Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-25 / 167. (615.) szám

Foszlányok (g.) Prága, julius 24. nz évvel ezelőtt 468 millió ember élt Európában, ma 449 millió. Ez a két szám a tíz esztendőnek történelmi mérlege, amely hatalmasan hat, a lélekbe szól most, amikor azok a napok következnek, melyek mind­egyikén felsóhajt az emlékezés és az emberi lélek összetörve mormogja...: ezelőtt tiz esztendővel történt! A két szám közötti 19 millió emberkülönbözet sohasem látott törté­nelmi tragédia. Elveszett, elpusztult 19 mil­lió emberi élet, boldogság, reménykedés és szerelem a föld, az asszony és a jófalat iránt. Ez a 19 millió kivégzett vagy az élés­ben megakadályozott lélek él. Él, mint a kornak rémes árnyéka, mint a kor mozgató ereiének ható tényezője, mint lelkiismereti vád, történelmi átok és messze jövőt meg­mérgező hullaszag. Tiz évvel ezelőtt elbu­kott infanterista Tóth András a Száva partján mint a világháború első halottja és a Tóth András légiójából lett a világ leghatalma­sabb hadserege: tizenkilencmiilió ember, kiket eltakarítottak a földről, de akik lélekben összefogtak és hatalmas felhőrajba fejlődve intézik offenziváikat az emberek lelkiisme­rete ellen. • © A politikában legnehezebb kérdés -az egyensúly' kérdése. Annak az egyensúlynak a kérdése, amit Herriot nem birt megtalálni európai politikája számára. Annak az egyen­súlynak problémája, mely szükséges lenne ahhoz, hogy a londoni konferencián úgy áll­hasson, mint a két lábon járó emberek szok­tak állni, ingadozás és a felbukás veszedelme nélkül. Á francia belpolitika nem adta meg Herriotnak azt a sulykiegyenlitést, mely mellett biztosan és határozottan cseleked­het, de útnak engedte a csatornán átra az­zal az érzéssel, hogy vagy megalkuszik a külpolitikai örökség elvtömegével, vagy ösz- szeomlasztja a saját tehetetlenségi nyoma- téka. Ez a helyzet, amit mi előreláttunk, mi­kor a londoni konferenciát a bénakaru kor­mányelnökök konferenciájának neveztük, most kirívóan áll előttünk. Herriot eljutott odáig, hogy nem tud és nem mer a Páris- ban hagyott tényezők instrukciói nélkül cse­lekedni. Tétován néz Londonból Páris felé és minden várakozás perce egy órával ta­szítja vissza a kibontakozás határidejét © Tegnap ismertettünk egy cikket, amely a Körmendy-Ékes Lajos dr. állampolgársági kérdésével kapcsolatosan megállapítja, hogy az állampolgársági kérdésnek Magyarország és Cseh-Szlovákia közötti rendezését a leg­sürgősebben kell egyezmény formájában rendezni, örültünk ennek a cikknek, mert a régén hangoztatott álláspontunkat igazolja. Ugyanazt mondja, amit mi mondottunk, ami­kor kijelentettük, hogy a szlovenszkói és ru- szinszkói magyarság állampolgársági prob­lémái nem egyes emberek sorsának apró kérdései, de akut államközi kérdéssé előlé­pett jogviták, amiket a középeurópai jog­rend érdekében a két államnak kell egymás •közt elintéznie, vagy egy nemzetközi fórum döntése alá kell bocsátani. Ezt az álláspon­tunkat az események érvekkel támasztották alá. Érvekkel, amiik amellett szólnak, hogy a világnak semmiféle jogelve sem tűrheti azt, hogy két fél — a jelen esetben két ál­lam — között fölmerült vitás kérdés miatt egy harmadik fél — a jelen esetben sok ezer szlovenszkói és ruszinszkói magyar ember — szenvedjen hátrányt és károso­dást. Nincs a világnak az a józan politikusa, aki megengedhetőnek tarthatná, hogy egy tisztán bürokratikus és formai akadály, amely még mulasztásnak sem minősíthető, az a körülmény, hogy valaki nem kérte és nem forszírozta a lakóhelyének képviselő­testületétől illetőségének 1910 előtti elisme­rését, jogot adhasson arra, hogy ezen ke­resztül ezer és ezer ember nyugalma, ek- zisztenciája bukjék föl a politika akaratából. Ez a kérdés nem Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő vagy Kovács Péter nyugdíjazott hivatalszolga ügye, ez ma kö­zépeurópai jogi kérdés, melyet éppen, úgy el kell intézni, mint a nyugodt élet és a köl­csönös érintkezés alapját alkotó sok ezer államközi problémát. Olasz bizalmatlanság és pesszimizmus a londdnS konferencia iránt Milánó, julius 24­Az olasz Sajtó majdnem kivétel nélkül határozott bizalmatlansággal viseltetik a lon­doni konferencia munkájának kedvező ered­ménye iránt és nem igyekszik rejtegetni efelől táplált és széles körben terjesztett pesszimizmusát. Megjegyzi például, hogy a konferencia egyre jobban korlátozni igyekszik a reá vá­ró munkák programját, nehogy rá kelljen mutatnia a felfogásoknak azokra a mély el­lentéteire, amelyek a résztvevőket valójá­ban elválasztják egymástól. A L‘Idea Nazionale szerint, amely a belügyminiszternek az orgánuma, a francia és angol felfogás között levő alapvető ellen­tét a párisi kompromisszum dacára állan­dóan fennáll és már előre paralizálja a Da- wes-féle javaslat végrehajtását. A La Tribuna arról értesül, hogy az összes főbb problémákat elhalasztották: -a.,.; német összadósság megállapitását, a szövet- ségközi adósságoknak ezzel összefüggő le­szállítását s a francia biztonság problémáját Ennek folytán kizárja a lényegbe vágómeg­egyezéseknek reményét és előrelátja, hogy Európa ebből az összejövetelből még bete­gebben fog kikerülni. Mussolininak az orgánuma, az II Po-1 polo dTtalia elismeri a konferencia „diplo­máciai44 sikerét, amennyiben a ^uhr meg­szállása óta ez az első eset, amikor a szö­vetségesek egy amerikai megfigyelő rész­vétele mellett együtt igyekeznek közös meg­egyezésre jutni. Mindazonáltal elismeri, hogy a dolgok jelenlegi állása mellett nincsenek kilátások tulnagy reményekre. Politikai körökben azt hangoztatják, hogy ha ennyi nehézség merül fel most a „szövetségesek14 megegyezése körül, sokkal nagyobb nehézségekkel fogják szemben ta­lálni magukat, amikor arról lesz szó, hogy a megállapított feltételeket Németországra ráerőszakolják. Ugyanis Olaszországban semmiféle illúziót nem táplálnak a London­ban tárgyalás alatt levő problémák szeren­csés megoldását illetően és meg vannak győződve arról, hogy Franciaország to­vábbra is ragaszkodni fog esztelen követe­léseihez és nem fog változtatni eddigi állás­pontján. Poincaré bukása sokakat elámított a külföldön, de nem Olaszországban! Poinca- ré'val vagy Herriottal a francia politika lé­nyege nem változik és ha az uj francia mi­niszterelnök szavai talán mázosabbak is, a Quai d‘Orsay direktívái változatlanok ma­radnak- Corrado Rossi. Mi mentette meg 3 londoni Konferenciát 3 bukástól ? Belpolitikai súrlódások Németországban — Miért késik Németország meghívása? Berlin, julius 24. A centrum lapja igen éles hangon birálja a. nemzeti szocialisták, kommunisták és főként a német nacionalis­ták ama szándékát, hogy a külpolitikai hely­zetet holnap részletes vita tárgyává tegyék. A birodalmi kormány nyomatékosan kijelen­tette, hogy a függő külpolitikai kérdéseknek a birodalmi gyűlésen való megbeszélése végzetes következményekkel járhat. Minden parlamenti szokás ellenére történne, ha di­plomáciai tárgyalásoknál nyílt üléseken be­szélnék meg a követendő taktikát. A jobboldali - sajtó ugyancsak változat­lan pesszimizmussal birálja a londoni konfe­rencia helyzetét- A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a tegnapi ülésen igyekeztek elkerülni minden időhúzást, azonban ép­pen ez az időhúzás mentette meg a konferenciát az azonnali bukástól. A tárgyalások legérdekesebb momen­tuma, hogy Hughes amerikai államtitkár a tárgyalások folyamán immár nem mint magánember szerepelt. Herriot a délelőtt folyamán ismételten kijelentette, hogy a hét végére Párisba akar utazni, azonban angol diplomáciai körök a francia miniszterelnök­nek ezt a tervét veszélyesnek tartották s igyekeztek erről Herriotot lebeszélni. A Vossische Zeitung szerint a tegnapi konfe­rencia eredménye a következő: a szövet­ségesek elvi álláspontja szerint az objektív tárgyalások szempontjából szükséges, hogy Németországot a teljes egyenjogúság alap­ján hívják meg, azonban bizonyos jogi for- mulázásokkal arra törekszenek, hogy a németek meghívása ne okozzon váratlan szenzációkat. Éppen ezért húzzák, halaszt­ják Németországnak a konferenciára való 1 meghívását. Herriot: Nem szeretem az induló vonat politikáját Páris, julius 24. A párisi sajtó egyértel­műen megállapítja, hogy a londoni konferen­cia tegnapi ülése pozitív megoldásra nem vezetett. A Petit Párisién megjegyzi, hogy a konferencia a bizalom krízisének állapo­tában van. A Matin szerint a bankárok követelését nem kell különösképpen tragikusan venni. Megállapítható, hogy a pénzügyi szakem­berek a pénzügyi biztosítékokon kívül ma már politikai biztosítékokat is követelnek. A konferencia akadályait ugyan még nem szüntették meg, azonban ezt a szót „a konferencia megbukott!“ még nem mondták kj. Herriot a francia sajtó képviselője előtt a következőket jelentette ki: „A miinsteri és osnabrücki békekon­ferencián két évig tartott, amíg Európa békéjét sikerült helyreállítani. Itt London­ban elsősorban arról van szó, hogy a jó­vátételek uj rendszerét állapítsuk meg. Túlzott kivánság-e, ha erre a nagy mun­kára tizennégy napot kérünk? Nem tar­tozom ama politikusok közé, akik az útra készenálló hajót és az induló vonatot választják politikájuk jelképéül!“ Csicserin beteg Moszkva, julius 24. Az Izvesztsja jelentése sze­rint Csicserln külügyi népbiztos megbetegedett s ezért látogatókat egyelőre nem fogad. Rejtett municiós raktár Lembergben Lemberg, julius 23. Az itteni rendőrség egy magánlakásban nagy municióraktárt és sok robba­nóanyagot talált. A muníciót katonai raktárakból lopták. A rendőrség számos gyanús személyt le­tartóztatott. Ötvenegy embert gyilkolt meg egy házaspár Varsó, julius 23. A városi törvényszék néhány nap múlva tárgyalja a Zbrinski házaspár szenzációs bűnügyét, akiket ötvenegyrendbéli gyilkossággal vádolnak. Zbrinski beismerte a terhére rótt bűn­cselekményt s azt állítja, hogy felesége kezdemé­nyezésére követte el a gyilkosságokat. A brazíliai lázadók béküíni akarnak Santos, julius 24. A braziiiai lázadók fegyverszünet megkötésére tettek ajánlatot a kormánynak, amelyet azonban az vissza­utasított. Bernardos elnök kijelentette, hogy a lázadókat a brazíliai törvények teljes szigo­rával fogja sújtani. Lemondott a norvég kormány Krisztiánja, julius 23. A miniszterelnök ma bejelentette a stortingnak a kormány le­mondását. Az uj kormányt már augusztus másodikán kinevezik s összetétele valószí­nűen a következő lesz: miniszterelnök és kül­ügyminiszter Movinckel, pénzügyminiszter Holmboe, népjóléti miniszter Oftedal, munka­ügyi miniszter Mielde, mezőgazdasági minisz­ter Five, kereskedelemügyi miniszter Moling, igazságügyminiszter Berg és hadügyminiszter Jakobsen. ____________________ Bec hyne nem mond le. A cseh szociálde- móikrata párt sajtószerve élénken kikel még ama hírek ellen, hogy Beclhyne iskola ügyi miniszter távozik a kormányból. Bechyne nem adhatta be lemondását, mivel arról a párt végrehajtóbizottságának kell határoznia s ez a közelmúltban egyáltalán nem tartott ülést. — (A Népszövetség jogi bizottsága és a béke­szerződések.) Julius 28.-án ül össze Genfiben a nép- szövetségi tanács által kinevezett jogi bizottság, amely véleményt fog mondani a népszövetségi szerződés VI. szakaszának 5. pontjáról. Az emlí­tett pont kimondja, hogy a népszövetség tagjai az őket különösen érdeklő kérdésekben külön meg­bízottat küldhetnek a népszövetségi tanácsba. Angol részről azt indítványozták, hogy a tanács tegye vizsgálat tárgyává a st.-germainí, trianoni és neuílly-i békeszerződésekben foglalt katonai ellen­őrzési intézkedéseket, a franciák viszont aggodal­masnak tartják, hogy e kérdés megbeszélésébe az összes érdekelt államokat bevonják. A felmerült ellentéteket a jogi bizottság határozata fogja ki­küszöbölni. — (A nyugatmagyarországi határ megálla­pítása.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Augusztus 11-én történik meg a nyugatmagyarországi határ nemzetközi jó­váhagyása. 100 cseh-szl. koronaőrt fizettek ma, julius 24-én: Zürichben 16.15 svájci frankot Budapesten 237 000.— magyar koronát Bécsben 210900.— osztrák koronát I Berlinben 12450 000 000 000.— német márkát J ln jí -mf ül évfolyam 167. (615.) ~!m Ja Prága. péntek, 1924 julius 25 J ygEPr Előfizetést árak belföldön: Egész évre 300 Ki., ________ ___ —-mi ■■ ,, félévre 150 Ké., negyedévre 76 Ké., egy hónap­Mr láíLs ra 26 K2-Eeycs szám ára 1-20 Kí- - Kaifsi­ÁB? fflf %■ Mw Tm? áP? JgP jgBF M’ ff f % jgff Jaf’ dön: Egész évre 450— Ki., félévre 225.— KtL, ff m ff Sf. iffegjfifW aqngf ggf ÉS ff negyedévre 115 Ké., egy hóra 59 Kí. . Szer­ff JPtf Hw sj§a JmW Jsjff MSp kesztöség: Prágáin, átSpánská utlce 40/1, tü Mff JjW^W ||| AW !§ JW Jm? WÍ ÉW ff Telefon: 4171 és 30349. ■ Kiadóhivatal: fftt-íaL. '^Í!H%8Bí1sÍb Prága I., Llltová ullce 18. szám. Telefon: 6797. ___Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Fő szerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki ^Pártok Felelős Kerkeszto: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents