Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-16 / 159. (607.) szám
Szerda, julius 16. <PRÁ&uJfaGWR7frKkW A niszinszkéi tanügyi kiállítás és Pesek Ungvár, július 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Július 13-án, vasárnap délelőtt nyílott meg Ungváron az úgynevezett tanügyi kiállítás. A kiállítást nyilvánvalóan a Pesek-ikultusz ápolására rendezték az illetékesek, hogy a közvélemény Urán gúla táv, amely már a kirobbanásig Pesek ellenes, valamiképpen enyhítsék. Mikor Pesek súlyos betegsége miatt távozni kényszerült Ungvárról, helyetteséül egyenesen Prágából küldötték le Hrazdil miniszteri tanácsost, aki leplezetlenül kijelentette, hogy a Pesek szellemét őrzi addig, amíg a tanügyi referens vissza nem tér hivatala élére. Köztudomású, hogy a cseh agrárpárt, bizonyos politikai célból nagy ellenzéke a Pesek uralomnak. A válasz'ások alatt egyenesen azzal jött, hogy Peseket eltörli a föld színéről. A tanügyi referens azonban erősebbnek bizonyult és Így a cseh agrárok kényszeredetten nyugodtak bele a megvál- tozhata'ianba. A Hradzil megjelenése uj tápot adott a Pesek elleni akciónak és a cseh agrárpárt kijelentette, hogy ha rendszerváltozás nem történik a tanügyi politikában a következő iskolai év elején egész Ru- szmSzkö területén bojkott alá veszik az Iskolákat és így fogják kényszeríteni a kormányt arra, hogy a Pesek uralmának véget vessen. A hűséges kormánypártok e fogadkozását a helyettes minisz.eri tanácsos csak mosolygással fogadta, tudván, hogy ez az ellenzékieskedés egy bizonyos ponton túl úgysem terjedhet. Hradzilt és Peseket a következmények fényesen igazolták. A távollevő tanügyi referens hívei elhatározták, hogy kormánypénzen a Pesek működésének méltatására kiállást rendeznek Ungváron. Pesek csakugyan vissza is érkezett Ung- várra, ismét átvette a tanügyi referátas vezetését és megjelent a kiállításon. A cseh agrárok és Gagaíkóék szégyenkezve húzódtak vissza a létüket biztosító koalíció kulisszái mögé s csupán néhány hivatalos lapjuk öltöget nyelvet a tanügyi referátus felé, aki boldog öntudattal fürdik a Potemkin-falvához hasonló kiállításon lefolyó ünnepségek dicsőségében. A nyelvöltögető krmánypárti cseh agrár lapok pedig mellverdesve hirdetik, hogy „a köztársasági föl dm íves párt kérlelhetetlen harcot indít Pesek ellen11. A K. F. cseh agrár lap azalatt, míg az ungvári színházban és az ungvári iskolákban émelygős dicshimnuszok hagzanak el a Pesek tanügyi politikájának mngasztalására, a következő „ünneprontó" mondatokkal kedveskedik a tanügyi diktátornak: „Végre is kell. hogy elég legyen ebből a piszkos és aljas munkából. Hát egy embert őrült és fantaszta terveinek megvalósításában nem tud megakadályozni egy ország társadalma és közvéleménye? . . . még ha olyan nagy ur órája néma. És néma a pénzverő hatalmas, ráesősabhku épülete is* melyből hajdan négy lovaspandur kísérte szekereken ömlött az aranypénz szerte az országba és vitte egy tejjel-mézzel folyó Kan?én hírét szerte a nagyvilágba. Mint egykor, a sötét, druva századokban. mikor e nevet kapta megint alszik az álmos Körmöc. Meddig fog tartani álma? . . . 0 Három óra. Odaföntt, a fensikon épült vártemplom goíhikus tornyából egymásután három lassú, érces óraütés kel szárnyra. E dacos, kemény hangra meg orik az elvarázsolt csönd; lábunk alatt a föld ifiorajlani kezd. Egyre erősebb lesz a zugás, lábunk alatt a talaj szinte remeg, majd egyszerre, mintha a Föld méhe nyílt ■ volttá meg, a tér közepén álló gyönyörű szökőkút sugara sziporkázó, szivárványos oszlopként mered az égnek. Délután három ... A látvány, melyet e göígothás, krisztusi óra nyújt a legszebb, melyét neked idegen, Körmöcön mutathatok, Északról, az örökké hűvös Zólyom- völgyből úgy árad a város szivébe a jéghideg víz, mint forró, íikkadt nyáron a homályos kapualjból a hűvös légáram. Délen a híres Kálvária lankás olajzöld dombja magasuk; nehéz viharfelhők fekszik meg s közöttük úgy fénylik a tizennégy stáció hófehér kápolnája, mint megannyi megváltó, régvári esőt hozó, fájdalommal, de tűzzel is terhes nyári villám, — min1 a Szentlélek viharban röpdöső fehér galambjai. is, mint Pesek, a tanítóból lett diktátor, akinek nevét ma többet emlegetik, mint Néróét, az önkényeskedő és pirománikus római császáréi — de egyben többet is átkozzák. Pesek alattomos és elidegenítő munkájával ezt érte el, hogy a lakosság, különösen P. Rus oroszsága egyöntetű és osztatlan gyűlölettel van eltelve irániad4 A tanügyi kiállítás keretében sehogysem illő eme , .kormánypárti" ^sajtóhang élénken bizonyítja a világ elölt S:t, hogy Ruszin- szkó népei milyen érzelemmel viseltetnek Kassa, julius 15. A keresztény szocialista párt impozáns megmozdulásáról számol be tudósítónk. Három helyen sorakoztak fel a magyarok ezrei, hogy ünnepi hitvallást tegyenek a keresztényszocialista párt elvei mellett. Mind a három gyűlés örvendetes jele a keresztényszocialista párt térhódításának és bizonysága annak, hogy az autonómia híveinek tábora már tengerré nőtt. Enyickén A Kassáról érkező Körmendy-Ékes Lajos dr. képviselőt a falu határában 100 tagú lovasbandérium fogadta. A község főterén gyönyörűen felvirágozott diadalkapu várta a vendégeket, a környékbeli és az enyickei közönség százaival. A megérkező képviselőt óriási éljenzés és a tornaujfalusi fúvós zenekar ünnepi indulója köszöntötte. Enyicke és vidékének lakossága nevében Bodnár helyi elnök meleg szavakkal üdvözölte a képviselőt. A menet és az összegyűlt bandériumok a főtérről festői sorrendben vonultak az Enyicke község határában felállított tábori oltárhoz, ahol Konrády Lajos prépostkanonok és Pásztor István bárcai református lelkész tartottak tábori istentiszteletet és ünnepi szónoklatot. Istentisztelet után megkezdődött a gyűlés, amelyen először Körmendy-Ékes számolt be hatalmas beszédben választóinak. Foglalkozott a sé- relmi politika legégetőbb kérdéseivel. Meggyőző szavai közben szüntelen felhangzott a helyeslés. A képviselő nagy hatással fogadott beszéde után Fedor Miklós az ő közismert ékesszólásával ragadta magával hallgatóit s noha Fedort a hatósági kiküldött minduntalan megakasztotta beszédében, Fedor a nép tomboló lelkesedése között sorolta fel Szlovenszkó népének szenvedéseit. és milyen véleménnyel vannak a prágai kormány e vak eszköze felől, kivel sem 2 koalíciós pártok, sem az ellenzék nem bír, lévén 5 a prágai kormánynak az a janicsárja, aki kö- telességszerüen korbácsolja Ruszinszkót már öt esztendő óta. Azt hisszük, hogy a cseh agrárok prágai fontos tanácskozásán, julius 16-án a ruszinszkói tanügyi kiálli ás és a Pesek rezsim ügye is egyike lesz azon kemény dióknak, amiket a cseh agrárok sehogysem törhetnek meg. Fedor után Fleischmann Gyula dr. frappáns erejű beszédében a földmives nép és a kereszténység feladatairól beszélt s üdvözölte a többi keresztényszocialista szervezetek nevében a gyűlést. Pásztor András gazdavezér zárószavaival végződött a gyűlés, mely után a földmivesek percekig ünnepelték szeretett képviselőjüket s a többi keresztényszocialista vezéreket. A gyűlés után Enyicke község látta vendégül Körmendy-Ékest és kíséretét Kassaujfaliíban Délután Kassaujfalun tartotta beszámolóját a keresztényszocialista párt, amelyen Dobránszky János, Fedor Miklós, Kmetz György és Fleischmann Gyula dr. mondottak nagysikerű beszédet. Este százteritékes bankett volt az egyesületben. A rozsnyói közgyűlés A rozsnyói keresztényszocialista párt vasárnap délelőtt tartotta idei közgyűlését, amelyet Szüsz József elnök nyitott meg. A titkári és pénztárosi jelentés után Schuster János központi kiküldött tartotta meg nagyhatású beszédét, amellyel a hallgatóságot teljesen lekötötte. Beszédében foglalkozott a mai gyüiöletteljes irányzattal, rámutatott a keresztényszocializmusnak békét és egyetértést hirdető elveire és ismertette a pártnak főbb elveit. Kijelölte Rozsnyó és vidéke magyarságának azt az utat, amelyen a keresztény magyarságnak haladnia kell. Végül Schmidt evangélikus lelkész bűz clitotta a megjelenteket keresztény összetartásra a keresztény és magyar eszme körüli kitartó munkára. nmagTisaBV gs»-nMl<9£sg.tmas& a mi Száraz árvácskák az életűek kertiéből * 9 Százögy kitépett oldal a magyar képviselők klubjának panaszkönyvéből Prága, julius 15. 10. Nagy volt az öröm az elbocsátott tanítók körében, hogy az iskolaügyi miniszter rendeletben szók tóttá föl őket visszavételük kérelmezésére, amely kérelmek alapján vagy alkalmazást, vagy nyugdijat kellett volna kapniok. Hat hónap már elmúlt a kérvények beadása óta, de egyetlen egy tanító sem kapott állást, vagy nyugdijat, de még annyit sem, hogy az okmánybélyegekre ismerősöktől kölcsön kért összeget visszafizethette volna. — Miért is fizetne nyugdjat a minisztérium, ha nem muszáj, egyelőre elég a remény. 11. Bikis Antal fiatal cseh-szlovák vasutas ( volt. Az 1921. évi őszi mozgósításkor bevonult katonai szolgá’attételre, mivel föimentést nem kapott. Rőv;desen leszerelt, polgári állását azonban már mással töltötték be. — A népjóléti minisztérium kormányrendelettel kötelezte a magánvállalatokat, hogy a mozgósított alkalmazottak föltétlenül visszaveendők állásukba. A kormány atyai szociális gondoskodása határtalan, ha más zsebére megy az, de a mostohánál is mostohább a saját alkalmazottjával szemben. Bik'snek egyetlen bűne az, hogy a mozgósítási parancsnak engedelmeskedett. 12. Tíz év előtt, midőn hadba vonult minden épkézláb ember, polgári ruháját szépen becsomagolva a csapattest raktáraiban hagyta. Évek múltán a hazatért hősök szerették volna megkapni „civil“-ruihájukat, am: bizony nem egészen jogtalan kívánság, mert hiszen a háborúskodás idején nem igen láthatták el magukat ruhával. Minden! józanul gondolkodó ember helyesnek találná azt, hogy a most cseh-szlovák katonai raktárakban heverő ruhákat kiadják a jogosult tulajdonosnak, igen sok szomorú esetben az örökösnek. A had- ügymin'’szféráim másként gondolkozik. Ezeket a fölraktározott civilruhákat hadianyagnak mondotta ki s addig nem hajlandó a tulajdonosnak kiadni semmit, amig a jóvátételi konferenc:a nem dönt a fölosztási kulcsról. — Ugyan mi lesz addig az egy szál nadrágomból és kabátomból, amig a nagykövetek tanácsa nem döntött sorsáról?! Egyébként nem tudom fölfogni, hogy mi köze van ennek a tiszteletreméltó testületnek az én tízéves nadrágomhoz? Csak nem akar újat adni? Ag emigráció likvidálása Magyarországon Az emigránsok kegyelmei kérhetnek és hazamehetnek Budapest, julius 15. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A Reggel jól informált helyről arról értesül, hogy az emigráció likvidálásának kérdését a Weltner-ügy újból fölszinre vetette. Azok. az emigránsok, akik haza akarnak térni, de, nem akarnak bíróság elé állani, kegyelmet | kérhetnek, ha igazolni tudják, hogy a külföldön nem vettek részt olyan propagandában, amely a magyar állam ellen irányult. Ezeket a kegyelmi kérvényeket most már sokkal megértőbb módon intézik el, mint korábban. Azok az emigránsok azonban, akik olyan bűncselekményt követtek el, amelyekre a törvény öt esztendőnél magasabb szabadságvesztésbüntetést ró ki, nem számíthatnak arra, hogy kegyelmet kapjanak. Annak idején kommunista bűncselekmények miatt a gyorsított büntetőtanácsok álVarsó mellett lezuhant egy repülő Varsó, julius 15. Ma reggel négy órakor repülőgép katasztrófa történt. A Franco Rouinaine egyik személyszállító repülőgépe, amely Páris és Varsó között közlekedik, eddig ismeretien okok folytán ötveci méter magasságból lezuhant. Clemout pilóta és az egyik utas Geeiy, a páris! metafizikai intézet igazgatója meghaltak. S lassan ébredni kezd az alvó város. 0 A tér minden kapujában hátizsákkal, kézitáskával, bottal, felöltőkkel felszerelt családapák jelennek meg. Majd érkeznek a mamáik is, még álmosan, de elégedetten Pislogva a tisztuló égre. Végül ,a lányok, — elvétve egy-egy fiú. Ne csodálkozz barátom; Körmödön majdnem minden ház lányos ház. Karcsú, törékeny, filigrán teremtések. Hallgatagok. A lány: álorosz ül te ember. Más ég alatt terem a férfi. Kirándulni készül e sok család. De lásd bará'om: nem is kirándulás, — miniatűr nép- vándorlás ez, csonka délutáni zarándokút a boldogság felé. Nézd: Északnak tart mind, a Zólyomvölgyi hűvös patakjának mentén fölfelé. Futnak az álmodó Dél elöl, — a tragikus keleti kálváriák sötét olajzöld dombja elől fut e megriadt sereg. A körmöd polgárnak nem való a harcos, a drámai Nap. Északon fehérlenek a gyönyörű zólyomvölgyi villák, s arrafelé puha, sárga homokkal hintve a gondozott erdei ut. Jó itt lenni, s visszaálmodni a mnltat, mikor a „Vadászkürt" fe- hérteritős kerti uzsonnaasztalán ízes sör, sárga vaj, ropogós császárzsömlye mellett éltük a békét, a boldogságot, a vakációs, nyugodt Nyarat. S megyünk mi is, körmöd turisták a Zólyomvölgybe szellemidé zni. Itt találtál minket, e hajdan vig nyaralóktól hemzsegő villák között, utolsó békéi n}'ár. Itt ettük az utolsó vajaszsömlyét, itt ürült ki az utolsó palack nyári malátasör ... És édesanyánk baja hollófekete volt. De most is önti még az ózont a fenyők lombja; s Délnek fut most is a kristály vizű hegyiipa iák. Kezeink találkoznak, testvér, s az elhagyatott villák árnyékában érzem: — sem a tied, sem az enyém nem remeg . . . 0 Esteledik. Ideje haza.érnünk. A városból egy gyári sziréna hangos, vidám bugása hallatszik. Csodálkozol, barátom, honnan ez az idegen hang Csipkerózsa elvarázsolt városában? Tudod, a vigabb, a szebb látnivalót mindig a végére tartogatom. A kő edénygyárból árad a munkásserei, mert ilyen is van Körmöcbányán, bármily különösnek Iássék is. Tálak, csészék, kancsók készülnek itt, sárga zománccal befut- íatoít kőedények; ügyes leánykezek rózsával, ibolyával, fenyögallyal diszitik őket. Most ezek az edények visznek hirt szerte a világba az alvó város álmairól. A férfiak álmairól, akik a vert arany éveit álmodják vissza, mikor nekik is szabad volt, lehet volt még élniök s a munka verejtékét arannyá változta.tniok. S 'hirt visznek az asszonyok álmairól, akik őzjárásu, szelidtekintetü körmöd lányok voltak valaha, s akik ma hervadt, őszülő asszonyok, — idegenbenélő, idegenbefutó gyermekek árva anyái. Úgy nőtt ki, e város ősi, tulfírómult kultúrájából a körmöd kőedény, mint Antwerpen szűk, ódon utcáiból a köszörült gyémánt. Éppen ráérünk még, hogy az esti vonat indulása előtt beszaladjunk a gyárba, s kiválasszunk valami apróságot, — egy gyümölcsöstálat, néhány tányért, vagy egy vizeskancsót. S mikor ismét a vonat még sötét, az indulás előtt kivilágitatlan fülkéjében ülünk, úgy érezzük, mintha táskánk mélyébe temetve feküdne a Csipkerózsa városának hriotL hideg, élő melegből kőkeményre varázsolt jelene, — de sárga, beteg zománcán már ott virítana — amit minden kálváriát járó körmöd polgár és minden muskátlis, pelargóniás ablak mögött álmodva hervadó körmöd lány várva-vár — az eljövendő királyfi rózsát, margarétát, fenyőfalombot fakasztó, álomból életre ébresztő, jövőtbozó csókja. S mikor vonatunk indul, ugylátszilc, mintha az állomáson — e mindig legnépesebb, mert távoli, szebb világok illúzióját hozó körmöd korzón—sétáló néniké ősz hajába hollófekete szálakat szövögetne az ..álmos" körmöciek hatalmas barátja: a lágy- kezű, gyöngéd Éjszaka. 0 Kérlek, légy a kevéssel megelégedve nyájas utitársam, mert Körmöcön a legjobb akarattal sem mutathatok már neked többet. De ha megvan még szatyrodban a Sehnecről hozo t emlék, a szeretet, tedd hozzá most az „álmos" Körmöc adta kincset: a reményt és induljunk jókedvvel tovább a „büszke" Beszterce felé. Ott vár rád a — mint már bizonyára észrevetted, Cooknál is megbízhatóbb „Kalauz" határozott értesülése szerint egy hatalmas háromság harmadik tagja: a hit. / r " "l€l€föll§I«lMS§I * Körmendy-Ékes Lajos dr. Enyickén és Kassaujfaluban — A rozsnyói gyűlés — Saját tudósítónktól —-
