Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-12 / 131. (579.) szám

Csütörtök, jtmius 12. Mi lesz Bechynéveí? Prága, juníus 11. Bechyné iskolaügyi miniszter a citromok és narancsok Ilonából válaszol azokra a tá­madásokra, amelyek őt szabadságra való tá­vozása után érték a cseh koalíciós testvérek részéről. Bechyné nyíltan megmondja, hogy az iskolaügyi tárcát még távozása előtt a párt rendelkezésére bocsátotta, minthogy az or­vosai szerint legalább négyhavi gyógykeze­lésre van szüksége. A pártja azonban azt kö­vetelte, hogy továbbra is maradjon a bár­sonyszékben. Hogy végleg lemond-e, vagy nem, azt az orvosai véleményétől teszi füg­gővé, akik a közel jövőben fognak nyilat­kozni. hogy föltétlenül szükséges-e a további gyógykezelés. Mi elhisszük és tudjuk azt, hogy Bechyné súlyos beteg és a szabadságra szüksége van, nem tudjuk megérteni azonban, hogy a pártja miért követeli azt, hogy az orvosok által aján­lott négy hónap helyett csupán kéthónapi sza­badságon legyen a miniszter s miért nem ál­lít más. erős, egészséges embert az oly fon­tos tárca élére, amelyben még napokig sem volna szabad üresedésnek lennie. — Ki a fe­lelős tulajdonképpen az iskolaügyi miniszté­riumért? Bechyné nem. mert szabadságon van; a párt, mint ilyen, az alkotmánytörvé­nyek szerint szintén nem felelhet. Markovics dr. helyettes miniszternek saját tárcája is van s éppen a bennünket közelről érdeklő ügyek­ben (ungvári gimnázium stb.) vele nem lehet tárgyalni, mivel oly fontosnak tartja a szlo- venszkói és ruszinszkói magyar iskolakérdé­seket, hogy Bechyné számára tartja fönn az intézkedés jogát. Lesz-e tanügyi rendszerváltozás Ruszinszkóhan? Ungvár, junius 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Pesek szabadságolásával és a tanügyi refe- rátus uj vezetőjének Ungvárra való érkez- tével az ukrán és orosz irányzatok politikai képviselői és szervei ismét nyílt harcot üzentek egymásnak. A közvélemény tájékoztatása céljaiból annak idején autentikus forrásból nyert in­formációk alapján meirta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a ruszinszkói nyelvi harcnak a kormány nem óhajt véget vetni, mivel ab­ban külpolitikai okok akadályozzák. Amig tehát ez a kormány lesz uralmon, a ruszin- szkói nyelvi anarchiát letörni nem lesz mód­jában senkinek. Ezt az információnkat iga­zolta a Pesek helyettesítésével megbízott Hrazdíl dr., az iskolaügyi minisztérium kép­viselője, aki egy újságíró előtt kijelentette, hogy az eddigi rendszeren semmi változás nem eshetik. Hrazdil dr. tehát objektiven akar viselkedni mind a két irányzattal szem­ben, mert nem tudhatja a kormány, hogy külpolitikai viszonylatban az ukrán vagy a nagyorosz orientáció lesz-c hasznosabb a cseh-szlovák politikára nézve. Mihelyst az uj vezetőhelyettes megérke­zett, a kormánypárti képviselők és az Orosz Központi Nemzeti Tanács és pár nagyorosz irányzatú kulturális egyesülettel karöltve tisztelegtek Iirazdil dr. előtt. A küldöttség nem a leghizelgőbb hangon emlékezett meg Pesek tanügyi referensről, mikor az átadott memorandumba a következőket foglalta bele: „Hat év folyamán országunknak a köz­társasághoz való csatlakozása óta a kárpát­orosz nemzet kulturügye elődjének különbö- zőnemü kísérletei és elnyomása folytán na­gyobb megrázkódtatásokat szenvedett s most, amikor Ön minisztériuma felhatalmazottjá­nak minőségében az áskolaügyek igazgatását átvette, Önnek sem kerülheti el figyelmét a szakjának alárendelt személyek közötti nagy egyet nem értés és ennek folytán a lakos­ságnak és képviselőinek legnagyobbfoku elé­gedetlensége a mostantól kezdve Önre bízott szak munkájával.“ E bevezető szavak után a küldöttség Ipolynagyfaki, június 9. Az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos párt pünkösd vasárnapján hatal­mas gyűlést rendezett Ipoly nagyfa lun, amelyen képviselve volt Ipo'ybatog. Ipoly- nyék és Ipolyszécsénke magyarsága is. A gyűlésnek kiemelkedő eseménye volt Füssy Katonán nemzetgyűlési képviselő beszédé, amely Becsey László megnyitója után kö­vetkezett. Füssy Kálmán lendületes szavakkal, egyszerű és egészséges okfejtéssel vázolta azt a politikát, amelyet a magyar nép jo­gainak kiküzdéséért folytatni kel! és amely lépten-nyomon súlyos nehézségekkel és akadályokkal találkozik. Hivatkozott arra, hogy a magyarság nemzeti, gazdasági és kulturális jogaiért a küzdelem kizárólag az egyesült ellenzéki pártok hat képviselőjé­nek vállára nehezedik, mert a magyar anyanyelvű szociáldemokrata képviselőket sohasem látni akkor, amikor a magyar nép jogainak kivívásáról van szó. Nem szá­molhat be hatalmas eredményekről, de ennek főoka egyrészt a kormány belátás- néTkuli és erőszakos politikájában, más­részt a magyarság szervezettségének hiányaiban rejlik. Az elsőn csak az öntu­datos és kitartó politikai állásfoglalás segít­het a kormány megbuktatása utján, a má­Losonc, június 10. iPünkösd hétfőjén a nógrádmeigyei Zséíyben a kenyeret termelő munka áldásos szimbólumát, a zöld selyem lobogót szente'- te föl ia nógrádi és honti magyar gazdakö­zönség. A zás,ziószen.telés ünneplés keretek között történt s a derült napsugár s a kiaca- gáso>s pünkösdi ünnep gyönyörű alkalmat adott arra, hogy ott. iából már a sárga szín­nel kezd játszani a ringó búzatábla s ahol a gondos gazda már készíti kaszáját az esz­tendős munka beavatására, diadalmasan emelkedjék föl! a magyar gazdiatársadaloim létét és életakaratát jelképező zöld lobogó. A zászfJószentelés ünnepségére összegyüle­keztek a nógrádi és gömönmegyei falvak s az ünepségen ott láttuk az országos magyar kisgazda-, földműves- és kisiparos párt dél- szlovenszkói vezető emberein kívül a nóg­rádi és honti gazdák ezreit is, A zászlószen­telés ünnepsége diszfelvonulással kezdődött s az összegyűl’ekeze.ft s ünnepi ruhába öltö­zött magyar gazdák, a magyarruhás asszo­nyok és leányok s a felbok ráfázott szekerek a podluzsányi pusztáról vonultak föl festői szépségű menetben a zsélyi templomhoz. A menet élén napbarnított arcú nógrádi fiuk lovagoltak. Patyoiiatfehér ingük lobogott a langyos nyári szélben s fekete kalapjuk mel­lett mosolyogva bólintott az árva lányhaj. Utánuk a magyar ruhába öltözött koszorús megállapította, hogy a tanügyi referátus ed­digi munkája a „Kárpátorosz nemzetbe be­gyökerezett orosz nemzeti kultur- és er­kölcsegység kiirtására irányult." Megállapí­totta azt is, hogy a tanügyi referátus veze­tője „renégátokat hivott be és bőven fizette munkájukat", mellyel a tanulóifjúságot két pártra, az „ukrajnisták" és „nagyoroszok" pártjára osztotta. A küldöttség különben négy pontba foglalt követeléssel állt elő, melyben az ukrán tanárok, tanítók és reíe- rátusi tisztviselők eltávolítását, az iskolákba az orosz nyelv bevezetését, a „Prosvita" uk­rán kulturegyesüiet szubvenciójának beszün­tetését és a nagyorosz kulturegyletek szub­vencionálását s végül a rekvirált iskolaépü­letek felszabadítását követelte. Az uj helyet­tes válasza előrelátható volt. Kijelentette, hogy a „Pesek visszatértéig" minden irány­nyal objektiven fog bánni és semmiféle vál­toztatást nem csinál. A deputáció erre kije­lentette, hogy az uj iskolai év kezdetén az ukrán szellemű iskolák bojkottját fqgja kez­deményezni. A harc tehát megindult a leg­élesebb fegyverekkel. sodíkon csak az a körülmény, ha a magyar gazdák tántorlthatatlanul csatlakoznak a magyar kisgazdapárt zászlaja alá. Meleg szavakkal fordult a magyar anyákhoz, akiktől hazafias nevelést, a magyar nyelv és a magyar tradíciók imádságos szeretetét kérte, mert az ö kezükbe van letéve a most következő magyar nemzedék lelke és ezzel az itteni egész magyarság sorsa és jövője. Füssy Kálmán beszédéi: hatalmas éljen­zéssel és lelkesedéssel fogadták. Utána Sal- kovszky Jenő dr. a párt Ipolysági osztályá­nak igazgatója beszélt a földbirtokreforirnróí s heves szavakkal kelt ki ama politikai ma­lii náció elten, amelyet a Csánk i-párt üz és ami a földreformot saját kortescéljaira akarja kihasználni, holott a föld birtokreform tör­vénye szerint a földigénylés jogosultsága nincs valamely párthoz való tartozáshoz kötve. Foglalkozott az ipolymenti magyar­ság sérelmeivel.' Ezután Hegedűs Balázs honimé gyei osztály titkár mondott lelkes szavakat s örömmel állapította meg, hogy a nemzeti érzés tüze oly hatalmas lánggal lobog, 'hogy meg tudja világítaná a nemzeti célokhoz vezető utat is. Becsey László elnök zárószavai után a szép és méltóságteljes ülés véget ért lányok következtek majd a nagyold gazdák rezesbandája fújta az ünnepi indulót. A fel­avatandó zászlót a falvak fiatalságából ösz- szeálitott zászlóőrség vette körül, akik után a zászlószalagot vivő lányok következtek, majd a zászlóvédönők, a kisgazdapárt veze­tőemberi, a hatalmas vendégsereg s a több mint háromezer főnyi falusi lakosság. A fel­vonulás után a zászlószentelési ünnepség templomi istenitiszt el eltel kezdődött, amely után Sörös Béla losonci református lelkész mondott emelkedett hangú ünnepi beszédet, melyben az Isten áldását kérte a magyar gazdák munkáját jelképező zöld lobogóra s a pünkösdi lélek erejét hívta és kérte a ma­gyar gazdák számára. Sörös Béla beszédét mély meghatottsággal hallgatta az ünneplő közönség. Ezután Kiss Simon József kisgaz­da átvette a lobogót és lélekből fakadó meg- gyöződéses szavakkal fogadott hűséget a magyar kisgazdapártnak. Ezután Berikó Bé­la szavalta el Telek A. Sándor ünnepi költe­ményét, majd Veres Annus a Magyar nőkhöz című -költeményt s ezután a zászlóanyák ko- szoruzták meg a lobogót és a zászlószögek keverése folyt le. Az ünnepséget a szloven­szkói magyarok énekével zárták le. A zászlószeutelés után népgyüiés kez­dődött, amelyen Fiissy Kálmán nemzetgyű­lési képviselő mondott beszámoló beszédet. Ismertette a szlovenszkói magyarság küzdelmes sorsát Ismertette a szloven­szkói magyar gazdáközönség heorikus küzdelmét a létért és gyönyörű szavakkal mutatott rá arra, hogy a szlovenszkói ma­gyar gazdák a munkakötelességen kivü! a nemzeti kötelességet is ismerik. Óva intet­te a Szlovenszkói magyar gazdákat azok­tól a politikai kalandoroktól, akik a fé're- vezetések csábító szavaival akarnak lel­kükhöz férkőzni, de akiknek viperám ará­jától megvédi a magyar gazdák szüztiszta nemzeti lelkét a föld öserejéböi és a ősi barázda hantjaiból kifakadó öntudat, amely ha élni fog, akkor a magyar gazdaközön­ségen a pokol fiai sem vehetnek erőt. Viharos éljenzés követte Füssy Kálmán nagyszabású politikai megnyilatkozását, amely után Törköly József dr., az országos párt ügyvezető elnöke tartott nagyszabású politikai beszédet. Ez a beszéd tökéletes programja volt a szlovenszkói magyar gaz­daközönségnek, mert megrajzolta a szloven­szkói magyarságra váró feladatok és küz­delmes vonalait és rámutatott azokra a se­bekre, amelyeket Önerőnkből orvosolnunk keH. Ezután Balogh Viktor ismertette talpra­esett beszédben a gazdasági és iskolaügyi sérelmeket s különösen a magyar iskolák el- szlovákositása etilen emelte föl erőteljesen tiltakozó szavát. Végül Kristóff Sándor, a magyar kisgazdapártnak nógrádi, agilis főtit­kára terjesztette be a határmenti községek sérelmeinek orvoslása tárgyában készített határozati javaslatot, amelyet a népgyüiés egyhangú lelkesedéssel fogadott el. A népgyüiés után tábori szentmise -volt a római katolikus egyház szertartása sze­rint, ahol megáldották az egyház nevében a miagyar gazdák szent lobogóját s a minden tekintetben impozáns ünnepséget a fürdőben megtartott népünnepély zárta be. A ruszinszkói kereskedők szervezkedése „A ruszinszkói elvadult viszonyok most már nem tűrnek halasztást Ungvár, június 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenté­se.) Á Ruszinszkói kereskedelmi egyesülés válságáról hozott közleményünkre, melyben megírtuk, hogy a ruszinszik ói kereskedők ér­dekképviselete bomijadozik. a beregszászi kereskedelmi -egyesülés titkársága vála­szolt. v A titkárság .megállapítja, hogy amióta a Kereskedelmi Testületek Országos Szövet­ségéneik ruszinszkói titkárságát Beregszász székhelyei véglegesen felállították, a keres­kedők szervezkedésének munkája a legko­molyabban megindult. A titkárság vélemény^ szerint Kuszinszkónak nincs szüksége szö­vetség megalakítására, mert a pozsonyi köz­pont oly jól működik, hogy ilyen Ungváron, vagy Munkácson sohasem volna elérhető. Ami pedig az erők szétforgácsolódását illeti, a beregszászi titkárság kijelenti, hogy ők szívesen dolgoznak ez együttműködés érdekében, ha a munkácsiak és ungváriak ugyanilyen lelkiismeretesen karolnák föl a kereskedők érdekeit. Ebben az esetben haj­landók a vezetést is az 5 kezükbe letenni... és nyilatkozatát így folytatja: ..Itt most szűnjön meg minden kicsinyesség, mert a ruszinszkói elvadult viszonyok most már nem tűrnek halasztást." Megírtuk annak idején, hogy a Munká­csi Kereskedelmi Kör kiválása a ruszinszkói kereskedők közös érdekképviseletéből az eddigi szerveződés fiaskóját jelenti. A be­regszászi titkárság abban ellenkezően azt látja, hogy az eddigi hiúságból folytatott „csak azért i.s" — politika helyett a kölcsö­nös megértés ideje következett el. A Kereskedelmi egyesülés ungvári köz­pontja még nem nyilatkozott a beregszászi titkárság ez újabb kijelentéseire. I- —— r ------- ' ' Ve vőimmel s a vásárló közönséggel tisztelettel közlöm, hogy szünetelt feliéraenm mütoelye- met ni hó! megnyitottam. Diszor kiállítási), elsöraugu an/aprból készített menyasszonyi kelengyét rendi;ívül kedvezd árak mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval látogatást is teszek. GUTTMAN IZSÓ, Kassa Fö-u. 5. (Sclialkház.) fü§§f Kálmán ipolonaggfalan Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt pünkösdi gyűlése A zsclifi magyar gazdák zásziószeofefóse A P. M. H. eredeti tudósítása Walód! Schroll-féle -ri,-yula és lenvásznak ScMffonok, vásznak, cretoraoli és damasztoK nagy választékban minden Damaszt-aszlalnemiiefe. Kész nöifehérnemüek. Szent-háromsáo szélességben Schroll-Schlffon 7, vászon 6 korona szoborral szemben I m u -rr-i r-rrnrr n imiiiiiir nwi nmi nin— i

Next

/
Thumbnails
Contents