Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-02 / 147. (595.) szám

Szerda, julius 2. — A Cseh Jelzálogbank és a Zemska öanka megkezdték működésűket Pozsony­ban, Pozsonyi jelentések szerint tegnap dél­ben adták át a Cseih Jelzálogbank és a Zem- ská Banka hivatalos helyiségeit a kormány- épület nagyié nmében tartott megnyitási ünnepség keretéiben. A megnyitáson jelen voltak Hodzsa föktmÍvelés-ügyi miniszter és Kálíay d:r. szloveruszlkói miniszter. A megnyi­tás irtán diszobád volt a Oarlton szállóban. — Veszteséges mérlegek. A Do-brani kaolto és samotte-müvek rt., a Böhmisdie Irvd'iistrialbank alapítása, 1*923. évi mérlegét 2,726.688 korona veszteséggel zárta le és a veszteséget az áru­készletek elértéktelenedésével okolja meg, — A Lux villamos izzólámpa rt. az elmúlt üzleti évre 184.252 korona veszteséget mutat k:, amely az előző évi veszteséggel együtt 4,929.429 koronára emelkedik. A veszteség fedezése céljából az alap­tőkét 10 millióról 3 millióra szátiitják le és az­« után újból 4 millióra fogják fölemelni. Ez a válla­lat főképpen Magyarországiba, Jugoszláviáiba és Görögországba exportálja készítményeit — Cseh értékpapírokból eredő magyar követelések elévülésének meghosszabbítása. A Cseh-Szlo>válkia és Magyarország között 1923 julius 13-án létrejött szerződésben, mely a Magyarországon levő letétek kiadására vo­natkozik, Cseh-Szlovákia arra kötelezte ma­gát, hogy a cseh értékpapírokból eredő ma­gyar állampolgárok követeléseinek elévülé­sét, amennyiben ez az elévülés 1918 október 28-ig be nem állott volna, olymódon hosszab­bítja meg, hogy az ilyen követelések az emlí­tett szerződés életbelépésének napjától szá­mított két éven belül évülhet el. Az erre vo- nakozó rendeletet hír szerint e napokban hagyta jóvá a minisztertanács azzal a pótlás­sal, hogy ugyanez az elévülési kedvezmény megilleti a mai Magyarországon lakó cseh­szlovák állampolgárokat is. — A Ksod-részvényesek lő magyar pa- pirkorona osztalékot kapnak. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A cseh-szlovák kor­mány, a Ksod 1924 január 1-én és julius 1-én esedékes osztalékszelvényeinek beváltására részvényenkint összesen tizenhat magyar ko­ronát bocsátott a vasúttársaság rendelkezé­sére. A Ksod a 16 papirkorona dividenda fi­zetésével a jelentéktelen osztalékot fizető vállalatokkal szemben rekordot állít fel. = A Siemens-Schuckerí-cég 2000 osztrák korona osztalékot fizet. A Siemens-Schuckert cég múlt évi haszna 450 milliárd osztrák ko­ronát tesz ki. A részvénytársaság 2000 osz­trák korona osztalékot fizet. — 72 millió a posíacsekkhivatal nyeresé­ge. A postahivatal az elmúlt évről 72 millió tiszta nyereséget mutat ki. A nyereségből 71.5 milliót a postaigazgatóságnak utaltak át és a maradékot a tartalékalaphoz csatol­ták, mely ezáltal 117.7 millió koronára emel­kedett. — Szigorítani akarják a bíróságon kívüli egyezségi eljárást. A Tribuna szerint a gyáripari érdekeltségek a bhóságon kívüli egyezségi el­járásnak olymódon való újabb szigorítását köve­telik, hogy a köteles minimális egyezségi hányad 50 százalék legyen. Az érdekeltségek határozottan állást foglalnak az állam adó- és illetékkövetelé­seinek priviü.eg'záliása ellen, mivel az gyakran a kereskedelmi hitelezők rovására történik és szá­mos esetben az egész egyezségi tömeget emészti föl. Az egyezségi részleteket be nem tartó adós letartóztatásának lehetőségét is sürgetik és azt követeik, hogy a mindenkori fizetésképtelenség­től számított öt éven belül ne lehessen bíróságon kívüli egyezséget kötni. A kereskedelmi testüle­tek szövetsége ezzel szemben nem tartja ajánla­tosnak a 35 százalékot meghaladó minimális kvó­tát, mivel ez csak szaporítaná a csődöket, me­lyeknél rendszerint még rosszabbul járnak a hi­telezők. — A Nyugatszlovenszkói Villany telep rt. tőkeemelése. Pozsonyból jelentik: A Nyugat- szlovenszkói Villanytelep rt. tegnapi közgyű­lésén bejelentették, hogy az állam a 2.5 mil­lió koronás részesedését 4 millió koronára emelte föl. A közgyűlés elhatározta a rész­vénytőkének 8 millió koronáról 16 millió koronára való fölemelését. A részvénytársa­ság múlt évi mérlege 8 millió korona rész­vénytőke mellett 350.603 korona veszteséget mutat ki. — Ankét a mezőgazdasági vámokról. Po­zsonyból jelentik: A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara helyiségében szombaton ankét volt a mezőgazdasági vámok kérdéséről. Az ankétot a szlovenszkói mezőgazdasági ta­nács hívta össze. A megjelentek a mezőgaz­dasági vámok behozatala mellett foglaltak állást és rámutattak arra, hogy a vámok be­hozatalával a drágaság nem fog emelkedni. — Ujj márvány és mükőgyár Szloven- szkóban. Losoncról jelentik: Smidl és Nagy építőmesterek Losoncon márvány és műkő- gyárat létesítettek. — A forgalmi adótörvény végrehajtási rendelete. Az utóbbi időben olyan hírek vol­tak elterjedve, hogy a forgalmi adótörvény végrehajtási rendeletét rövidesen publikálni fogják. Az Ustredni Oznamovatel ezzel szem­ben úgy értesül, hogy a végrehajtási rendelet publikálása előtt néhány nézeteltérést kell áthidalni. A rendeletet mindaddig nem fogják publikálni, amig a liszt, a termény és egyéb vitás áru behozatalának a kérdését nem ren­deztél^ _________________________________‘ — A cseh-szlovák—német kereskedelmi tárgyalások. Az engedélyezési eljárásról fo­lyó cseh-szlovák—német tárgyalásokat né­hány nap múlva megkezdik Prágában. A cseh-szlovák delegáció élén Dvoracek meg­hatalmazott miniszter áll, mig a német dele­gációt Stockhammer titkos tanácsos vezeti. + A Folyam- és Tengerhajózási Társaság osztaléka. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási rt most tartott rendes közgyűlése az 1925 évi oszta­lékot 2000 koronában állapította meg. A társaság elnökévé Popovics Sándor be!s5 titkos tanácsost, a társaság alelnökévé pedig Horváth Elemér m- niszteri tanácsost és Végh Károly udvari taná­csost választották meg. + Londonban szerdán bocsátják ki a magyar kölcsönt. Londonból táviratban je­lentik: A magyar külföldi kölcsönt szerdán, julius 2-án bocsátják ki Londonban. Az Amerikáiban jegyzendő 10 millió dollárnyi köicsönkötvények húsz évre szólnak és 7.5 sz á z-a lékk al k amat o znak. = Esik a dán korona. A dán korona, me­lyet szombaton Newyorkban még 16.54 dol­lárral jegyeztek, tegnap délután 15.98-ra esett. A dán korona már az elmúlt esztendő­ben sokat veszített értékéből, mert az ország gazdasági helyzete súlyos volt. Péntek óta Prágában 14 cseh-szlovák koronát veszített értékéből, amig Kopenhágában a dollár árfo­lyama 6.07 koronáról 6.25 dán koronára emelkedett. Tőzsde és árupiac: i — Tartott irányzat a prágai terménytőzsdén. 'A mai tenmiánytőzsdén gyenge látogatottság volt. lA forgalom tartott irányzat mellett szűk korlátok között mozgott A következő árakat jegyezték: ■Búza 170—175, magyar búza ab Béos 154, rozs 1140—150, magyar rozs ab Béos 129, árpa 165—170, zab 128—130, amerikai liszt ab Tetschen 255, ma­gyar liszt ab Bécs 235, angol liszt 257, olasz liszt 265, francia liszt ab Eger 263, Burma rizs 240, 'Arakán 250, Mulman 320 ab Tetschen; mandula *2350, mazsola 1200—1600, román tengeri ab Oder- berg 129, bolgár tengeri ab Bécs 125, jugoszláv tengeri ab Bécs 124, amerikai z»ir ab Tetschen fi 100—1115 korona métenmázsánként = Szilárd a berlini tőzsde. (Pragoradio.) A Micum-szerződéseknek augusztusig való meghosszabbítása miatt a tőzsde szilárdsága erősödött. 5 billió százalékos árfolyamemel­kedések is történtek. A hadikölcsönök iránti lelkesültség mára csökkent. A hadikölcsön az előtőzsdén 400-ra emelkedett, később azon­ban 345 és 325 között ingadozott. A deviza­piac változatlan. — A prágai tőzsde szilárd nyitás után el- Ianybult. A bankok, mivel ma még nem kaptak ul- timó-megbizásokat, igyekeztek az árfolyamokat emeln:, amit a kontermm alkatod fedezési vásár­lásai elősegítettek. Az flzáet később ellanyhult és az árfolyamok, főképpen az arbitrázspapi rak ár­folyamai, lemorzsolódtak. A tőzsdén nem jegyzett értékek piacán az árfolyamok gyöngén emelked­tek. Javultak a beruházási piac értékei is. A de­vizapiacon nyugodt üzletmenetei volt szabályta­lan 'rányzat mellett. Amsterdam, Belgrád, Berlin, Szófia és Budapest megszilárdult. Előfordult kötések: , VII/ 1 Vl/3). ’OÜS. <*v' klnwtflri utalvánv • ~~ —.—­'Q24. ívi kinf^t&r' utalvány ^8.85 a9 85 Vvcremán vltölf*s5n ..... 35.90 95.85 'Vn-os Uernbátási kölcsön 86.— ’S.— os tisztköt csőn................... *0,25 30.— °l n Államkölcsön . . , • • 75.75 Icrva tvrsT -köles. 1Í>11 4V, °/ 72.20 T7.— 'orva nrs-'.-VÖ'e.s 1017 5 °/n . 78.— 77.— rácra város i0!" kölns. 5 •— J9.— 'rÁtra város tfllo köl<js. 4 */. •— j**.— ’rtinn város 19°1 köles 8 */ -a'~ ‘ozsonv város, unó köles. 4n: 'ráfra városi takrot. i «/, . ^'.50 sl vörös iceroRTt sorsift*rv '-4,50 tacrvar - frtno vörös keress' * tasrvar iclzálo" sorsicey. ’~ 'udanesti Ttazitikn sorsjeev •~” Verárhaok............................... — JoiJ.—• •" gehü’nion Ránk" 1 T I ! . 2’f-5' 399 50 /essámltotő............................ 337.— 396,— Hseh Tnarhank..................... 50 1* 9 ­Rr écrai rrítotbank ..... J 15.50 zlovák Bank ....... ivnostenska......................... \ncoi-Oslov. Bank. .... 'astrák hite!......................... 75 co.75 ’éc si ünionhank.................. Ví ener Bankv ....... ?3.50 51.50 íúgoslovenska-bank .... \rordhahn................................ 5490.- 5430.­•aeh *C nkor............................ *j2S-50 Ho rvát cukor......................... ^olini m fitrágya. « • • * • J®?* *7?*^ Kolirr kávé......................... 1*1— 14?.­Kalini petróleum............... .dt?'” Kolini ...................................... 12?f— ,020— Klsd o tlseni sörgyár .... Breitfeld-Danék.................. *»3.50 476.— ha urin őr KI ement .... Ringhoffer............................. Őseh északi ........................... ,ít9*— Cs eh nyugati szén ..... 4P4-— 4Q3._ Alpine................................... tfj.— 1 ?9-50 Po ldi................. 314.— 315.— Pr ágai vasipar ...... 382.— *75.— Skoda ........... 608.-- 604.-— Pozsonyi kábel.................. * „n*-” tn wald .......... 268 — 26a.— Prágai oapir......................... ~—-~* = További javulás a bécsi tőzsdén. (Pra­goradio.) Az előző napi barátságos hangulat ma folytatódott. A kulisszban a legtöbb ér­ték emelkedett. Nagy kereslet volt cseh és magyar értékekben. A szilárd irányzat tartós volt és egyes papírok árfolyamjavulásokat értek el. Zárlat élénk emelkedő árfolyamok­kal. A beruházási piac nyugodt- Előfordult kötések: VII/ 1. VI/30. Magy. aranyiáradék .... 21000 24000 Magy. koronajárad. .... .„5599 Bank véréin Wr. ...... 114000 109000 Bodenkredit ........ 269000 ? Sí 000 Kreditanstalt. .... . « • Ong. Kredit •••«••.. 471001 456000 Anglobank ......... 185000 195000 Lánderbank ........ 24400C 242000 Lombard .......... — Merknr .......... 11.2000 110000 Osztr.-Magyar Bank .... __~ Un ion Bank Wr . . • ... 142000 137000 Cseh Union............................. - 816000 Zi vnostenská Banka. ... Dunagőzliajózás ...... 1020000 940000 FerdinandsNordb. ..... — 11000000 Kassa-Oderbergi ...... 235000 240000 Staatsbahn ......... 457000 445000 Südbahn .......... 51800 45000 Sndbahn prioritat ..... — — Alpine .................................... 39500C 375000 Co ourg ........... — 37000 Krupp ........... 167000 141000 Poldi....................................... 638J00 620000 Prager Elsőn ........ 1810000 1800000 .................................................... 106000 109000 Sk oda................. 1245000 1215000 Inwald ........... 535000 540000 Salgó.................... 490000 461000 Cr ikány ••»•••»•«• 850000 850000 Ringhoffer 1430C00 — Magyar énkor ....... 2250000 2240000 Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (32) Nagyanyám szipogva nézett föl a fiatal asszonyra: — Rossz vége lesz ennek. Emmike . . . Vesztit érzi .az öreg . . . Mikor szakad: vége, ez Isten tudná. Én a nagyanyámmal aludtam, mert az első ház­ban féltem egyedül. Késő volt, nagyon késő. Már nem lehetett messze a virradat, de a grófi kert felől még mindig áthallott a mu­zsika, meg egy-két rikoltás. A bőgő igy tett az éjszakában: düvő . . . diivő . . . Másnap, ebédtájt, nagyanyám kikészí­tette az u'travdómat: délután indulnom kel­lett, mert vacsorára már hazavárt az édes­anyám szegény. Élesen, de nTnd szelídülő fénnyel vert a nap. A fő-kozákot nem lát­tuk: az ólban álhatóit vcilahol. Nyílt volt a menybolt kékje s a két templom fölött hosz- szan, igein hosszan kerengtek a gólyák. Egyik szomszédunk 'kikönyökölt a kerítésére s látva a nehéz bucsuzkodást, ennyit szólt: — Mennek a gólyák, ősz lesz. Magam is búcsúztam. Átszaladtam má­sik nagyanyámhoz: Könnyezve vált meg tő­lem. mert nem tudhatta fog-e még látni az éle'ben? Aztán pár hatost csúsztatott a ke­zembe ő is, k.é't nagynéném is. öregapus huncutkodva hunyorgott Amire vissz1 siettem volna az utrava’ó batyumért, nagy felfordulást ta'á m a fő­kozák tanyáján. Nagyanyám sok remegés közt tett-vett a há'só-házban a fő-kozák pe- d:g a tornácon ült, maga Má húzott térdek­kel s szivremegictőn ordított . . . (. . . így csak a kivénült szkitiha harcos üvöltihetett amiatt való keserű szégyenében; hogy elvesztvén nemző-erejét, ezentúl már csak edényt mosogathat a konyhában . . .) A tornácon gugolt a fő-kozák olyanfor­mán, hogy állát a térdeire fektette s ujjaival belemarkolván a hajába, ijesztően jajgatott. Arcvonásai eltorzullak, szeme kidagadt s nagy kínok közt, fetrengve ordítozott. Mint­ha nadragulya lével itatták volna meg. Nagyanyám kiment a tornácra. Mert azt hitte, hogy az öregnek talán a sok ív ást ól fá­jni t meg a feje: — Mi bajod, ember? A fő-kozáknak, a mély düh miatt, köny- nyek potyogtak az arcán. Aztán felordllott a derült égre: — Cudarok, disznók! Léprevittek, ki­fosztottak! Huszonegy pengőt csaltak ki be­lőlem! A büdös vályogve ők, fuj! De meg­ölöm őket! Megölöm őket még ma! Itt már a nagyanyám se tudta magát visszatartani, mert az öregnek igazán nem volt igaza ezúttal: — Ember te, ember, hogy nem szégyel- led magadat! Hát a pénzt nem magadtól ha- j'gá'tad a cimbalomra? Úgy kell most ne­ked . . Hej. erre ugrott a fő-kozák! Nem jajga­tod már. Csak megforgatta a szemét, bepat­tant ,a pitvarba: — Hát te is ellenem vagy mán? Ott lekapta a kenyérsütő lapátot s két marokra lendítvén ki, odasujtott vele a nagy anyám válla közé, aki szegény megbomlo> tan szaladt ki az udvarra, az udvarról a szomszédok felé. Az öreg utána. De amikor látta, hogy úgyse érheti utói, visiszalihegett a pitvarba s két marokra lendítvén a lapátot, a fajról nagy csörömpölés közt sepert le tá­nyérokat, tálakat. Onnét betört az első-ház­ba, ojt leverte a Krisztust, meg az összes szenteket rámástul. Akkor kiverte a három ablakot, hogy szilánkokban porzott kifelé üveg, ablakráma. Aztán a hátsó-házban tört- zúzott veszetten. Akkor kirohant fújva: hogy kit találhat­na még? Forgott -a szeme, lobogott a haja. Kát markában a lapátot forgatta, hogy szelet kavart a levegőben. Akkor jött hazafelé a íehéncsorda. A fő­kozák néki! Zúgott, csattogott a lapát. A te­henek megvadultak s bőgve, nagy kolomprá- zás közt rohantak, végig az utcán. A fő­kozák köztük, a porfelhőben! A csorda neki az alvégnek bőszülten, szarvaival mindent szétturva, hányva. A faluvégen neki a ci­gányok kalyibáinak, taposva, össze,hajigálva a 'putrikat. Dédülk, purdék sivalkodva rebben­tek szét, a gulyába keveredve. A- tehenek bögfök, a cigányok a feneküket csapkodták: — Jáj, itt á dev'lá! őrjítő kavarodás kezdődött a fullasztó porban. A tehenek mindent letaposva bőgtek, a bika szarvára kapta -a klarinéíost, úgy ba- jigálta a magosba. A cimbalmos magára bo­rította a cimbalmot, csak a lábaival boká- zott alóla. A nagybőgős hátára kapta a brugót . . . Akkor ért oda a fő-kozák s csépelni kez­dett a lapáttal. Szétverte a cimbalmot, aztán a bőgős után vetette magát s két marokra lendítvén a lapátot, forgácsban repült szét a bőgő, de szétrepült a lapát is. Csak a nyele csapkodott és dkkázott már az öreg marká­ban. A gulya a nézpesti rétség felé menekült, a cigányok a Medvec ingoványainak próbál­tak eliszkolni. Magas por tomyosodott a ha­tárban s e porkazal legközepén csapkodott ° fő-kozák s rekedten rikácsolt: — Vissza a pénzemet, cudarok! Aztán elveszett a porban. . . . Jó-őélután volt, máikor a mezei utón baktattam édesanyámék faluja felé. Háta­mon csekély batyum, kezemben egyenes bo­tocska. Mögöttem szikrázva csúszott a nap s a nyárfák eldőlt árnyékot vetettek ma­guk elé. Bús aranyszin terült el a tájon, a fa­luk tornyocskái vékony hegyben szöktek ki a facsoportok mögül s a távol messzeségben hamukékben sávosodtak a hegyek. Még azo­kon is túl az ország határhavasai sziporkáz­tak. Egyszer megálltam még s visszanéztem a falu felé. A tetődombon a két torony mel­lett egy férfi álldogált, mellette uriasszony. Az asszonyka kezében valami fehérség vil­lant meg. Talán a zsebkendője. Gondoltam, csak Emmi-kisasszony inte­gethet utánam. Visszalóbáltam feléje a kala­pomat. Aztán tovább-mendegéltem. A fő-kozákkal nem találkoztam többet, mert azon az őszön elveszett nyomtalanul. Sok mindent beszéltek erről az eltűnésről, de bizonyosat senklsem tudott. Az egyik csi­kóslegény úgy tudta például, hogy nagy fel­hőszakadás jött a nézpesti rétség fölé. A lo­vak remegve bujtatták össze a nyakukat, a fő-kozák pedig a gubája alá vonulva állt meg a rétség közepén, hogy csupán suta kalapja látszott ki a guba tetéjén, meg alul a bot, amelyre rádült az öreg s úgy nézett farkas­Mum 1 Cluj-Koiazsvár, Monostori-úi 33. (Ealea-Bosllf) \ számion efsáresiáO felifr és ’ f tarts® éráéiul fárnsos | ^ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ ^ \ Sajái készitményü Sbnorn férfi £ 3\ fa n£| fehérnemű, asztal- o* £ 2 \ — térítők és mindennemű lenáru £ j \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
Thumbnails
Contents