Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-25 / 141. (589.) szám

Szerda, június 25. vétlenül, vagy erre feljogosított cégek utján a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul. Valuták és devizák csak a bank által jogosnak elis­mert igények kielégítésére vásárolhatók és adhatók el. Értékpapíroknak külföldre való kivitele ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a ki­szállító fél: az értékpapír ellenértékének 50 százalé­kát külföldi pénznemben a Magyar Nemzeti Banknál magyar koronaellenérték ellenében azonnal beszolgáltatja, vagy írásos kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapír ellenértékének 50 százalékát kül­földi pénznemben bevezets után magyar ko­ronaellenérték ellenében a Nemzeti Banknak beszolgáltatja, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy az ér­tékpapír teljes ellenértéke külföldi személy magyar koronaköveteléséből egyenlíti étik ki A vállalt kötelezettség biztosítására a Nemzeti Bank a féltől biztosítékot kívánhat. Exportvalutát beszolgáltatni nem kell. Ez azonban a 4492—1922. P. M. rendelettel szabályozott exportvaluta beszolgáltatása kőteleaettségét nem érinti. A 6700—1922. M. E. számú rendelet alap­ján vállalt exportvaluta beszolgáltatása köte- lettségek továbbra is fenn állanak. Külföldiek, akiknek székhelye külföldön van, a Magyar Nemzeti Bank engedélyévej keletkezett, vagy .az eddigi rendelkezések értelmében fennálló korona, és egyéb köve­telések, úgyszintén ily értékbe tét eík felett szabadon rendelkezhetnek. Külföldi cégeknek Magyarországon lévő telepei a rendelet szempontjából belföldi cé­gekkel egy tekintet alá esnek. A magyar Nemzeti Bank a rendeletben foglalt tilalmak alól felmentést adhat. További intézkedésig a külföldi fizető- eszközök (valuták és devizák) tőzsdei forgal­ma szünetel. Mindazokban az esetekben, amikor a bu­dapesti tőzsde deviza- és valutajegyzésed alkalmazandók, a Magyar Nemzeti Bank hi­vatalos árjegyzéseit kell alkalmazni. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos ár­jegyzéseit a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árfolyamjegyzékében közzé kehi tenni. — Csökken a nagykereskedelmi index­szám. Statisztikai megállapítás szerint a március óta hanyatló irányzatba fordult nagykereskedelmi index továbbra is csökke­nőben van. Az összindex junius elsejével az előző havi 1015-ről 981-re csökkent, tehát az árak az 1914. évi júliusi árakkal szemben 3.3 százalékkal, az 1924. évi májusi árakkal szemben pedig 2-1 százalékkal csökkentek. Az aranyra átszámított index 146.5-ről 141.8- ra hanyatlott. Az élelmiszerek csoportja 968- ról 909-re, az ipari cikkek és anyagok 1071- ről 1064-re csökkentek, vagyis az előző hó­naphoz viszonyítva az élelmiszerek 3.5, az ipari cikkek pedig 0.4 százalékkal olcsóbbod­tak. — A Síumíner r.-t. mérlege. Most álla­pította meg a Stummer Károly-féle cukor­Hé, isozáMok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (26) Szorongva siettem át a kerten, amely­ben már hosszú árnyékot fektettek a fák. És mialatt a kastély előtt csaptam keresztül, a veranda felső lépcsőfokán pillanatra felbuk­kant Emmi-kisasszony. Halovány volt, haló- vény. Köszöntem neki, nem fogadta. Talán nem is látott meg. Galambszürke utazóruhá- ban állt ott s elnézett a tájék fölött . . . Egyszer visszanéztem még: nem láttam többet. Újabb szorongással igyekeztem a gzadasági udvarnak, ahol néhány napon be­lül készen kellett lennie a hatalmas csürte- tőnek. Hát amint kilépek a kertből, ijedt-zava­ros kiáltozást hallok, éippen a csűr felől. Oda­nézek eiihülo szívvel . . . Hát csak látom, hogy ugyanakkor szakad le nagy recsegés­sel a germcgerenda, lassan fordul lefelé, zu­hanása közben magával rántva az uj tető fe­lét .. . Ropog-dörög a csűr, egyszerre por támad a tetőn, kiáltozás, sikoltozás mindenfe­lé s .amikor elszáll a füst, nagyapám egye­dül áll odafent . . . Meginog, már-már elesik, de hirtelen belekapaszkodik egy lécbe s ke­mény tartásba vágja magát ... A legé­nyek, köztük nagybátyám is, repülve rohan­nak föl a létrán . . . Futok magam is arra­felé eszem nélkül futok . . . Mire a tetőig lihegek föl, híres ács-nagyapám ott áll a le­gények karéjában, még mindig fogódzik a lécbe s bal-halántékáról vékony érben szi- várgál a vére . . . Ott csapta meg oldalról a gerenda . . . Áll az öreg a középen, sár­gyárak r.-t. igazgatósága az 1923. évi mér­leget, amely 3,140.744 korona tiszta nyere­séggel zárult. A julius 12-én Nagyszombaton tartandó közgyűlésnek indítványozni fogják,, hogy a nyereségből 200-000 koronát a tarta­lékalapra, 100.000 koronát a nyugdíjalapra fordítsanak. Osztalékul részvényenként 50 koronát fognak fizetni. A Stummer-gyár mér­lege a vállalat kedvező fejlődését igazolja, mivel az előző üzletévben a tiszta nyereség 2,523.847 korona volt, amiből 40 koronás osz­talékot fizetett. — Az export emelkedése. Jelentettük már, hogy a május havi export értéke 1600 millió koronát tett ki, ami az április havi 1.508 millió koronás exporttal szemben 92 millió korona emelkedést jelent. Az export­ban nagyobb méretű részesedés jutott az üveg- és üvegárunak, a szénnek, fának és vastermékeknek, viszont lényegesen meg­csappant a gyapot- és gyapjukészitmények exportja. A cseh-szlovákiai export főbb fel­vevő piacai a következők: Németország 298.5, Ausztria 282.8, Nagybritannia 245-2, Magyar- ország 88.8, Románia 76.8, Jugoszlávia 69.2, amerikai Egyesült Államok 65.7, Olaszország 54.2, Lengyelország 51.1, Svájc 40.4, Fran­ciaország 25.4, Hollandia 22.9, Belgium 7.4 és egyéb államok 271-2 millió korona áruérték­kel. Látnivaló, hogy Magyarország újból ne­gyedik helyen áll a cseh-szlovák exportot felvevő országok sorában. — Kerek 200 millióra emelkedett a Po- zemková banka vesztesége. A felszámoló bank legutóbbi közgyűlésén megállapították, hogy az összveszteség a költségek folytán 192 millióról 199 millió koronára növekedett. Vonka gyáros, felügyelőbizottsági tag jelen­tésében „török“ (?) gazdálkodásnak mondja a Pozemková banka a felszámolást megelőző üzletvitelét. A Zemská banka képviselője ki­jelentette, hogy kizártnak tartja a kormány- segítséget, mivel ez csak törvényhozási utón lenne elérhető. v — Pozsony város pénzügyei. Pozsonyiból je­lentik: A városi tanács egy több száz házat fel­ölelő kolónia építését vette tervbe. Ezeket a há­zakat az angol blökkházak mintájára építenék és ebből a célból a városi tanács 10 tnilbó korona kölcsönt akar fölvenni egy amerikai konzorcium­tól. A kölcsön kamatjait és törlesztését a városi villamosmüvek jövedelméből fedeznék, ngy hogy az építési akció ne terhelje meg a város költség­vetését. — Megírtuk már, hogy Pozsony város' konvertálni óhajtja adósságait. A főpolgármester most közölte a városi tanáccsal, hogy ecetből egy nagyobb összegű hhétről tárgyal és hogy kilátás van a város adósságainak kedvező kon­vertálására. A város ezidőszerint 45 hitelezőnek 57 millió koronával tartozik és a konverzió utján lényegesen csökkennéuek a kamatterhek. + Magyarország fatranzitó kereskedelme ve­szélyeztetve van. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A Magyar fakereskedők egyesülete memo­randumban fordult a kormányhoz, hogy a julhis elsején életbelépő uj tarifákat, amelyek a fa- kereskedeilem tranzitőját veszélyeztetik, változ­tassa meg. A tarifának az a hiánya, hogy a fa­exportra nem szab kedvezményes tarifát, ami azt jelenti, hogy a Magyarországba importált fát a belföldön kell fölhasználni, mivd az óriási szál­lítási dijaik miatt a Magyarországból induló fa mindenütt versenyképtelen lenne. — Veszteséges mérlegek. Az F. R. Meli- char-Umrath és társa mezőgazdasági gép­gyár rt., amely tudvalévőén a Böhmische Es- comptebank és Creditanstalt érdekköréhez tartozik, az elmúlt évi mérlegét 223.917 ko­rona veszteséggel zárta le. A rossz üzleti eredményeket a vállalat különösen a német gépgyári ipar erős árversenyével magya­rázza. A német és amerikai verseny az üz­leti jelentés szerint szünőfélben van és ezért a vállalat jobb foglalkoztatást remél ebben az évben. — A Nesselsdorfi kocsigyár r.-t. 30 millió korona alaptőke mellett 1,711,245 korona veszteséggel zárta le 1923. évi mérle­gét + Óriási devizaksfiáiat Budapesten. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar korona várható stabilizálása meglepően nagy deviza és valutakinálatot idézett elő és a Devizaközpont pénztárai előtt az utóbbi na­pokban tolongott a közönség, hogy még a Magyar Nemzeti Bank megkezdése előtt el­adhassák a felhalmozott valutakészleteket. A zugkereskedelemben az idegen fizetőeszkö­zök árfolyama emiatt a hivatalos árfolyam alá esett. Legnagyobb a kínálat dollárban és cseh koronában. A nagybankok valutapénz­tárai is ezekben a külföldi fizetőeszközökben érték el most a legnagyobb forgalmat.-f- 170 milliárd összegű váltót nem vett át a ‘Magyar Nemzeti Bank. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: A fegyintézet felszámolásának egyik érdekes fejezete a váfttóanyag szelekciója. A Nemzeti Bank tudvalévőén nem veszi át az ál­lami garanciákkal effláított váltókart a fegyinté­zettől. Ezeket már kiválogatták s összegük 170 milliárd koronára rúg. Ezt az összegért az álliam kifizette a fegylbankirak olyan formában, hogy a 170 müMárdot az álam tartozásának számlájára írták. Ezzel az állam magához váltotta ezeket a váltókat, amelyeknek kibocsátói törvényhatósá­gok, városok, szövetkezetek s más úgynevezett altruista Intézményeik. A váltóanyagot az állam további kezelés céljából a Pénzintézeti Központ­nak adja át A Pénzintézeti Központ nyomban hozzá fog kezdeni a váltóikban érdekelt intézmé­nyek státuszának átvizsgálásához s ahol a meg­levő garanciát nem látja elegendőnek, újabb biz­tosítékot fog kérni, ha ped% azt nem kapja meg, megtagadja a váltók prolongációját. A Pénzinté­zeti Központnak átadott váltók kamatjövedelme az államot fogja Hetei s a Pénzintézeti Központ csak kezelési jutalékot kap. = Egy nagy bécsi áruforgalmi cég fize­tésképtelensége. Bécsi szerkesztőségünk je­lenti: A négy év óta fennálló Aktiengesell- schaft für internationale Warenhandel Bécs, amely főképpen gabonaüzletekkel foglalko­zott, fizetésképtelenséget jelentett- A feltű­nést keltő fizetésképtelenséget, amelynél nem kevesebb, mint 80 milliárd osztrák ko­rona passzíváról van szó, a vállalat két si­kertelen üzletkötésre vezeti vissza: az egyik a bukaresti Löbl-céggel kötött tengeri-üzlet, amelynél a részvénytársaság 35 milliárdot vesztett, a másik egy franciaországi textil­üzlet, amelynek ellenértékét frankban kellett fizetnie és amely szintén nagy veszteséggel zárult. Az utóbbi üzletekből a Wiener Bank- vereinnak a fizetésképtelen céggel szemben 17 milliárd, a Kux, Bloch & Co. bankháznak pedig 30 milliárd követelése van. A pontos státuszt még nem ismerik. — Nagyapám, kedves nagyapám, — tördeltem a kezemet. Az öreg intett, hogy nyugodjak meg. S két legényétől támogatva elindult utolsó föl­di utján, hazafelé. Nagy sirás-rivás tört ki a házban. Nagy­anyám, két nagynéném jajvészékelt, össze­futottak a szomszédok és mindnyájan sirat­ni kezdték keservesen. Mert szentéletü em­ber volt az anyai nagyapám, tehát nagy ke­serűség közt sajnálták valamennyien. Nagy­bátyám szekérbe fogott, hogy az édes­anyámért siessen, mások másfelé siettek, hogy hírt vigyenek a híres ács váratlan sze­rencsétlenségéről. öregapus ia kuckóban szundikált most is. És megemelvén fáradt szemhéjait, annyit mondott: — Hej . . . haj . . . S vissz aosuikrván szemhéjait, tovább szundikált. Egyszer csak előkerült valahonnót az apám is. Nagy buyal hallgatta végig a rész­leteket s ő is szekérbe fogott. Azzal, hogy a negyedik faluba vágtat, orvosért. Nagyapám pedig feküdt a belső-szoba ágyán. Halántéka be volt kötve, de ia kötésen keresztül is átütött halaványan a vér. Fe- ködt-feküdt mozdulatlanul: arca, miként a víaszk. A szemeit már nem emelte föl sen­kire. Mindig többen és többen jöttek a sze­gény emberek. Fonnyadt bajusszal állták tele a szobát a férfiak s fejkendőjük csücskét rágcsálva piszmogtak az asszonyok. És ami­kor már annyian lettek volna, hogy igen so­kan szorultak ki a pitvarba, meg a külső ajtó elé is, váratlanul csak belobbant másik nagy­= Prágában tárgyalnak az osztrák-német ke­reskedelmi szerződésről. Kedden érkeznek Prá­gába a német bit odaírni kereskedelemügyi minisz­térium delegátusai, akik itt találkoznak az osz­trák kormány képviselőivel, hogy a n6met-osz- tiák kereskdőlmi szerződésről való tárgyalást folytassák, amelyet nemrégen Bécáben megszakí­tottak. A német delegátusok körülbelül három hétig maradnak Prágában, mi-vel néhány a cseh­szlovák—német forgalomra vonatkozó fontosabb kérdést (engedélyezési eljárás) is meg akarnak 'vitatná. Hir szerint junius végén a magyar keres­kedelmi kormány képviselői is Prágába érkeznek 'és szintén Itt fognak tárgyalni az osztrák de/legá- tusokkal. == Az orosz vasutak deficittel dolgoznak. Moszkvából táviratban jelentik: hivatalos ki­mutatás szerint az orosz vasutak 1924 első felé­ben 13 millió aranyrulbel deficittel fogják lezárni mérlegüket Különösen nagyok a veszteségek a személyforgalom hozamában, mivel ez a hozam verszt és személyenikhTt 0.9 kopekát, a költségek pedig 1.1 kopekát tesznek ki. = A Németországgal való utalvány- és postacsomagíorgalom. A postaügyi marsz tériura közli: 1924 julius 1.-től 300 billió papirmárk-a tékhatárig lehet postautalványokat küldeni Né­metországba, azzal a megszorítással, hogy a ■törtszámokat tizedmiliárdokra kell kíkerekiteni. A pénzes és utánvételes levelek és postai meg- ibizásek határértéke 100 billió papirmárka, után- rételes csomagoknak a határértéke pedig 3C00 cseh korona. Megjegyzendő, hogy a csomagkül­deményeknél a feladó a vám- és egyéb nem postai illetékeiket már a feladásnál is kűzetheti. i§2§ie c§ árupiac: — Gyenge látogatottság, szabálytalan irány­zat a prágai terménytőzsdén. A mai tőzsdén alig volít üzlet és az irányzat sem egységes. A búza és rozs lanyliaságra hajlik, a zab és árpa tartot­tak. Hüvelyesekben, magvakban és takarmány- fédékben egyáltalában nincs üzlet. A következő árakat jegyezték: Búza 170—175, Manitoba 172, rozs 145—148, ro-mán rozs ab Bécs 122, orosz rozs ab Trieszt 124, árpa 160—170, zab 125—130, amerikai patenitliszt 2.60, magyar liszt 2.35—2.40 ab határ, francia liszt 2.65 ab Eger, olasz 2.70 franko, angöl 2.60 ab Tetschen; Burma-rizs 2.45, A rácán 2.55, Muknan 3.30, Rio-kávé 22.50—23, Santos 24—28, Guatemala 22—31, Souohong-tea 48—50, Orange Pecco 58.60, Bary-mandula 23, mazsola 14.17, mák 5.75, kömény 12—14 (határ­időre 7.50), román tengeri 130 ab Oderberg, bol­gár tengeri 124 ab Bécs, jugoszláv 122 ab Bécs, uj olasz burgonya 190, köles 2.33, rozskorpa 90, buzakorpa 95—100, amerikai zsir 10.80—11.10 ab Tetschen. — A cukorpiac. Párás tegnap nem válto­zott, London tartott, Amerika júliusi jegyzé­se: 3.44. A helyipiac változatlan. (?) = A berlini itőzsde a politikai események hatása alatt. (Pragoradio.) Az angol és francia miniszterelnökök összejövetele után változást várnak az antant magatartásában. A politikai helyzet kedvező megítélése élénken kihat a tőzs­dére ami abban nyilvánul, hogy a spekuláció és a közönség eladásai megszűntek. A külföld is élénken érdeklődik a jó német gyáripari részvé­nyek iránt Bizonyos külföldi vonatkozású érté­kekben (Kanada, Baltimore) 7—16 billió százalé­kos emelkedések történtek. A bányaér tőkék 1—2 bliró százalékkal javultak, de gyengén jegyezték a káíiiértékeket, az ismételt üzembeszüntetések miatt A hadikölcsön árfolyama a spekuláció vá­sárlásai folytán 134-re emelkedett. A deviza- és pénzpiac változatlan. guít 'haja nyeglébben a homloka fölött ... De az arca mindig veszít a színéből, sárgáié már a hajánál is . . . Áll a nagyapám oda­fent s kihunyó szemeit meghordozza még- egyszer a tájék fölött ... A gabonaföldeken, ahol harminc esztendő óta ő parancsolt bé- resnek-igásmak; a távoli halmokon és erdő­kön, melyek .aranyfényben pirosloítak ez alkonyaikor; s nézett, sokáig nézett a cso­dás messzeségü kék hegyekre s a fehérszik- rázásu havasok palástjára . . . Nézett az öreg, nézett ... A szája csendesen járt, mintha magában beszélgetne ... A legényei meg őt nézték nehéz szívvel. Először a nagy­bátyám sirt fel: — Édesapám . . . Az öreg megrezzent, mintha nagy-nagy útról tért vplna vissza. Minden erőfeszítéssel kiegyenesítette magát, hogy szál-alakja messzire látszott a legényei fölött. És akkor magához intette őket sorba. Mindegyiknek kezet adott: — Jó segédeim voltatok, köszönöm nek­tek . . . Mindenkinek megjön egyszer az órája . . . Kérlek titeket, barátaim, néha em­lékezzetek meg rólam . . . A legények könnyes arccal búcsúztak a gazdájuktól. Aztán levitték nagy-óvatosan. Odalent a karja alá nyúltak kettes mert a nogybátyá/m sírva szaladt előre. Az öreg észrevett, magához intett. Kövér könnyek potyogtak az arcomon. Fejemre tette a ke­zét: — Minden elmúlik egyszer, fiam, csak a becsület marad meg ... Ne felejtsd el, amit most mondtam neked, mert holnapra én , meghűlök . , 4 anyám, a fő-kozák felesége. Zavart volt sze­gény, alig értették a szavát: — Meggyött a* városból, oszt elvesztette a pert . . . Istenem, mit fog most cshá'ni! S jaíjszóra fakadt ő is a halállal vívódó nagyapám nyomorult sorsán. Ámbár őneki volt elég oka a sírásra anélkül is. Későn estére megjött az orvos. Vagy fél­órát időzött odabent. A mikor kijött, a tenye­reivel jelezte, hogy minden hiába. Engemet aztán a fő-kozák szállására vitt át kisebbik nagynéném. Mert apai nagy­anyám nem mert hazamenni. Félt, hogy a fő­kozák valami rettenetes dolgot fog kieszelni ezen az éjszakán. Nagynéném kezemnél fogva vitt át a grófi kerten, hogy hamarabb érhessünk ha» za. Éjszaka volt már, halálos csendesség. Annyi minden ért e napon, hogy bódult fej­jel igyekeztem a nagynéném oldalán s azon­felül álmos is voltam. És a kert egy-egy zuga előtt úgy tetszett, hogy vasvillás emberek állnak őrt az éjszakában. Borzongás futott végig, mert a fo-kozák és nagy haragja ju­tott eszembe. A hold még nem jött fel, csak a csillagok ragyogtak hideg szemmel s ván­doroltak titokzatos mennyei pályájukon. Itt- ott sáppad't ködök emelkedtek a kert vala­melyik szögletéből ... És rémüldözve lát­tam egyszer, hogy az egyik utacskán a régi­régi kasznár kisérfet-leánya suhan át nesz nélkül . . . Eltűnik a fák között, megint elő­bukkan távolabb . . . Hanem termetre, já­rásra éppenoTyan volt, mint Emnr-kisnsz- szony . . . Többször visszanézett a régi kas­tély felé . . . Egyszer aztán végleg eltűnt a kert Iegsüriiáénék, hol a Mária-kép áll • • • (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents