Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-06 / 151. (599.) szám

o

. 9teiasjJü(&AÍt7/mz£P

Vasárnap, julius 6.

5

képesítés mcgszerz éséaiek félté teleit és igazolását az osztrák ipar törvény szerint szabályozzák. Nézetünk szerint helytelen a javaslatnak az a rendelkezése, aanely a Szk>» vieitszkóban és Ruszimszkóban eddig szabad iparként kezelt kereskedések bizonyos csoportjait képesítésihez köti. A javaslat szerint a fűszer- és vegyes ke restoedlésekihiez képesítés szükséges, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha egy kis faluiban tanult keres- ’k-edős-egéd üzletet nyit, akkor a többi kiskereskedő elveszíti azt a jogot, hogy a fűszer, cukor és egyéb fontos élelmiszer kicsinyben való eladásával fglaikozzék. Gyakorlatban ez annyit jelenít, hogy Ruszin- szkó falusi szatócsainak kilencveiiíkiienic százaléka elveszti kenyerét. A javaslat nem következetes azonban, mert ezeknek a cikkeknek a nagyban való árusításával képesítés •nélkül is lelhet foglalkozni.

Az ezidőszerinti állapotokhoz viszonyítva visszaesést jelent a törvényjavaslatnak az engedélyihez kötött iparokra vonatkozó része. A javaslat a könyvkereskedést és a könyvnyomdászai! ipart engedélyhez kötött iparnak minősíti. A könyvkereskedési, a könyvnyomdái és a kölcsönkönyvtári iparengedélyinek a kiadását a hatóság nemcsak személyi, hanem helyi okok alapján is megtilthatja. Ez annál feltűnőbb, mert a kormány benyújtott egy javaslatot, amely könyvkereskedést és a könyv, nyomd aszalót képesítéshez kötött szabad iparnak n nyílvánítja, de ez nem' vonatkozna Szlovenszkáia és Ru- szinszikóra.

A javaslat a magyar ipartörvény által elismert tíz engedélyihez kötött iparág számát harmincnyolcra emelte föl. Szloven- szkóban és Ruszinszkóban szánté humorosan Irat hogy a csatorna tisztítási és gyepmester- ipar és temetkezési vállalat vezetése ipar- engedélytől függ éis hogy kölosönkönyvtári, tüzoltószerkereskedési és cselédközvetítési intézeteik iparengedélyének kiálíitásáihoz a képesítés igazolására van szükég. Érthetetlen a javaslatnak az a rendelkezése, hogy nyomdaipart csak azon a helyen lehet gya- korotm, ahol szolgabíróság, vagy áfesa^- rendőrség van.

Az ipar törvény átvesd ,a magyar törvény rendelkezéseit ott, ahol a magyar törvény szigorúbb, mint az osztrák. így magyarázható meg az a tény, hogy amíg az 'Otsztrák ipartörvény a képesítéshez kötött iparoknak csak 54 vállfáját ismert, addig javaslat 70 ilyen iparágat sorol föl. A mia--’ gyár törvény 10, az osztrák ipartörrvény 23 és a javaslat 38 engedélyhez kötött iparágat sorol föl. Érdekes az is, hogy a telepengedélyek számát a javaslat az osztrák ipar törvényben fölsorolt 52-ről 102- re emelte.

— Törvényjavaslat az adó leírásról és az adóegyezségröl. Az adóügyi löfebbezések nagy száma és az a körülmény, hogy ezek nagy részét az első fokú pénzügyi hatóság intézi el, arra vezetett, hogy az adóhivatalok egyezséget kötnek az adózóval. Ezek az egyezségek egyrészt tehermentesítették az adóhivatalokat, másrészt előnyösek voltak a.z adózó szempontjából is. Az adóügyi egyezségek száma az utóbbi időben annyira megszaporodott, hogy & kormány — értesülésünk szerint — törvényjavaslatot szándékozik benyújtani az adóleiirás és az adó egyezség szabályozásáról.

— A nagytapolcsányi Hitelbank kényszeregyezsége. A nagytapolcsányi Hitelbank, melynek 900.000 részvénytőkéje és 39.323 korona tartaléktőkéje van, bejelentette a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítását.

— Miért emelkedtek a Skodu-részvé- nyek? Az utóbbi időben nagy kereslet volt úgy a prágai, mint a bécsi tőzsdén Skoda- r ész vényekben, amelyek árfolyama emiatt emelkedett. Az emelkedést a tőzsdén azzal magyarázzák, hogy hír szerint a Skoda-gyár 150 millió cseh-szlovák koronát kap az állam- kincstártól az osztrák állammal szemben fönnálló 600 millió koronás követelésének kielégítéséül.

— Korán kezdődik az idei cukorkámpány. Az idei cukorkampány, ha semmi akadály sem jön közbe, nagyon korán fog megkezdődni. Olaszországban a cukorrépa szépen érik. A kampány augusztus első tíz napjában kezdődik. A morvaországi cukorgyárosok a kampány megkezdését szeptember elejére tervezik.

— A Kóburg-müvek szanálása. Pozsonyból jelentik: A Kóbnrg Fülöp bánya- és kohómüvek r.-t. tegnap rendkívüli közgyűlést tartott Pozsonyban a vállalat szanálásának kérdésében. A csődön kívüli kényszeregyezséget 40 százalékos alapon valószínűen még júliusban fogják végrehajtani. Azután a részvénytökét 10 millióról 52 millió koronára fogják lebélyegezni. Ezt a lebélyegzést a részvénytőkének 26 millió koronával való fölemelése fogja követni. A tőkeemelést a Mannesmann fivérek pénzcsoportja segítségével fogják végrehajtani. A rendkívüli közgyűlésen megválasztották a részvénytársaság uj igazgatóságát, amelyben ,a Mannes- mann-csoportnak négy tagja foglal helyet az eddigi igazgatóság négy tagja mellett. Az uj igazgatóság fogja a részvények kibocsátását intézni. Ezek egy részét a régi részvényeseknek tartják fönn. A hitelezőknek ugyancsak módot nyújtanak arra, hogy az egyezségi kvóta alapján őket megillető összeg helyett részvényeket vegyenek át. A többi részvényt az uj pénzcsoport Veszi meg.-j- A magyar GyOSz. évi jelentése. Budapestről jelentik; A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének most jelent meg az évi beszámolója. A terjedelmes kötet az újjáépítő akció célkitűzéseit ismerteti. Azután röviden vázolja az egyes iparágak helyzetét. Majd a közszállitás és az építési akció és a kötött forgalom kérdéseinek tárgyalása után beszámol arról a hatalmas munkáról, amelyet a szövetség az uj vámtarifatörvény előkészítése és törvényerőre emelése körül kifejtett. A külkereskedelmi fejezet röviden ismerteti az egyes kiilál latrokkal való kereskedelempolitikai viszonyt, a legutóbb létesitett árucsere-forgalmi egyezségeket s végül azokat a lépéseket, amelyeket a szövetség az Ooroszországgál való gazdasági összeköttetés felvétele érdekében tett. A pénz- és hitelügyek fejezete, a termelési hitel, valamint a jegyintézeti hitelek valorizálásával foglalkozik behatóan, majd ismerteti azokat a megállapodásokat, melyeket a függő pénzügyi kérdések rendezése érdekében a kormány Csehszlovákiával, Olaszországgal és Jugoszláviával létesitett. Az adófejezet foglalkozik a vagyon- váltsággal, a társulati jövedelmi és vagyonadó törvényekkel, valamint a forgalmi adóztatás mai rendjének revíziójával. A forgalomról szóló rész a vasúti tarifapolitkát és a Máv. uj díjszabási rendszerét taglalja. Önálló fejezet szól a szövetség belső életéről. A jelentést a GyOSz tagjainak pontos névsora egészíti ki.

1 Minit ILőzcir

| Giuj-Kolozsvár, MofiosíöFi-ét 33. (Calea-ftüiior)

| szálaitok elsőrendű lekér I és

8 tarka erdéSyifármosftkriH

+ Miért drágult meg a magyar gyümölcs?

'Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A gyümölcs áresése után e héten ismét emelkedő tendenciát mutat E jelenségnek okát szakkörökben azzal magyarázzák, hogy a cseresznyetermésben. igen nagy kárt tett a legutóbbi viharos esőzés, a meggyre pedig Ausztria igen erős vevőként jelentkezik, azonkívül pedig a konzervgyárak is 'nagy tételekben vásárolják a meggyet. Az oj burgonya is tartja még magas árát ínért hazai termésből még kevés ni burgonya került piacra. Szabolcsból csak a jövő héten indul meg nagyobb mértékben a burgonyafölihozaíal s ekkor nagyobb áresést várnak a burgonyában.

= A Hofherr-Schratifz gépgyár rt. osztaléka. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: ;A Hofherr-Schraniz—Cíayotn—Sdhuttleworth gépgyár rt. julius 1-én tartotta közgyűlését. A közgyűlés elhatározta, hogy a részvényesieknek részvényenkint 2000 magyar korona osztalékot fizet. A kifizetéssel az Általános Hitelbankot, a bécsi Alsóausztriai Eskorapt- társaságot és a Középeurópai Lánderbankot bízták meg.

— Tartott árfolyamok a prágai magánforgalomban. Az értékpapírpiacon ma szűk keretek között mozgott a forgalom s nagyobb vásárlások hiányában alig jött létre üzlet. Az árfolyamokban alig volt ingadozás s nagyjában a tegnapi árfolyamok voltak érvényben. A devizapiacon a francia frank kivételével, amely ismét gyengült, nem változtak az árfolyamok.

+ Külföldi értékpapírvásárlók a budapesti tőzsdén. Budapesti szerkesztőségünk lenti: Cseh-szlovák, olasz, osztrák, román és svájci üzletemberek 20 milliárd magyar korona értékű megbízást adtai': egyes budapesti bankoknak magyar értékpapírok vételére. A Magyar Nemzeti Bank devizarendele- te nagy mértékben elősegíti a magyar értékeknek külföldiek által váló megvásárlását. Főképpen bankrész vények, valamint textiles gépipari részvények iránt nagy a kereslet

+ Föloldják a magyar gabonakivitel! tilalmat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Félhivatalos közlés szerint a kormány az uj terméssel egyidejűén feloldja a gabonakiviteli tilalmat és a kiviteli illetékeket is eltörli.

= A német cukoriparosok a cukorvám behozatalát és a cukorkiv iteli tilalom föl- függesztését követelik. Berlinből jelentik: A német cukoriparosok boroszlói gyűlésükön határozatot hoztak, melyben a cukorvám behozatalát és a cukorkiviteli tilalom teljes felfüggesztését követelték.

= Fizetésképtelen lett a Vita filmgyár. Becsből jelentik: A Depositen Bank koncern- jéhez tartozó Vita filmgyár beszüntette a fizetéseket és három havi moratóriumot kért a hitelezőitől. Az igazgatóság reméli, hogy amerikai tőke seigtségével szanálják a vállalatot.

= SzovjeioroszGrszág megszűntei! a berítni kereskedelmi képviseletet. Berlinből jelentik: Szovjetoroszország kereskedelmi

képviseletének vezetősége julius elsején 'hatvan alkalmazottat elbocsátott és tizenkettő? külíöídre helyezett 'át. Az erről kiadott hivatalos jelentés szerint a Németországban levő valamennyi szovjetkereskedelmi képviseletet fölszámoltainak, miivel az ismeretes német-orosz konfliktust julius 1-ig nem intézték el. A megmaradt 250 alkalmazó inak felmondottak.

— A cukoríözsde. London és Paris tartott, newyonki jegyzés júliusra 3.42. A helyi piac változatlan árak mellett nyugodt.

+ Nagy áremelkedések a budapesti magánforgalomban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magánforgalomban az

irányzajt továbbra is szilárd. A legtöbb papirt élénken keresték. Jelentősebb áremelkedések történtek. A kosztpénz 0.25 százalékra szállt le.

í ™ * fi”, JL r£ w~ ^ d»m előtti korszakba vezethető vissza az igmáSSftl Meserílvizl

Ü O Smlils M S i 11 fa 11 WWW Cw képződésének és hatékony alkatrészeinek ősszeérési folyamata a földi

ti f ni .M^lr ,7, ? íti v -y 1 Éffl ffjl m ff Íj MM wW §1 fi |Íé! Ww IfiL gyomrában, (felfedezve Schmidthauer A által az 1863. évben) s mint ilyen g

I páratlan természetes gyógyszere a $piMr- !&él- s egyéb Ö€i§$ betegségeknek |

| Kapható minden gyógyszertárban és jobb fii szer üzletben. 1019 Rendszeres adag reggelizés előtt fél pohárral. Az „IGMANDI“ nem tévesztendő Össze másfajta keserüvizekkel |

Őszi déiutfán

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye —

Irta: Egri Viktor. (1)

I.

A tágas udvarház sarokszobájában még szanaszét hevert minden holmija. Alig nyúlt hozzájuk. Nem rendezgetett, nem rakosgatott félre sémit. Pedig egy hete volt már, (hogy hosszú évek múltán, a trópusi naptól barnára égett arccal, erősen megtörve, fogságból megtért a szülői házba és sirva-nevetve hullott anyja elé . . .

Kora délután volt. A ház előtti strázsáló nyárfák már hullatták lombjukat és a szeptembervégi nap melege betódult a nyitott ablakon. Miklós leikönyökölt az ablak párkányára és lenézett az udvarra. Lent hatalmas, füstölgő kon dórokban valami fekete kotyvalékot ka varga ttak a cselédek. Néha- néha rávetettek a tűzre egy nyaláb rozsét, a láng magasra ugrott és a szél felcsapta a füstöt és a gyümölcs édeskés, már kissé égett szagát.

Valaki bejött -ekkor a szobába, de Miklós nem hallotta. Anna volt. a húga. A lány- habozva állt az ajtónál, tanácstalan volt. Nagysokára félénken megszólalt:

— Miikolós, nem jönnél be velem a városba?

Miklós felrezzent és megfordult. Fáradtan nézett húgára, lassan beszélt, mintha felelni sem akart volna:

— Nézd csak, a kerítés alja tele van sárga falevéllel. Hogy söpri, hogy görgeti .a szél . . . És a Mári néni üstjeit teleszórja, tetézd csak, hogy eszi a méreg!,

Kihajolt az ablakon:

— Nem győzi lerángatni őket a forró lekvárból. Persze, éppen a fák alá állította a

kondérokat . . . Milyen bolondok >az emberek!

— Egy hete vagy itthon, eddig azt hittük, hogy a rossz idő tart vissza . . . Megszólnak az emberek, Sia annyira kerülöd őket, — ütötte fel ingerülten Anna a fejét.

— Kicsoda? . . . Furcsa! Még jóformán otthon sem vagyok . . . Nem érdekelnek az emberek! Nézd, mennyi békét áraszt ez a napsütés, meghoznák-'é ezt az emberek?...

Anna nem nézett a bátyjára, látszott rajta, hogy mást forgat fejében, mint amit mond:

— Kelemen itt járt aznap, hogy megjött Franciaországból. Két órát volt otthon, aztán szaladt ide, az emberek közé. És azóta nem volt nap, hogy nem érdeklődött volna sorsod iránt.

— Kelemen is? . . . Milyen furcsa . . . sose irt nekem.

— Lusta levélíró, — szólt a lány zavartan. — Tudod, ő olyan ember, aki szívesebben elutazik oda, ahol elintézni valója akad, de tollat nem vesz a kezébe. Szibériába persze nem mehetett utánad . . . Átöltözöl?

— Nos, jól van, hiszen elmeheteik veled, — felelt Miklós.

Közönye felingerelte a lányt. Szembe fordult bátyjával, a sirás fojtogatta, könnyek gyűltek szemébe és az izgalomtól el-elcsuk- 16 hangon kifakadt:

■— Azt hiszem, szándékosan félreértettél. Nincs arról szó, hogy engem kisérgess. És különben is . . . nem érlelek . . . Érthetetlen előttem ez a .te levertségetd, ezwa

szomorú hang . . . Harmadnapja szorongatja valami a torkomat . . . Most ki kell mondanom: megjöttél, itt vagy és én még sem érezleik miagam mellett. Félek, hogy anyával és mindenkivel: ia házban igy lesz.

Keleti szőnyeggel letakart pamlag állt a szóba közepén. Erre vonta le Miklós maga mellé húgát, cirógatta, becézte és bátortalanul megsi riogatta tompán fénylő haját. Ellenkezett. de riadtság és zavar volt benne.

— Nem vagy a régi, Miklós, — sírt fel a lány.

— Micsoda aggályaid ébredtek, — hajolt a fiú a húga kezére. — Persze, hogy nem vagyok a régi. Az én kicsi húgom nagy lánnyá nőtt és csodálja, hogy bajszos, szakállas vagyok, hogy én is megváltoztam.

— Nem Miklós, ne ellenkezz ... Tudom, hogy megnőttünk és megváltoztunk, így vártalak vissza, ahogy megjöttél és mégis . . . nem akarom titkolni . . . idehaza vagy és félek, hogy nem érzed magad itthon.

Eszébe jutottak a várás hosszú esztendei, magányos téli estékre gondolt, melyeken mindig csak róla beszélgettek, az ő leveleit olvasták és forgatták, mint a biblia lapjait, vigaszt, uj hitet és reményt merítve belőlük ... És beszélni kezdett a válásról, anyjuk türelmes, panasztalau vágyódásáról, szenvedéseiről és reményeiről.

— Apa hamar megvigasztelódott cs én nem tudtam, mit jelent az, hogy egy lánynak fivére van . . . Miklós, te sokat szenvedhettél odakint, — mondta aztán.

Ne bolygassuk a múltak Sok dolgot el kell felejtenünk. Idővel a fájót is valami méla aranyozás ragyogja be, de ma még

frissek a sebek és lassan hegednek.

— Mégis: nem titkolhatom előtted, ez a hat esztendő mintha áthághatatlan falat emelt volna köztünk. Azt akarom, (hogy egészen a mienk légy!-— Az vagyok . . . Emlékszel Annus, érettségim után volt, hogy ebbe a szobába költöztem. Apa legénylakása volt. Hogy megörültem akkor minden bútordarabnak! És most is, hogy megjöttem, megejtett ez a boldog áhítat. Az öreg ház, a hársok és a lugas ia kertben és ezek az őszülő nyárfák az ablak alatt és a feljárat kopott kőlépcsői, — te nem tudod mit jelentett, mindezt viszontlátni!

— Idehoztam minden holmidat, ami szanaszét hevert a lakásban, — szólt boldogan a lány. — Az ásványaid is itt vannak, anya nem engedte, hogy apránkint elüiord- jáik. Pedig Gábor bácsi gyerekei százszor is megkívánták . . . Emlék volt.

Miklós e 1 érzékenye de tt. A könyvespolc alatt csakugyan megtalálta az ásványokat. Vékony porréteg takarta a doboz fedőlapját, Anna hamar megtörölte.

— Lám, megőriztétek őket. Most aztán elosztjuk őket. Hogy fognak örülni a gyerekek!

Miklós is letérdelt a padlóra, ki szedegették, rakosgatták és törülgeíték a vattába göngyölt sokszinü tündöklő kövecskeket.

— Micsoda haszontalan holmi és mégis, milyen boldog voltam, ha egy darabbal gazdagodott gyűjteményem. De jó volt visszaemlékezni rájuk és jól esett tudni, hogy, vall hol nagyon messze tőlünk szeretettel gondolnak ránk. és ha zavarnak.

(Folyt, köv.)