Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-30 / 171. (619.) szám

Szerda, julius 30. •; ,.^<fe..f ,^.. .v" - 4S'i^^Krn‘?- fAwMfojfW r emóció i5u m Prága, julius 29. Tegnap halt meg Berlinben. Hátborzongató kép: a nagy művész ideges, zilált feje hátra­hanyatloít, a nagy, mindig tüzesen lobogó szemek „megtörtek, a két- erezett kéz, mely az összhang orgiáit váltotta valóra, feszületet -marké’ ’ tanús, melódia a halál jegévé merevedett: Busoni nincs többé. Élete a nagy zenész dia dal útja volt. Bmpoli- ban, Olaszországban született 1866-ban. Csoda- gyermek volt, aki zongoraművészeiével bámulatba ejtette Európát. Rómától Heisiugforsig, Berlintől Newyonkig minden hangversenyterem dicsőségét hirdette. Egyszerre aztán megragadt Berlinben. A német fővárosban ő lett az, ami Liszt Ferenc Wei- marban volt: a nagy, klassz'kus zene mestere. Olyan szomjúsággal kereste a zene legutolsó csú­csát, mint Faust doktor az igazságot. Küzdött érte egy hosszú, munkás életen át és elérte a weimari Olympus ozónban fürdöző magaslatát. Berlini fő­hadiszállásán maga köré gyűjtötte az egész zenei fiatalságot. Tanított, hangversenyzett, irt, kompo­nált, vitaestélyeket rendezeti. Zongoraművész volt, de ellentétben a reprodukáló művészekkel, akik megelégedtek avval, hogy „saját felfogás­ban1' visszaadják a mesterek kompozícióit, Busoni a modern zene legkimagaslóbb zeneszerzői közé emelkedett. Alkotó, teremtő zenész volt, a szó legneme­sebb értelmében. Nemcsak akarása és tudása volt nagy, de zsenialitása is. összmüve felfelé törő, me­rész lendületű vonalat mutat, melynek kezdete Jo- hann Sebastian Bach és vége Feruccio Busoni. Bach, kinek müveit leggondosabban átdolgozta, modernizálta, Busoni. zenei alkotásának gránitíun- damen túrna. „Fa-ntasia contrapuncíistica“, „Con­certo mit tyánnerchor" bizonyítják azt a nagy ha­tást, mellyel Bach Busonit megtermékenyítette. Ez az erőteljes, iz’ig-vérig protestáns német zene gyö­nyörűen párosult Busoni olasz lírájával. Bach meg­mentette az olasz mestert a művészet legnagyobb ellenségétől, a szentimentalizmustól. Invenciója bő­ségesen ömlő olasz belcantó, amely Bach kérlelhe­tetlen szigorúsága kontrapunktikáijával egyesül és újat teremt. Az atonális zene problémái lépnek fel harmadik tényezőnek. Busoni, aki fiatal maradt élete végéig, nem riadt vissza a fiatalok rohamá­tól. Állta a harcot és amikor belátta, hogy a fiata­loknak igazuk van, nem átallotta ezt az igazságot •mindenütt hirdetni. Maga is az első sorban *küz- dött a modem, fiatal zene győzelméért. Az opera csalogatta. „Brautwahl" és „Turan- dot“, a gunyorosan-szellemes „Arlecchinou s utolsó nagy müve, a „Faust11 mutatják azt az utat, ame­lyet a zsenialitás villámai világítanak meg. A „Faust“-ban mégegyszer összefogja mindazt, amit magáénak vall: életét, művészetét, hitét. Keresett és talált. Hitt és üdvözölt. Útját nem fejezhette be és hamarabb távozott, mint ahogyan hittük. Faust volt, a zene mágikus doktora, a telhetetlen, örökké uj szépséget szomjazó. Az ő útja végnélküli, mert 'j végtelenséget kereste. Neubauer Pál. Zenei olimpiász Amerikában Egy „nemzetköz! zenei törvényszék** döntése a zeneirodalom tíz mestermüvéröl — Győztes: A nürnbergi mesterdainokok —- julius 2Q. Amerika egyik legnépszerűbb zenei folyóirata azt a kérdést vetette fel, hogy melyik a zeneiro­dalom tiz mestermüve? A lap azon.bau eltért a sablontól és nem szavazás, hanem egy általa meg­alakított zsűri, vagy amint mondja, nemzetközi ze- íei törvényszék révén igyekezett a kérdést eldön :eni. Erre a célra 26 tagból álló bizottságot alaki- lőtt, amelyben az egyes országok a követfcfez'' számarányban sorakoztak: Amerika 8, Orosz arszág 4, Anglia 3, Lengyelország 3, Olaszorszá' í, Erancaország, Belgium, Spanyolország,. Német írszag, Ausztria, Ausztrália pedig 1—1 taggal iogy milyen szempont vezette a lapot ennek p számaránynak összeállításánál, amelyben feltűnt tz, hogy például Anglia, Lengyelország és Orosz­ország több taggal szerepel, mint Olaszország, a cene. klasszikus országa, az rejtély és mindeneset- •e különös dolog. Ennek a zenei törvényszéknek tagja' közö terekritiki,.-. egyetlen egy sem volt. A zcuekritikv tok bojkottálását az amerikai lap azzal indokolj: mgy aki zene kritikus, az nem tud operát komponál ni, vagy cl d’riv ál ni, Így tehát képtalon annak mii vészi értékét megalapítani. Ez a zene’ tö'vényszék immár meghozta Ítél' :ét, amely szerint az első helyre Wagner R’chárd Nürnbergi mwterdal u/kek című operája került. vámenett az opera mellett, ugyanis tizennégy idták le - zavnza-tukat. Utána következnek a B-moll mise 10 szavazattal, az V. Szimfónia 9, Trisztán és Izo’de 9, a IX. Sz mfón’a 7, Carmen 7, Qsajkovszky Symphonie Pathctique-je 5. Don Juan 4, Brahms 1. Szimfóniája 4. Mendelssohn He­gedűversenye 4. Schumann Zongoraversenye 4 Debussy Egy falu délutánja 4, Beethoven 3. szoná­tája 4, Beethoven VII. Szimfóniája 4. a Máté Pás sió 4, Schubert be nem fejezett Szimfón’ája 4, Schubert Erlkön’g-je 4 és Wagner- Parsifal-ja 4 szavazattal. Ilyenformán, mi-::ián 11 enemiire egy­formán 4—4 szavazat esett, hacsak pótszavazást nem rendeznek, a tiz mesLormü — tizennyolcra növekedőit. Ez az ítélet mindenesetre nagy feltűnést fog kelteni zenei körökben, még pedig azért, mert- a IX. Szimfónia., amely úgy él a köztudatban, műt a zeneirodalom legklasszikusabb alkotása, a verdikt szerint ötödik helyre került. • Ami a komponistákat illet1, a zsűritagok véle­ményében, akik nemcsak egyszerű szavazásra szo­rítkoztak, hanem szakvéleményt adtak le, a követ­kező nevek a következő számarányban szerepeltek; Beethoven 6-szor, Wagner 33-szor, Bach 24-szer, Mozart 14-szer, Brahms 14-szer, Schubert 13-szor, Chopin 12-szer, Mendelssohn 8-szor, Csajkovszky S-szcr, Debussy 7-szer, Bizet 2-szer. (iil) Madách eszperantóul. A Magyar Eszperan­tó-Intézet a bécsi eszperantó-kongresszusra kiadta Madách Ember tragédiát Kalocsay Kálmán dr. fordításában, Zichy Mihály ismert gyönyörű illusz­trációival. A nagyszerű fordítás bizonyság reá, hogy az eszperantó nyelv igen alkalmas költői mü­vekre s elsőrendű eszköz a magyar irodalom kül­földi ismertetésére. (*) Hildacb tanár meghalt. Mint a berlini la­pok jelentik, Hildaoh tanár, a neves zeneszerző, aki különösen „Itt a tavasz11 cimü dalával lett népszerű, hetvenöt éves korában Zehlendorfban meghalt. | Kassa. KoSlce. | f Jól, tlcséii de ! | gftrisan mumrnim | | csak | I Havas és Dudovics | | férfi-, fin- és gyermekről? J áruházában lehet. | mim mériéSsossiáltj. S Mlalom-u. 1. Piáim-®, i. | JwZMZMÍ/ÍG augusztus 2-án lesz a magyar—csehszlovák—osztrák profikonferencia Prága, julius 29. Jelentettük, hogy a három ország elsőosztályu egyesületei a profikérdés rendezése céljából kon- íeren-cára ülnek össze Pozsonyban. A pesti egye­sületek Fodor Henrik dr. révén állnak összekötte­tésben a prágá és bécsf-egyesü’.etekke!. A Sparta újabban a-i-i.á! értesítette Fodor dr.-t, hogy csatla­kozik a professzionalizmusra áttérő mozgalomhoz s augusztus 2.-át javasolja a pozsonyi konferencia napjául. A Középeurópa futballsportjára nézve döntő jellegű konferenciára minden főváros három­négy futball vezért szándékszik kiküldeni. Az Ungvári TK győzelméről. Jelentettük már röviden, hogy az UTK fényes győzelmet aratott Debrecenben. Most részletesen beszámol tudósí­tónk a derék ungváriak dicsőségéről: Az UTK szombaton a DVSC-től szenvedett vereségéért ala­pos revánsot vett, gyönyörű játék után nagy gól- aránnyal győzedelmeskedve a DTE jóképességü csapatán. A mérkőzés az UTK heves támadásával kezdődne, amely a 10. percben Szuszi góljával nyer befejezést. Az UTK a gól után is tovább tá­mad s a 32. percben Szuszi az UTK második gól- iát lövi. Az UTK sorozatos támadásai a második félidőben is folytatódnak, amelyek a 20., 30. és 35. percben mindannyiszor egy-egy újabb gólt jelente­nek. A második félidő góljait is Szuszi, az UTK centercsatára lőtte. Az UTK csapatából kiváltak Markovits, Hegyi és a Sűhi II inger-pár. A kapus­válsággal küzdő DTE nem tudta rendes formáját kijátszani. Káldy jó bíró volt. Eredmény 5*0 (2:0). A Sátoraljaújhelyi AC atlétikai versenye. Tu­dósítónk jelenti: Nagy érdeklődés mellett rendezte a SAC országos versenyét, melyre Budapestről a MAC, MAFC, BBTE és KAOE küldte el képvise­lőit, de Indultak Gyöngyös, DÓsgyőr, Nyíregyhá­za, Miskolc, Debrecen és Eger legjobbjai is. Ered­mények: 100 m ifj. 4 előfutam: 1. Flukk Károly BBTE 12 mp. — 100 m szenior 3 előfutam: 1. Bar- si László BBTE 12.2 mp. — Súly ifjúsági: 1. Stoip Egon Debr. Move 11.01 m. — 800 m staféta: 1. Bars! BBTE 2:09.16 mp. 2. Magda MAFC, 3. Rótt- mami NyTVE. — Diszkosz ifjúsági: 1. Stoip Debr. Move 32.98 m. — 400 m ifjúsági: 1. Mazinger KAOE 55.7 mp. — Magas: 1. Petrásovszky MAC 163 cm. — Hármas ifjúsági: 1. Stoip Debr. Move 12.03 m. — 1500 m: 1. Magdics MAFC 5:14.2 mp, 2. Tamás SAC 5:33 mp. — Magas ifjúsági: 1. Ud- vardy BBTE 154 cm. — 800 m ifj.: 1. Körösi MVSC 2:11.2 mp. Kerületi rekord. 2. Somogyi MTK 2:12 mp. 3. Gottenbuber Debr. Move. Körösi a finisben váratlanul veri a bajnokot. A régi rekord 2:13.8 mp volt. Pompás verseny. — Távolugrás: 1. Petrásovszky MAC 652 cm. — Diszkoszvetés: 1. Molnár Egri Move 40.30 m. — 4szer 100 m ifí. staféta: 1. B'BTE 50.8, 2. SAC 51. A győztes NyTVE-t (50.1 mp) keresztezés miatt diszkvalifi­kálták. Olimpiai staféta: 1. MAFC 3:58.3 mp (Pal- laghy, Szondy, Balog, Magdics), 2. BBTE 3:59 mp. A Balaton bajnoka. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Esőben és viharban folyt le a MŰK rendezésében az 1924. évi Balaton-bajnok- ság, A rossz időjárás dacára jól sikerült a ver­seny, csupán a nagy favorit: Eperiessy vesztette el a hullámzó Balatonban tájékozódási képességét s végül is feladta a versenyt. A 2000 m Balaton- bajnokság eszerint: 1. Szigriez Géza Egri MOVE 38 p 50 mp, 2. Hollósy-Jung Béla, 3. Páhok István. Magyarország motorevezéses bajnoka Tóth István. Budapesti szerkesztőségünk táviratozza: Az eső tönkreverte az idény legklasszikusabb mo- orvezetéses versenyét: az 50 km-es bajnokságot. Tihez hozzájárult még Tóth Gyula motordefektusa >, aki a 3. kör után reménytelenül folytatta a to- ábbi küzdelmet. Amig reálisan feküdt a verseny­en, méltó ellenfele volt Tóth Istvánnak. Ezután izonban szétforgácsolódott a mezőny és Tóth II. 'gy nyerte a bajnokságot, ahogy akarta. Ez ter­mészetesen nagyban befolyásolta az időeredmé- ■•'yeket is, melyek a sikos pálya ellenére is igen 'pengék. Az 50 km-es bajnokság győztese tehát ’óth István EKE (vezetője Bartos Béla) 59:32.8, ' Pirityl FI'C. Az osztrák—magyar atlétikai verseny előtt. \ vasárnapi osztrák—magyar atlétikai mérkőzés- e nagy ■előkészületeket tesznek a magyarok meg z osztrákok is. Ausztr'a már kiválogatta legjoöb- ’ it, igy többek között a 100 m síkfutáshoz Rauch, mind, a 400 m-hez Benedeket, továbbá Umfahrert, Uambauert stb. — A MASz, bár n,em véglegesen,, e nagyjában a következőket válogatta ki: Ge-rő, ’ózsahegyi 100 m, Kurunczy, Barsi 400 m> Benc­ék, Fopyó 800; Gross, Kultsár 5000 m, Iialuska dr. ivói', Gáspár magasugrás, Cs.ejtfhey dtr. gerely, oldl diszkosz. Opata játékjogát felfüggesztette az MLSz. Az vLSz legyeim' bizottsága Budapesten Opata Zol- ’rmak,. az MTK válogatott csatárának játékjogát gosulatlair külföldi szereplés miatt felfüggesztet­te. Opata, mint ismeretes, a brünni Makkaboa csa­patában’ szerepelt A ruszmszkói földmivesek elégedetlenségének okai Prága, julius 29. Moilmukia Vencel a Lidové Noviny hasáb­jain figyelemreméltó cikket közöl a ruszm­szkói földmivesek helyzetéről és megállapít­ja, hogy a földmivesek elgédetlenségének e iöldbirtokrefcrm hibás végrehajtása az oka. A földbirtok reform rendszeres megvaló­sítását szerin.e 'maguk a hatóságok akadá­lyozzák meg. A ruszinszkói gazdasági és szociális viszonyok bonyolultsága egyöntetű tervszerű eljárást követel, ez pedig hiányzik. A Verchovina népe még mindig éhezik. En­nek a ténynek tarra kellene intenie a kor­mányt, hogy olyan megoldási keressen és ta­láljon, amely egyrészt ne terhelje túlságosan az államkincstárt, másrészt tartós javulást, vonjon maga után, amit a szomorú szociális helyzet .okvetlenül megkíván. A nagy nyomorúságnak elsősorban az az oka, hogy nincsen elegendő számú mezőgaz­daságilag müveit terület. Ruszinszkó legna­gyobb része erdős vidék s a-z erdők tulajdo­nosa az állam. Ezek az erdők hosszú idő óta passzívek. A magánkezelésben levő erdők sem hoznak hasznot. Ez a tény a Sehönborn- uradalom erdőgazdálkodásának adataiból tű­nik ki. Az erdőgazdálkoQ'ás nem jövedelmez; miért ís a lakosság munka nélkül áll és nyo­morog. A segítség módja a Lidové Noviny szerint egyszerű: A nem jövedelmező állami erdőket ki kell irtani, ha nem is egészen* ak­kor legalább részben s az ily módon szerzett 150—^200.000 hektárnyi legelőt, mely később szántófölddé változna, a ruszmszkói őlakos- ság között kell kiosztani. A Tiszamentén el­terülő földek, melyeket ez állam a földbirtok- reformtörvény alapján vett tulajdonába, ezldőszérint viz .alatt állanak. A kormánynak ezeket a területeket különös figyelembe kell részesítenie és azokat mindenekelőtt csehor­szági szakemberek kezelésébe kell ednia, akik ezeket a területeket kellőképpen ki- fog­ják használni. Ezeket a gondolatokat nem azért mél­tattuk említésre, mintha azok a szerencsétlen ruszmszkói nép számára tényleg üdvöt je­lentenének, hanem éppen ellenkezőleg, annak a bizonyítására, hogy a kormány és. a sajtó­ja mindig olyan utakon keresi a boldogulást, amelyből elsősorban a történelmi országok lakossága számára íakad jólét. — Mindig kö­veteltük, hogy a földbirtok-reform alapján el­sősorban az állami birtokokat osszák fel. A Lidové Noviny nagylelkűen fölajánlja erre a célra a ruszinszkói őserdőket: ezeket irtsa ki az őslakosság s csináljon magának szán­tóföldet, ellenben a Tiszamelléki szántóföl­deket csehországi szakembereknek adják át. :— Nézetünk szerint sokkal egyszerűbb vol­na a. megfordított ja. Tessék az ottani igény­lőknek átadni a szántóföldeket s a cseh ; „szakembereket" küldjék az erdőirtásra. Úgy gondoljuk, hogy a ruszinszkói lakosság sem tiltakoznék, ha a történelmi országokból rajokban kiküldött „szakemberek" nem <a sik vidéken, Ihanem a rengetegekben alkotnák meg telepitvényeiket. Mindaddig, amíg a kor­mány ennek ellenkezőjét teszi, az elégedet­lenség nem fog megszűnni, melyet a „szak­emberek" Ruszinszkóba való telepitése csak növelni fog. T. J. h ruszinszkói vezérpénzligy- igazgató körankét ja- Ellentétek Beregszász és Ungvár között — Ungvár, jul'us 29. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Rusziir- szkói Országos Kereskedelmi Egyesülés indítvá­nyára — amint azt a P. M. H. jelentette — Kugler ruszinszkói vezér.pénzügy'gazgató a kereskedőké érdeklő sérelmes adózási ügyekben ugynevezeti körankétet rendezett a múlt héten. Az ankétra r vezérpénzügyigazgató a Ruszinszkói Országos Ke reslcedclmi Egyesülés kiküldötteit is meglrvta. ki meg is jelentek mindenütt, kivéve Beregszász amely város kereskedői tudvalévőén éles ellenié ben vannak a Ruszinszkói Keres’kedelnr Egyesi léssel és ezért nem is tagjai ennek az Egyesülő nek. Ez az ellentét okozta a legújabb incidens Kugler vezérpénzügyigazgató ugyanis julius 21-0 iuiegijelent Beregszászon,, ahol az első ankétet akar­=== C I p § í ===== CSAK „MiüíaSHW*" NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 A legjfr- pwntenn «*«■«« nSclcov kaphalla. tiiitzötsíf renden ne$ e no 11111 nmi -nnri r-rr-i-------------—wmiiniiiu—w—■■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents