Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-18 / 136. (584.) szám
Szerda, Junius 18. * — A júniusi pénztárjegyek prolongációja. A pénzügyminisztérium közli: A július 1.-én esedékes pénztárjegyeket k'vánatra uj pénztárjegyekre cserélik be. Az uj pénztárjegyek 6 százalékkal kamatoznak és vagy 1925 julius 1.-én, vagy pedig 1927 julius 1.-én esedékesek és óvadékképesek. A kamatok járadékadómentesek. A régi pénztárjegyeket 100:100 arányban cserélik be újakra. Az uj három éves pénztárjegyekéit 1925 április 1.-től kezdve április 1—8.-ika közt, julius 1.-én, október 1—S.-ika közt és 1926 január 1.-én felmondhatok. Ezek a pénztárjegyek 1927 jul'us 1.-én felmondás nélkül esedékesek. Azokat a pénztárjegytulajdonosokat, akik a jegyeket az első felmondási határidőnél később mondják fel, a következő engedmények illetik meg: Az 1926 január 1.-ig felmondott jegyeknél 0.5 százalék, 1926 julius 1.-ig való felmondásnál 1 százalék, 1927 január 1.-ig 1.5 és 1927 julius 1.-ig 2 százalék. — Az esedékes pénztárjegyek prolongációját, illetve becserélését a Csekkhivatalon kivül a csehországi nagybankok, illetve fiókjaiknál kell bejelenteni 1924 julius 21.-ig. Az esedékes pénztárjegyek készpénzre való beváltását az államadósságok igazgatóságánál (számfejtőség) Prága, vagy vidéken az adóhivatalok utján lehet kérni, még pedig 1924 junius 16.-ikától kezdve. + Magyarország felemelte a kendöbe- hozataíi kontingenst. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: A kormány a gyaju-és gyapotkendö toboza (ah kontingenst a kétszeresére felemelte, ami azt jelent' hogy eibböl az áruból 6—6000 kijogramot lelhet behozni az országba. — Ch&mpagner és Cognac helyett — Sekt és Brandy. A to resikedekimiügyi minisztériumiban legutóbb értekezletet tartottak az áru származási hely megjelöléséről zsóló törvény végrehajtási módozatairól és ezen az értekezletem elhatározták, hogy julius 8-tól kezdve a belföldi pezsgőt ,.Sekt“ megjelöléssel, a belföldi konyakot pedig ,.Brandy'u megjelöléssel szabad forgalomba hozni — A gabonavámok és a behozatali illeték. Félhivatalosan közlik: A lapokban ismételten az a hir jelent meg, hogy a lisztbehozatalnál az engedélyezési eljárás során 30 koronás kezelési illetéket szedtek be, amivel végeredményben azt akarták bebizonyítani, hogy a gabonanemiiek meg vannak vámolva. Ezzel szemben félhivatalosan megállapítják, hogy ez a közlés nem felel meg a valóságnak. A gabona behozatala továbbra 's illetékmentes, mig a lisztbehozatalnál félszázalékos kezelési illetéket számítanak föl, ami egy mátermázsánál csupán 1.50—2 koronát tesz ki. A gabona és liszt behozatalánál még nem rendszeresítették a forgalmi adót. — Javul a gazdasági helyzet Szlovenszkón? Pozsonyból jelenti tudósítónk: A pozsonyi törvényszéknél! közel egy hónap óta nem történt újabb fizetésképtelenségről, kényszeregyezségről szóló bejelentés. Ebből a gazdasági helyzet javulására következtetnek. + A magyar gyapjupiac válsága. Budapesti szerkesztőségünk jelentése szerint a magyar gyapjupiac helyzete annyira kedvezőtlen, hogy az idei tavaszi gyapjuaukciót előreláthatóan nem is fogják megtartani. A magyar gyapjupiacon 2.5 millió kilogram eladatlan tavalyi gyapjukészletek hevernek, mintegy 5 millió aranykorona értékben. A cseh-szlovák gyárosok a magyar gyapjú kilójáért még csak a minap 23 koronát fizettek, ma pedig már 18 koronájával kínálják a gyapjút, amely azonban még ilyen .áron sem kel el, mert Németországban az ausztráliai és délafrikai gyapjú olcsóbb áron kapható. A gazdák viszont az alacsony árak miatt az idei nyírásból még a belföldi szükséglet fedezéséhez sem akarnak gyapjút szállítani. I Romániábél: jjj I J Mtim %mmmw 1 Cluj-Xolozsrör, Itartri-út U-ftÉi-Mr) 8 Szállítói* eisőreiM selíér Ú és R tarifa eniéf p tármos úHi út 8 jjj .RoBnámi4ali4»l: I Miaut EiKfii81 Gluj-Xolozsvár, Moaosfopi-üi 33. (Salaa-Msailor) | Szállítói* eisoreiMia icser Ú és 8 í@rHa erdélyi Sdrsnos úHi íM 8-j- A budai Szécheuyl-vasut Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter junius 27.-ére rendelte el a budai Széchenyi-vasut közigazgatási pótbejárását. A vasút Kugler Mihály mérnök terve szerint a Ferenc Józsei-hid budai oldaláról a Dunapartról indul ki, megkerüli a Sashegy déli lejtőjét és nagy szerpentinákban az Ördög-ormon át a Jókai nyárilakhoz jut. Innen rézsutosan halad a Béta király ut —Zugliget—Jánoshegy érintésével a Szép Juhász- nég, amelynél elhagyja a főváros területét és Budakeszi, Mária Remete, Hidegkút, Solymár érintése után Ürömnél az esztegomi vasúiba torkollik. Szárnyvonalat kap a vasút Kelenföldig és a nagykovácsii széntelepre. + Sáskaveszedelem Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Tiszántúlon év- ről-évre ismétlődik a sáskaveszedelem. Ahol kellő módon z irtásról nem gondoskodnak, ott minden anyasáska után jövőre legalább kétszáz sáska fog jelentkezni A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megállapította a múlt héten, hogy Karczag határában nagymérvű a sáskaveszedelem és Karcag városával megállapodás alapján a Debreceni Gazdasági Akadémián levő sáskairtó gépeket azonnal kivitték Karcagra és másnap már megkezdődött az irtási munka, amely a karcagi, valamint a szomszédos határokról is súlyos károkat fog elhárítani Az eredmények máris jelentékenyek, mert a sáskák igen nagy százalékát sikerült eddig elpusztítani. Ugyancsak folyamatban vannak a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megfelelő intézkedései Hajdumegye és Debrecen város területére is, ahonnét szintén több helyről súlyos sáskaveszedelmet állapítottak meg.-j- Magyarország emelkedő gyümölcs- exportja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az alföldi gyümölcs termelők ezidén 50 szá- zalék'kail nagyobb gyümölcsexportja számítanak, mint tavaly. A gyümö Itaste r melők megkeresésére az államavasutigazgatóság rendelkezésre fogja bocsátani a szükséges mennyiségű vagonokat és a gyümölcs szál lit- mányokat gyorsított behervanatkon fogják a határkra továbbítaná oly módon, hogy különösen Prága és Bécs felé megfelelő összeköttetést találjanak. A gyümölcsszállitás tarifáját nem igen fogják felemelni. Hir szerint az idei export 2300 vagont fog kitenni. = Az AHgemeine Verkehrsbank (Bécs) nem fizetésképtelen. A prágai osztrák követség annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy az AHgemeine Verkehrsbank (Becs) fizetésképtelenségéről elterjedt hírek valótlanok. = E héten befejeződik az Osztrák-Magyar Bank fölszámolása. Az Osztrák-Magyar Bank fölszámoló bizottsága hivatalos közlés szerint e héten zárszámadást és jelentést tesz az intézet fölszámolásáról. A fölszámoló jelentésnek csupán az utódállamok számára van jelentősége, mivel a jelentésben részletes kimutatás lesz a koronavalutáért adott kártérítésről. A felszámolás befejezését nem befolyásolja az a tény, hogy a lengyel és román parlament a békeszerződéseket még nem ratifikálták. = Újból passzív az angol külkereskedelmi mérleg. Londonból jelentik: Május hónapban az angol behozatal 122 millió font sterling értékű volt, ezzel szemben a kivitt áruk értéke csupán 70.25 millió font sterlinget tett ki> úgy hogy a külkereskedelmi mérleg több mint 51 millió fonttal passzív. = Románia Magyarországon vásárol cukrot. Budapestről jelentik: A Romániában mutatkozó cukorhiány következtében illetékes román körök érintkezésbe lépnek a magyarországi illetékes tényezőkkel, hogy Románia számára nagyobbmennyiségü cukrot kölcsönképpen kapjanak. Ezt a cukrot Románia természetben adná vissza Magyarországnak. és árupiac: — Gyenge és üzletiden a prágai terménytőzsde. A mai tőzsdén meglehetős látogatottság mellett lanyha irányzat fejlődött. Az amerikai magasabb árak nem volak befolyással a belföldi piacra, amelyen a lanyhuló irányzat fokozódott Csak a zab emelkedett két ponttal* még pedig a tervbevett zabbehozatali tilalom m:att. A liszt és a kávé árai nem változtak. A rizs irányzata lanyha, hüvelyesek és tengeri iránt nem volt érdeklődés. A zsír valamivel drágább. Árjegyzések: Manitoba 170—175 ab Tetschen, Rosa Fé 165, rozs 8aMwawwwwBBBBBCT«8MBaBBi»ratsaBiaTOg«a3iaaim8B^ 140—150 (150—155), magyar rozs 155 franko (132), orosz rozs 136 (140)- Burma-rizs 245, Arakán 255, Mulman 330, borsó 2—3.50, fehérbab 2, lencse 5— 6.50, mák 5.25, köménymag 16- határidőre 9, La Plata tengeri 1.45, román tengeri 160 franko, Yel- low 1.36, bugonya 45—55- uj olasz burgonya 185, köles 2.33, amerikai zsir 10.75—11.25 (10 50— 10.80). — Prága realizációkra gyöngyült. A kontermin fedezési vásárlásait üzlettelenség követte és az árfolyamok az egész vonalon hanyatlottak. A devizapiac keveset változott; szilárdabb csupán Milánó és Budapest. Előfordult kötések: Vl/17 'VI/16. 1(123. évi kincstári ntalvány 1921. évi kincstári utalvány 98.79 93.15 Nvereménvkölcsön .............. 85.75 *6 .99 R°/n-os hernházási kölcsön . 97. — 37.50 fPVos lisztkölrsön............... 79.50 8 0.— fi */, Államkölcsön..............------.-Mo rva orsz.-köles. (9t1 vlr 77.— 77.50 Morva orsz.-kö'es 1917 5 • 73.— 7**.— Ura ara város 1917 köles, 7. 95.25 Prácra város 1919 köles. 4 °/o 59.— Brfinn város 19°1 köles fi <*/„--,--— Po zsonv város- mioköles. 4°/ Prácn városi takrpt. < »/, . 37.R9 *7.50 Osl. vörös kereszt. sorsie^v 43.50 Masrvar öfrtos vörös kereszt--.----.--Ma ervar ielzálorr sors-aorv .---.--Rn danesti Bazilika sorsiegy Aiyárhunk.................. .1 39 0t390t— Bohemia.........................T .--.----. — Cs eh Union Bank ..... t>00 59 399.59 Leszámítoló............................ 337.50 3 99.— Cseh Tnarbank ....... 4:9.419.50 Prácai Hitelbank ..... 72*.730.— Szlovák Bank..................... 13 2.— 135.— Zivnostenska ........ 402.— 4:1.— Ansrol-Oslov. Bank ..... 111.— 114.— Osztrák hitel......................... 79.12 3 1.— Bécsi Unionbank. ..... 7^.5* 76.— Wiener Rankv ....... 53.50 5& 50 Jueroslovenska-bank .... 41.50 47.— Nordbahn............................ . 5*13 . — 5850.— Cseh Cukor . ......................... 1112.50 1122. 50 Horvát énkor. ....... 446. 447.50 Tvolini műtrágya...... 567.50 560. — Kolin- kávé ........ 147.—145.— Kolini netróleum ..... 242.50 242.— Kolini szesz ........ 1004.— 1005.— Teiipar rt......................... 53 3.— 538.— Első niiseni sörgyár .... 2619.— 2603.— Breitfeld-Danék.................. 4* 0.— 431.— Laurin és Element .... 767.50 Ringhoffer ..... .... 795.— 92.50 Cseh északi szén .................. 17 55.1760.— Cseh nyugati szón............. 396.— 408.— Alpi ne ............................ 270.50 22 3.— Poldi....................................... 299.— 297.— Prágai vasipar.................. 37 5.382.50 Skoda .................................... 58,.583--Pozsonyi kábel ... ... — .-~ .-In wald ................................ 231.232 50 Prágai oapir..................... .-—-f- Lanyha a budapesti terménytőzsde irányzata. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata gyenge volt Előfordult kötések: Tiszavidcki búza 330, dunántúli 322, budapesti rozs 267.5, zab 322, árpa 310, kukorica 285 ezer magyar korona métermázsán- kint-f- Gyenge a budapesti értéktőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai értéktőzsdén a vezető értékek ismét gyöngültek. Az üzlet kedvetlen s az irányzat gyenge. Kosztpénz 0.25—0.50 százalék. Néhány a cseh távirati iroda által nem közölt érték árfolyama ezer koronákban: Moktár 203, Törökszentmiklósi 29, Pestszentlőrinci 70, Osztrák légszesz 660, Részvény- sör 250, Felien 875. A budapesti piac nehézségei szoros kapcsolatban vannak a bécsi és a berlini tőzsde baja val. Bécsben még ma is naponta fordulnak elő fizetésképtelenségek s az ipari termelés is nehézségekbe ütközik a tulmagas munkabérek miatt. A budapesti piac nem olyan lanyha, mint a bécsi- azonban más oldalról mutatkoznak bajok. A közönség teljesen kikapcsolódott a tőzsde forgalmából, a spekulációnak pedig n ncsen pénze. Nyomasztó pénzszűke mutatkozik. A kosztpénzpiacon bőséges ajánlat csak azért mutatkozik, mert a tőzsdén fedezetlen angazsmánok nincseaaaaasiBBKa— Hé, teozáMotei A Prágai Magyar Hírlap ereded regénye. Irta: Komáromi János, (21) Nagyanyáim zsürail keringette a fő-kozák hátát. Először nyöszörgőit a kegyetlen ember, mert tenyérnyi foltok voltak a hátán. De ahogy magához jött valamit, a pipáját kérte. S rágyújtván, félkönyőkre hajolva gondolkodott maga elé . . . Pikor András, miután végighallgatta a szörnyű birkózás részételt, komolyan ingatta a fejét: — A halállal kikezdeni... Ilyet is csak te tehetsz, Mihály . . . — Jói megfen ekei tűk egymást, Andriskáim, ezt már nem tagadhatom, — bólooga- tott a fő-kozák. — De érvvé lem nem lehet packázni, testvér . . . Pipák ott, nyöszörgőit. Másnap estefelé bezörgetett anyai nagyapám is: — Dicsértessék a Jézus Krisztus! — Szervusz, — üdvözölte a fö-kozák. Anyai nagyapáim leült az ágy mellé, mert 4. fő-kozák bedrótozott fejjel feküdt még. Jámbor szóval kezdte most Is: — Halom, hogy valami éjjeli verekedésed volt. Azt beszélik, a halál állt áz utadba . . . — Az hát! — könyökölt fel a fő-kozák. Jól farbataszitottam párszor. Hegy im beszélgettek volna, anyai nagyapám azt mondta egyszer: — Igazság szerint azért gyöttom én, Mihály, hogy a lelikedre beszéljek. Egyezzetek meg a kasznár úrral . . . — Hogy gondolod te azt, György? — nézett rá megütközve a fő-kozák. Nagyapám sok nyugalom közt folytatta: — Ügy gondolom, Mihály, hogy nem érdemes ! Ládd, per alatt' vagytok s ne felejtsük el, hogy az urnák hamarabb szokott í igazsága lenni, mint a magunkfajta embernek. — Attul én nem félek, — rázta fejét a rekedt öreg. — Majd mink elbánunk mindenkivel . . . Nem értesz te ahhoz, György. De anyai nagyapám nem hagyta annyiba.. Érett meggondolással beszélt tovább a fő-kozákhoz, hogy Brugós kasznár hihetőleg nem huzóenék már holmi egyezségtől, amint azt szavaiból kivette. — Én, — folytatta szelíden — többször kértem már a kasznár urat, hogy engedjen meg méktek . . , A fő-kozák felhorkant: — Mit megengedni? Kinek megengedni? Ejej, György, mit vered az orrod a mások dolgaiba? Hanem anyai nagyapáim még ekkor se állt föl, hogy elmenjen talán. És szerencsére. Mert hosszú rábeszélésre engedni kezdett a fö-kozák. Nagyapáim Így végezte: — Hidd meg, Mihály, nincs szebb az egyetértésnél. Olyan kurta az életünk, minek íorzsalkodnánk benne? Tereld össze az embereidet s terjeszd elő nekik . . . A fő-kozák sok gúnnyal mosolygott: — Ejej, György, hát igy ösmersz te en- gemet? Mi az, hogy tereljem össze a kozákokat!? Hát ki vagyok én!? Mi vagyok én? A markomba tartom őket mind! Én szerzek minden munkát, én adom a tanácsokat, én parancsolok itten, — s fölnevetett, — Nem olyan fából faragtak engemet, György! S nagy fölénnyel mosolygott tovább. Amikor később elbúcsúzott tőle a nagyapám, abban álalpodtak meg, hogy a fő-kozák alkalomadtán fölkeresi Brugóst, ám addig is meghányja magában a részieteket. Valamivel azután Paczal Jóska lépett be. Száratlan csizmája darát kért nagyon, a feje hegyére karimátlan szalmakakp volt felhajiJva. Magatartásából sok fölény sugárzott. —Hát te hol csavarogsz megint? — rí- pr.kodott rá az öreg. —• A nagyvilágba, mint rendesen . . . S nekidülvén a kemencének, átvetett lábbal folyatta: —• Azóta bejártam az összes kozákokat. Majd elájultak, amikor megtudták, hogy foj- togatózott Miska bácsi a halállal. Még hazudtam is hozzá egy csomót. Az öreg horgadt fejjel nézte a kesely- lábú csavargót. Annyit kérdett aztán: — Oszt mikor gyünnek? — Jövő szombatra mind itthon lesznek. Addigra is jobb egészséget kívánnak Miska bácsinak. — ügy . . . úgy ... — bótongott az öreg. Mert a gondolataival mintha egészen másutt kalandozott volna. Hallgattak. Paczal Jóska valami szivarvéget tolt a hátulsó fogára. Akkor igy kezdte: — Miska bácsi? — No! —• rezzent fel az öreg. — Mondanék én valamit, de csak négy- szemközt, — és rámnézett. — Az unokám előtt beszélhetsz, az már megvan tanítva, Hát mi atz? A csavargó vakart az áJán: — Azi hiszem én, Miska bácsi, hogy akkor éccaka nem a tol ál rázta úgy össze magát. Ne tessék úgy rámnézni, nekem is van eszem. Az a disznó Brugós bérelt fel valakit, hogy ropogtassa meg Miska bácsit. Tessék elhinni . . . A fő-kozák maga elé bámult. Hossza, igen hosszú ideig. Ahogy megszólalt, alig ismertem a hangjára: — Buta vagy, hát világolsz. Akivel én csatáztam, szüzmezteleívcsirpaszon gyött rám, oszt volt úgy másfélöl . . . Hallgass itt nekem, — rikácsolt föl, — mert kihajítalak! Velem nem sokott akárki szembeszállni! Ne pofázz! Paczal Jóska vállat vont. Jött-jött az este: messziről kolompszó szállt. A fő-kozák felriadt s apró szemeit a mezitlábásra függesztette: —■ Kész vagy? Paczal Jóska értette mindjárt, miről van szó. Közömbösen felelt; — Az attul függ, hogy mitiül . . . — Hogy értsem ezt? — fortyant fel az öreg. — Az attul függ, — ismételte Jóska, — hogy mikor látom a fizetséget. Ősztől ígérik. Hej, erre kiáltott csak az öreg! — Takarodjál inét, mert mingyárt ösz- szepofozlak, ha fel tan ál ok kelni a.z ágyból! Cudar piszokja! Hát az én szavam semmi? Oszt ki fal mindig a házamba? Paczal Jóska hebegni próbált, hogy ő nem úgy gondolta, de >az öreg az ajtóra mutatott: — Azonnal ki! Majd akkor gyér, Iia tojni foglak! Kotródj! (Folyt, köv.)
