Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-08 / 152. (600.) szám
Kedd, julius 8. 7 KÖIOAZPAlAg Magyarországon szabaddá teszik a gabonaforgalmat Eltörlik a kiviteli illetéket. Budapest, julius 7. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A legközelebbi napokban kormányrendeletek jelennek meg a gabonakivitel és a gabona forgalmi adó újabb szabályozása tárgyában. A kormánynak ezekben az egész gazdatársadalmat közelről érintő kérdéseikben való álláspontjáról Búd János miniszter tájékoztatta az egységes pártot. A miniszter felvilágosításai során a következőket mondotta: — A gabona forgalma a folyó gazdasági évben immár minden korlátozástól teljesen mentesül, tehát a szabadforgalom abban az értelmezésben, ahogy békében érvényben volt, Ismét életbelép. — Vonatkozik ez úgy a belföldre, mint a külföldi forgalomra, a kivitelt sem közti többé semmiféle korlátozás, mert a közeli napokban fog megjelenni a kormánynak egy rendeleté, amely az utolsó fennálló korlátozást, a kiviteli illetékeket is teljesen eltörli. A gazdák és a kereskedelem részéről külföldre történt eladásokból befolyó idegen fizetési eszközöket sem kell többé a Nemzeti Barik deviza-osztályának beszolgáltatni, hanem az exportáló megtarthatja azt teljesen magának. — A kormány a közeli napokban rendelettel fogja szabályozni a gabona forgalmi adó kérdését is. Az őrlési adó tudvalevőleg folyó évi julius elsejével megszűnt s a kormánynak gondoskodnia kellett arról, hogy az őrlési adóból elmaradó állami bevételt más módon pótolja. Az őrlési adóról szóló törvény úgy intézkedett, hogy az őrlési adó után az általános forgalmi adó lép érvénybe a gabona nem bekre nézve. A kormány ezzel szemben megállapította a gabonaforgalmi adót és pedig az őrlési adóhoz képést oly mértékben, hogy a nagy malmok (a vámmalmok), amelyek tudvalevőleg a hozzájuk hozott gabonát megőrlik, az őrlemények értékének három százalékát fizetik gabonaforgalmi adó elmén. A kismalmok (a kereskedelmi malmok), amelyek búzát vásárolnak és a belőle készült lisztet hozzák forgalomba, a kötelező kontin- gentálás alapján a múlt évi átalánynak megfelelően fogják fizetni a gabonaforgalmi adót, amelyet rájuk nézve egy százalékban állapit meg a rendelet. A miniszter végül kijelentette, hogy sem a termelő, sem a részes arató, sem a természetbeni munkabért kereső munkásság a gabonaforgalmi adó alá semmiféle formában nem esik. schiki-háznak van. A Rotschild-csoportnak a magyar értékek iránti érdeklődését a hitelakció nagy sikerévei hozzák összefüggésbe. Osztrák-magyar és cseh* szlovák-magyar kereskedelmi szerződések Prágában Prága, julius 7. Ferenezy és Rarta miniszteri tanácsosok Budapestről Prágába érkeztek, ahol tárgyalni fognak az osztrák delegációval a kereskedelmi szerződésről és a vámkedvezményekről, A magyar delegátusok a cseli-szlovák kormánnyal is tárgyal- nak. ______ — A forgalmiadóról szóló törvény végrehajtási rendeletét jóváhagyták. A minisztertanács legutóbbi ülésén jóváhagyta a forgalmi és a fényűzés! adóról szóló törvény végrehajtási rendeletét. Ezzöl szemben nem hagyta jóvá a fényüzé'si cikkek lajstromát — Mérsékelt áru vasút! bérletjegyeik kereskedelmi utazók részére. A vasutügyi miniszter elrendelte, hogy azok az utazók, akik az első félévben vasmű bérletjegyet váltottak, a második félévben olyan bérletjegyet kapjanak, melynek ára az első bérletjegy ára és az egész évi bérletjegy ára közötti különbözetnek felel meg. — A cseh-szlovák magyar kereskedelmi kamara ügye. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A cseh-szlovák magyar kereskedelmi kamara megnyitásának előkészületei befejeződtek. Kér esik edeltmi körök nézete szerint a kamara augusztus első napjaiban kezdi meg működését uigy Prágában, mint Budapesten. — Az érsekujvári Takarékbank alaptő- keemeíése. Érsekujvári tudósítónk jelenti: A Takarékbank tegnap tartotta közgyűlését, melyen elhatározták az alaptőkének' 5 millió koronáira való fölemelését. A részvénytársaság 5000 darab 200 korona névértékű részvényt fog kibocsátani, ki igazgatóság jegyzés alá egy előre csak egy snilFió korona értékű részvényt fog bocsátani. + A Magyar Nemzeti Bank első kimutatása. Budapesti szerkesztőségiünk jelenti telefonon: A Magyar Nemzeti Bank első kimutatását a holnap reggeli hivatalos láp közli: A kimutatásnak néhány főbb tétele a kővetkező: ércfedezet vert és rúdarany 246,947.122 ezer 278 korona, vert és veretlen ezüst 9822 millió 656.924, deviza és valutafedezet 681.267 millió 680.039 korona. A bank alaptőkéjéből eddig még ue nem fiz etet részletek 214,436.535 ezer 840 koronát tesznek ki. A bank bönnállása óta 405 miilliárdért vásárolt valutát A bankjegyforgalom a Jegyintézet legutóbbi kimutatásában feltüntetett összeghez viszonyítva 140 milliárd korona emelkedést mutat. A kormány a banknak 1980 milliárd, koronával tartozik. + A Roischlld-csoport vásárlásai a budapesti tőzsdén. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A tőzsdén elterjedt hírek szerint a Rotschild-ház nagymennyiségű részvények vásárlására adott megbízatást. A vételben legnagyobb szerepe a londoni Rőtlűzsde és árupiac: — A cukortőzsde. Helyi piacon októberre és decemberre a következő jegyzéseik történtek: Aiussig loco és átrak odóhely 195 (pénz), KoHin 185 (pénz), exportfinomitott áru ab Hamburg kikötő 415 (áiru). Az irányzat nyugodt — Lanyha a prágai tőzsde. A mai tőzsdén gyönge nyitás után a vezetőpapirok átlag 1 százalékkal estek. Később némi szi- íárdulás következett. Az üzlet a legszűkebb korlátok között mozgott. A kumiszban a Skoda-részvények árfolyama kismértékben csökkent. A bécsi bankértékek a belföldi bankpapírokkal szemben később visszanyerték kezdeti árfolyamcsökkenésüket. A korlátértékek gyöngék. Csupán néhány érték javult A beruházási piac értékeinek árfolyama szintén csökkent. A tőzsdén nem jegyzett értékek piaca gyönge. Záróirányzat nem egységes. A devizapiac gyönge, csupán Berlin, Belgrád, Budapest és Bukarest szilárdult Előfordult kötések: VII/ 7. VÜM. 1933. évi kincstári utalvány —.— —.— » 1924. évi kincstári utalvány 99.— 99.— Nyercménykülcsön .............. 35.50 86.— R8 /o-os beruházási kölcsön • 85.75 38.— 6%-os liszt.kölcsön............... 80.30 81.— R B/„ Államkölcsön........... — — Morva orsz.-kolcs.l9l1 41/, */0 J3.50 73. Morva orsz—köles. 1017 5 % . 80.50 8°'25 Prápra város 1913 köles. 5 ®/o * ;?•~ Prásra város 1919 köles. 4 % —* °5* Brünn város 1921 köles 6 «/„ * • Pozsony város. 1910k51es. 4°/„ Q *cn ~*rT Práya városi, takrpf. 4 <Vc . ff-50 fi'50 esi. vörös kereszt aorslecry 44. 44. Magyar 5 írton vörös kereszt Manryar lelzáloc sorsiesry. BudanestiBazilika sorsjegy A/rrárbank ......... 33a- 388.— Bohém la .......... _ 71-77 Cseh Union Bank ..... 398.50 iíííf"90 Leszámítoló............................ 393.— 396.— Cseh Inarbank ....... 511-52 4,?"50 Prájrai Hitelbank.................. 715.50 715.50 Sz lovák Bank ....... J3t50 133.— Zivnostenska ........ 450.50 401.— Anpoi-Cslov. Bank............... II'k* Os ztrák hitel ........ 75.50 76.50 Bécsi TTnionhank. ..... 73-50 75.50 Wiener Bankv................ 57.90 58.25 Ju tfoslovenska-bank .... A5.75 W.75 Nordbahn................................ 5745.- 5830.Os eh Cukor............................ 1120.- 1 j?7.50 Ho rvát cukor......................... 440.— 447.50 Koíini műtrágya. ..... 590.50 592.50 Kolini kávé ............................. 143.- 14*Ke lini petróleum ..... .249.— 242. Kolini szesz •••••••• 1C50.— 1050. Tejipar rt........................ 540.— “• El ső pilseni sörgyár .... 2705.— 2712‘""‘ Breitfeld-DanSk ...... 492.— 490.— Laurin és Klement .... 233.— 2J1. Ringhoffer................................. 710.- 712.50 Cseh északi szén *..••• Cseh nyugati szón • • . • • Alpine ....................................... 198.- 202.Po ldi ............ 320. Prágai vasipar ...... 909.— 22c Skoda................................. 620.-- 625.______ Po zsonyi kábel ....... —.— ■ Inwald .................................... 265- 260.Prágai oapir ........ —•— —•— + Budapesti lóvásár. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A mai lóvásáron a következő árak alakultak kii: Igás kocsiló, nehéz 6,250.000—13,000.000, igás kocsiló, köny- nyü 5,000.000—.10,000.000, alárendelt minőségű lovak 550.000—6,000.000 imaigyair korona. = Berlin Is lanyha. (Pragoradio.) A1 tőzsde nagy kedvtclenséggel nyilott. A rossz gazdasági és a londoni konferencia sima lefolyása iránti aggodalom miatt alig volt kereslet az egyes értékek kánt, melyek árfolyama lassan lemorzsolódott. A spekuláció csupán a hadikölcsönkötvények iránt érdeklődött. Ezek árfolyama 340—370 milliárd! százalék között mozgott A devizapiacon csak a nemzetközi eltolódások észlelhetők. T Bizonytalan a budapesti tőzsde. (Pragoradio.) Az árfolyamok közvetlen <t nyitás irtán ismét emelkedtek. Az árfolyamemelkedés az első félidő végéig tartott. Ali második félidőben úrrá lett a realizációs kedv, melynek következtében a magas árfolyamok lemorzsolódtak. A tőzsde bizonytalan han | gulatban zárult. Hetipénz százalék. Előfordult kötések: VII/ 7. Vlt/A Ang.-Magyar ........ 60000 58000 Hasai ba nk........................... 190000 198000 Ma gyar Hitel • ....... 626000 605000 jelzálog........................;;;; 115000 119000 Leszámítoló............................. 92000 89000 Magyar-Olasz........ 22500 23500 Osztrák Hitel ........ 186000 187000 Földhitelbank . •.............. “ .„„77 Me rkúr .. ........ 13000 13000 Kereskedelmi bank ..... 1?§f?22 140000 Egyesült takar ékpt . . • . 175222 1?2222 Magy. ált. tkptt. ...... 115000 150000 Első hazai tkp . . . . . . 4250000 6260000 Salgó ....... 630000 635000 Rima 1.1111..*’ 150000 I47000 Közúti .1.11................... 56000 51000 Dó H vasat .11 .1.11H ™00 71000 Allamvasut..................... 572222 ^#229° Borsod-Miskolcí.................. •00000 ^2222 Co ncordia-...................* * * .5)222 43000 Bu dapesti malom.............. 1r~22? ^-o222 Gi zella malom ....... <52222 22222 Hungária malom. ..... .nsn222 ,<52222 Beocsini..............................*’ 1050000 111800!) És zaki szén......................* * _ ~ Es ztergom-Szász vár .... 522222 335000 Felsőm, szén ........ 222222 410000 Drasche . ....... 245000 138000 Magnezit ... . ...Ili 2?75000 1900000 Marry ált" kőszén * 3525000 3250000 Urlkányi ... i I ! * * 11*5000 <200000 Kóhnrrr..................... 54000 45000 cs áky 21500 20250 Magyar Fegyvergyár* Itírnnn Ganz-Danabius ..... 3630000 3675000 Ganz-villamos. ....... 1792222 1922222 TTnfhP.rr .............. 163000 160000 1s « Győri vaggougyd^ ! I I *. *. f0000 £8 Teudloff-Ditricb T .* ! I T I 90000 85000 ■R.W.H . . 3500 3600 . ! ! 1.................. 82000 8S000 p£i«V . . . * * 38000 36000 T,Va . . ! I......................... 700000 635000 Paolr ! 50000 41000 lifihw.' : • W 18S Magvar Cukor* .’ »°50000 3125000 Gommi81! | ;-------- 385000 375000 Sf naC ff1.4”1.5mól “aooS tJiefönl^'*?oooo 175000 Pálfalvai ................................ _ Gn ímann 111111’.’.’. I 440000 420000 orsz fa.145000 isaooo Lignnm-tr ö st. ..................... 75000 75000 Ma lomsoky • ••• 3000 10500 Neusehloss ............................. .„^59 5250 Ré zbányái ......... 185000 155000 Szlavónia •>...••».. 98000 103000 Nasehitzi .......... 2625000 2700000 Zabolai ........... 124000 113000 Adria....................................... 1625000 1550000 Át lantika .......... 33000 33000 Levante .......... 275000 235000 Tröszt .................................... 108000 107000 Lloyd bank................. — — = Á bécsi tőzsdén emelkedett a magyar értékek árfolyama. (Pragoradio.) Az üzlet szilárd irányzat mellett indult. Budapesti #S3Ű «£©!«&&&£» — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Egri Viktor. (2) A porfügönnyel letakart könyvállvány előtt térdeltek, tisztogatták a kövecskéket és beszélgettek. Lenn az udvaron rotyogni kezdtek az üstök; a cselédek énekelve forgatták a kavarólapátokat: Szállj le napocska, szállj, a Jávor hegy mögé. Mondj jó éjszakát az én kedvesemnek. II. Miklós az ablak felé fordult és halkan dudolgatott. — Ezt énekelték régen is . . . más lányok, fiatalok. És mégis, mintha ők volnának . . . Itt semmi sem változott ... Ha elgondolom, néha csodának tűnik, hogy most itt vagyok köztetek, — mondta egyszerűen. — A fogságban eleinte csak ez a ti várástok éltetett . . . Naponta órakat ácsorogni a tábor postája előtt és reménykedni, hátha levél jött. Aztán másfél esztendő keserűségével megbirkózni és végül hinni, hogy eltompultatok, nem tudtok hinni és megfeledkeztetek rólam. Jól esett most valakinek elpanaszolni az évek nyomorúságát és bevallani kishitűségét .. . Évekig egyedül lenni csupa számkivetett közt, elveszni köztük, félig szabadnak lenni, de mindig érezni a drótsövényt, a kapuk előtt fegyverben járó őrt, a láthatatlan láncot. És évekig lefojtani a keserűséget, tiírni a megaláztatást és soha ki nem fakadni! . . . Felállt és az íróasztalhoz ment; hangja remegett az elfojtott indulattól. Anna csodálkozva nézte, mintha hazatérése óta most látta volna először. Valami derengett benne, hogy mélyebb, ennél sokkal mélyebb bajok érhették még bátyját. Visszarakosgattiák a dobozba a kövecskéket. Soká hallgattak és mikor az utolsó kövecske eltűnt, egymásra tekintettek, — Milyen szép lány lett belőled, — mondta Miklós szerelmesen. — Azt mondtad, hogy áthidalhatatlan évek vannak köztünk. Talán így van, talán igazad van, mert egyikünk sem látott még a másikba. Most meg kell keresnünk egymást, Anna! Oly kevesen értik és szeretik egymást, oly kevesen találják meg azt, amit keresnék és akiknek kezébe akad, azok észre sem veszik vagv elejtik és elvesztik örökre. — Nem szabad szomorúnak lenned! — ellenkezett a lány. — Nem vagyok szomorú, — rázta Miklós a fejét. — Csak . . . néha valami különös, érthetetlen fájdalom ejt meg. Mintha valamit, ami kezemben volt, én sem lelnék meg újra. — Ne mond ezt, hiszen már köztünk vagy. Itt meg kell találnod, amire vágycdol. A szeretetet. Gyere Miklós, anya vár ránk, menjünk le hozzá. Felálltak. Anna az ajtó felé vonta bátyját. Miklós laitatóan Annára emelte szeméi. Szinte dadogott a csodálattól, ilyen tisztán még nem látta a hasonlatosságot: — Emlékszem, gyerekkoromban az ölébe vett és ha keze megpihent homlokomon, minden fájdalmán elmúlott . . . Boldog volt, aki megőrizhette magában képét . . . A te szemed az anyánk szeme, a te arany- hajad az Ő haja, a homlokod, a szád, szakasztott mása vagy. Milyen gyönyörű lány lett belőled! Anna elpirult, nevetni akart: — Csak udvarolj a húgodnak, más lány megirigyelné. — Nem szabad már talán, — évődött vele a fiú. — Fehér, érintetlen lant a leány lelke. A tied is. Maholnap utána nyúl valaki, idegen lesz, talán soha nem láttam és dalt penget a lanton. Ahogy a finom húrokat megrezgeti a művész, ugylátszik a férfi az asszony lelkén. Minden jó, gyengéd és mély temetve van benne, szunnyad, ébresztésre vár . . . Igen, maholnap eljön valaki mihoz- zánk és akkor én leszek az idegen. — Nem, soha . . . téged is mindig szeretni foglak, — felelt hevesen a lány. Arca tüzes volt, a kilincs után nyúlt, de Miklós visszarántotta kezét. — Engem is? —■ kiáltott fel meglepetve. Te tudtad és akartad, hogy bevalljam . . . Előtted nincs titkom és soha nem lesz, — dadogta Anna. Azt hitte, hogy a padló meginog alatta, vagy rászakad a mennyezet. — Kicsoda? — kérdezte Miklós és hogy nem kapott feleletet, találgatni kezdett. — Talán a Ginzey fiú? . . . Hallom, hogy körorvos lett . . . Dezső talán? ö sem! . . . Csiky? Rég megkaphatta ő is diplomáját. Mind megelőztek, mind túlnőttek rajtam! . . Nem, igazán nem tudom, ki lehet . . . Idegen lesz . . . öreg ember. — Dehogy idegen, dehogy öreg és te jól ismered. Barátod volt. — Kelemen? Ö volna? Csend. Miklós elkomorodva az ablakhoz ment Egy mozdulat és szembe néz Annával, —De hiszen ez őrület ez nem lehel igaz! . . . Anna, ne kínozz . . . mondd már, hogy tréfálsz. Mért éppen ő az!? Anna falfehéren bátyjára meredt Neon értette e kifakadást, a rémülettől torkán fúltak a szavalt. — Nem kellett volna megmondanom* még anya sem tudta, — sírta rettentő zavar rában és az ablakihoz szaladt. — Azért be» szélsz így, mert nem ismered még Kelement. Haragszol rám, Miklós? —Istenem, hogyan tudnék rád haragudni, te szegény kislány. — De nem akarom, hogy sajnálj, mikor oly boldog vagyok. Mostanáig ügyet sem vetettél Kelemenre, de nagyon megszereted, ha újból megismered . . . Hiszen olyan mint apa, kicsit nyers, de arany a szive, téged költőnek csúfol, de kedvel, nagyon szeret Valami hűvös, kimért idegenség volt most köztük. Annát a sirás fojtogatta. Bánta,, hogy bejött és beszélt és felszaklatta örömével és bánatával Miklóst. De még maradt Várt valamire. Egy kedvesebb szóra vagy kéznyujtásra. Vagy valami magyarázatra. Hallgattak. Az udvarház tárt kapuján kicsi, sovány asszonyka fordult be ekkor és szapora léptekkel a lépcsőnek tartott. De nem állhatta meg, hogy a cselédeket dirigáló Mári néni mellett meg ne álljon egy kis tereferére. Kényeskedve kóstolgatta a forró lekvárt. Csupa selyembe volt öltözve, kopott és régimódi volt a ruha; magosra fésült haján, a csomós kontyon furcsa széleskarimáju velúr- kalapot hordott, nagy rikító tollal és azur- szinü szalaggal. Az arca kemény volt és szögletes, tnirrtha fából faragták volna. (Folyt, köv.)
