" és „egyelőre* csak annyit mondhatott, hogy „kár volt annyira elpolltizálni ezt a kérdést". A ípffniszter e bizalmas kijelentése úgy látszik a szociáldemokraták fülébe is eljutott és nosza rajttá, felfedezték azt a kiutat, melyen keresztül a kor te se Ígéret teljesítése elől kit érhetnek. Ungváron megjelenő hivatalos lapjukban hasábokra menő közleményben bizonyítgatják, hogy az egész ügyet Korláth dr. politizálta el és azzal a nevetséges állítással dicsekszenek, hogy ha Korlátti „bele nem szólott volna az ügybe", a szociáldemokraták tálcán szállították volna a ruszinszkói ma-* gyarságnak a második magyar gimnáziumot. A szociádemokraták ezen állítása közönséges kitérés a kortesigéret teljesítése elől, mert pontról pontra bizonyítható az, hogy éppen a ruszinszkói ellenzéki magyar pártok féltették legjobban e kulturális ügyünket attól, hogy a politika fertőjébe kerüljön. Ennek tudható be, hogy a magyar gimnáziuméit öt éve küzdő kevesek sohasem a magyar pártok cégére alatt, hanem az őslakosság meg- bizottaii'ból alakult uigynvezeít „gimnáziumi bizottság" keretében működtek, amely bizottságnak Korláth dr. sohasem volt tagja és még ma sem az. Azt a vádat tehát, hogy a magyar .gimnázium ügyéből a ruszinszkói magyar pártok csináltak politikát, kereken visszautasítjuk. Éppen az ellenzéki magyar pártok őrködtek azon, hogy a gimnázium ügye maradjon meg kulturális ügynek. Bünül rőiják fel a szociáldemokraták Korláthnak, hogy ebben az ügyben ő interveniált. Ezt a józan felfogás szerint megtehette, mert hiszen a ruszinszkói őslakosságot éppen úgy, de még nagyobb mértékben képviseli, mint Necas. Ma a szociáldemokraták is csak képviselőjük utján tudnak a kormánnyal tárgyalásokba bocsátkozni, miért ne tehetnék meg azt az ellenzéki magyar pártok? Kifogásolja az említett lop azt a hangot is, ahogyan Korláth ebben az ügyben tárgyalt. Hát kegyet kért Korláth a nekünk felelős kormánytól, vagy jogos igényeink kielégítését? fiát csupán a „hangtól" függ egy- egv fontos kulturális, vagy közgazdasági ügy sikere? Lehet egy kormány politikáját érzelmi és hiúsági momentumokra alapozni? Nemde a Korláth ellen indított gúnyos támadás csak arra volt jó, hogy a hiszékeny közvélemény előtt a ruszinszkói magyarsága eddig egyetlen képviselőjének szerepét nevetségessé tegye! Mindettől eltekintve azonban még ezek után is hangoztatjuk, hogy: a miagyar gimnázium kivívását örömei vesszük, bárkitől is eredijen annak megszerzőrse. Éppé úgy, mint örrömmel üdvözölnök azt a felső ipariskolát is, amit a szociáldemokraták a veszett fejsze nyeleként a gimnázium fejében beígérnek. A gimnáziumihoz való jogunkról nem módunk le, naert azt nem a kormány kegyosztogató kedvétől tesszük függővé, de amellett a. felső ipariskolát is szívesen látjuk. Mi azonban nagyon jól tudjuk, hogy mennyit érnek a szociáldemokraták ígéretei, melyek mind miagukon viselik a politikai körte sfoig ás jellegzetességeit és éppen azért még egyszer kérdezzük: mi lesz a ruszinszkói második magyar gimnáziummal? Nem engedjük ugyanis, hogy Necas az említett lap cikkében lefektetett hamis beállítással elhárítsa magától legfontosabb k.ortesigéretének teljesitési kötéleze ttségét. k mai olasz politika a falóság iiftrcücii Dino Grandi belügyi államtitkár nyilatkozott m unkatársunk előtt a fascizmus uj programjáról A P. M. H. olaszországi munkatársának jelentése Milánó, julius 8. Az olasz egyesült szocialista pártok ,,leader“-je, Filippo Túrád egyik legutóbbi, a meggyilkolt barátot méltató beszédében ezeket mondotta: Giacomo Matteotti meggyilkolása egy uj éra kezdetét jelenti az olasz politikában. Valóban ezzel a pár szóval lelhet jellemezni azt az uj helyzetet, melyet a legutóbbi zavaró események eredményeztek. Akár mesterségesen, akár tájékozatlanság következtében, de a külföldön ezekről az eseményekről egyszerűen badarságokat írtak össze. Mussolini és kormánya minden kétségen kívül távol áll mindattól, amit egy pár. a bizalommal visszaélő érdemtelen, a fascisimrs árnyékában kovácsolt akár kicsinyesen önző, akár pedig terhelten vétkes célok kielégítésére. Leszögezni ezt a tényt és ugyanekkor a fascizmus bukásáról beszélni: legalább is más, de megint csak aljason önző szempont kielégítése. Legalább is a kép, amelyet az eseményt a végtelenségig kiaknázni akaró ellenzéki pártok nyújtanak, nem kevésbé szomorú, mint az a háttér, amely mögött a „Corriere Ita!íiano"-t pénzelő kezek dolgoznak, akik .már régóta 'keresik a módot, hogy hogyan lehetne a fascizmust Ihátba döfni. Ezek a kezek találhattak pénzért mindent, embert és eszközöket! A szabad.'kőmívesség, amelyet nyíltan vádolnak az esettel kapcsolatban, itt egyben a bankokrácia is. Téved az, -aki itt egy politikai gyilkosságról beszél. Sokkal messzebbre nyúlnak a gyökerek és erősen üzleti jellegük van. Mindenesetre lecke volt ta fascizmus részére! Ezt eltagadni azonos volna azzal, hogy csak pártpolitikát szolgálunk, avagy struccpolitikát csinálunk. A közvélemény egyszerűen fellázadt az erőszak ténye előtt és a törvénytelenségek ideje lejárt! így történeti példát adva arról, hogy a morál a nagy tömegek érzelmein épül föl és hogy a törvények mégis csak alapkövei az emberi társadalomnak. A kormány feje kénytelen volt belátni, hogy a szélsőségesen szavalok magát az intézményt fenyegetik é$ tönkretehetik mindazt, amit keserves küzdelmek árán ért el egy vasakarat 1919 óta a mai napig. Mussolini kétségtelenül államférfiul génié, aki ezt azonnal megérezte, egy pillanatig sem habozott cselekedni. 'Nagyon csalódtak a külföldön azok, akik Olaszország talpraállitójának lefürészelésére spekuláltak. Az irigység és káröröm soha még nem nyújtottak egymásnak ilyen világosan kezet, mint ez alkalommal. Ma a Matteotti eset értelmi .szerzői és az orgyilkosok börtönben vannak cgytől-egyig, mindaz, akinek valami távoli köze is volt a dologihoz, ha mindjárt morális felelősség tormájában is, elhagyta helyét. A milícia a hadsereg kötelékébe kerül. A kormányt kiváló képességű és liberálisan, avagy legalább is mérsékelten fascistául gondolkodó személyek belépése révén újjá gyúrták, egyszóval azonnal megindult a kiválasztás, az elkülönítés, a tisztogatás munkálja, emberek és müveiknek elemzése, amelyek egy benső rend kiinduló pontjai. 'Egy rövid időre a közeli nagy vihar előszele volt a levegőben és minden skrupulus nélküli ellenzéki emberek máris a káoszban reméltek halászhatni, ma taz élet ritmusa megint normális, a pulzus nem lázas és a bizalom a kormány feje iránt az, ami mindig volt, amióta az embereik a saját jó nyugalmukon érezhették, hogy mit jelent az biztos kéz vezette kormányrúd mögött ülni. Mindenesetre iaz ellenzék erősbödött, mondjuk súlyban is. De ugyanekkor mindaz, akit a fascizmus kis piszkos önző anyagi érdekeiben érintett és aki hallgatott, mert félt, most egyszerre felemelte a fejét és kiabál, káromolva a kormányt és annak fejét. Ez volt az összkórus, amit a külföld egységes felzúdulásnak nevez. Ezek az elemek vissza fognak térni az árnyékba. És ma katasztrófáiig következményekről nevetséges volna beszélni is. A kormány mögött kompakt többség van úgy a szenátusban, mint a kamarában. Az ország át van itatva egy energiában gazdag fiatal párttól( amely elsősorban is az ország tialpraállitásá- val dicsekedhetik. És végül ez a véleménye az ország koronás fejének is. Nem lehet tehát meglepetésekről beszélni és ez ma csak kávéházi fecsegőlk témája. Mindennek, amit itt irok, megerősítéséül legyen szabad egy interjút közölnöm. Dino Grandi, a képviselőház volt alelnöke, ma belügyminisztériumi államtitkár, a következőket volt szives az Önök tudósítója előtt kijelenteni: — A fascista párt szervezete alapjában átgyurandó. Szükség van egy nemcsak a lényeget, hanem a párt működését is felölelő uj programra. Egy közelmúlt forradalom, akarva, nem akarva örökségeket hagy maga után, amelyekének el kell tűnniük. Egy ilyen munkát azonban nem lehet sem egy napon, sem egy hónapon belül keresztül vinni. — Mussolini, aki ebben a szomorú eseményben az egyetlen igazi elárult, el van tökélve arra, hogy ezt a programot keresztül viszi. Az elmúlt 20 hónap alatt jóval nagyobb programot vitt keresztül és ha ez az ország a fascista teremtő muka csinálta utón mint gyógyuló beteg járni kezdett, az elmúlt napok szomorú eseménye nem más, mint egy pillanatnyi megállás az utón, amely egyenes és előre vezet. Mindenesetre pülanatnyilag zavaróan hatottak az események, hiszen éppen a legszebb optimizmus töltötte el a kedélyeket. De a mi életünk küzdelem volt mindig és ha most eddig elbújt elemek ütik fel fejüket és félreverik a harangokat, hogy az országot egy hisztérikus lázba kergessék, úgy erre is e! fog jönni rövidesen a reakció. — Ön ama lap utján, amelyet képvisel, csak adjon kifejezést annak, hogy mi itt nagyon jól tudjuk, hogy a külföld nagy része szívesen olvasná a fascizmus és egyben az ország pusztulását is, dekát ezzel a csemegével sajnos ma nem szolgálhatunk. Ellenben tovább fogjuk folytatni azt a munkát, amely a mi megerősödésünkre vezet és amelyben a kormány feje mögé sorakozunk egyenes csatasorban. , — Mindeneseire a józan ész a külföldön is megtalálja magái, amint erre példát adott a svájci parlament, valamint a magyar kamara dicsérendő korrekt magatartása. Nem szükséges, hogy egy közbecsült férfin szavaihoz bármit is hozzáfűzzek. Ez ma a nagy olasz tömegek véleménye, akarata és érzülete. Corrado Rossi. €9 Ot embert olt meg a vonat Bayreuíh, julius 8. Tegnap este a saazi lövészünnepről Bayreuth felé tartó automobil, melyben hat utas ült, Röhrensee állomásnál a robogó vonattal összefutott, öt ember rögtön meghalt, a soíför és egy asszony súlyosan megsebesültek. Az automobilt a vonat hatvan méternyire hurcolta maga előtt s teljesen pozdorjává törte. Motorverseny halállal és sebesülésekkel Hamburg, julius 8. A lüneburgi mótorke- rékpárklub országúti versenyén egy lübecki mótorvezető felbukott és nyomban meghalt. Utasa súlyos csonttörést szenvedett. Az egyik versenygép pedig Neumünsterben a tömeg közé szaladt és hat embert, köztük négyet életveszélyesen megsebesített. Tárcarovatunk: Csütörtök: URR IDA: Könnyek éjszakája (vers). — GREGORIÁN: Az uj MaCchiavelli. Szombat; SZEGEDY ISTVÁN: Szerelem. Vasárnap: MIKLÓS JENŐ: Dúdoló (vers). — SCHÖPFLIN ALADÁR: Vigyázz, ha jön a vonat! A revolver — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Neuhauer Pál. — Rendben van — mondotta a kövér pótról eiuimlk i rá iy egyke diviü arckife je zéssel, anélkül, hogy ránézett volna az előtte álló fiatalemberre — odaadom önnek leányomat, ha be tudja nekem bizonyítani, hogy segítségem nélkül cl fogja tartani, Várjon! —- vágott közbe hirtelen, anélkül, hogy a fiatalember egy szót is szóit volna — érteim azalatt, hogy lányomat eltartja, azt hogy ő semmiben sem fog szükséget szenvedni és mindazt élvezi, amit vagy unom neki nyújt. Megértette? Mielőtt ezt be nem bizonyltja, beleegyezésemet nem nyeri cl. Bányai Frigyes a fiatal magyar festő, aki három hónapja lakott New-Yorkban és ott a képzőművészeti akadémián ismerkedett meg Maiiddal! a petrólcuimkirály leányával, szólni szeretett volna, A jankcc azonban magryoimott cg> gombot, az ajtó ki tófűit és Frigye t, akiivel; alig voJl ideje, hogy meghajoljon, egy szolga a szobák hosszú során át ki tessékelte. Mialatt kiment, önkéntelenül megjegyezte magának a petróleumkirályhoz vezető utat. Maud az akadémia bejáratánál várt reá. Elbeszéli te a lánynak az apával folytatott beszélgetést. — Mit fogaink most tenni? — kérdezte a leány az izgalom minden nyoma nélkül. — Kiskorú vagy, — felelte Frigyes — és igy nem csel ekedbe tesz apád akarata ellenére. Akarsz velem szökni? — Ostobaság! — fellelte a leány. — Te állásodat veszted el és én örökségemet. — Akkor csak egy marad hátra — mondotta Frigyes határozottan. — — Együtt a halálba! — ironizált a leány. Európai atavizimius! Nieim divat Amerikáiban! — Egy marad hátra, — ismételte mosolyogva a fin. Nem a halál, azt vigye el az ördög. — Tehát? — Hazárdjáték! # — Mit akarsz tenni? — Mondom, hazárdjáték. — De mondd meg mit teszel? Ti európaiak mind kissé bolondok vagytok! — Ne félj, — nevetett Frgiyes — és várj reáui itt holnap.- Rendben van! Ott perced később dtenkiózö ir árnyba ragadta ö*kCf magával a földalatti. Az audienciának vége volt. A petróleum- j király épp le akar szállni trónusáról, amikor hirtelen egy betörőt pillant meg az ajtóban. — Hogy merészelsz bejönni?! — kérdezte a jamkee, ki annyira dbsodálkozott, hogy a félelmet elfelejtette, — Sok szobán át jöttem — felelte a betörő és neheztelve tette hozzá, — nekem nincs egy szobám sem. — Átadom önt a rendőrségnek! — Mit használna ez? — Tehát mit akar tőlem? # — Tíz dollárt. — Kevesebbet nem fogad el? — Kizárt eset. — Úgy? Itt van öt és menjen a fenébe. Szolgám majd kikvséri. — Ne csöngessen! — mondta a betörő és szavaiban fenyegetés rezgett. Adja ide a hiányzó Öt dollárt és én távozom. — Mondja meg, miért van saiiksétge tíz dollárra? — Agyon fogóim magam lőni. Meguntam az életet és főbelövöm magam. Tíz dollárért revolvert akarok vásárolni. — Hány éves maga? — Huszonhat. De mi köze ennek a dologhoz? — Szerelmi csalódás? — ön túlságosan ind! szk rét azért a tíz dollárért, amit még notn is adott ide. De rtmdhen van. felelek kérdésére: nem szcrél- .md csalódás az ók. A petróleumuk irály egy pillanatig elgondolkodott. aztán lassan oda ment a szemben- lévő falhoz, eltolt egy értékes olajfestményt, kinyitotta a mögötte rejtőző vasszekrényt és kivett belőle egy revolvert, amellyel visszatért a betörőhöz, leültette és megkínálta szivarral. — Elmondok önnek egy történetet, —; kezdette. — Negyven évvel ezelőtt egy szegény fiú jött ebbe a városba és munkát keresett. Meg akarta alapozni jövőjét, mert szeretett egy leányt, akit oly gyorsam, amint csak tehetséges lett volna, el akart venni feleségül. Gyakran történik az életiben, hogy hirtelen a világ miniden tömenése összeesküszik az ügyes ember ellen és igy történt ez ebben az esetiben is. A fiatalember nem talált munkát. A keresés olly soká tartott, amíg az ő meg a leány idegei meg voltak őrölve. A fiatalember jó házból származott s nem akart minden munkát elfogadni, ami kínálkozott. Közönséges munkait kaphatott volna eléget, de ez néni volt inyjérc. Rövid leszek. A leány más ember félesége lett. Ekkor az élet elvesztette számára minden értékét és elhatározta, hogy ennek a céltalan nyomornak véget vet és föbeíövi magát. Neki is szüksége lőtt volna egy revolverre csak uigy. mint önnek, de az. amelyet meg akart vásárolni, drága volt., ötvem dollárt kértek el crte és ö fejébe vette, hogy pont ezt a revolvert fogja megvenni. Nem maradt más számára tehát hátra, mint elfogadni azt a munkát, amely kínálkozott. Egy
