Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-07 / 128. (576.) szám
üraL Prága, szombat, 1924 junius 7 ______ ____jjg&* _ ...■ . Jjtór _ ,, -. ,„, , _______ Előfizetési árak bel- é» külföldön; Ss PSSS 1|LJ§Í Jw Jm Jm. m i§& WfrJS* * - Kiadóhivatal: Práffa. I., Liliova aa®3&^ S§| *«». • Qlice ia 8J5.t Telefon 6797. szám, QB&r %> *Í8ílgIilBaB«feaKEi^^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkői és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzék; Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Nincs pünkösdünk... (g.) Prága, junius 7. Bmíbere'k, akik láttáik fkaiáiescrnyi örömet, nagypénteki keres ztrefeszitést és ínis'véti csodát, akik a saját bámész szemükkel nézték, mint születik meg, iránt kerül háláiba és mint támad föl az egy igazság, akik az eszme krisztusi sorspályáját érezték és érzik az életnek ezer és ezer fortdulóutján, azok tudják, őrit Jelent a hit megerősítése, a meglankadt léüekengergia felkorbác;olása, a közöny akairatveszíésiében a tüzes nyelv, a megíán- torodásban az apostoli hivatás, mert voltak és vannak percek, amikor az ő hitük is megbillent és az 5 akaratuk is elterült. Emberek, akik az effirmát évek eseirrié- oyeit nemcsak várták 'és agyiakba vették, de beleszötték az érzésükbe, a lelkűkbe a világ eseményeinek igazságtalan kipörgéseit s akik sokszor a kétségbeesés kézcsapkodá- sával lamentálták az életét, akik érezték, hogy ntindenikire vár ma a vdágbarszéfedés köte- íessége és az apostolpskodiás hivatása, de 'akiknek sem erejük, sem bátorságuk nem Volt a lépésröl-iépésre haladó rögös útra — azok felujjongajnának és a boldogság nyugodt színű köntösébe öltözködnének arra, ha eljön e világra a pünkösdi akarat, erő és hit. ’"^>i nem jön. Nem jön, mert várjuk mint a c^S’atevést, mert kivásijnk- nr«nt i isáÉna#* Tan szem az első lecsukódást, nem jön, mert nem megyünk hozzá közelebb egyetlen lépéssel sem. Tudijuk, hogy, van az életben egy felsőbb hatalom, ami egyszer helyrebillenti az emberekokozta igazságéi tolódást, ami legyőz minden kishitűséget és ernyedt akaratot és mégsem akarjuk tudni, hogy ennek a felsőbb hatalomnak mindannyian cselekvő alanyai lehetünk, ha megteremtjük önmagunkban a pünkösdi hitet és megerősítjük a fe- gyöngitett és kk'mmtt lelket. Nem vagyunk mások, csak emberek, földre pöttyantott gépei az élet óriási mechanizmusának, szenvedők, ha szenvedést mérnek reánk e mechanizmus földi konstruk- torjai, gyenge nádSzáliak, mikor fújni kezd egy szél, a bennünket élettel tápláló levegő- égben. Még sohasem volt oly kevéssé ember az ember, .mint ma. Még sohasem volt oly vérszegény az emberekben az egyéniség, oly határozatlan az akarat, oly könnyen ingó a hit, mint most, mikor annak a társadalmi és ■politika világnak korszákét harangozzák be, amely az individuális szabadságot belekapcsolja az államok éle trendszereinek intézésébe s a társadalím rend kialakításának fejlődésébe. ■ Csodálatos véletlene ez a sorsnak, szomorú tragédiája az emberiségnek, hogy akkor, amikor a jó hit fanatizmusával kellene pünkösdöt teremteni minden napból és minden cselekvési órából, fanatikusai csak a balga és erőszakosan kifaragott elveknek vannak s az igazság körül csak hitvány emberi akaratok ténfer égnék. Hogy akkor, mikor a kor kiérlelt egy folyamatot, melynek történelmi hivatása volna az, hogy összpontosítsa a mindenki javáért a mindenki akaratát, akkor a mindenkik legnagyobb részének nincs önálló leiekből és biztos hitből fakadó akarata. Nincs pünkösdünk nekünk szerencsétlen korban szerencsétlenül született és még szerencsétlenebbül élő embereknek és fáj konstatálni azt, hogy nincs ma pünkösdünk nekünk magyaroknak, akik a karácsonyi igaz- iságszüíetés örömét végigéltük nemzeti életünkben, akiknek léte fölé sokszor megková- csolták a szöges keresztet, akiknek csodálatosan mozgalmas sorsában felharsant már egy párszor a husvét harsonája, akik tudtunk valaha pünkösdökben hinni és éreztük a tüze# nyelvek erejét . . . Nincs pünkösdiünk, mert késik a húsvéti csodánk s mert eltolta a sorsunk a bibi iá s harmadnapot . . . Nincs pünkösdünk, mert eldobtuk önma- gfunktód a hitnek reménytámasztékait s kó- válygói Tettünk annak a föSdnek, amelybe belegyőkerezett valamikor a lábunk, mint a sziklásba a fenyő, mint a viharban isi megálló erős törzs. Paris, junius 6. A legutolsó belgrádi jelentések arról szólnak, hogy Albániában tovább tart a küzdelem. A forradalmárok heves küzdelem után elfoglalták a szkutarid kaszárnyákat. Szkutariban a fölkelők ideiglenes kormányt létesítettek. Az olasz torpedóhajók Berlin, junius 6. A Lokalauzeiger Londonból azt a hivatalos jelentést közli, hogy Mac- donald és Herriot levelet váltottak egymással az orosz kérdésben. Macdonaldct meglehetősen meglepte, hogy Herriot, aki maga is Oroszországban volt és állítólag barátja a London, junius 6. A Daily Mail jelent? Köbéből, hogy ismét két japán követett el ön- gyilkosságot az amerikai bevándorlási törvény elleni tiltakozás jeléül. A felháborodás Japánban óriási. Számos egyesület alakul az amerikai áruk bojkottja végett s a tokiói üzletek kirakataiban plakátok hirdetik, hogy amerikai árukat nem árusítanak. Egyes tokiói orvosok kijelentették, hogy nem hajlandók amePáris, junius 6. Herriot tegnap visszautasította a kabinetalakitásra vonatkozó megbízatást, mert Milíerand ragaszkodik ahhoz, hogy mandátumának alkotmányos lejártáig helyén maradjon. Ez a körülmény rendkívül zavarossá tette a francia belpolitikai helyzetet .A Maiin mindazonáltal valószínűnek tartja, hogy Milíerand a választások eredményének megfelelően baloldali kormányt fog éleí- rehivni. A Journal szerint Milíerand hívei abban reménykednek, hogy a köztársasági elnöknek a kamarákhoz intézendő leirata, mely ki fogja fejteni, hogy a köztársasági elnök mandátumáról csak hazaárulás esetén mondBudapest, junius 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Budai Társaskör tegnap esti vacsoráján Vass József, Korányi Frigyes báró és Rakovszky Iván miniszterek kíséretében •megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök, akit Ripka Ferenc üdvözölt. Az üdvözlésre válaszolva, Bethlen, kijelentette, hogy örömmel üdvözli a Budai Társaskört. — Egyesek megvádolták önöket — mondotta —, éppen úgy, mint engem, hogy a keresztény gondolat árulói vagyunk és ezt azért mondják rólam, mert nem vagyok hajlandó egyes szektáriu- soik feje szerint gondolkodni. — A prófétákat szívesen követem, de uein a beíünyargaló szekíáriusokat, akik üldözéssel akarják az ellenvéleményt elnémítani. A próféták boldogítják, a szektáriu- sok rombolják az emberiséget. Ezért félti a keresztény gondolatot a Nincs pünkösdünk, mert nem tudják önmagunkban kiérlelni az akaratot, az erőt, mert nem tirdüuk az álmodozás bizakodását Ivikovácsolni a pünkösd szent és a lelket acélba öntő hitévé . . . Nincs pünkösdünk, pedig élnünk és hinnünk ke!! ‘ önmagunkban! Durazzóba érkeztek, de eddig csapatok nem szállottak partra. Newyorki jelentés szerint amerikai hajók parancsnokai utasítást kaptak, hogy legyenek készen arra, hogy Durazzóba hajóznak, ha az albániai harcok az amerikai állampolgárokat sértik. szovjetnek, sokkal szigorúbb követelésekkel lép föl, mint Anglia, a szovjet elismerésének fejében. Herriot ugyanis azt javasolja, hogy Anglia, Franciaország és Belgium közös frontot alkossanak a kommunista propagandával és a szovjet szándékaival szemben. rlkai betegeket gyógykezelni. Az amerikai misszionáriusok seregestő! kapják a fenyegető leveleket. Osakában és Tokióban tizenkilenc újság egyértelmű nyilatkozatot jelentetett meg, amely szerint a washingtoni kongresszus határozata nemcsak ellentétes az igazságossággal és emberiességgel, de a két ország közötti tradicionális barátsággal is. hat le, a baloldali körökben egyenetlenséget fog kiváltani, A lap szerint Milíerand számit a szenátus többségére. A Petit Párisién szerint Milíerand egy szenátort fog megbízni a kabi- netalalritással. Föntartássaí kel! fogadni az Ere Nouvelíének azt a közlését, hogy Mille- rand Poincarénál és Steegnél tapogatózott, nem lennének-e hajlandók a kormányalakítást elvállalni, de e kísérletre mindkét helyről elutasító választ kapott. A baloldali sajtó erősen támadja Millerandot, hogy elhúzza a válság megoldását és továbbra is követeli visszalépését. szektáriusoktól s ezért tartja szükségesnek, hogy visszatérjenek a nemzeti ideálokhoz, a szeretethez, valláshoz és a keresztény erkölcsökhöz. Baráti jobbot nyújt azoknak, akik a haza, a nemzet és a vallás tekintetében egyformán gondolkodnak vele és azoknak a felekezeteknek, akik egy véleményen vannak vele. Nincs szükségünk diszzsidókra és disz- keresztényekre, de szükségünk van becsületes törekvésekre. A demokráciát és a liberalizmust eszköznek tekinti, hogy ezek által kitenyésszék a nemzetből a leghivatottabbakat. A gyűlölködést, akár zsidó, akár keresztény alapon történik, kizárja. Kizárandó a radikalizmus is, amely idejét múltnak tartja a hazaszeretetei, amint emellett legjobban az 1918. évi események szólnak. Az októbristákkal, az áloktóbristákkal és az osztályuralomra törekvő szociáldemokratákkal szembehelyezkedik. Utána Vass József, Rakovszky Iván és Korányi Frigyes báró szólaltak föl. Az igazságnak győzni kell... Irta: Körinendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő Prága;, junius 6. A cseh-szlovák politika teljhatalmú irányitójának, a demokratikus jelmezben diktá- torkodó koalíciónak titokzatos berkeiből hosszú hónapok óta a különböző panamák illata terjeng szét és Prásek május 28-iki szenátusi beszéde az egész politikai közvéleményt méltán megdöbbentő módon engedett bepillantást a kulisszák mögött űzött visz- szaélések bonyolult szövedékébe. Az egész korrupciós rendszer immár nyilt titok s maga az a tény, hogy ennek felfedezése azonnal nem hozott komolyabb politikai következményeket, hanem egyelőre legalább minden marad a régiben, a legvisszataszitóbb módon igazolja, hogy itt egy — ugylátszik — gyógyithatalan betegséggel, a belpolitika organizmusának egy olyan fekélyével állunk szemben, amelyhez egyik operatőr sem mer hozzányúlni. A betegség tehát — miután nincs, aki a íekéilyt kivágja, — szép lassan, de biztosan terjed tovább és mindig újabb és újabb kelevényeket fakaszt fel közéletünknek sebláztól elgyötört beteg testén. A betegágyat kuruzslók ülik körül, akik. a béteg^/?\‘f^k, akikrek bem érdekük, v ,ye|fU\í4 -c Tnbggyógyuljon, han&m az, hogy miiéi 'tovább nyavalyogjon. Ezek ideges féltékenységgel vetik rá magukat mindenkire, aki a betegség veszélyességéről még csak beszélni is mer. Eddig legalább a parlament tagjainak megvolt az a joguk, hogy elmondhatták a közállpotökról a véleményüket, annak a veszélye nélkül, hogy az igazságért hivatalosan fejbeverjék őket. Most mái ennek is vége- A köztársaság védelméről szóló törvényt úgy alkották meg, hogy a szent koalíció örök életének legyen biztositója s ennek alkalmazásában az a legújabb parlamenti gyakorlat nyer alkalmazást, hogy most már a nyilvánosan elmondott beszéd. miatt is felfüggesztik a képviselői immunitást. így a szabad kritika lehetőségét immár azoktól is elvonták, akik ezt eddig büntetlenül gyakorolhatták. De mindezeknek dacára ugylátszik, hogy mégis baj van Köpecen. Hiába veszik körül a koalíciót a megtámadhatatlanság védő- • gyűrűjével, éppen e gyűrűn belül, a kínai falak mögött izzik és forr, birkózik és dulakodik a szent egyetértés. Azok, akik eddig olyan szépen megfértek egymás mellett, úgy csinálnak most, mint a napi fáradalmak után közös tálból vacsorázó .vak koldus a sánta kollégájával. A vak hirtelen mozdulattal leken egy csattanós pofont a sántának s mikor az csodálkozva kérdezi a barátságos cselekmény okát, a vak koldus eképpen felel: „Hát te szemtelen, még kérdezed? hiszen én úgy falok, ahogyan csak bírok, szinte vasvillával hányom magamba ezt a galuskát, te pedig mégsem emelsz ez ellen kifogást. Ebből el tudom képzelni, hogy milyen módon zabálsz s mennyivel többet, mint én!“ Csak él kell olvasni a brünni Lidové No- viny „Őfelsége titkos tanácsosa14 című Prásek ellen irt cikkét, meg a cseh sajtó többi pro és kontra írásait, hogy eszünkbe jusson a fenti kedélyes vacsorázási jelenet. Bizony, baj van a koalíció berkeiben, dühöng a bizalom az eddigi kebelbarátok között. A galuska, ugylátszik, fogytán van s immár nem lehet korlátlanul zabálni. Kezdenek a demokrata urak egymás körmére nézni s kezdenek egymásnak feltételeket szabni. A kulisz- szák mögött folyó féltékenykedés, osztozkodás és megalkuvás külső megnyilvánulása a különböző parlamenti javaslatok körüli állás- foglalásnak künböző feltételekhez kötése. Lapunk mai száma 32 oldal — Ára 2 korona Szkutariban forradalmi kormány aiaknif Herriot már nem szimpatizál a szovjettel Japán kiépíti ax >rikal bojkottot Zavaros m francia politikai helyset Bethlen § felekezeti gyMüiHlcs ellen Nincs szükség* dísz-zsidókra és dísz-keresztényekre — A demokrácia és a liberalizmus eszköz a leghivatottabfcak kitenyésztésére
