Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-19 / 162. (610.) szám
Az uj Középeurópa (fi.) —, juiius 18. Klafácnak a múlt héten Az Estben megjelent nyilatkozatából a közvéleményben kiváltképpen az a részlet keltett visszhangot, amelyben egy uj középeurópai államszervezet délibábjával'.igyekezett elkápráztatni a mai elaprózodottsággal méltán elégedetlen népeket. Ha e nyilatkozatból lehámozzuk mindazt, ami csak színes burok rajta, azaz ha eltekintünk az üres frázisok tömkelegétől, akkor kijelentéseinek lényegét körülbelül igy foglalhatjuk össze: a kisantant csak magva egy középeurópai államszervezetnek, amely a Balti-tengertől az Egei-tengerig elterülő államok föderációját fogja megteremteni, az egyes államok szuverénitásának biztosításával és kereskedelmi s vámszerződések megkötése utján, amely államszövetség a távoli jövőben egy középeurópai parlament megalakulásával talán szorosabb államjogi kapcsolatokat is létrehozhat a benne résztvevő államok között. Egy pillanatig sincsen kétségünk aziránt, hogy Klofác, aki vezére annak a pártnak, amelyhez Benes is tartozik, a kisantant most lezajlott prágai konferenciájának előestéjén csupán azért csillogtatta meg ezt a grandiózus tervet, hogy itt KÖzépeurópában népszerűsíteni ?s.. rokonszenvessé teni próbálja a kis- antantot, amelyről mindenki tudja, hogy már rósen .túlhaladta- -a zenitet és vészedéaiiesen közeledik a nadir felé. Mindazonáltal nem akarjuk elmulasztani az alkalmat, hogy Klofáé nyilatkozatának kapcsán egy pár megjegyzést ne füzzíink Prága középeurópai terveihez. Nem most hallunk először arról, hogy a kisantant hangadó diplomatája, Benes, valamilyen uj formában ismét föleleveniteni szeretné azt a szoros kooperációt, amely a régi monarchia fönnállásának idején hatalmas gazdasági egységbe foglalta össze a középeurópai népek változatos életműködéseit. Palacky- nak ez a mondása: „Ha Ausztria nem volna, úgy meg kellene teremteni1* pregnáns erővel fejezte ki annak idején azt az igazságot, hogy a középeurópai kis nemzeteknek nem válhat a javukra, ha önmagukba zárkózott és elszigetelt életet élnek, mivel csak ' az egymással való kooperáció biztosíthatja számukra azokat az előföltételeket, amelyekre a nemzetek versenyében szükségük van. A cseh történetírónak szállóigéje azóta sem ment feledésbe és nagyon valószínű, hogy legmerészebb álmaiban maga Benes is maga előtt látja egy olyan középeurópai államszövetség tündér- palotáját, amelyben a döntő szó, a vezető szerep a cseheket illetné meg. Ne feledkezzünk meg arról sem. hogy Kramárnak a háború előtt semmi kifogása nem lett volna a Habsburg-monarchia ellen, ha abban a cseheknek jutott volna a hegemónia. Pajackyban, Kramárban és Benesben a cseh imperializmus fejlődésének egy-egy korszaka ölt testet, amelyeknek mindegyike annál nagyobb célokat tűz ki maga elé, mentői inkább megduzzadt a cseh nemzeti önérzet. Ki nem óhajtaná, hogy a mostani középeurópai Balkán helyén az államok együttműködésének a mainál tökéletesebb rendszere alakuljon ki? Ki nem kívánná, hogy a Baltok- tól Szalonikiig húzódó területen élő husz- huszonöt nemzet minden korlátozás nélkül cserélhesse ki gazdasági és szellemi termelésének gyümölcseit, szabadon közlekedhessen és szabadon versenyezzen egymással? Ámde mindnyájan igen jól visszaemléksziink arra, hogy Naumann Frigyes Mitteleurópájának koncepciója ugyanezeket a nagy célokat foglalta át és mégis megbukott, mert Közép- európa kis nemzetei nem ok nélkül féltek attól, hogy a terv megvalósulása a poroszok hegemóniáját és Berlin gazdasági uralmát jelentené mindazok fölött a területek fölött, amelyek a német fővárostól Bagdadig elterülnek. A cseh nagyiparnak is szűk Macedónia, áruit nem tudja elhelyezni a cseh-szlovák köztársaság kicsiny piacán és ezért az uj Közéj)európának a csehek által hirdetett eszméje is már eleve kell, hogy gondolkodóba ejtse a többi nemzeteket. Vájjon nem akarják-e „a szlávok poroszai*4 ugyanazt, amit a germán poroszok akartak; nem az-e a céljuk, hogy a Balti-tengertől az Egei-tengerig, Rigától Szalonikiig egy nagy gazdasági imipérium alapjait vessék meg és az észteken kezdve s a görögökön végezve saját nagyipari érdekeik szolgálatába állítsák a többi népeket!? E miatt az aggodalom miatt nem hihető, hogy a többi nemzetek elfogadják e z t a föderációt; nem lenne ez hihető még akkor sem, ha a középeurópai parlament, az uj Reichsrat, amelyről Klofác beszél, teljesen ki is maradt volna a fantasztikus tervezgetésekből. Rossz helyen pendítették meg ezúttal is a középeurópai államszövetség grandiózus tervét. A prágai szenátus elnöki asztala ugyanis éppen oly rossz hely a sikeres propaganda szempontjából, mint amilyen annak idején a berlini egyetem katedrája volt. Vagy talán még ennél is rosszabb. Mert Középeurópa balkanizálásáért azokat terheli a felelősség, akik a monarchia politikai egységének fölbomlása után azonnal hozzáfogtak a gazdasági együttműködés szükségtelen fölbomlasz- tásához is, akik hermetikusan elzárták a határokat, eltorlaszoíták a forgalom sínpárjait és barikádokat emeltek még a kulturális érintkezés elé is. Ezért ne is csodálkozzanak rajta, ha őket, mivel a bomlasztás erőit szabadították föl, nem tekintik alkalmasnak az alkotás nagy munkájára. A siahszerwezeíl iníernaclonülé a Rohrvtöéü fíiürifésél követelt Berlin, juiius 18. (Wolff.) A nemzetközi szakszervezeti szövetség és a szocialista munkásinternáclonálé Amsterdamban tartott együttes konferenciáján határozati javaslatot fogadtak el, amelyben többek között megállapítják, hogy az adott viszonyok között a szakértői javaslat a jóvátételi probléma egyetlen lehetséges megoldása, A határozat követeli a Ruhrvidék mielőbbi teljes kiürítését, valamint a gazdasági megszállás megszüntetését A diktatúra rendszerének helyére az egyenrangú felek tárgyalási rendszerét kell állítaniKétszáznyolevan erdő ég Eszakameríkában New-York, juiius 17. . A Csendes-óceán partjain a borzalmas erdőégés mindig tovább terjed. Mexikótól Kanadáig, sok ezer ember éjjel-nappal heves harcban áll az óriási tüztengerrel. A lakosság ezrei menekülnek az irtózatos veszedelem színhelyéről, hogy puszta életüket menthessék meg. Erdőségek, gazdaságok, farmépületek, háziállatok, minden, ami éghető elpusztul. Legnagyobb a veszedelem Nevada, Arizona és Utah környékén. Az elpusztult emberéletek számát még hozzávetőleg se lehet megállapítani, igen sok hely lakóiról egyáltalán nincs hir. Rengeteg ember szenvedett: súlyos égési sebeket. ■ Angol Kolumbiában igen sokan megvakultak a lángoktól. A dühöngő északi szél lehetetlenné teszi a mentést. A hivatalos jelentés szerint eddig 280 erdőség áll lángokban. A íüzveszedelmet valószínűleg villámcsapás, vagy a nagy hőség idézte fel. Kőrmendf-Ékes Lajosi megfosztott ili. állampolgárságátél Prága, juiius 18. A Lidové Noviny és a Prager Presse mg reggeli számai azt a hirt közük, hogy e hó 16-án Körmendy-Ékes Lajos dr. ke- reszíényszocialista párti képviselőnek ki- kézbesitetíék a szlovenszkói minisztérium ama határozatát, amely megállapítja, hogy Körmendy-Ékes Lajos dr. nem bir csehszlovák állampolgársággal. A határozat sze~ rint a kassai államrendőrség egyidejűén utasítást kapott arra nézve, hogy Körmendy- Ékes Lajost az idegen áüampo’g írok listáján kezelje. Körmendy-Ékes Lajos a minisztérium eme határozata ellen panaszt adott be a legfelsőbb közigazgatási biróságlioz, melynek döntése után a választási bíróság fogja fölülvizsgálni a mandátum érvényességét. Ez a hir nem hatott meglepetésszerűen. Nemcsak azért, mert hozzá' vagyunk szokva ahhoz, hogy a kormány jogfosztási intézkedéseinek határai végtelenek, hanem azért is, mert már hónapokkal azelőtt halottunk hirt arról, hogy a kormány tervez valamelyes akciót Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő ellen. Ez az akció nem lehetett más, mint belekötés egy oly képviselő állampolgársági és illetőségi kérdésébe, aki hosszú tizesztendők sora óta él.és lakik Szlo- venszkóban, aki az uj államalakulást megelőző időben Kassa város szolgálatában állott mint városi tanácsos és akinek ama körülmény folytán, hogy Kassán ingatlannal bír, föltétlenül meg kellett szereznie az illetőség’' szerzésnek minden jogi kritériumait. A csehszlovák kormányzati politika egy ilyen nyilvánvalóan biztos és kétségbevonhatatlan illetőségi ügyben is mozgósítani tudja a maga szerveit s ennek legfényesebb bizonyítéka a szlovenszkói minisztériumnak fent ismertetett intézkedése. Hogy a magyarság politikájára nézve mit jelent ez az intézkedés és hogy miért kellett ennek az intézkedésnek bekövetkeznie, erre a kérdésre minden ember önként megadhatja a feleletet, aki ismeri Körmendy-Ékes Lajosnak a magyarság érdekében kifejtett és a legexponáltabb fronton soha meg nem torpanó agilitását és tevékenységét és aki tudja, hogy a cseh-‘szlovák kormány a nyílt ellenzéki támadást a bürokrácia sötét hátterű orv- támadásaival szokta viszonozni. A szlovenszkói miniszternek intézkedése még nem végleges helyzetteremtés, mert hiszen bíznunk kell a cseh-szlovák állam jogrendszerében és bíznunk kell abban, hogy a jogi kérdések legfőbb hatósága, a közigazgatási bíróság keresztül fogja huzni a kisebbségekkel szemben meghonosított kiirtó kormánypolitikának nemtelen számításait. Az esetet azonban föl kell jegyeznünk. Föl kell jegyeznünk politikai lelkiismeretünk szenvedésekben összegyűlt lapjára, mert a Körmendy-Ékes Lajos illetősége ellen intézett orvtámadás nem egy személy ellen irányul, de egy politikai megnyilatkozásnak, a szlovenszkói magyar nemzet élő politikai lelkiismeretének lebunkózása és elnémitása akar lenni, amellyel szemben a harc több mint kötelesség. x / Megtanult a ferchovina (rp.) Ungvár, juiius 18. A kánikulai napfény megsugározza a ruszinszkói Verchovina haragos-zöld völgyeit, ahonnan ilyenkor népvándorlás indul le az aranylón hullámzó alföldi kalászrengeteg felé. Hiába darabolták szét a világháború kegyeltjei Magyarország testét, mikor a júliusi napfény virágba hajtja a verchovinai hegyoldalakon a soványszáru krumplit, a ruszin veszi a kaszáját, fejébe nyomja vászonnal bélelt ősi szalmakalapját, zsákot lök a hátára és ezrével indul a vasúti állomások felé, hogy menjen megkeresni a mindennapi téli kenyerét. Nem a politika, de ez az ezeresztendős tradíció forrasztotta össze a verchovinai ruszin népet a síkságon lakó magyarral. Mikor a világháború zsákmányolói meghuzgál- ták piros ceruzáikkal a határokat, egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy egy jobb sorsra érdemes népet fosztanak meg életlehetőségétől, kenyerétől, sőt szórakozásától. Mert a Verchovina népe a nagy magyar alföldön mindig kedves vendég volt. Voltak családok, akik apáról fiúra hagyták azt a darab búzatáblát, melyet ősapáiktól örököltek akként, hogy a magyar gazda mással sohasem arattatta le a sulyosfejü kalászokat, csak velük. így fejlődött ki a»z a szép,, szinte poéti- kus viszony a ruszinszkói nép és az alföldi magyar között. Amint Nagy Pál tudta és sz'ámontartotta, hogy Fedornak évröl-évre miként szaporodik a kenyérfogyasztó kis- cselédje, akként Fedor is nagyon jól tudta és számontartotta Nagy Pál családfáját. Az a pár hét, amit a verchovinai ruszin az alföldön töltött, nem munkaidő, de ünnep, de szórakozás volt számára. Kenyeret és jólétet adó szórakozás. Ez az évszázados tradíció azonban megszűnt. Nem száguldanak le a Verchovináról a felzöldgalyazott vonatok bús szláv nótát hangicsáló ruszin lányokkal és legényekkel. Ha mégis érkezik egy-egy vonat, sisteregve torpan meg a Tiszánál. Ne tovább! A politika kegyetlen vonalat húzott a szivek közé és a méltóságosan igyekvő Tisza vize szőtálanul viszi tova. a ruszin nép felcsukló nehéz sóhaját. A Verchovina népe e télen ismét az éhínség elé néz. Az aratni vágyó, kenyérkereső ruszinok rozsdás kaszájukkal itt ődön- genek Munkács, Beregszász és Ungvár utcáin. Ruszinszkó azzá a ketreccé lett, melyben az éhhalál rémei bujkálnak. Az a politika, amely kegyetlenül elzárta a határokat és megfosztotta a ruszin népet életlehetőségétől, munkaalkalmától, közös konyhákkal próbálja enyhíteni a maga okozta nyomort Pedig a nagy magyar alföldnek szüksége van ma is munkaerőre. Ki az oka, hogy zsandár és finánc állja útját a buzakenyérre áhitó ruszinnak? Nemde, az a kormányzat, amely didergő félelemmel szeparálja e terület népeit hogy azok ne érintkezhessenek egymással. hanem senyvedjenek ama politikai válaszfalak mögött, melyeket jól kimesterkedve építettek köréjök a hatalmasok. A máskor vig, zöld, meleg Verchovina most tehát siralmas, hideg, haldokló. A mesterségesen pusztulásra ítélt gazdasági élét alig lélekzik már. Hiába indult meg Verchovina a Tisza, Latorca és Ung folyásának irányában, megtorpan a politika tilalomfája előtt és pár nap múlva ez az ösztönössé vált népvándorlás visszahullámzik a rablógazdál100 cseh ül. h#r»Báírl fizettek ma, juiius 18-án: Zürichben 16.275 svájci frankot Budapesten 239 500.— magyar koronát Bécsbesi 21Ö300.— osztrák koronát Berlinben 124200000000ÖÖ.— német márkát ffl* évfolyam 162. (610.) szám Jff Prága, szombat, 1924 juiius 19 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 500 Ke., i.i *5TíT"'KaiC? ___ __, tjTJkiujJ ^ ___ —_ —__ ^félévre 150 Ke., negyedévre 76 K£., egy hónapja /Áíró. ^ra 26 ^gyes szám ára 1-20 K£. — KülfölJ?* ÍW af » MW ÉjM /W Sm Js? JST JFÉBS % űr Jmf dön: Egész évre 450— Kc„ félévre 225— Kf„ & ifr AW tnmL***^ negyedévre 115 Ké.,egy hóra 39 Ké. ■ Szerm ja» i-wí ÉÍÉfi? M&t Mai És&f Esés kesztőség: Prága II., átépánská ullcc 40TZró&l&L Jár Jgy fllv fíisF Jir JB& Jml? M M Jr Jm Telefon: 4171 és 30349. > Kiadóhivatal: 'i&r |j|f ^4 Prága I., LlHová ullce 18.szám. Telefon: 6797. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő. PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
