Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-08 / 152. (600.) szám

Kedd, juliusS. Klíma kiutasít 20 évi ittlakás sem segít. — Éjszaka autón a határra. — Bolyongás csempéSzutakon i.t Pozsony, julius 7. iSajá't tudósítónktól.) Rákovics Gyula, a - pozsonyi vízmüveknek műszerésze június 30-án azt a kiu-tasltási parancsot kapta, hogy azonnal el keli hagynia a köztársaság terüle­tét, mert nem cseh-szlovák, hanem magyar állampolgár és Itt tartózkodása nem kívána­tos, miután „kommunista lagltáitiót üz“. Meg f kell jegyezni, hogy Rákovics 1905, vagyis í majdnem húsz év óta lakik Pozsonyban, itt adót ás fizet és mintegy tiz év óta van a ' városi vízmüvek szolgálatáéban. Azt, hiogy ,ykoiTimun'ista-gyanus^, csak a rasszakarat foghaltja reá. A kiutasítás megszületésének valódi oka az lesz, hogy Rákovics állására valaki más pályázik. AJz érdekes és a miai ' időkre jellemző >az, hogy a pozsonyi rendőr­ség hogyan hajt végre a köztársaság fenn­állásának hatodik évében egy — kiutasítást. Mellékes, hogy az illető milyen párt állású. Mikor a kiutasító végzést kezéhez kap­ta Rákovics Gyula, felült a. pozsony—győri vonatna* hogy Magyarországba utazzék. Nem volt nála útlevél, ilyent nem kapott, csak ia pozsonyi rendörigazgatóság igazolá­sa arról, hogy Rákovics Gyula, miután ma­gyar állampolgár, Magyarországba kiutasit- taitük. Pecsét helye. Aláírva: Kiima Jarosliav dr. rendőriigazgató. Oroszvárra megérkezve, a magyar ha- itárrendőhség fogadta Rákovücsot. „Maga csak volt magyar állampolgár — mondtak neki — most már cseh-szlovák, (ha 20 éve la­kik Pozsonyban. Tessék visszamenni Po­zsonyba^4 Egy rendőr Ligettfatuig elkísérte s meghagyta, hogy jelentkezzék másnap a rendőrségen. Rákovics még aznap este je­lentkezni akart a rendőrségen, de 'hazaküld- ték, hogy nincs hivatalos óra. Ugyanaznap éjjel fél egy órakor Ráko­vics lakásán megjelent egy rendőrségi au­tomobil egy rendőrtiszttel és három detek­tív vei. — Na magát most áttesszük a határon — mondták az . ágyából földbált* Rákovlcs- nak. — Szedje .össze magát és jöjjön. A műszerész elbúcsúzott feleségétől, aki nyolc napos határidővel szintén kiutasitásü végzést kapott és a rendőrautó kivitte őt ^Oroszvárig, ahol egy őriháznál letették. Ne­gyed órai gyaloglás után magyar hat ár őrök­be ülíközötí. Ezek megnézték a papírjait é!s vissz a Vitték Ligeífalura. Két csehi-szlovák csendőr vállalkozott rá, hogy valami csem- pészuton átvezeti őt a határon. Jó darabig mentek a Duna mentén, míg elérték a ma­gyar határt. Itt a csendőrök búcsút vettek tőle. Rákovics azon porosán, sárosán, ahogy volt, mejelent Oroszváron, ahol feltűnt a ha- tárrendőrségnek. Leigazoitafták, bevitték a határrendőrségre, afhól megismétlődött az efőző napi komédia. Egy magyar detektív visszakisérte a „toloncot44 a cseh-szlovák ha­tárig. Rákovics újra visszajött cseh terület­re. Itt két csendőr igazolásra szólította fel. •Elvették tőle azt az igazolványt, amit a po­zsonyi rendőrség adott neki, mert annak hát­lapjára a magyar határrendőrség azt a fel­jegyzést Irta, hogy RákoVi'cs nem magyar ál­lampolgár. Á csendőrök azonban vállalkoztak rá, hogy egy másik csempészuton átvezetik őt magyar területre. Rákovics azonban az újabb kalandr.a nem volt kapható. Három napig ép­pen elég volt neki a határ-kálvária járás. Szépen vonatra ült, fölutazott Prágába, hogy a magyar követségen magyar útlevelet kérjen. Ám ott azt mondták neki, hogy Ma­gyarország nem veszi át, mert magyar ál­lampolgárságát már elveszítette. Rákovics most itt áh. Kár hogy az or­szágaik ötó hatalmasok Trianonban, Saint­Genmalnban nem alkottak egy — „semleges zónát44, ahova az ilyen kiutasítottakat tolon- co.lni lehetne. Szomorú, hogy az ilyen eset ma is előfordulhat R- J* Hazafelé Az Aquitánia fedélzetén New-York—Cheríwmig. május vége* Este kilenc. A gyönyörűen kivi! ági tolt haijó nyugodt méltósággal1 úszik a meglepe­tésszerűen csendessé vált tenger lepihent hullámain. Mindenki jókedvű és megelége­dett. Eleddig alig látott alakok tűnnek elő kabinjaik rejtett mélyéből, azt a néhány viharvert órát a leggyengébbek is elfeledték már s a mai bálra teljes számban és pompá­ban vonul fel a társaság. Divat és szépség- kiállítás, párisi divattal, de amerikai szépsé­gekkel . Nuber Sándor volt new-yorki ma­gyar főikonzullal a tánterem kényelmes sar­kából figyeljük és bír ál gátjuk a szemeink előtt tarka változatban pergő képet. Ame­rika, Kanada, Mexikó s a világ sok más tájá­ról a Noé bárkájára összese reglett társaság néhány nap előtt még létezéséről sem tu­dott s ma békés egyetértésben él, ül, eszük vigad egymással, a táncterem parkettjén fi­gyelvén őket azt hihetnéd, rég összeszokott társasággal van dolgod. Pedig micsoda tarka keverék! Az az erős, magas félmeztelenre dekoftált nő a ebük ágói opera énekesnője, hü kísérője: egy Margiaretaszerü finom szőke kis harvardi lány. A nagy tömegből visszavonulva, távoli sarakból Joussoupoff Félix orosz herceg és felesége figyelik a táncot. — A Rasputin gyilkosa, — súgja mel­lettünk egy hölgy. — Tudom — súgja vissza még halkabban egy ur. Hatalmas Herkules táncol parányi kis növel. Mindenfelől jóakaratu mosoly kiséri őket. A férfi görög bankár, a nőcske bostoni tanítónő. Hát ezeket hogy fújta össze a szél1?! Előkelő kinézésű sovány ur áll meg a bálterem ajtajában: His Grace Arzbishof Hanna. (Minitha megkütköznék a íox-írott amerikai furcsaságain: San Franciskó érde­mes érseke vissza is vonul. Ápponyi Albert grófnak régi ismerőseit látom amoftt: Ira Nelson Morris, stockholmi, majt.tokiói amerikai nagykövet felesége ma is jőmegjelené-sü dáma még. Magyüírezuttdi kívülünk csak. egyetlen­egy van a hajón. Kalmár néven mutatkozott be, hallván magyar beszédünket. Magyar ál­lampolgár, de félig francia. Huszonkét éve él Parisban, felesége francia. Kereskedő, üz­leti ügyekben járt Amerikában. • — Eladtam ámt s vásárolni! is szerettem volna — mesélte, — sajnos Amerikában min­den sokkal drágább, mint Páristoan s Így áru nélküli térek vissza. iBájos, szőke pittsburgl leányka- a tár­saság kedvence. Mindig jókedvű, három nap alatt mindenkit ismer, ő maga szólítja meg, aki éppen tetszik neki. önálló, bátor: ameri­kai. S kellemetlensége senkivel sem támad: angol hajón utazik. A hét egy estéje a tengerész-árváké. A hajó utasaiból összeállított hangversenymü- sor nem ritkán igen magas színvonalon áll, mert alig van hajójárat, amellyel művész- híresség ne utaznék Európába és viszont. A műsor végén egy hölgy, két fiatal ur kíséretében, kosárral a kézben, körbe jár. Hull a dollár és az angol font, a tenger uta­sai szívesen adakoznak a tenger árvái ré­szére. A Daily Mail reggeli rádiókiadásában olvassuk: 153 angol font az est jövedelme. Esténkén(t a dohányzóban árverést tar­tanak. A hajó sebességére kötött fogadások. Egy szmokingos ur vezeti az árverést. Fel­tételként odaállítja, hogy a hajó a követke­ző 24 óra alatt 540-től 560-ig terjedhető ten­geri mérföldet fog befutni. A két határ kö­zötti minden egyes imérfőTdszámot elárvere­zik. — 540 mértjeid: — öí iont! Tiz iont, 15. 20, 25 iont, senki többet? 25 először, má­sodszor, harmadszor! Kalapács: 25 font. És igy tovább: 541, 542. egész 560 mértföldig. Minden egyes szám árverési összegét közös kasszába gyűjtik. Külön árverés alá kerül­nek az 540 mértföld alatti és az 5^0 fölötti mértföM esélyek. Ezek szokták a legdrá­gábban elkelni. Mert ha hirtelen ködöt ka­punk, lasabban megy a hajó s biztosan nyer. aki az 540 alatti távolságot fogadta. Tiszta idő, jó szél esetién 560 mértföldnél többet is végez a hajó. Aki eltalálta a befutott távol­ságot. az összes hegyült pénzt megkapja. S ez néha igen sokat jelent. Néhány száz, sőt ezer angol fontot is. Különösen a nyári nagy szezon idején, mikor a nehéz Wlall street-i urak Utaznak. Elvégre szórakozni is kell va­lamiképpen a hajón. A bridge. és a mah-jong asszonyoknak való cicázás. S oda tudomány is kell, Ők pedig eleget dolgoznak otthon az eszükkel, itt igazán pihenni vágynak. Fiatal nászntias pár Cecil lord fia és néhai Vanderbilt George egy étien leánya keltenek a hajón feltűnést. A fiatalasszony szép, kesdes s ami még Amer lkában is ritka­ság: iá 180.000 acre terjedelmű biltmoreí bir­tok 'boldog tulajdonosa. Esetek innen is, onnan is Magyar katonáit a Moldava mellett — Sztrá ikoló papok — Névtelen napok — A „Góliát0 meg a „knta.“ Prága, julius 7. Vasárnap délután. A hid korlátján hár­man könyökölnek. Három katona. Nézik a vizet. Óraszám merednek bele a tükrébe. Néha, de csak ritkán egy-egy halk szó röp­pen el az ajkukról, azután megint nagy a hallgatás. — Olyan, mint a Tisza — mondja az az egyik. A másik hegyeset köp a folyóba. — Fenét olyan! — ezt a harmadik mondja s nagyot sóhajt a magyar róna felé. A sóhaj pedig ragadós. Mind a háromnak elnehezül a melle s érzik, hogy a sóhaj fia, a könny már útban van pilláik felé. Az pedig szörnyű nagy szégyen lenne, ha a katonadarócra könny folyna. A három elgörbülő száj füttyszóra csu­csorodig A Tisza, az édesanyám, a barna kislány, a rózsám, a nádfedeles hajlék, az otthon, a haza egymásután vonulnak fel a nótákban. Közben meg csak nézik a Molda- vát, melynek tükrében lepereg a dalok filmje. Estig is szólna a nóta. éjjelig is elnéznék a folyó mesélő vizét, ha meg nem ered s az esőcseppek millió darabra nem törik a viz tükrét. Felegyenesedik a három legény. — Visszamegyünk a laktanyába? — kérdi az egyik. A második hegyeset köp, a harmadik meg nagyot sóhajt. A sóhaj pedig ragadós, de most már nem félnek a legények az cl- érzékenyedéstől. Úgyis vizes lesz az arcuk is, meg mellükön a katonadaróc is az csőtől- Kár megfojtani hát a könnyei, Vagy talán mégis esőcsepp csillogott az arcukon s csak én néztem könnynek? A tőke és munka harci frontján állandó jelenség a sztrájk. Az emberi társadalomnak nincs olyan munkáscsoportja, amelyik jogos, vagy jogtalan követelésének teljesítését ne igyekezett volna a sztrájkkal kierőszakolni. A papok sztrájkjáról azonban most hallunk először. Montenegróban olyan rosszul fizetik a papokat, hogy valósággal éheznek. Hiába kértek, deputációztak, a kormány nem segí­tett nyomorúságos helyzetükön. Erre szerve­zetbe léptek s kimondták a sztrájkot. Hetek óta nem keresztelnek, nem esketnek s feléje sem néznek a templomoknak. A vallásos cruagócok papjaik pártjára álltak s minden közszolgálatot megtagadnak addig, inig a papok követelését a kormány nem teljesiti. Nagy feltűnést keltett, hogy a népszö­vetség egyik albizottsága, amely hivatott volt a naptárt és az ünnepeket rendezni, be­szüntette a működését. A bizottság munkája a húsvéti ünnepek problémáján szenvedett hajótörést. A keresztény egyházak kiküldöt­tei egyhangúlag tiltakoztak a húsvétinak fix napra való kitűzése ellen s különösen ragasz­kodtak ahhoz, hogy husvét első napja vasár­napra essék- Az albizottság ezt az utóbbi kí­vánságot. úgy akarta honorálni, hogy azévet pontosan ötvenkét hétre osztja fel, a fennma­radó egy, illetve szökőévben két napnak pe­dig egyáltalán nem lesz se neve, se dátuma. Ezt a bizottsági javaslatot azonban az éltek olyan záporával árasztották el. hogy az ün­nep rendezők egész működése a komikumba falt. A holnap mozdonyát, a „Góliát“-ot már megkonstruálta Amerika. Az uj gép olyan lesz, mint egy hatalmas mozgó épület. Hosz- sza nem kevesebb, mint harminc méter, tiz tengelyen húsz kerékkel fut. Az óriásmoz­dony középső része a inai gőzgéphez hason­ló, a kazán, a kémény és a vezető házikójá­ból áll. A középső rész előtt és mögött ha­talmas zárt vagonok vannak, melyekben a gőz koncentrálásának berendezése, a viz előmelegitöje és a turbinák működnek. A Gó­liát tehát három önálló s széijelszedbető részből áll. Összsúlya 200.000 kilogram, te­hát mindössze 80 ezer kilóval nehezebb a ma! nagy gépeknél, lóereje hétszer akkora. Ma a leghosszabb tehervonat száz vagonból áll. a nagy Góliát hétszáz vagont tud maga után huzni. Az óriásmozdonynak rendkívüli nagy a gyakorlati jelentősége, mert rengeteg meny- nyiségii szenet lehet vele megtakarítani. A mai göizmozdonyok a szén hőértékének alig hat százalékát használják fel hajtóerőre, míg kilencvennégy százalék pazarlásba megy: az óriásmozdonyoknál a szén hőértékét majdnem teljesen ki lehet használni. A szén pedig becses jószág, amelynek ára mindig nagyobb lesz. mert a fekete gyémántot a fold felső rétegéből már kiaknázták s mind mélyebben kell a föld gyomrába hatolni ér­te. Ezért bizonyos, hogy rövid időn belül minden sínpáron a Góliát lesz az ur. Két gyerek meg egy asszony. Az asz- szony takaros fehérnép, de lezsarolt, sze- gényszagu. A két kisfiú ökölnyi, beíegtorma, sápadtképü. A szomorú kis csoport meg- megáll a csillogó kirakatok előtt. Egyszerre csak felsiikolt az egyik fiú: — Kuta, jaj kuta! Egy dog fut a járdán. A fiuk eszeveszet­ten szaladni kezdenek. Az asszonynak gyö­keret ver a lába, kezét lihegő keblére szo­rítja s ijedten mered a kutyára. Az eb fut tovább s eltűnik a járókelőik zajában. Magyar asszony, magyar gyerekek Prá­gában! Segítek az asszonynak az emberten­gerből kihalászni a két embercsemetét s az­tán szóba eredünk. Az asszony elmondja, hogy veszett eb harapta meg őket. A két fiúcskát a lábán, neki meg, mikor segítsé­gükre sietett, a mellébe mart. A szolgabiró aztán felküldte őket a prágai Pasteurbe. Hu­szonegy,, napig voltak itt. — Huszonegy nap —. sir fel az asszony szava — huszonegy nap a pokolban. Zsúfolt szobában az oltásoktól lázasan hetnpe regtünk a földön. Az étel oly kevés és rossz volt, hogy a gyerekek sírtak az éhség miatt. Rengeteg az ebmarta ember. A legnagyobb része szlovák és magyar. A tehetősek a városban laknak, a pénzteleneket a szűk helyiségekben zsúfolják össze. Nem kórház az, hanem siralomház. Hatalmas bernáthegyit vezet egy ele­gáns szépség pórázon­— Kuta! kuta! — jajdulnak fel a fiuk s vad futásnak erednek. Az anyjuk utánuk. Ezek egész életükben szaladni fognak a kutya elől a — Pasteur miatt. ♦♦ ♦«>♦♦♦♦ ♦ kk+kO****** Táviratok legfeljebb öt sorban * Newyork Mellon, a kincstári hivatal titkára, az európai gazdasági viszonyok tanulmányozása végett Európáiba utazott. * Madrid Marokkóban véres harcok folynak. A spanyo­lok csak nagy áldozatokkal tudják tartani állá­saikat. * Hannover Haarmann homoszekszuális tönreggyilkos ál­dozatainak száma huszonkettőre szaporodott. * Belgrád Pasics Weldesböi visszatért, anélkül, hogy a királytól fel hatalmaz ást kapott volna az uj vá­lasztásokra. * Róma Mussolini és Kybal cseh-szlovák követ alá­írták a cseh-szlovák—olasz barátsági megf °ve- zést. ==E Cipőt == CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 ■ -­JV líndeinftOE mhideiiütí fkértf a itáliai JHaHuar Jftrfapotf > 2 l Ne kockáztassa \ l ruháinak szépségét és színét l l otthoni mosás és tisztítás 3 l által ► • azokat vegyileg szakszerűen, lég- \ ► < t szebben és legjutányosabban végzi 3 füMIENBElMiöt : £ kelme- és szőrmefestő, vegytisztító é« * £ gözmosó gyára. < i KOSICE : ► ■* ► ­Férfiöltönyök, függönyök, ( szőrmék, szövetek, sely- « mek tisztítása, illetve fes- ­tése. Gallér, kézelő gőz- \ mosás és fényvasalás. ] Külön postaosztály. : F kkkkkkkkkkkkkkkkkkkJUkkkkkkkkkkAAkkkkkAAkkkkkk:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents