Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-07 / 128. (576.) szám

Szórni'-*, lunirrs 7. flt?___„ >i ■■ ■ - in— ■ ^««M»anxTWumuMHP WgatBi^xraawarBwwi tammm vvnig* ^TTUlTMSMG'IWfflnm* —irri mi imiM-nmi1~--WTn<ii . in — — wmn"" fsc©rü Sciiiclil rl. mm saiassiigiS SeMkMliss©®® Az aussigi kulturális és gazdasági kiállítás egyik legérdekesebb látványossága a G. Schicht rt. pagodastilusban épült pavillonja. A pagodában bemutatják a cég világhírű találmányát, a „Ceres“ ételzsirt és a „Visan“ tejmargarint gyakorlati alkal­mazásban. A Ceres és Visan feldolgozó-helyisége mellett levő teremben az ugyancsak világhírűvé vált Elida kozmetikai gyártmányokat. Külön helyi­ségekben sorakoznak fel a cég világhíres Kulcs és Szarvas szappanjai és különböző gyertyák töme­gei. A padogát a színes asztali ernyők tarka folya­ma köti össze egy bájos cukrászdával, melyben a helyszínen csakis ,,Visan“ tejmargarinnal készült sü­teményeket szolgálnak fel. A kiállítás látogatói tö­megének ilymódon alkalma nyílik meggyőződni ar­ról, hogy a „VISAN“ tejmargarin még a természetes vajat is felülmúlja Ízletesség és főleg takarékosság . szempontjából. A ,,VISAN“ tejmargarin tiszta svájci f tejszín felhasználásával a G. Schicht rt. külön e célra berendezett osztályán készül. Az aussigi kiállítás vendégei tömegesen láto­gatják meg a Schioht-müvek hatalmas gyártelepét, mely maga egy külön várost képez. A Schicht- féle gyárvárosnak, mely néhány ezer munkásnak ad kenyeret, megvannak a saját munkásjóléü in­tézményei, iskolái, kórházai, fürdői és szórakozó­kertjei stb. stb. A gyártelepnek az Elbán saját ki­kötői vannak és az iparvágányok egész hálózata mozdítja elő annak a hatalmas forgalomnak a lebo- i nyolitását, amely aSchicht-müvek terméke'nek a világ minden részébe való elszállítását célozza. OCXXXXX3000£XXXJGOOOCX%»OCOCOOOOOai Hlum táras* | Giuj-Kolozsvár, Énosloii-út 33. (Calea-Mocilor) B sulim:* eisérasiia izmi k q íarEia éráéiul lármás HHröá fc ,> + A magyar hitelszövetkezeti kongresz­' szus. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Most tartották rendes évi nagygyűlésüket az . Országos Közponi Hielszövetkezet köteléké- [ be tartozó szövetkezetek. Horánszky Dezső vezérigazgató rámutatott arra, hogy a mező- gazdasági többtermelés érdekében eddig vaj­mi kevés intézkedés történt. Különösen ke- i^vés az, amit a mezőgazdasági hitel kedvező [megoldása érdekében tettünk. Szükséges ez okból, hogy a mezőgazdaság hitelszükségle­tével foglalkozó szövetkeztek fokozottabb mértékben emeljék alaptőkéjüket, mert ettől függ a Nemzeti Jegybank hite'nyújtásának mértéke. i§i.sű€ és árispiac: — Tartott a prágai tőzsde. A közeli ün­nepekre való tekintettel a kontremin fedezte baissepozicióit, miáltal némi szilárdulás állott be, de az üzlet igen korlátolt méretű maradt. A kulissz értékei közül KT'izik (+20), Skoda és Brünni (+10) javultak. A gyáripari értékek közül a cukoréríékek voltak szilárdabbak. Egyébként nem mutatkozott érdeklődés. A beruházási piac is gyöngülő irányzatot mu­tat. Az állampapírok azonban tartottak. Záró- irányzat: tartott. — A devizapiacon nincs egységes irányzat. Szilárdabban jegyezték': a birodalmi márkát, Párist, Belgrádot, Buda­pestet és Bukarestet. Előfordult kötések: vrs Vl/5. ítm évi kínes'^ri ntalvá IV —. — — — 1904, kincstári utalvány 97 91 93.10 Mveremén vkölesön . . . .-- . -­87.41 ( :1/n-os beruházási kölcsön 88.51 fp/n-os lísztköicsön . . . . fttAS 81 11 °/n Államkölcsön . . . • 79 ?5 79.50 Morva 1911 4*/o % 74.25 Aíorvn ors7»*^«Mos 1917 5 °f 78.50 Pö.— Prága város 1919 kölp.s. 5. n/0 80 — 8 V — Uránra, város 191o köles. 4 % 6B. — 66- — Bri'mn város 19M köles fi 0/ —. — • Pnzsonv város- tOlOköIcs. 4% —. — Prásrn városi talcrrP. 4 % 87.50 07.53 Csl. vörös korosat, snrsipsrv 43.50 43.— Magyar P frtos vörös kereszt . • Magyar ielzálnp- sors'erry Rúd.no esti Bazilika sorsié? Agrárbank ..................J . Bo hém i a............................ Cs eh TTnion Bank . . . . Leszámítoló......................... Oseh Toarbank ...... Prágai Hitelbank . . . . ■-Szlovák Bank .................. Zivnost.enska..................... An gol-Oslov. Bank. . . . xy 334:­335Í­403Í — 403.- 4 9.- 732. — 14°. — 40U51 401.50 421.50 730.­143.50 4)5.­112.50 115.50 Osztrák hitel ..................... 81.50 93.50 Bécsi Hnionhank. . . . . 30.— Wiener Bankv ................. 40 5C 6370.— 65.— Juproslovenska-bank ... 49.25 Mordbahn ............................ Oseh Cukor ......................... 1182.­* '87.50 Morvát cukor...................... MG. — 485.— Kolini műtrágya ............... 1.4 0 — 605. — Kolini kávé ..................... 1 a3.— Kelini oetróleum .... Kolini szesz............... ... . lOVá.*­mo.— Tejipar rt ............................. El ső nilseni sörgyár . . . 2330+ 593.—■ 23.10.— Breitfeld-Danék ..... 506,— 5,15. — Laurin és Klement ... 7 0^ _ 2, o.— Rincrhoffer.......................... 710. _ 72 0.— Cseh északi szén ..... ( .— ~~ .-­Cs eh nyugati szén .... ^ 443.— Alomé ............................ . 243.­233.— Poldi ........................ . . . 303.­306.— Prágai yasipar ............... 895.— 909.— Skoda ........... 607.­602.-­Pozsonyi kábel ..................--.--­13 50.— Inwald ............................ 245.— 243 — Prágai oapir .....................--.-­--. = A bécsi tőzsde mai árfolyamai: Yl/6.. VI/ö. Magy. aranviáradék . . . . — — Wagy- koronajárad ............... 7250 7300 Bankverein ffr. .................. 135000 136000 Bodenkredit ........................ 294003 ''94003 Kreditanstalt. ....... 185005 183000 Ung. Kredit ......................... 48700 > 5i4000 Anarlobauk ............................ 239000 742000 Lánderbank ........ 2780ŰC 292000 Lombard ............................... — Merkúr ................................ 132000 132000 Osztr.-Magyar Bank . . . . — Union Bank YVr. .................. 172000 172001 Cseh Union ............................. 310000 810300 Zivnostenská Banka . . . . 811005 810503 Dunagőzhajó?ás .................. í’ ordinandsNordb.................. 1280000 1 26100)0 1243Ö00 .600000 Kassa-Oderbergi.................. 315000 325000 510000 510000 Südbabn ................................ 61230 e4l0'J Südbahn prioritát . . . • « — — Alpine . ................................ 481500 439000 Ooburg ... ......................... 34100 34900 Krupp .................. ... . . . . 21500j 225000 Poldi....................................... 640000 630009 PragerEisen ......................... 1820000 1 815000 114000 118000 1210500 1206000 luwald ................. 471030 4800G0 Salgó ....................................... 562000 550000 940000 965001 ltinghoiíer ........................ . — 147 0000 Magyar cukor ....... 2740000 — — Teljes üzloítelenség a prágai termény­tőzsdén. A mai gyenge látogatottság mellett üzlet sem fejlődött és az előfordult árak csak névlegesek. Emiatt a gabonapiacon gyengülés érezhető, úgy hogy az árak át­lag két ponttal csökkentek. rgBOEgaasssHsaBsasE!nEr Hé, koiákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (13)/ Mi aztán elsirdogáltunk ketíen. Nagy­anyáim vacsorát adott s kifaggatott, nincs-e valami bajom? — Csak a hajam fázott meg, mert az ut­cán leesett a sapkám. Magához szorított szegény: — Nem bír a mérgivel, fiacskám, az a nagy baja néki. Amint besötétült, egymásután kezd­tek szállingózni a kozákok s az első-házban gyülekeztek. Egyszer az anyai nagyapám íelindult hangját hallottam, amint utánam kér­dezősködött odakint. Azontúl — a pitvaron át — csak összevi'sszs'-szavakat hallottunk, amint az első házban vitázhattak hevesen, vagy nevettek föl nagyokaa a kozákok. Késő volt már, mikor leve'keztetett a nagyanyám s bevitt a^z első-házba, az ágyamba. Legalább kuszán lehettek odabent. A lámpa alig Iá iszott, olyan volt a f iúst s a fő­ikozák emberei erősen ittak. A gyér világnál, a ködszerü füstben ferdén nyu’taik el a ké­peik s szinte valamennyin be voltak kötöz­ve az erdei verekedés föly.ám Ki a fején, ki egyebütt. A fő-kozák az asztalin i+, eldütve ma­gát a könyökén s az italtól fényesen feszült ; z arcbőre. Egyfelől a vén Pikor András, másfelől anyai nagyapám ült me letté, de a nagyapám nem ivott. Az asztalon ezüs fo­rintosok voltak sorjában: az apám £ kozá­kok nevét olvasta egy p pirról, a nagyerc- jíí Vajda György pedig fizette őket. P eztt Jóska is ot'állt a kemence mellett, hátát a falnak támasztva, bakanadrágos lábait á+ I verve egymáson, te neki fizetség nem járt. I ö csak ivott, azonkívül egy p'paszáraf'an ■pipát szitt annyi élvezettel, íhogy horpadás , állt be a két pofáján. A hátuljából még m'in­1 dig csüngött a szalma. A fő-kozák olykor odabólintott Vajda Györgynek: — Mindenkinek egyforma részt csak nekem jár duplán. Mialatt fizetett, anyai nagyapám kéri el­lve szólt a fő-kozákhoz: — Mondom neked, Mihály, gondo’d meg a dolgot .... — Én semmit se gondolok meg! — vá­gott vissza rekedten ; fő-kozák. — Én ele­get gondolkoztam mán deha csak a fejemet töröm, attul meg dögödre tünk m'indf — Ez az utolsó szavad, Mihály? — Ez! — csattant fel a fő-kozák. — Ha meg akarnak nyomorítani minket, hát lássák a következésit! Tavaszig várunk, de ... — s felállt és rázott a haján, — de azért készü­lődünk is . . . — Készülődünk ám! — kiáltották a ko­zákok. Nagyapám felállt. Szelíd maradt most is. — Megver az Isten, Mihály . . . — Ver az mán engemet jóttleje, György, — és kezet adott neki. — No. erigy békes­séggel s törődjél csak a magad dolgaival. •' Anyád nagyapám rosszkedvvel távozott, miiikán előbb az ágyamhoz lépett. De látván, , hogy behunyt szemmel fekszem a dunna alatt, lábujjhegyen betette maga után az aj­tót. Mihelyt eltávozod, a kozákok* ine.gélcn- '■ ültek. Pikor András csöndet intett: — Gyanít valamit ez a György? — Azt hiszem, — felelt a kemence mel­+ Gyenge és üzletiden a budapesti ér­téktőzsde. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A mai értéktőzsde forgalma igen gyenge volt, leginkább a kispapírok iránt mutatkozott érdeklődés. A kulissz üz- lettelen. Néhány a cseh távirati iroda által nem közölt érték árfolyama ezer koronában: Moktár 25, Törökszentmiklósi 29, Pestszent­lőrinci 86, Osztrák Lég'zcsz 850, Részvény­sör 280, Féltén 925. Előfordult kötések: VI/6. VI/4. A un -Magvar .............. 65003 65009 222000 249000 Magyar Hitel ... . 733000 682009 130001 13700! Beszámitnlé .................. 83001 96901 Magvar-Olasz . . . . . 73000 72259 Osztrák Hitel . . . 243090 253001 — — 16500 15509 Kereskedelmi bank . . 1390C0 1510309 Egyesült takar ékpt . 132001 194909 182009 194009 45 00ü0 4790000 73200 ) 77590 143000 1559C1 39000 3900' 80000 6800'! 665000 715009 147000 157000 Ooncordia • ...... Budanesti malom • . Oizella malom . . . . Hungária malom. . . Raocsini ........ 49000 151000 57090 103009 1150009 48000 157009 5900 ) 112000 1300000 Kszaki szén . . .... Csztergorn-Szá3zvár . 390000 420003 590009 610)09 2.55001 303003 2330001 2600000 3775000 4000003 TJrikányi .................. 121000) 45000 1310000 45000 210-00 21000 Magvar Fegyvergyár Ganz-Danubius . . . Ganz-vil lamos ............... 1335000 3550001 1775001 130000 1400000 4000000 1850000 920000 Láng ................................ Li pták ............................. Gy őri vaggongyár ■ . 155000 176000 155000 15500 90900 81000 90000 92C00 Teudloíü-Ditrich . . . Baróti ............................ Ég isz ......... 120000 4200 80000 710000 125000 5300 9&C0J 51000 760000 Papir ............................. Soódiura ..................... Go ldberger .................. Hu ngária műtrágya . Klotild..................... . íj lagyar Cukor .... őstermelő ....... 48000 705000 223C09 170000 90000 s’Sooűo 283000 580000 36000 240000 225000 186000 3500000 300000 S800Ö0 Magyar szalámi • • • Óceán .... (, .... Győri olaj .................. Te lefon ........ 110000 102000 198000 140000 34500 103030 210000 Pálfatvai ..................... Egyes, fa ....... 505000 35Ö00 510000 155000 175000 Lignum-tröst............... 93000 asooo Malomsoky .... • . 10009 12500 Neuschloss ...... 7350 9500 Rézbánvai .................. 165000 163009 Szlavónia ...................... 110000 122000 Naschitzi ..................... 2600000 2900000 Zabolai ......................... 120000 141005 Adria...................... ... • 2100000 2100000 ÁtLantika ..................... 53000 54000 Levante ....... 305000 3450C0 Tröszt ......................... — 118000 Lloyd bank .................. 505003 155000 93000 10000 7350 165000 110000 2600000 120000 2100000 53000 305000 + Barátságos, de tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irány­zata mindvégig barátságos, de tartott ma­radt. Előfordult kötések: tiszavidéki búza 325, dunántúli 332, budapesti búza 332-50, bu­dapesti rozs 280, budapesti zab 325, buda­pesti kukorica 275, budapesti árpa 310 ezer magyar korona métermázsánként. SzerKesztai Bzeadeh. Elii, Prága. 1. Illik-e estefelé egy tizennyolcéves leánynak egyedül kávéházba menni? Il­lik és itt, Prágában szokás is. 2. Illik-e a kávéházban egy fia­talemberrel megö'smerkedni? Nem nagyon illik, de itt szo­kás. 3. Illik-e a fiúval egy nyolcórai mozielőadásra menni? Nem illik, de itt ez is szokás. 4. Illik-e mozi után egyet sé- .tálni a jó levegőn? Még rossz levegőben sem illik, de itt bevett szokás. 5. Illik-e sétaköz­ben egy parkban leülni? — Hallja, kedves, mikor jut el odáig, ahol már olyan „nem illik“ következik, hogy föl sem meri vetni a kér­dést? A 6-ik kérdésére a gépirókisasszony nem akarta lekopogni a feleletet. Ez is felelet Mimóza. Amit elénk terjeszt, az a házas­ság és szerelem professzorai előtt nem isme­retlen probléma. Tudományos képlete igy fest: A férfi megösmeri a nőt és elveszi. A j:d megösmeri a férfit és megcsalja. Nem közölhető kéziratok: Egyszer menteim el a bálba, Májusi láz, Mi ez, talán szerelem, Két só­haj, Az akácot csókolom, A szemközti ház, Átok, Csóktakarodó (versek), Lélekmentés, A babos­kötény, A valutaváró, Megöl a vágy, Nyári szo­nettek, Legenda (tárcák). — Fagylaltkészítés. (Többeknek.) Arról van szó, hogy lágy jéggel nem lehet fagylaltot készíteni. Itt tehát valószínűleg egy már olvadásban lévő jégről lehet szó, mely kásás, szétesni vágyó jég. Ilyen jéggel is lehet fagylaltot készíteni, mert hiszen lehűtött hóval Is lehet, de a normális sózás valamivel erősebb lesz és célszerű lesz még egy előmunkálatot is tenni, nevezetesen: A fagylaltkészülék részére elkészített jeget erős sós lében le kell öblíteni, ezután össze­törni és a tartályba tenni, állandó konyhasózás mellett. A sóval nem szabad Itt takarékoskodni, 5 kg jéghez legalább 2 kg sót kell venni, erősebb fa­gyasztást, illetve gyorsabb eljárást ad, ha 5 kg jéghez 2 kg konyhasót és félkiló szalmiaksót ve­szünk. Ela a tartály megtelt jéggel, amely jól be lett sózva, ez nrhamar vizet vált ki, melyet egy­szer vagy kétszer le kell csapolni, ez után már száraz marad a jég és a keverés (forgatás) meg­történhetik, előzőleg még a jég felszínét is jól meg­sózni. Igen fontos magának a fagylaltkeveréknek is összetétele. Könnyen lehet vajszerüvé szilárdí­tani például egy keveréket, amely 70 százalék íze­sített (kávés-vaniliás) tej és 30 százalék cukorból áll, vagy 65 százalék gyümölcslé (málna-citrom, barack) és 35 százalék cukorból, szakszerűen ki­fejezve, amely összekevert folyadék a baumé rend­szerű cukorfokmérő (fagylaltmérő) szerint 14 vagy 15 cukorfokos. Nagyon fontos még az Is, hogy például a felforralt tej (vanih'ás, kávés siti.) először jégszekrényben lehiitessék és nem forró állapotban jön a fagylaltkészülékbe ,mert ez erő­sen befolyásolja a szilárdulá-tt s hogy maga a tar­tály is hideg helyen tároltassak, mert ezek miatt a hőelvonás sokkal gazdaságtalanabb és költsége­sebb. Különösen jól lehet bármilyen jeget vagy ha­vat kalciumkloriddal, sőt a közönséges kénsavval is lehűteni, utóbbi azonban csak előhütésnél alkal­mazható. Konyhasó és szalmiaksóval helyes keze­lés mellett a hó vagy jég egészen minus —20 fokig is lehűthető, még akkor is, ha a fagyasztandó folyadék plus 10—12 fok meleg. — Húszéves Hiú. Shakehands (sékhendz) kézszoritás. — Shocking (saking) angoloknál a megbotránkozás felkiáltása: annyi, min: borzasztó! Illetlen, megbotránkoztató lől Pacal Jósika, — hogy a pulya, aki itt fek­szik az ágyba, beszélt neki valamiről . . . — A kölyök mán megkapta a magáét, — mondta a fő-kozák. — No, és ha megtudják! Hát félünk mink valakitől? Kiállt a szoba közepére s nagy gőg volt a tartásában, mialatt végignézett sebesült emberein: — Hát félünk minik valakitől? Kinek részin van az igazság? A kozákok egyszerre feleltek: — Nem félünk! Mert itt az igazság! Akkor már kifizettek mindenkit. A fő­kozák zsebrevágván az őt illető dupla fizet­séget, egy forintot adott Paczal Jóskának. A vékony világot el’boritó füstben harciasán ül­tek a kozákok: ki nagy fölénnyel mosolyog­va, ki elvetve magát a székben, vagy a ke­mencének nyomván széles vállait. Ittak, pipáztak. A fő-ikozák visszaült a főhelyre s kis hallgatás következett. És mi­vel fogaikat összevágták, pipáik szárai föl­felé álltak o aynfortmán, hogy a fő-kozák pi­pája szikrázni kezdvén,, a szikráik — a ku­pak-lyukakon át — a rongybatekert fejére sercegtek. Nem törődött vele. Pikor András kezdte a szót: — Most pedig hallani szeretném, hogy ment végbe az a dolog a csendőrökkel? — Hogy hogy? — kérdezte vissza hety­kén a fő-kozák s gyönyörködve nézett vé­gig az emberein. — Mint rendesen. Ránkjöt­tek, levertük ököt . . . Persze, persze: könnyű volt a kozákok­nak, mert összetartottak. Dehát ki is mert vo'na komolyan szembeszállni ve’iik?! A csendőrök megpróbálták, de rajtavesztettek alaposan. Ijedezvc h llgatóztami a dunna alól, ho­gyan is történt ez a legutóbbi összekoccaná­suk? A kozákok a Verhovina egy kietlen zugában válalták az erdőirtást, valami ála- mi birtokon s a szomszédjukban rusnyákok döngették a fákat. Mikor végeztek volna a vállalt résszel, a főerdész nekik sem akart többel juttatni részesedésül, mint a rusnyá- koknak. A kozákok azt az álláspontot fejte­gették, hogy ők nem úgy egyeztek meg elő­re, a rusnyáitokra pedig köpnek. Itt kezdő­dött az összeíkiilönbözés, először persze a rusnyáitokkal. Elé kér ültek mindkét részről a balták, de a fő-kozáik és emberei csak nevet­tek a rusznyákok arcátlansága. Egyszerűen olyat rúgtak rajtuk, hogy a fenekükön re­pültek le a havas hegyoldalon. Odalent a völgyben hire futott ekkor, hogy a kozákok fölzeüdültek a főerdész, az összes urak, meg az állam ellen. A főerdész segítséget kért a sztrájkolók letörésére. Elvkor jöttek a csend­őrök. Bár ne jöttek vo''na! Mert a kozákok e'éjüik mentek... Baltákkal, lőcsökkel. Az öreg. a szekérruddal, mint rendesen és csak elkiáltotta magát: a becsületért, kozákok!... Az volt aztán! A csendőrök is kaptak, de a kozákokból is folyt a vér. Már vagy két órá­ja csatáztak a hegyoldalba a hóiban. Vér folyt a kozákokból, de csendőr is feküdt és óbé- gatott már vagy nyolc. Handura Jóskát lá­bon lőtték, egy másik kozákot nyakba szúr­ták s a Verhovina zengett a nagy kiabálás­tól. A fő-kozák ott lógatta a rudat mdndig- középen: a becsű'etért, kozákok! A haja már véres volt, mert vagy négyszer csapták fej­be puskával, de az öreg se hagyta magát a rúddal. Mikor a vér odafagyott a szemére, a csendőrök levágták hátulról, vasat szorítot­tak csuklójára s megkötözve dobták egy sze­kérbe. Úgy vitték őket a főszolgabíró elé.. . (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents